3216/2022. (V. 11.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.39.419/2022/4. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
[2] Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti hatáskörében eljárva állapítsa meg, hogy a Kúria által Kvk.IV.39.419/2022/4. szám alatt 2022. április 13-án hozott végzés sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében, illetve az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert jogát, ezért az alaptörvény-ellenes, amelyre figyelemmel azt az Abtv. 43. § (1) bekezdése szerint semmisítse meg.
[3] Az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 324/2022. számú határozata ellen az indítványozó mint kérelmező által előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[4] 1.1. A kúriai döntés indokolása szerint egy magánszemély kifogástevő 2022. április 6. napján benyújtott kifogásában előadta, hogy a kérelmező (az alkotmánybírósági eljárásban az indítványozó) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket azzal, hogy a közösségi oldalán megtalálható bejegyzés szerint a 2022. április 3. napján megtartott országos népszavazáson érvénytelen szavazat leadására buzdította a választópolgárokat.
[5] Az NVB a 324/2022. számú határozatában több kifogásról döntött; az egyik szervezet kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A magánszemély kifogástevő kifogásának azonban részben helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmező ama tevékenysége, amely a népszavazási eljárásban érvénytelen szavazásra buzdít, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik. Vele szemben továbbá a Ve. 219. § (1) és (2) bekezdése alapján hárommillió forint bírságot szabott ki, amely összegének meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt és a jogsértő tudatosan helyezkedett szembe a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával. Az alkotmányellenes álláspontját a közösségi médiában terjesztette, amely az internet révén jelentős számú választópolgárhoz juthatott el, ennél fogva a jogsértéssel érintettek valódi köre gyakorlatilag beláthatatlan. A jogsértés súlyosságát támasztotta alá az is, hogy a jogellenes cselekmény az Nsztv. és a Ve. szellemével nyíltan szembe helyezkedő magatartásban valósul meg, amely tudatos és visszaélésszerű joggyakorlásnak is minősült. A jogsértés ismétlődő jellegét pedig az támasztotta alá, hogy több alkalommal tették közzé az érvénytelen szavazásra buzdító közlést. Enyhítő körülményként értékelte végül, hogy a kérelmezővel szemben a népszavazási eljárásban még nem szabott ki bírságot.
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria a kifogást utasítsa el. Véleménye szerint a választópolgárnak az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése alapján alapjogi védelmet élvező, a népszuverenitás közvetlen megnyilvánulásának részét képező szabadságában áll annak eldöntése, hogy az országos népszavazáson részt vesz-e vagy sem, ha azon részt vesz, érvényes vagy érvénytelen szavazatot ad-e le, ha pedig érvényesen voksol, akkor igennel vagy nemmel szavaz. Az érvénytelen szavazat tudatos leadásával az országos népszavazás tárgyává tett közügyben a választópolgár - a népszavazáson való részvételével, aktívan - azt a véleményét fejezi ki, hogy a feltett kérdést értelmetlennek vagy olyannak tartja, amelyre véleménye szerint helyes válasz nem adható. Megjegyezte továbbá, hogy az a körülmény, hogy egy népszavazási kérdést az arra hatáskörrel rendelkező szervek hitelesítettek, nem áll összefüggésben azzal, hogy a választópolgár leadhat-e tudatosan érvénytelen szavazatot a népszavazáson. Utalt arra, hogy az utóbbi években jelentős számú választópolgár élt az érvénytelen szavazat tudatos és megfontolt leadásának lehetőségével.
[7] A kérelmező szerint a választópolgárok a népszavazáson az akaratukat igen, nem és érvénytelen szavazat leadásával fejezhetik ki. A népszavazási kampány éppen arra irányul, hogy a választópolgárt befolyásolja abban, hogy a népszavazáson részt vegyen-e, illetve azon milyen szavazatot adjon le. A választópolgár által tanúsítható magatartáshoz, illetve a leadható szavazatokhoz igazodóan ezért a népszavazási kampány is négy irányba is befolyásolhatja a választópolgári akaratot, így azt, hogy a választópolgár részt vegyen-e a népszavazáson, illetve azon igen, nem vagy érvénytelen szavazatot adjon-e le. A kérelmező álláspontja szerint éppen ezért a népszavazási kampánytevékenység rendeltetésével egyáltalán nem ellentétes, ha az a választópolgár által jogszerűen leadható érvénytelen szavazatra buzdít, ezért a kérelmezőnek az érvénytelen szavazat leadására buzdító tevékenysége sem volt ellentétes a népszavazási kampány rendeltetésével, hanem kifejezetten a népszavazási kampány rendeltetésén belül maradt. A támadott határozat így a kérelmező terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját megsértve állapította meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését, illetve szabott ki bírságot.
[8] A felülvizsgálati kérelmében a kérelmező rámutatott, hogy az országos népszavazás a népszuverenitás közvetlen megnyilvánulása, a népszavazási kampány ezért a közügyek megvitatásának kiemelt terepe. Az arra vonatkozó buzdítás, hogy a választópolgár milyen magatartást tanúsítson az országos népszavazással összefüggésben, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert, a véleménynyilvánításhoz való jog leginkább védett aspektusába tartozik.
[9] 1.2. A Kúria végzése szerint a kérelmező Kúria által ismertetett tartalmú bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan. A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértésre való hivatkozást. Azzal érvelt, hogy a jelen ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelem - az alaptörvényi összefüggések megjelölésén túl - formálisan utal ugyan arra, hogy az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját megsértve állapította meg a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét, azonban az azzal kapcsolatosan az érdemi érvelését nem adta elő.
[10] Hivatkozott arra, hogy választási ügyekben a Kúria a Kvk.I.39.411/2022/3. számú határozatában rámutatott, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmének hiányosságait a Kúria nem pótolhatja a felülvizsgálati eljárásban, nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a kérelem elbírálásához szükséges. E döntés szerint "[a] Ve. 222-225. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. A Kúria ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó perrendi szabályokat - a Ve.-ben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kereseti kérelemhez kötöttség elve megfelelően irányadó jelen eljárásban is, ezáltal a Kúria az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja." (Indokolás [14]-[15])
[11] A Kúria végzése szerint a jelen felülvizsgálati kérelem kapcsán megállapítható, hogy a Ve. alapelvi rendelkezésének formális felhívásán túl a kérelmező nem mutatja be, hogy a határozat milyen konkrét összefüggések alapján jogszabálysértő. Nem mutatja be a Kúria által elbírálható módon, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának miért nem tulajdonítható olyan értelmezés, mint amilyet annak az NVB támadott határozata adott. Utal ugyan arra, hogy az NVB határozat az ügy alapjogi aspektusait figyelmen kívül hagyja, de hiányzik az általa helyesnek vélt értékmérlegelés bemutatása. Nem tartalmazza a felülvizsgálati kérelem az elbírálhatósághoz szükséges pontossággal, hogy milyen jog áll szemben milyen joggal, milyen alkotmányos értékkel, ezek közötti a Ve 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás szempontjából milyen következtetések levonását tartaná a kérelmező helyesnek.
[12] 2. Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a tartalma szerint bírálta el.
[13] A panasz több alkotmánybírósági határozat felhívása mellett azt tartalmazza, hogy "a támadott végzés az Indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmét az Indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében elismert, a tisztességes eljáráshoz való joga megsértésével utasította el érdemi vizsgálat nélkül, mivel a felülvizsgálati kérelemben az ügy lényegi részeire vonatkozó indítványozói észrevételeket nem kellő alapossággal vizsgálta meg, illetve azok értékeléséről a támadott végzésben nem adott számot. A támadott végzés - ugyancsak az alábbiakban részletesen kifejtettek szerint - sérti az Indítványozónak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert, a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, egyfelől azzal, hogy az ügy alapjogi érintettségét figyelmen kívül hagyta, másfelől azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításával nem orvosolta az Indítványozó véleménynyilvánítási szabadságának törvényi alap nélküli és szükségtelen korlátozásával elszenvedett sérelmét. [...] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében elismert, a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésével összefüggésben az alaptörvény-ellenesség a bírói döntést érdemben befolyásolta, mivel az Indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelme az alaptalan érdemi vizsgálat nélküli elutasítással érdemben elbírálatlan maradt. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert, a véleménynyilvánítás szabadságához való jog megsértésével összefüggésben egyfelől alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy folytatható-e országos népszavazási eljárásban olyan kampánytevékenység, amely érvénytelen szavazat leadására buzdít, másfelől az alaptörvény-ellenesség a bírói döntést érdemben befolyásolta, mivel az ügy alapjogi érintettségének figyelmen kívül hagyásával és az Indítványozó véleménynyilvánítási szabadságát törvényi alap nélkül, szükségtelenül korlátozó választási bizottsági döntés megváltoztatásának elmaradásával az Indítványozó alapjogi védelemben részesülő magatartását szankcionáló választási bizottsági döntés jogerőssé vált."
[14] A panasz - a kúriai felülvizsgálati kérelme részletes ismertetése, a Kúria más tanácsainak hasonló tárgyban keletkezett döntései, a kúriai végzés kritikája mellett - azzal érvel, hogy "[a] támadott végzésben a Kúria [...] -noha a végzés [13]-[14] bekezdésében tartalmát tekintve pontosan ismertette - nem vizsgálta meg kellő alapossággal az Indítványozónak az ügy lényegi részére, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye állítólagos megsértésére vonatkozó észrevételeit. Az Indítványozó a bírósági felülvizsgálati kérelmének [13] bekezdésében nemcsak formálisan hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmére, hanem konkrét összefüggések érdemi előadásával fejtette ki, hogy egyrészt mi a népszavazási kampány rendeltetése (a választópolgárnak a népszavazáson jogszerűen kinyilvánításra kerülő akarata befolyásolása), másrészt miként nyilváníthatja ki a választópolgár az akaratát a népszavazáson (távolmaradással, érvénytelen szavazat leadásával, igen szavazat leadásával vagy nem szavazat leadásával), harmadrészt hogy a kérelmező kampánytevékenysége mire irányult (a választópolgár akarata jogszerű kinyilvánításának minősülő érvénytelen szavazat leadására való buzdításra), amely érvek összevetésével az Indítványozó kifejtette, hogy az Indítványozó kampánytevékenysége a népszavazási kampány rendeltetésén belül maradt, ezért jogsértően állapította meg az NVB a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének Indítványozó általi megsértését." Az indítvány [15] bekezdése rögzíti, hogy a Kúria a támadott végzésében az Indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmének a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját érintő részeit lényegét tekintve pontosan ismertette.
[15] A panasz utal arra, hogy a támadott végzésben a Kúria "az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételekkel érdemben nem foglalkozott, azok helyességére vagy téves voltára vonatkozóan utalást nem tett, egyáltalán nem is tért ki az indokolásában az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének érintettségére". A panasz szerint "[a]z Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése szerint az alapvető jogok védelme az állam elsőrendű kötelezettsége, illetve az Alaptörvény 28. cikkéből következően a Kúriának a hatáskörei gyakorlása során biztosítania kell, hogy az alapvető jogok esetleges korlátozása az alaptörvényi keretek között maradjon. A Kúriának ezért erre irányuló bírósági felülvizsgálati kérelem alapján az Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a törvényi alap nélkül, illetve a szükségesség követelményét megsértve alapvető jogot korlátozó NVB határozat megváltoztatása."
[16] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
[17] 3.1. Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett kúriai végzéssel zárult ügyben kérelmező volt, számára hátrányos döntés született, a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az indítványozó kérelmező ekként alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.
[18] 3.2. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének határidejét a jelen esetben a Ve. 233. §-a rögzíti. Eszerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A Ve. 10. §-a szabályozza a határidők számítását, mely szerint a Ve.-ben szabályozott határidők jogvesztők, a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le, és a 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
[19] Az alkotmányjogi panaszban támadott döntést az indítványozó jogi képviselője 2022. április 13-án e-mail útján vette kézhez, ezért a panasz 2022. április 16-án 16 óráig volt benyújtható be, amely határidőt az indítványozó megtartotta, alkotmányjogi panaszát a valasztasifelulvizsgalat@kuria.birosag.hu címre 2022. április 16-án 13 óra 40 perckor küldte el. A Kúria az alkotmányjogi panaszt 2022. április 17-én érkeztette. Megállapítható, hogy az indítvány határidőben érkezettnek minősül. A panaszban az indítványozó a bírósági eljárást befejező, rendes jogorvoslattal nem támadható kúriai végzést támadta.
[20] 3.3. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata a tekintetben, hogy alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított alapjog sérelmének valószínűsítésére alapítható. A jelen indítvány e feltételnek eleget tesz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése és IX. cikk (1) bekezdése sérelmét állította.
[21] 3.4. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[22] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító kúriai végzést az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljáráshoz való jogába ütközőnek tartotta sérelmezve azt, hogy a Kúria hiányosnak minősítette felülvizsgálati kérelmét úgy, hogy "nem vizsgálta meg kellő alapossággal az Indítványozónak az ügy lényegi részére, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye állítólagos megsértésére vonatkozó észrevételeit". Azt állította, hogy bírósági felülvizsgálati kérelme eleget tett a Ve. szerinti követelményeknek, továbbá álláspontja szerint "a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak érdemi vizsgálatra való alkalmasságát erősíti meg az is, hogy az [...] indítványozói érveléssel azonos gondolatmenet szerint állapította meg a Kúria másik eljáró tanácsa azonos ténybeli alapok mellett, hogy az országos népszavazási kampányban az érvénytelen szavazatra buzdítás nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelvet", a panasz szerint valójában minden rendelkezésre állt az érdemi döntéshez.
[23] Az Alkotmánybíróság jogköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Abtv. 27. §-a értelmében arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Következetes gyakorlata értelmében az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, illetve a bírósági eljárásnak a felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ából következően nem tekinthető általános felülbírálati fórumnak. A rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére (lásd: 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]). Az indítvány a Kúria eljárásával, a Ve. és a panaszra okot adó ügyben előterjesztett kérelem egymásra vonatkozatott értelmezésével összefüggésben nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségűként értékelhető kérdést, illetve olyat, amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét. Az alkotmányjogi panasz - a bírói úthoz, a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való joggal kapcsolatban a tartalma szerint a Kúria döntésének törvényességi szempontú, szakjogi tárgyú felülbírálatára irányult. Az alkotmányjogi panaszban foglalt érvek alapján ezért a támadott kúriai végzéssel kapcsolatban az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek nem állnak fenn. A Kúria indokolta döntését, a döntését megalapozó érveket a végzés indokolása tartalmazza; a Kúria kifejtette, hogy a konkrét esetben a kérelem alapján érdemi eljárásnak miért nincs helye. Az indítvány többször visszatérő ama hivatkozása, hogy az indítványozói érveléssel azonos gondolatmenet szerint állapította meg a Kúria másik eljáró tanácsa azonos ténybeli alapok mellett, hogy az országos népszavazási kampányban az érvénytelen szavazatra buzdítás nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelvet, azért nem vehető figyelembe a jelen esetben, mert a Kúria egy-egy ügyben a konkrét felülvizsgálati kérelem tartalmához van kötve. A jelen panasz eljárásban nem merült fel adat arra, hogy a Kúria formai és tartalmi szempontból azonos felülvizsgálati kérelmekről eltérően döntött volna, ezt a panasz sem állítja.
[24] 3.5. Az alkotmányjogi panasznak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése sérelmére vonatkozó érvelése nem áll összefüggésben a kúriai végzéssel. A Kúria végzése folytán ugyanis annak az érdemi kérdésnek a vizsgálatára a felülvizsgálati eljárásban, hogy az NVB határozata tartalmi szempontból jogszerű-e, nem kerülhetett sor a kérelem hiányosságának a megállapítására tekintettel, vagyis eljárási, törvényességi okból. Az összefüggés hiánya a panasz visszautasítását eredményezi (3130/2013. (VI. 24.) AB végzés, Indokolás [17]). Az alkotmányjogi panasz alapján a jelen esetben és eljárásban akkor sem lenne lehetőség az NVB határozata tartalmi, alkotmányossági felülvizsgálatára a véleményszabadság címén, ha a Kúria nem érdemi, hanem eljárást befejező végzésének az alaptörvény-ellenességét lehetne megállapítani. A jelen ügyben a Ve. szerinti felülvizsgálati kérelemről az érdemi döntés előfeltétele a törvényi feltételek fennállásának az előzetes vizsgálata, ami a Kúria hatáskörébe tartozik, és amit a Kúriának minden esetben el kell végezni. Ez a kérelemnek a kifejtettek szerint a törvényességi (szakjogi keretek közé tartozó) és nem alkotmányossági előzetes vizsgálatát jelenti. Az ilyen kúriai döntés elleni alkotmányjogi panasznak az NVB határozata tartalmi alkotmányossági kritikájára, a véleményszabadság sérelmére épülő része nem vizsgálható az Alkotmánybíróság által.
[25] 4. Mindezekre figyelemmel az alkotmányjogi panaszt - amely nem tesz eleget a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének - az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
Budapest, 2022. április 22.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Handó Tünde előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Márki Zoltán alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szívós Mária alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/984/2022.