BH 2023.7.194 Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. §, 9. §; 2011. évi CXXXII. törvény (Nketv.) 16/D. § (2) bek., 16/B. § (1) bek. b) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék M.70013/2022/10., Fővárosi Ítélőtábla Mf.31195/2022/6., Kúria Mfv.10001/2023/4. (*BH 2023.7.194*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2000 szeptemberétől állt az alperes, illetve annak jogelődje alkalmazásában oktató, egyetemi docens munkakörben, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban.

[2] A felperes az egyetem életében aktív és szakmailag elismert oktatóként vett részt, 2015. május 24-től 4 évre, majd 2019. május 29-től ismét 4 évre az alperes Szenátusának teljes jogú tagja volt. 2018. október 25-től 3 évig a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság tagja és a Kari Tanácsnak is teljes jogú tagja volt 2019. május 27-től 4 évig.

[3] 2019. november 5-én egy személy a Facebook közösségi oldalon egy bejegyzést tett közzé, amely egyebek között az Alapjogokért Központ (továbbiakban: AK) egyik elemzőjének, politikai tárgyú írására vonatkozott. A felperes ehhez kommentet fűzött, amely szerint "Ez az A. Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett "elemzők" osztják az okosságot a propaganda médiában, igaz legalább csinosak, vajon milyen funkcióik vannak még". A felperesi komment kapcsán levelezés indult, és többen kifogásolták a megjegyzést. Ezt követően a felperes egy magyarázó bejegyzést eszközölt, amelyben a csinos nőkkel kapcsolatos korábbi megjegyzést a képernyőképes megjelenéssel magyarázta. A felperes üzenetét követően további levelek érkeztek, ezek között volt olyan, amelyben határozottan sérelmezték a felperes megnyilvánulásait a női nemre vonatkozóan, ugyanakkor volt olyan, amelyik tisztázottnak tekintette felperes kijelentését a hozzá fűzött magyarázatot követően.

[5] Ezt követően 2019. november 7-én a felperes saját Facebook oldalán egy bejegyzést tett közzé, amely szerint "Sokkal jobban járnának ezek a szerencsétlenek az AK "alkalmazásában", ha keresnének maguknak egy tisztességes állást és nem csinálnának hülyét magukból nyilvánosan, amit utána életük végéig nem mosnak le magukról. Jó, persze akkor lehet, hogy nem lenne "annyi" pénz, TV-szereplés "szakmai" (Pfff) kapcsolatok, amerikai utazás, satöbbi satöbbi, de legalább nem égetnék le magukat ilyen istentelen lélekkufárok szolgálatában (…)". A felperes üzenete tartalmazta továbbá, hogy "viszont Kedves PS meg AK-s fiúk, ha kurvát akartok ne P. E. női mivoltát vegyétek elő - elég ha belenéztek a tükörbe".

[6] Az alperes rektora 2018. november 18-án érdemtelenségi eljárást kezdeményezett felperessel szemben, mivel a közelmúltban tanúsított magatartására figyelemmel felmerült a lehetősége annak, hogy magatartása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közgigazgatási rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (továbbiakban: Nketv.) 16/D. § (2) bekezdése szerinti érdemtelenséget megalapozza. A rektori levél tartalma szerint a felperes a Facebookon több nyilvános posztot és kommentet is írt, ebben P. E.-t és az őt foglalkoztató AK-t erőteljes kifejezésekkel illette. A levélből idézettek alapján a rektor arra a következtetésre jutott, hogy P. E. külső megjelenésével összefüggésben neki egyéb funkciókat is tulajdonított a felperes, amelyeket az illetőnek a munkahelyén be kell töltenie. Ezzel azt sugallta, hogy ellenszolgáltatás fejében jut szakmai megbecsültséghez. Azon túl, hogy ez a konkrét személy becsületébe és emberi méltóságába gázol, egy általános, a női nemmel kapcsolatos attitüdöt jelez, olyan sztereotípiát fogad el igaznak, miszerint a csinos nők alapvetően nem szellemi képességeik, hanem testi adottságaik, szolgáltatásaik révén jutnak munkához, illetve tudnak előre lépni. Ez az emberi méltósághoz való jog negligálása, ami az egyetemen nem elfogadható.

[7] 2019. december 2-án a felperes vitatta az eljárás elrendelésének jogalapját, az érdemtelenség fennállását, az alperes jó hírnevének megsértését. Minderre tekintettel a vizsgálat megszüntetését kérte. Ugyanezen a napon a rektor által felállított vizsgáló bizottság meghallgatta a felperest, aki e levélben írtakat szóban is előadta. Egyéb észrevétel, kérdés a meghallgatás során nem hangzott el. A vizsgáló bizottság ezt követően jelentést készített, majd a rektor 2019. december 6-án felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát az Nketv. 16/B. § (1) bekezdés b) pontja és 16/D. §-a alapján.

[8] A felmentés indokolása szerint a felperes olyan magatartást tanúsított, amely az egyetem által képviselt értékrenddel összeegyeztethetetlen. Az egyik legismertebb közösségi médiafelületen több nyilvános, a női nemre vonatokozóan lealacsonyító, az egyenlő bánásmódot és emberi méltóságot, becsületet sértő posztot és kommentet írt. Az alperes azt állapította meg, hogy a felperes nyilvános hozzászólása szerint a nők alapvetően nem szellemi képességek révén tudnak munkához jutni, illetve szakmailag előrelépni. A sztereotíp és gyalázkodó megjegyzések, az általuk közvetített nézetek nem egyeztethetők össze az egyetem által képviselt, az emberi méltóságot és a nemek közötti egyenlőséget megbecsülő és tiszteletben tartó értékrenddel. Utalt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 8. § (3) bekezdésében foglaltakra. Hivatkozása szerint a munkavállaló nem gyakorolhatja a véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jóhírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon.

[9] Az alperes 2019. december 7-én közleményt juttatott el az MTI-hez, amely a felperes nevének feltüntetésével azt tartalmazta, hogy a közösségi médiában a közelmúltban tett és nagy sajtónyilvánosságot kiváltó bejegyzései ellentétesek az emberi méltósághoz való jog és a nemek közötti egyenjogúság követelményével, az ehhez kapcsolódó értékrenddel. Mindez egyetemi polgártól méltatlan és elfogadhatatlan viselkedés.

[11] 2019. szeptember 11-én a Szenátus ülésén a rektor ismertette a jelenlevőkkel a felperes jogviszonyának a megszüntetését, annak indokait. Megállapította, hogy a nyilvánosságra került mondatok nyelvtanilag félreértelmezhetetlenek és tagadják az egyenlő emberi méltóság alapvetését. 2019. december 10-én a Kar Kari Tanácsa ülést tartott, ahol szintén tájékoztatást kaptak a résztvevők a felperes jogviszonyának megszüntetéséről és annak körülményeiről.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[13] A keresetében a felperes a jogviszony megszüntetés jogellenességére hivatkozott, és kérte annak helyreállítását az egyenlő bánásmód követelményének megsértése okán. A közalkalmazotti jogviszony helyreállítására tekintettel 2019. december 9-től havi 505 000 forint elmaradt illetményt és annak kamatát igényelte. A jogviszony helyreállítása hiányában kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 5 000 050 forint elmaradt jövedelem és annak kamata megfizetésére. Visszahelyezés hiányában 3 000 030 forint végkielégítés megfizetését is igényelte. Kérte továbbá az alperes kötelezését személyiségi jogainak megsértése címén 3 000 000 forint sérelemdíj és annak kamata megtérítésére.