Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

A Debreceni Ítélőtábla Pf.20165/2022/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 96. § (1) bek., 102. § (1) bek., 181. § (1) bek., 182. § (1) bek., (3) bek., 276. § (5) bek., 370. § (1) bek., (4) bek., 376. § (1) bek., 381. §, 383. § (2) bek., (6) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bek., (5) bek., (6) bek., 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet 3. § (1) bek., 9. §, (1) bek., (3) bek.] Bírók: Gárdosi Judit, Pribula László, Répássy Árpád

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.165/2022/8. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Kalász Imre Zsolt ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Papp-Kalász-Tóth Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Felperes (cím) felperesnek a dr. Név kamarai jogtanácsos által képviselt Magyar Állam (cím) alperes ellen közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 15.P.21.417/2021/12. számú ítélete ellen a felperes által 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy mellőzi a felperes felhívását a Magyar Állam javára 94 100 (kilencvennégyezer-egyszáz) forint ellentmondási illeték megfizetésére, és megállapítja, hogy az ellentmondás illetéke az állam terhén marad.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárással felmerült költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] A felperes 2008. június 30. napján mezőgazdasági területek erdősítésével kapcsolatos támogatási kérelmet terjesztett elő az alperesi jogelőd Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárásban hozott 74/0904/128/23/2008. számú határozatával a felperes kérelmének részben helyt adva, megállapította, hogy a felperes 153 156 euró támogatásra jogosult. A felperes fellebbezése alapján eljárt MVH központi szerve 74/0904/128/28/2008. iktatószámú határozatával ezen elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[2] A felperes közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte; a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.769/2013/11. számú ítéletében a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a közigazgatási szervek az Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 9. § (1) és (3) bekezdését helytállóan értelmezték akként, hogy a felperesnek a mezőgazdasági területek erdősítése után járó jövedelempótló támogatás csak a támogatás benyújtásának évében igénybe vett normatív területalapú támogatása után jár.

[3] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Kfv.IV.35.532/2013/5. számú ítéletében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét az indokolás megváltoztatása mellett hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a Jogcímrendeletben nem lelhető fel olyan szűkítő feltétel, mely szerint a megelőző évre vonatkozó területnagyság csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a kérelem benyújtásának évében normatív területalapú támogatást a kérelmező nem vett igénybe. A 9. § (3) bekezdése szerint a támogatás megállapítására annak alapján kerülhet sor, ha az ügyfél a támogatás évében, vagy az azt megelőző évben igényelt területalapú támogatást, ezért a felperest a 2007. évben igényelt területalapú támogatás esetén is megilleti jövedelempótló támogatás, ha a kérelem erre irányul. Az alperes jogelődje ezt követően 74/0904/128/39/2008. szám alatt a felperes kérelme szerint hozta meg a támogatási kérelem tárgyában határozatát.

[4] A felperes az elsőfokú hatósághoz 2009 és 2013 között öt alkalommal nyújtott be erdészeti jövedelempótló támogatás kifizetése iránti kérelmet. A 2009. május 12. napján benyújtott kérelmére az alperesi jogelőd 2010. május 25. napján 15 400 858 forintot, 2012. március 5. napján 1 156 945 forintot, 2016. augusztus 5. napján 1 214 018 forintot, 2017. május 12. napján 546 202 forintot, míg 2017. június 16. napján 50 406 forintot fizetett meg. A 2010. április 23. napján benyújtott kérelmére az alperesi jogelőd 2011. június 21. napján 5 533 334 forintot, 2017. május 12. napján 245 271 forintot, 2017. május 12. napján 169 824 forintot, míg 2017. június 16. napján 15 684 forintot utalt a felperes javára. A 2011. április 26. napján előterjesztett kérelmére az alperesi jogelőd 2012. május 14. napján 5 298 238 forint, míg 2016. szeptember 9. napján 1 263 005 forint támogatási összeget folyósított. A 2012. május 15. napján benyújtott kérelemre az alperesi jogelőd 2013. március 11. napján 5 479 354 forintot, míg 2016. szeptember 9. napján 1 946 621 forintot fizetett meg. A 2013. május 14. napján kelt kérelem alapján az alperesi jogelőd 2014. április 3. napján 5 099 758 forintot, míg 2016. szeptember 9. napján 1 800 276 forintot teljesített.

[5] A felperes módosított keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 349. § (1) bekezdése alapján kérte kötelezni az alperest 2 785 916 forint és ezen összeg 2016. szeptember 9. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére. Állította, hogy az alperes a Jogcímrendelet 9. § (3) bekezdését tévesen értelmezte, és ezáltal kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedést, szabálytalanságot követett el, melynek következményeképpen kifizetési kérelmei alapján a teljes támogatási összeghez csak több év elteltével jutott hozzá. Állította, hogy a támogatási összegeket befektetni kívánta, azokat az általa meghatározott futamidőre Prémium Magyar Államkötvénybe fektetve ezen időszak alatt 2 785 916 forint vagyoni előnyre tehetett volna szert.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint az alperesi jogelőd jogértelmezési tévedése nem volt kirívóan súlyos, ezért nem jár kártérítési felelősséggel, továbbá hiányzik az ok-okozati összefüggés a keletkezett kár és az alperesi jogelőd magatartása között. A felperes befektetése csupán lehetőség lett volna, nem bizonyíthatóan megkezdett beruházásból eredő elmaradt hasznot érvényesít. Hivatkozott arra is, hogy a felperesi kár a jogellenes magatartás tanúsításának időpontjában nem volt előre látható, illetőleg amennyiben marasztalást kér, a felperes rendes jogorvoslattal a kárt elháríthatta volna.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára 156 796 forint munkadíj, valamint a Magyar Állam javára 94 100 forint bírósági meghagyás elleni ellentmondási illeték megfizetésére.

[8] Az ítélet indoklásában az Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 54. §-a alapján megállapította, hogy jelen perben az 1959. évi Ptk. rendelkezései irányadóak. Rögzítette, hogy az ekként alkalmazandó 1959. évi Ptk. 349. §-ában az államigazgatási jogkörben okozott kárért fennálló felelősséget a munkáltatói kártérítési felelősség speciális eseteként rendezi, és annak megállapíthatóságát többletfeltételek megvalósításához köti. A kártérítési felelősség általános és különös feltételeit - azaz a jogellenes magatartást, az államigazgatási tevékenységgel összefüggő kárt, az okozati összefüggést, vétkességet, valamint azt, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. § (1) bekezdése értelmében a felperesnek kellett bizonyítania.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!