1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozat

a terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről

A Kormány - figyelemmel a Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozatban foglaltakra - a terrorcselekmények megelőzése, a terrorizmus elleni fellépés, valamint annak felszámolása, illetve a terrorizmus elleni küzdelemre való felkészülés általános feladatainak egységes végrehajtása érdekében a következő határozatot hozza:

1. A határozat hatálya

1. E határozat hatálya kiterjed[1]

a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) terrorizmus elleni fellépésben érintett hivatali szerveire,

b) az Alkotmányvédelmi Hivatalra,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra,

d) az Információs Hivatalra,

e) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra,

f) a Terrorelhárítási Központra (a továbbiakban: TEK),

g) az Országos Rendőr-főkapitányságra,

h) a Nemzeti Védelmi Szolgálatra,

i) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra,

j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra,

k) a Nemzeti Információs Központra,

l) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságra,

m) a Védelmi Igazgatási Hivatalra,

n) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára,

o) az Országos Atomenergia Hivatalra, valamint

p) a 32. pontban meghatározott minisztériumokra.

2. A terrorfokozatok

2. A terrorfokozatok a terrorfenyegetettség jellemzőihez igazodóan elrendelhető különböző fokozatok (a továbbiakban: fokozatok), amelyek jelölése 1-4. számmal történik. A fokozatot a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelően kell meghatározni azzal, hogy az 1-es fokozat jelenti a legmagasabb kockázatot.

3. A fokozatok elrendelése, módosítása és megszüntetése

3. A belügyminiszter a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: TKB) kezdeményezésére vagy saját hatáskörben jogosult a különböző fokozatok elrendelésére, módosítására vagy megszüntetésére a Védelmi Tanács egyetértésével.[2]

4. Ha rendkívüli sürgősségre tekintettel a különböző fokozatok elrendeléséről, módosításáról vagy megszüntetéséről haladéktalanul szükséges intézkedni, a Védelmi Tanács egyetértése a fokozatok elrendelését, módosítását vagy megszüntetését követően is beszerezhető.[3]

5. A Védelmi Tanács egyet nem értése esetén javaslatot tesz a belügyminiszternek a fokozat módosítására, megszüntetésére vagy a fokozat megszüntetése esetén a fokozat ismételt elrendelésére.[4]

6. A belügyminiszter az 5. pontban meghatározott javaslattól - alapos okkal - eltérő döntést is hozhat, a fokozatok elrendelése, módosítása vagy megszüntetése tárgyában nem utasítható.

7. A belügyminiszter a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelő fokozatot Magyarország egész területére vonatkozóan vagy egy meghatározott területrészének megjelölésével rendeli el.

8. 4-es (alacsony) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (a továbbiakban: NATO) tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a veszély elhárításában, illetve kezelésében. A fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország közreműködési kötelezettsége a veszély elhárításában fennáll, illetve terrorveszélyeztetettsége - nagy valószínűséggel - nem zárható ki.

9. 3-as (közepes) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak vagy az Európai Unió, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető, de magasabb fokozat bevezetése nem indokolt. A fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország veszélyeztetettsége - nagy valószínűséggel - nem zárható ki.

10. 2-es (magas) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. A fokozatot a fenyegetettségi szint fennállásáig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az ellenőrzött információk nem utalnak a fenyegetettség szintjének csökkenésére, illetve megszűnésére.

11. 1-es (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés. A fokozatot a következmények felszámolásáig, az elkövetők felderítésére, elfogására és további terrorcselekmények megakadályozására kidolgozott intézkedések bevezetéséig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az elkövetők felderítése és elfogása, valamint további terrorcselekmények elhárítása érdekében a bevezetett intézkedések végrehajtása szükséges.

12. Bármely fokozat bevezetésekor - szükség szerint - az azt megelőző fokozat rendszabályai is végrehajthatók.

4. A TKB szervezetét érintő általános rendelkezések

13. A TKB a Védelmi Tanácsnak a terrorveszéllyel, illetve terrorfenyegetettséggel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálásának hatékony teljesítése érdekében működik. A TKB e kormányhatározatban meghatározottak szerint biztosítja a Védelmi Tanács feladatellátását.[5]

14. A TKB elnöke a TEK főigazgatója.

15. A TKB állandó tagjai az 1. pont b)-m) alpontjában meghatározott szervek vezető beosztású képviselői. A TKB elnöke eseti jelleggel más állami szervek vezető beosztású képviselőit is meghívhatja a TKB ülésére. A TKB tagjai tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.[6]

16. A TKB működésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a TKB ügyrendje tartalmazza. A TKB ügyrendjét a belügyminiszter jóváhagyásával a TKB állapítja meg.

17. A TKB logisztikai bázisát a TEK biztosítja.

18. A TKB a terrorveszéllyel, illetve a terrorfenyegetettséggel kapcsolatos elemző-értékelő tevékenysége hatékonyságának biztosítása, illetve a hírközlési és informatikai rendszerének működésképtelensége vagy hatékonyságának javítása érdekében a BM bázisán létrehozott Nemzeti Helyzetértékelő Központban is végezheti tevékenységét.

5. A TKB által ellátott feladatok

19. A TKB feladata a rendvédelmi szervek által műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködés keretében szerzett, a terrorizmusra és terrorcselekményekre - ideértve az Alaptörvényben rögzített jogállami berendezkedést, annak alapintézményeit és alapértékeit támadó és veszélyeztető hazai és külföldi tevékenységet - vonatkozó információk cseréjével, összegzésével, értékelésével, illetve válsághelyzetben a felderítő, műveleti intézkedések összehangolásával és a szükségesnek ítélt hatósági intézkedések kezdeményezésével kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátása.

20. A TKB a 19. pontban meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködik az 1. pontban meghatározott szervekkel.

21. Ha a TKB a rendelkezésére álló adatok, információk alapján a 19. pontban meghatározott feladatellátása során megállapítja, hogy az 1. pontban meghatározott valamelyik szerv intézkedése szükséges, a TKB kezdeményezi a szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszternél az intézkedés előírását.

22. Ha a késedelem jelentős nemzetbiztonsági sérelemmel járhat, a TKB közvetlenül kezdeményezheti az 1. pontban meghatározott valamelyik szerv intézkedését, a szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszter egyidejű értesítése mellett.[7]

23. A TKB Magyarország terrorfenyegetettségéről, a hozzá eljuttatott információkról és az annak alapján megtett intézkedésekről a belügyminiszter útján tájékoztatja a Védelmi Tanácsot.[8]

24. A TKB szükség szerint, de legalább félévente beszámol a tevékenységéről, az érintett szervekkel történő együttműködésről a Védelmi Tanácsnak, amelyet a belügyminiszter útján terjeszt fel.[9]

6. A TKB terrorfokozatok elrendelése esetén végrehajtandó feladatai, a központi intézkedési terv

25. A belügyminiszter által elrendelt fokozatok bevezetésével egyidejűleg a TKB elnöke intézkedik a TKB aktivizálásáról, illetve - ha indokolt - a TKB működési folyamatosságának a fenntartásáról.

26. Az elrendelt fokozatokkal kapcsolatban végrehajtandó feladatokról, intézkedésekről a Védelmi Tanács - a TKB javaslata és az egyedi intézkedési tervek alapján - központi intézkedési tervet (a továbbiakban: központi intézkedési terv) készít.[10]

27. A központi intézkedési terv tartalmazza:

a) a vélelmezett eseményeket, illetve azoknak a közrendre és közbiztonságra gyakorolt hatását;

b) az érintett szervek által végrehajtandó feladatokat, intézkedéseket, azok konkrét felelőseinek megjelölésével;

c) a feladat-végrehajtásban részt vevő erőket, eszközöket és módszereket;

d) a végrehajtandó feladatok, intézkedések határidejét;

e) az irányítás, együttműködés rendjét.

28. A TKB a bekövetkezett terrorcselekményekről - a BM Rendészeti Információs Iroda bevonásával - az ügyrendjében meghatározottak szerint összefoglaló-értékelő-elemző jelentést készít, amelyet a belügyminiszter útján terjeszt fel a Védelmi Tanácsnak.[11]

29. A jelentés tartalmazza:

a) a bekövetkezett eseményeket, illetve azok következményeit és azok elemzését,

b) az érintett szervek által végrehajtott feladatokat, intézkedéseket és azok értékelését,

c) a feladat-végrehajtásban részt vevő erőket, eszközöket és módszereket, illetve a bevonható tartalékokat,

d) a végrehajtott intézkedések hatását.

30. A belügyminiszter az egyes fokozatok vonatkozásában a központi intézkedési tervben megfogalmazott intézkedésektől eltérő intézkedéseket is bevezethet.

7. A fokozatokról való tájékoztatás rendje

31. A TEK az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatról a fokozat számának és illetékességi területének megjelölésével a TEK által működtetett BM ügyelet (a továbbiakban: BM ügyelet) útján értesti a TKB állandó tagjait.

32. A BM ügyelet az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatról a fokozat számának és illetékességi területének megjelölésével soron kívül tájékoztatja[12]

a) a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján a tájékoztatási körébe tartozó vezetőket,

b) a jelentési rendszerbe tartozó minisztériumokat a biztonsági ügyeleteik útján,

c) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveket,

d) a belügyminiszter irányítása alá nem tartozó, a Korm. határozat hatálya alá tartozó szerveket,[13]

e) az Országos Atomenergia Hivatalt, valamint[14]

f) a Védelmi Igazgatási Hivatalt.[15]

33. A BM ügyelet haladéktalanul megkezdi a TKB állandó tagjainak értesítését, valamint a Korm. határozat hatálya alá tartozó szervek vezetőinek tájékoztatását, amely szervek a fokozat elrendelését, módosítását vagy megszüntetését követően soron kívül intézkednek az elrendelt feladatok végrehajtásáról.

34. A terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információkat a BM ügyelet a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a kormányügyelet működéséről szóló utasításban foglaltak szerint továbbítja.

8. A lakosság tájékoztatása

35. Az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatokról a lakosságot a belügyminiszter tájékoztatja a TEK útján.

36. A TEK főigazgatója Lakossági Tájékoztatási Tervet készít a TKB véleményének kikérését követően a BM bevonásával. A Lakossági Tájékoztatási Terv meghatározza

a) a tájékoztatás tartalmát,

b) az érintett lakosság körét,

c) a tájékoztatás határidejét,

d) a tájékoztatás eszközeit, illetve módját.

9. A terrorizmus elleni küzdelemre való felkészülés, a fokozatok tervezési feladatai

37. A fokozatokhoz rendelt feladatok végrehajtását az 1. pont b)-o) alpontjában meghatározott szervek fokozatonként külön tervezik meg (a továbbiakban: egyedi intézkedési terv) a Védelmi Tanács által meghatározott követelményrendszer alapján.[16]

38. Az egyedi intézkedési tervnek biztosítani kell bármely fokozat elrendelésétől számított legrövidebb időn belül az adott fokozatban előírt feladatok végrehajtásához, a rendszer folyamatos működésének fenntartásához szükséges feltételeket.

39. Az egyedi intézkedési tervet az 1. pont b)-o) alpontjában meghatározott szervek vezetői hagyják jóvá.[17]

40. A jóváhagyott egyedi intézkedési terveket minden év január 30-ig, az egyes fokozatok elrendelése esetén pedig a fokozatokra az egyedi intézkedési tervben meghatározott időpontig kell a Védelmi Tanács által meghatározott tartalom szerint aktualizálni és pontosítani.[18]

41. Az egyedi intézkedési terv alapján a TKB összeállítja a központi intézkedési tervre vonatkozó javaslatát, és döntésre felterjeszti a Védelmi Tanács részére.[19]

10. A terrorizmus elleni fellépés, annak felszámolása, valamint a fokozatok elrendelése esetén végrehajtandó intézkedések

42. A fokozatokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket az 1. pont b)-n) alpontjában meghatározott szervek vezetői határozzák meg a központi intézkedési terv figyelembevételével.[20]

11. Együttműködés az állami szervekkel

43. A Kormány felhívja a Kormány tagjait, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó állami szerveket, továbbá felkéri az egyéb állami szerveket, hogy működjenek együtt a Védelmi Tanáccsal és a TKB-val, különösen a terrorfenyegetettségre, valamint terrorveszélyeztetettségre, illetve a bekövetkezett terrorcselekményre vonatkozó információknak a TKB feladat- és hatáskörrel rendelkező tagja számára történő megküldésével.[21]

44. A Kormány felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy az Országgyűlési Őrség feladatait és intézkedéseit e határozat figyelembevételével állapítsa meg.

12. Átmeneti rendelkezések

45. A terrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről szóló 1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozat módosításáról szóló 1075/2020. (III. 5.) Korm. határozat hatálybalépését követő 90 napon belül az 1. pont n) alpontjában meghatározott szerv elkészíti és a TKB részére megküldi a 37. pont szerinti egyedi intézkedési tervet.[22]

46.[23]

47.[24]

48.[25]

13. Záró rendelkezések

49. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

50. Hatályát veszti

a) a Terrorizmus Elleni Nemzeti Akcióterv felülvizsgálatáról szóló 2151/2005. (VII. 27.) Korm. határozat,

b) a terrorfelderítés műveleti koordinációjáról és a Terrorellenes Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló 2239/2005. (X. 28.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök