A Pécsi Törvényszék P.20513/2007/64. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 339. §, 349. §, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 76. §, 80. §, 83. §] Bíró: Velényiné dr. Köcse Judit

A Baranya Megyei Bíróság

9.P.20.513/2007/64.szám

A M a g y a r K ö z t á r s a s á g n e v é b e n !

A Baranya Megyei Bíróság a személyesen eljáró felperes neve (felperes címe) felperesnek - az (intézmény név) ügyintéző (név) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, az (intézmény név) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) III. rendű és a (név) osztályvezető bíró által képviselt IV.rendű alperes neve (címe) IV. r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és III. r. alperes részére összesen 30.000,- (harmincezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az illetékes adóhatóság felhívásában írt időben és módon - 303.000,- (háromszázháromezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához, amelyet a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül írásban, négy egyező példányban a Baranya Megyei Bíróságnál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a perbeli időszakban a (helységnév) Megyei Bíróság bírája volt, a másodfokú eljárásban ítélkező 1.Pf. tanács elnökeként tevékenykedett.

Az ügyelosztási rend változása folytán 2001. január 1. napjától az 1.Pf. tanácstól másik tanácshoz kerültek a birtokháborítási ügyek. A változtatás oka a felperes azon kérése volt, hogy elkerüljenek az 1.Pf. tanácstól azok a perek, amelyekben a helyszíni szemle tartása felmerül. Az 1.Pf. tanácshoz tartoztak az ingatlan és ingó tulajdoni perek, valamint az ingatlannyilvántartási perek, kötelmi perek egy része (nem gazdasági), mezőgazdasági termékértékesítési perek, végrehajtási perek, személyiségi jogot érintő ügyek, élettársi-, házastársi vagyonközösség és kártérítési ügyek.

2001. június 14. napján érkezett a (helységnév) Megyei Bíróságra az (szám)-ú ingatlan-nyilvántartás kiigazítása tárgyú fellebbviteli ügy, amely néhány napon belül az 1.Pf. tanácsra került kiszignálásra.

Az ügyet a felperes 2001. június 14-én visszaadta azzal, hogy téves szignálás történt. Ezt követően a (helységnév) Megyei Bíróság Elnöke felhívta a felperes figyelmét, hogy nincs szó téves szignálásról. Ez után a felperes ismételten visszajuttatta az ügy iratait a Polgári Kollégium vezetőjének. 2001. augusztus 24. napjával a szabadságát letöltötte és munkába állásakor azt tapasztalta, hogy az ügyet ismételten a szobájában helyezték el.

Felperes 2001. szeptember 5. napján autóbuszos (ország)-i kirándulásra indult, előtte azonban az aktát a bíróság portáján leadta.

Ez után a (helységnév) Megyei Bíróság 2001. szeptember 14. napján soron kívüli eljárást rendelt el az ügyben, fegyelmi eljárás kezdeményezése terhe mellett felhívta a felperest a szükséges intézkedések megtételére.

2001. szeptember 17. napján a megyei bíróság elnöke jelentéstételi kötelezettséget írt elő a felperes számára: felhívta, hogy nyolc nap alatt benyújtandó jelentésében tájékoztassa, hogy az (szám)-ú ügyben milyen intézkedéseket tett. A felperes 2001. szeptember 23. napján írt jelentésében úgy nyilatkozott, hogy az általa irányított tanács előtt (szám) alatt nincs ügy folyamatban. A soronkívüliség elrendelésére figyelemmel az ügyet soron kívül megküldte a kollégiumvezetőnek a törvényes intézkedés megtétele végett. Kifejtette, hogy az ügy tárgya a borítón található elnevezéssel szemben telekhatár megállapítására irányuló per, azaz birtokvita, amely nem tartozik az 1.Pf. tanácsra.

Ezt követően a megyei bíróság elnöke az ügyet másik Pf. tanácsra szignálta át, ahol a másodfokú eljárás az első tárgyaláson, helyszíni szemle tartása nélkül fejeződött be.

A (helységnév) Megyei Bíróság Elnöke az (szám)-ú ügyben tanúsított magatartása miatt a felperessel szemben az igazságszolgáltatási feladatai teljesítésének megtagadása, valamint a bírósági vezetők igazgatási intézkedéseinek nem teljesítése miatt fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Az eljárás során a I.rendű alperes I. r. alperes fegyelmi bírósága járt el és a 2002. január 11. napján meghozott 13. számú határozatával a felperest megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Határozatában kifejtette, hogy a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló többszörösen módosított 1997. évi LXVII. tv. (Bjt.) 21. §-a szerint a bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan lelkiismeretesen köteles eljárni. E szerint a bíró kötelessége az ügyelosztási szabályok szerint kiosztott ügyek elintézése.

A Bjt. 33. §-a előírja, hogy a bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni. Ezeket a jogszabályi kötelezettségeket a felperes többszöri felszólítás, felhívás ellenére megszegte.

Kifejtette továbbá, hogy az ingatlannyilvántartási perek tárgyalása az 1.Pf. tanács referádájába tartozott, a (szám)-ú ügyben pedig az elsőfokú eljárásban nem volt szükség a helyszín megtekintésére és a fellebbezés sem tartalmaz ilyen bizonyítási kérelmet.

A felperes fellebbezése folytán a IV. r. alperes fegyelmi bírósága járt el, mint másodfokú fegyelmi bíróság és a 2002. október 29-én hozott 11. számú határozatával az elsőfokú fegyelmi határozatot megváltoztatta, a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekintett és az eljárás megszüntetése mellett a felperessel szemben figyelmeztetést alkalmazott.

A IV. r. alperes határozatát azzal indokolta, hogy az elsőfokú fegyelmi bíróság nem vette figyelembe kellő mértékben azt, hogy a felperes - a bíróság vezetői által is ismerten - súlyos szívbetegségben szenved és erre tekintettel hivatkozott a helyszíni szemle alóli mentesítésre tett ígéretre. A bírói jogviszonyt illetően elvárható együttműködési kötelezettségnek a vezetők eljárása sem felelt meg, ez pedig a felperes vétkességének súlyát lényegesen enyhítette. Mivel az ügy lényeges késedelmet nem szenvedett, ezért a Bjt. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállnak.