A Szegedi Törvényszék P.20594/2017/5. számú határozata adatvédelem tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §, 73/A. §, (1) bek. a) pont, 78. §, 215. §, 233. §, (1) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, (1) bek. o) pont, 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 5. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (3) bek.] Bíró: Varga Annamária

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Törvényszék P.20594/2017/5.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20624/2017/9., Kúria Pfv.20954/2018/6. (BH 2019.10.272)

***********

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

15.P.20.594/2017/5. szám

A Szegedi Törvényszék a dr. Ábrahám László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve címe szám alatti lakos felperesnek - az alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen adatvédelem iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- (Harmincezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve kell benyújtani a Szegedi Törvényszéknél.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Erre tekintettel a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal igazságügyi szolgálatánál.

I n d o k o l á s

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai és a csatolt iratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes - többek között - a korábbi alperesi jogelőd 1, illetve a alperesi jogelőd 2 jogutódja. Alaptevékenysége körében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az egészségügyi ellátásokkal összefüggésben értékelési célú adatgyűjtést végez, statisztikai adatokat gyűjt és elemez. Adatkezelését a nyilvántartási rendszer neve elnevezésű nyilvántartás útján végzi. Az adattár a közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatók által az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) jogszabályi előírás alapján jelentett adatokból - melyek elsődleges gyűjtését és feldolgozását az OEP végzi - az OEP által az alperesnek szintén jogszabály alapján, személyazonosításra alkalmatlan módon átadott egyes ellátási formák, így a fekvőbeteg-szakellátás, járóbeteg-szakellátás, művese kezelés, CT/MRI vizsgálatok, esetfinanszírozott eszközök és beavatkozások rekordjait tartalmazza.

A nyilvántartási rendszer neve nyilvános, mindenki számára elérhető az alperes honlapján. Ezen adattárból egyéni adatok nem kérhetők le, ún. aggregált, összesített adatok lekérdezésére van lehetőség különböző megjelenítési- és szűrőfeltételek beállításával. A lekérdezések eredményeként összesített adatokat tartalmazó eredménytáblázatot lehet kapni, a beállításnak megfelelő bontásban. Amennyiben a beállítás, illetve szűrési feltételek eredményeképpen ötnél kevesebb esetszám adódik, a rendszer adatot nem szolgáltat.

Az alperesi feladatellátás érdekében az OEP által az alperes részére átadott adatokkal kapcsolatba hozható személyek személyazonosító adataival az alperes nem rendelkezik, továbbá nem ismeri az egyes személyekre vonatkozóan az OEP által képzett, kilenc jegyű ún. kapcsolati kódokhoz ("kvázi TAJ-számokhoz") tartozó konkrét személyek kilétét, illetve személyazonosító adatait sem.

A felperes kérésére az OEP a 2012. június 07. napján kelt levelében tájékoztatást adott részére a személyéhez rendelt ún. kapcsolati kódról. Felhívta a figyelmét arra is, hogy a alperesi jogelőd 2 a kapcsolati kódot jogszabály alapján jogosult kezelni, és amennyiben a felperes a alperesi jogelőd 2 felé jelzi, hogy az OEP által megadott kapcsolati kód az ő nevéhez tartozik, ezáltal beazonosíthatóvá válik. Tájékoztatta továbbá az OEP hivatalos honlapján található, adatvédelmi tárgyú tájékoztatások elérhetőségéről is, továbbá tájékoztatást kapott az OEP által kezelt felperesi adatokról.

A felperes 2014. március 12. napján kelt levelében azzal a kéréssel fordult az alpereshez, hogy biztosítsa számára az alperes kezelésében lévő személyes adatai másolatát és adjon számára utólagos adatvédelmi tájékoztatást az alperes kezelésében lévő adatokkal kapcsolatos jogairól. Jelezte, az OEP megküldte számára azt a kapcsolati kódot, mellyel adatait az alperes nyilvántartja, ennek birtokában kéri a rá vonatkozó személyes adatok másolatának biztosítását. Indokként előadta, az OEP feltehetően jogellenesen továbbította az alperes által kezelt nyilvántartási rendszer neve adatbázisba az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozott ellátásainak adatait, máskor pedig meg nem történt, valótlan ellátás adatait küldte meg. Kérése arra is irányult, a másolatokat oly módon biztosítsa az alperes, hogy a kapcsolati kódot ne kelljen átadnia, hanem azt személyesen gépelhesse be az alperes munkatársának jelenlétében egy alkalmas számítógépbe, amely megjeleníti a tárolt adatait és biztosítja azt a lehetőséget, hogy azokat kinyomtathassa vagy elektronikus állományban elvihesse magával. Jelezte, hogy megjelenésekor TAJ-kártyával és fényképes személyazonosító igazolvánnyal, valamint az OEP eredeti levelével kívánja igazolni, hogy az OEP által adott kapcsolati kód rá vonatkozik.

Az alperes részéről IT igazgató neve IT igazgató 2014. április 16. napján kelt válaszlevelében tájékoztatta a felperest, hogy a nyilvántartási rendszer neve adatbázisban személyes adatok kezelésére nem rendelkeznek felhatalmazással, ezért személyes adatokat nem is kezelnek, így a felperes egészségi ellátási eseteivel kapcsolatos adatok sem állnak rendelkezésükre. Adatkezelési felhatalmazásuk kizárólag személyazonosításra nem alkalmas adatok kezelésére vonatkozik. A felperes által javasolt eljárással kapcsolatban jelezte, ennek során alperesnek nem volna alkalma meggyőződni arról, hogy a felperes valóban a saját TAJ-számából képzett kulcsot gépelné be rendszerébe, ugyanis ennek ellenőrzésére nincs és nem is lehet jogszerű lehetőségük. Ugyanakkor a felperesnek sem volna alkalma meggyőződni arról, hogy az alperesi informatikai rendszer nem tárolná-e a felperes által indított lekérdezést, melyre tekintettel az alperes birtokába kerülhetne olyan technikai lehetőségnek, eszköznek, amely az érintett adatok visszaszemélyesítését tenné lehetővé. Jelezte, ezen okból nem tud eleget tenni a felperes kérésének, mert azzal az Infotv. sérülne. Amennyiben a felpereshez rendelt kapcsolati kód az alperes részéről kezelésre kerülne, személyes adat kezelése valósulna meg, melyhez felhatalmazással nem rendelkezik. Álláspontja az volt, a felperes levelében vállalt kitétel, mely szerint a kapcsolati kódot részükre nem adná át, csak begépelné egy alkalmas számítógépbe, nem jelent az adatkezeléstől eltérő műveletet. Utalt az Infotv. 3. § 10. pontja (adatkezelés) fogalmára. Jelezte továbbá, álláspontja szerint a felperes által keresett adatok az OEP publikus, ügyfélkapus regisztrációt követően igénybe vehető szolgáltatása keretében fellelhetők.