BH 1988.2.50 A felmondás oka valóságnak megfelelő voltának vizsgálata körében a munkaügyi vitákat eldöntő szerv nem bocsátkozhat a munkáltató vezetési körébe tartozó kérdések elbírálásába. Átszervezésre alapított felmondás esetén nem vizsgálható az átszervezés célszerűsége és az, hogy a munkáltató miért az érintett dolgozó s nem helyette valamely másik, vele azonos munkakört betöltő dolgozó munkaviszonyát mondta fel [Mt. 26. §, 57/1982. (X. 22.) MT sz. r. 2. § (1) bek., 18/1982. (X. 22.) BkM sz. r. 3. §, MK 95. sz.].

A felperes 1985. februártól volt az alperes alkalmazottja, a könyvesboltban bolti eladóként dolgozott.

Az alperes 1986. május 9-én a munkaviszonyát 50 nap felmondási idő figyelembevételével 1986. június 27-ére felmondta, és a munkavégzés alól felmentette. A felmondás okaként azt jelölte meg, hogy a jelenlegi munkahelyén gazdaságossági szempontból átszervezésre, létszámleépítésre kerül sor. Az üzletet irányító vezetők a gazdaságossági okok és az 50/1985. (XI. 6.) MT számú rendelet 8. §-ának e) pontja alapján nem járulnak hozzá a további alkalmaztatásához. A felajánlott leltárírói munkát nem fogadta el.

A felperesnek a felmondás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.

A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a felperes munkaviszonyát helyreállította. Kötelezte az alperest, hogy a felperes részére 5961 forint elmaradt munkabért 15 nap alatt fizessen meg.

Az ítélet indokolásának lényege szerint a könyvesbolt 1984. évtől kezdődően nyereségérdekeltségű volt. 1986. évtől kezdődően az alperes vezetői nemcsak a forgalommal kapcsolatos, hanem az egy főre jutó nyereségkövetelményt is meghatározták. Ez a változás azonban nem lehet ok a felperes munkaviszonyának megszüntetésére. Jelenleg csak feltételezés, hogy a nyereségkövetelményt négy fővel nem lehet teljesíteni. A nyereséget nemcsak létszámcsökkentéssel lehet növelni, hanem a forgalom emelkedésével is. Az egység vezetőinek meg kellett volna kísérelniük az előírt követelményeknek négy fővel való teljesítését, s ennek sikertelensége esetén kerülhetett volna sor létszámcsökkentésre.

Nem volt alapos a gazdaságossági okokra való hivatkozás sem. Az alperes 1985. decembertől három hónapi időtartamra alkalmazta V. E-t eladónak a perbeli egységben. Munkaviszonyát 1986. márciusában határozatlan idejűvé változtatta. 1986. május 9-én gazdaságossági okokra alapítottan nem lehet annak a dolgozónak a munkaviszonyát megszüntetni, aki régebben az alperes alkalmazottja és két kiskorú gyermeke is van.

Nem találta alaposnak az alperesnek azt az állítását, hogy a felperes további alkalmazásához a könyvesbolt vezetői nem adták hozzájárulásukat. A munkaviszony létesítéséhez ez a hozzájárulás megtörtént, a felperes munkavégzése ellen konkrét kifogás nem volt, csak az, hogy azt irányítani kellett. Ez nem tekinthető felmondási oknak, mert a felperes munkáját a boltvezető irányításával kell végeznie.

A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az alperes lényegében átszervezésre alapítottan mondta fel a munkaviszonyt, és átszervezésen létszámleépítést értett. Ez azt jelentette, hogy a könyvesbolt létszámát egy fővel kívánta csökkenteni.