2011. évi CXXXII. törvény

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról[1]

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

2021. évi XCIX. törvény (különösen: 3. §)

112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 80. § (3) bekezdés, 81. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (különösen: 10. § (3) bekezdés, 11. §)

74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 97. §)

A magyar felsőoktatási rendszer részeként a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést folytató Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének célja a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. Az intézménynek a tiszti utánpótlás képzése során tekintettel kell lennie a Magyar Honvédség és a rendészeti szervek feladataira, sajátos szolgálati és életviszonyaira, valamint az egyes hivatásrendek képzési és kiképzési rendszereiben előzetesen megszerzett ismeretekre is. E képzési feladatok megvalósításához szükséges vezetői, oktatói és hallgatói jogállás, a fenntartói jogok, a finanszírozás, valamint az Egyetem irányításának, szervezetének és működésének szabályozása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §[2] (1)[3] A törvény hatálya kiterjed

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem),

b)[4] az Egyetem által folytatott felsőoktatási tevékenységre, valamint az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, ideértve azon tevékenységet is, amelyet az Egyetem Magyarország területén kívül folytat,

c) az Egyetem alapítójára, fenntartójára, valamint

d) az Egyetem oktatóira, tudományos kutatóira és más alkalmazottjaira, hallgatóira, támogatóira és az oda jelentkezőkre.

(2) Az Egyetem külföldi hallgatójának jogállására e törvényt kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik.

1/A. §[5] A 3. § szerinti, illetve a Kormány által a 44. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiadott rendelet szerinti államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati képzések tekintetében oklevél kiadására az Egyetem jogosult.

1/B. §[6] Az Egyetem alaptevékenységként ellátja a közszolgálati tisztviselők és a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzését, továbbképzését, valamint jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben részére meghatározott egyéb képzési és továbbképzési feladatokat.

1/C. §[7] Az Egyetem alaptevékenységként - a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egysége útján - ellátja az 1/B. § hatálya alá nem tartozó, kormányrendeletben meghatározott kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet feladatait, valamint egyéb kapcsolódó feladatokat.

2. §[8] (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 13. §-ban meghatározott személyek esetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a jogállásukat szabályozó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § E törvény alkalmazásában

1.[9] államtudományi és közigazgatási felsőoktatás: a kormánytisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő államtudományi és alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is;

2.[10] rendészeti felsőoktatás: a rendészeti ágazat szakembereinek felkészítése érdekében indított alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok;

3.[11] katonai felsőoktatás: a honvédtiszti életpályára történő felkészítés, valamint a honvédelmi terület civil szakembereinek felkészítése érdekében indított alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok. A katonai felsőoktatás részét képező honvédtiszti alap- és mesterképzés a haza fegyveres szolgálatára és a parancsnoki feladatok ellátására irányuló felkészítésre is kiterjed;

4. nemzetbiztonsági felsőoktatás: a nemzetbiztonsági ágazat szakembereinek felkészítése érdekében indított nemzetbiztonsági alapképzési szak, valamint a hozzá kapcsolódó mesterképzési szak.

5.[12] nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás: a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó alap- és mesterképzési szakok.

II. FEJEZET

A FENNTARTÓ[13]

4. §[14] Az Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter vagy - ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete így rendelkezik - a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter a miniszterelnök politikai igazgatója útján (a továbbiakban: Fenntartó) gyakorolja.

5. §[15] A Fenntartó

a) kiírja a rektori pályázatot,

b) dönt az Egyetemre felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztásáról a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt költségviselési formák szerinti bontásban,

c) elfogadja az intézményfejlesztési tervet, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó egyetemi szabályzatot,

d) meghatározza az Egyetemen magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők számát,

e) jóváhagyja az Egyetem által elkészített éves költségvetési beszámolót,

f) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét,

g) törvényességi ellenőrzést gyakorol az Egyetem felett,

h) gyakorolja az Egyetem részére nyújtott támogatás felhasználása feletti belső ellenőrzési jogkörét,

i) meghatározza a szakmai ellenőrzés rendszerét,

j) vezeti a 9/B. § szerinti Tanácsadó Testület üléseit, valamint

k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja a Kormányhoz az Egyetem támogatási tervét a 36. §-ban foglaltak alapján.

6. §[16] A Fenntartó képviselőjét a szenátus és a kari tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

7. §[17] (1) A szenátus alábbi döntései a Fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé:

a) az Egyetem képzési és kutatási programjának elfogadása,

b) a szervezeti és működési szabályzat, valamint a minőségfejlesztési program elfogadása,

c) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása,

d)[18]

e) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámoló elfogadása,

f) fejlesztés indítása, továbbá

g)[19] az Egyetem elemi költségvetésének elfogadása.

(2) A Fenntartó a döntési javaslatoknak az alapító okirattal és az ágazati humánpolitikai igényekkel való összhangját, egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét vizsgálja.

8. §[20] A Fenntartó a hatáskörei gyakorlása során tiszteletben tartja az Egyetem önállóságát a kutatás és tanítás tartalmának és módszereinek meghatározásában.

9. §[21] A Fenntartó ügyviteli és döntés-előkészítő feladatait a Fenntartó hivatala látja el.

9/A. §[22] (1) A Fenntartó - az oktatási hivatal véleményének figyelembevételével - kezdeményezheti az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe tartozó képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben, hogy az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet kerüljön felkérésre szakértői vélemény elkészítésére. Ebben az esetben az oktatási hivatal az Nftv. 67. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti eljárásokban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett - az Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek mellett - a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be, azzal, hogy az azonos tárgy vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás költségei az Egyetemet terhelik.

II/A. FEJEZET[23]

A TANÁCSADÓ TESTÜLET

9/B. §[24] (1)[25] Az Egyetem mellett a Fenntartó vezetésével, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter részvételével a Fenntartó egyes döntéseinek megalapozását és szakmai támogatását elősegítő Tanácsadó Testület működik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt miniszterek képviseletét a Tanácsadó Testületben az általuk megbízott más személy is elláthatja.

9/C. §[26] A Tanácsadó Testület feladatai különösen

a)[27] az Egyetem elemi költségvetésének, képzési és kutatási programjának, a szervezeti és működési szabályzatának, a minőségfejlesztési programjának, az intézményfejlesztési tervének véleményezése, valamint

b) az Egyetemre felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztására vonatkozó javaslattétel.

9/D. §[28] (1) A Tanácsadó Testület tagjainak a Tanácsadó Testületben végzett tevékenysége oktatási tevékenységnek minősül.

(2) Amennyiben a 9/B. § (1) bekezdésében felsorolt miniszterek képviseletét az általuk kijelölt személy látja el a Tanácsadó Testületben, e képviselők tevékenységük ellátásáért - a Fenntartó által megállapított összegű - tiszteletdíjban részesülnek.

9/E. §[29] A Tanácsadó Testület üléséhez kapcsolódó előkészítő és egyéb ügyviteli feladatokat a Fenntartó hivatala látja el.

III. FEJEZET

AZ EGYETEM SZENÁTUSA

10. §[30] (1) A szenátus az alapító okiratban és a Fenntartó határozataiban foglaltaknak megfelelően határozza meg az Egyetem képzési és kutatási feladatait, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) A szenátus javaslatot tesz a Fenntartónak az intézményfejlesztési terv elfogadására.

(3) A szenátus véleményt nyilvánít a rektori és magasabb vezetői pályázatokról.

11. §[31] (1) A rektor és a dékánok hivatalból tagjai a szenátusnak.

(2) A szenátusban az oktatók, kutatók és tanárok által választott tagoknak, valamint az (1) bekezdés szerinti tagoknak együttesen a testület többségét kell alkotniuk.

(3) Az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának huszonöt százaléka, de legalább egy fő.

12. §[32] Az Egyetemen gazdasági tanács nem működik.

IV. FEJEZET

AZ EGYETEM ALKALMAZOTTAI ÉS VEZETŐI

1. Az alkalmazottakra vonatkozó szabályok

13. §[33] (1) Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást

a) közalkalmazott,

b)[34] a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, illetve a Hszt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátására, többletfeladatként történő megbízással vagy közalkalmazotti jogviszony keretében,

c)[35] a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel vagy közalkalmazotti jogviszony keretében,

d)[36] közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében

e)[37] rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott kinevezéstől eltérő foglalkoztatás, illetve a Hszt. szerinti tartós átirányítás keretében,

f)[38] a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony) álló személy kirendeléssel vagy vezényléssel, valamint

g)[39] - egyéb jogviszonyától függetlenül - munkaviszonyban álló személy

tölthet be.

(2)[40]

13/A. §[41] Nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött munkakörben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) bekezdés c) pontjától eltérően a közalkalmazotti jogviszony létesítésének nem feltétele a magyar állampolgárság vagy a jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezés, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezés.

14. § A közalkalmazott oktató, tudományos kutató és tanár a munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.

15. § (1) Az egyetemi tanári munkakörre a pályázatot a rektor írja ki.

(2)[42] Az egyetemi tanári pályázatokat a szenátus bírálja el és rangsorolja. A rektor a rangsorolt pályázatot benyújtó személyek közül a Fenntartó egyetértésével választott jelölttel létesíthet jogviszonyt.

15/A. §[43] A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 81. § (3a)-(3d) bekezdésében foglaltak szerint az Egyetem óraadó oktatója lehet az is, aki kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. Az Egyetem részéről a Kit. 81. § (3a) bekezdése szerinti megállapodást a rektor a Fenntartó egyetértésével köti meg.

15/B. §[44] Az Egyetemen oktatói és kutatói munkakörben - a vezényelt, illetve kirendelt állomány kivételével - a Fenntartó előzetes tájékoztatása mellett létesíthető jogviszony.

16. § (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató, tudományos kutató és tanár hivatásos állományba kerül, a betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni.

(2) Az az oktató, tudományos kutató és tanár, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból megszűnt vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül, az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve.

(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.

16/A. §[45] (1) A honvédségi szervezet, rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó és az Egyetemen megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat az Egyetem katonai, rendészeti, valamint nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.

(2) A 16/E. § szerinti oktatókat az Egyetem szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni, azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni.

16/B. §[46] (1)[47] A közalkalmazotti jogviszonyt - a Kjt.-ben meghatározottakon túl - felmentéssel megszüntetheti az Egyetem, ha

a) - a 16/C. §-ban meghatározottól eltérő esetben - a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a közalkalmazott munkakörében másik közalkalmazottat kíván alkalmazni,

b) a közalkalmazott a munkakörének betöltésére érdemtelenné vált,

c) az Egyetemen a teljes oktatói és tanári létszám által a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetített tanításra fordított idő - munkáltató által a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerinti megemelése vagy csökkentése nélkül számított - kötelező óraszámai összegének és az Egyetem által elindított szakok képzési terve alapján megtartott tanórák számának aránya meghaladja az 1,25-ös arányszámot a két egymást követő tanulmányi félév átlagában, függetlenül a közalkalmazottra vonatkozó egyéni arányszámtól, illetve a foglalkoztatott - oktatói, kutatói, illetve oktatói, kutatói munkát segítő vagy bármely egyéb - munkakörétől, vagy

d) az intézményfejlesztési terv módosítására figyelemmel a közalkalmazott által végzett tevékenység egyetemi szintű célkitűzések közötti súlya csökkent vagy a közalkalmazott által végzett tevékenység a módosított intézményfejlesztési terv szerinti célok megvalósításához nem járul hozzá megfelelő mértékben.

(2)[48] A Kjt. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései közül a felmentési időre, illetve a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket az (1) bekezdés b) pontja esetében nem kell alkalmazni.

16/C. §[49] (1) Amennyiben olyan változás következik be a közalkalmazott munkakörébe tartozó feladatokban - így különösen az Egyetem feladatellátását érintő jogszabályváltozás esetén -, amelynek hatékony ellátására a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenysége, iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakmai tapasztalata nem megfelelő, az Egyetem a munkakört más közalkalmazottal is betöltheti.

(2) Az Egyetem köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a közalkalmazott a feladatok ellátásához szükséges (1) bekezdés szerinti követelményeket az Egyetem által biztosított határidőn belül teljesítse.

(3) A közalkalmazott jogviszonyát az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha az Egyetemen a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenységének, iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető munkakör nincs, vagy az így felajánlott munkakört a közalkalmazott nem fogadja el.

(4) A felajánlandó munkakör meglétéről, annak hiányáról, illetve a munkakör el nem fogadásának következményeiről a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat.

(5) A felmentés indokolásának tartalmaznia kell

a) az Egyetem érdekkörében felmerülő (1) bekezdés szerinti okot, és

b) azt a követelményt, amely a munkakör betöltéséhez szükséges, azonban a közalkalmazott azzal nem rendelkezik.

(6) Az (1) bekezdés alapján történő felmentés nem alkalmazható, ha

a) az iskolai végzettség, illetve szakképzettség, szakmai tapasztalat Egyetem által biztosított határidőn belül történő megszerzésére a közalkalmazott kötelezettséget vállal, vagy

b) a közalkalmazott tudományos fokozatának, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető munkakört a közalkalmazott elfogadja.

16/D. §[50] (1) A közalkalmazott jogviszonya felmentéssel megszüntethető érdemtelenség miatt. Az érdemtelenség indoka kizárólag a közalkalmazott magatartásában, illetve a munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.

(2)[51] Érdemtelenségnek minősül különösen, ha a közalkalmazott a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely

a) az Egyetem, a közigazgatási szervek, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vagy a Magyar Honvédség, illetve ezek vezetőinek jó hírnevét vagy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolhatja, függetlenül attól, hogy e magatartás jogsértést megvalósít-e,

b) az Egyetem etikai kódexében vagy esélyegyenlőségi szabályzatában meghatározott előírásokat súlyosan sérti,

c) az Egyetem, illetve az Egyetem hallgatói vagy a 13. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára jogellenesen kárt okoz, vagy

d) vezetői beosztásához méltatlan.

(3) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés kezdeményezési jogát az Egyetem

a)[52] az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított százhúsz napon belül, legfeljebb azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül;

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

gyakorolhatja.

(4) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a közalkalmazottnak lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az az Egyetemtől nem várható el.

16/E. §[53] (1)[54] Az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező személy - kivételesen, a szenátus vagy a rektor döntése alapján - oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatható. Az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címet az Egyetemen a rektor is adományozhat. A címadományozással kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni azzal, hogy eltérő feltételek és részletes szabályok állapíthatók meg az oktatói munkakörben foglalkoztatott, címüket a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló - elnevezéssel viselő személyek és az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező, címüket a (2) bekezdés alapján nem eltérő elnevezéssel viselő személyek tekintetében. A munkakör betöltésével kapcsolatos további feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.

(2)[55] Az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján, illetve az (1) bekezdés szerint a rektor által adományozott címmel rendelkező személy részére az Egyetem szervezeti és működési szabályzata lehetővé teheti, hogy az Nftv. 52/B. §-ára is figyelemmel, címét - a címnek az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt elnevezésétől eltérő - az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elnevezéssel viselje.

(3)[56] Az (1) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló - elnevezéssel viselő személy rektori megbízás kivételével bármilyen vezetői megbízást kaphat, azzal, hogy rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, kutató-intézetvezetői megbízást abban az esetben kaphat, ha rendelkezik tudományos fokozattal.

(4)[57] Az (1) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló - elnevezéssel viselő személy az Egyetem alapfeladatai ellátása és az azokhoz kapcsolódó felelősségi és hatáskörök gyakorlása tekintetében rendelkezik mindazon jogosítvánnyal és - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - betöltheti mindazon tisztséget, felelősségi és hatáskört, mint más oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott személy azzal, hogy az ezek betöltésével kapcsolatos feltételek tekintetében teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni és az e személy által megszerzett kiemelkedő gyakorlati tapasztalatot eredményező tevékenység időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni.

16/F. §[58] Az Egyetem a szervezeti és működési szabályzatában munkaköröket határozhat meg speciális oktatási, képzési tevékenységre. E munkakörök betöltőit az Egyetem szakjainak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni.

16/G. §[59] Az Egyetemen a Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

16/H. §[60] Közalkalmazotti jogviszony - a Kjt.-ben meghatározott eseteken túl - a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel határozott időre is létesíthető.

2. A vezetőkre vonatkozó szabályok

17. §[61] (1) Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:

a) rektor,

b) rektorhelyettes,

c) dékán,

d) gazdasági főigazgató,

e) campus főigazgató,

f) főtitkár.

g)[62] nemzetközi főigazgató.

(2) A campus főigazgató az Egyetem használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok ellátását irányítja.

(3) Az Egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók:

a) dékánhelyettes,

b) főigazgató-helyettes,

c) főtitkárhelyettes,

d) szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott megbízások pályázat útján adhatóak.

(5) Az oktatói és a kutatói munkakör vonatkozásában az Nftv. 31. § (4) bekezdésében, valamint a magasabb vezetői és a vezetői megbízás tekintetében az Nftv. 37. § (6) bekezdésében meghatározott felső korhatárra vonatkozó korlátozás alól a Fenntartó felmentést adhat.

(6)[63] Az (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízás pályázat útján történő meghosszabbítása vonatkozásában az Nftv. 37. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás alól - a pályázati kötelezettséget nem érintve - a Fenntartó felmentést adhat.

18. §[64] (1)[65] A rektorhelyettest, a dékánt, a főtitkárt és a nemzetközi főigazgatót a rektor a Fenntartó előzetes egyetértésével bízza meg.

(2)[66] Rektorhelyettesi, illetve dékáni vezetői megbízást egyetemi tanár és egyetemi docens, valamint a 16/E. § (1) bekezdése szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a 16/E. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló - elnevezéssel viselő, tudományos fokozattal rendelkező személy kaphat.

(3)[67] A gazdasági főigazgatót és a campus főigazgatót a rektor előterjesztésére a Fenntartó bízza meg, illetve vonja vissza vezetői megbízását az államháztartásért felelős miniszter előzetes tájékoztatása mellett.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását - a saját kérésére vagy a szenátus javaslatára - a rektor a Fenntartó előzetes egyetértésével a határidő lejárta előtt visszavonhatja.

19. § (1) Az Egyetem karhoz tartozó oktatási szervezeti egységeinek vezetőit a dékán javaslatára a kari tanács véleményének mérlegelésével a rektor bízza meg.

(2) Az Egyetem rendészeti szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell megbízni, illetve megbízásukat visszavonni.

(3)[68] Az Egyetem katonai felsőoktatási szervezeti egységeinek vezetőit a Honvéd Vezérkar főnökének véleményét kikérve kell megbízni, illetve megbízásukat visszavonni.

20. §[69] A rektor köteles a képzési program honvédelemmel és katonai nemzetbiztonsággal kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, a rendészeti ágazat rendészeti szakmai követelményei vonatkozásában az érintett országos parancsnok egyetértését beszerezni.

V. FEJEZET

AZ EGYETEM HALLGATÓI

21. §[70] Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.

21/A. §[71] (1)[72] A költségviselés formája szerint az Egyetem képzésében részt vevő lehet

a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,

b)[73] önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos, a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,

c) önköltséges hallgató, vagy

d) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (a továbbiakban: rendészeti ösztöndíjas hallgató).

(2)[74] A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra az Nftv. magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(3)[75] A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgató hallgatói juttatásra nem jogosult.

(4)[76] A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt.

(5)[77] A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv.-nek a támogatási idő számítására vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)-(3) bekezdését és azzal összefüggésben (4)-(6) bekezdését, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a - az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével - nem alkalmazandó.

(6)[78] Az Nftv. 48. § (2)-(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.

(7)[79] Az Egyetem a hallgatóval ösztöndíjszerződést kötő szerv, illetve a szerződéses vagy hivatásos jogviszonyban álló hallgatót beiskolázó szerv részére továbbíthatja azon általa kezelt hallgatói személyes adatokat, amelyek a hallgatóval kötött ösztöndíjszerződésben, illetve a hallgató Egyetemen folytatott tanulmányainak támogatása tárgyában a hallgató és a beiskolázó szerv között létrejött szerződésben foglalt, a hallgatót megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó szerv az Egyetem által a fent meghatározott célból továbbított személyes adatokat csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig, azonban legfeljebb a szerződés megszűnését követő öt évig kezelheti.

22. § A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,

a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,[80]

aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, valamint

b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

d)[81] aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll.

23. § (1) Azt a tényt, hogy a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

a) az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,

b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) Az Egyetem a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából

a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,

b) a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig

kezeli.

23/A. §[82] Az Egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet - az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vagy a képzés sajátosságaira figyelemmel -[83]

a) meghatározott nyelv meghatározott típusú és szintű tudása,

b) a magyarországi lakóhely,

c) jogszabályban meghatározott esetben nyilatkozat, amelyben a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok megkezdéséhez szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzést, illetve kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék,

d) jogszabályban meghatározott esetben érvényes, kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági ellenőrzöttség,

e) fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ilyen jogviszony létesítésének vállalása meghatározott szervnél, tanulmányi szerződés megkötésének vállalása,

f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbankjába történő felvétel vállalása,

g) szakmai területen vagy szakmai szervnél meghatározott idejű gyakorlat, illetve meghatározott rendfokozat megléte,

h) vezetői, illetve elöljárói támogató nyilatkozat,

i)[84] végzettség, szakképzettség, szakképesítés, képesítés, szaktanfolyami vizsga, közigazgatási vizsga, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megléte vagy megkezdése, továbbá

j) a pályaalkalmassági vizsgálatok részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetésen való megfelelés.

24. §[85] A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött - a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban állók esetében 30 évesnél nem idősebb -, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel. További feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a honvédtiszti alapképzés tekintetében a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez, rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzés tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez, és vállalja a tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását az alapképzés idejére.

25. §[86] A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet. A hallgatói jogviszony ettől eltérő szüneteltetését a Magyar Honvédség személyügyi szervének vezetője engedélyezheti.

26. § (1)[87] Az Egyetem vezetői és oktatói a tisztjelöltek vonatkozásában elöljárói vagy felettesi jogkör gyakorlására jogosultak az általuk vezetett foglalkozásokon.

(2) Az Egyetem a katonai képzés folytatása érdekében együttműködik az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljjal.

27. § (1) A hallgató köteles a beiratkozást megelőzően fogadalmat tenni és a hallgatói jogviszonya alatt fogadalmához méltó magatartást tanúsítani.

(2)[88] A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági eljárás végleges befejezését, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát, továbbá a más bírósági eljárás jogerős lezárását követően tájékoztathatja a nyilvánosságot.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozás a hallgató jogorvoslati jogának tiszteletben tartása érdekében az Egyetemet is terheli.

(4) A fogadalom szövegét az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.

28. § A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a politikai tevékenységtől. Az Egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja.

29. § Az a hallgató, aki a közigazgatás szervei, a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek törvényben meghatározott feladataival összeegyeztethetetlen célú vagy tevékenységet folytató szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. Abban a kérdésben, hogy mely szervezetet kell e körbe tartozónak tekinteni, az érintett szerv állásfoglalásának kikérésével a hallgató kara szerinti dékán dönt.

30. § (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen

a)[89] részt venni a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédségi feladatok ellátásában,

b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben, illetve az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj által szervezett tanórán kívüli katonai felkészítésen,

c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,

d) kijelölés alapján alegységparancsnoki feladatokat ellátni,

e)[90] összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben egyéb katonai feladat ellátására,

f) közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, valamint

g)[91] a Honvéd Vezérkar főnöke által - a honvédelmi miniszter által kijelölt államtitkár egyetértésével - elrendelt oktatási és szocializációs feladatokat ellátni.

(2) A rendészeti képzésben részt vevő hallgató köteles aktívan részt venni az oktatási-nevelési folyamatban, felkészülni a választott életpálya megkezdésére. Szolgálati feladatként köteles különösen:

a) részt venni a rendészeti kiképzési-nevelési egység által szervezett tanórákon kívüli rendészeti felkészítésben,

b) részt venni az alapkiképzésben és szakkiképzésben, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,

c) őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatot ellátni,

d) alegységparancsnoki feladatokat ellátni,

e) szakmai gyakorlatokat teljesíteni,

f) különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején egyéb rendészeti feladat ellátására, valamint

g) a rendészetért felelős miniszter által elrendelt feladatokat ellátni.

(3)[92] A rendészeti képzés nappali munkarendben tanuló hivatásos állományú, valamint pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló hallgatóját a (2) bekezdés c), f) és g) pontjában, ösztöndíjas hallgatóját a (2) bekezdés f) pontjában rögzített feladatok végrehajtásáért jogszabályban meghatározott térítés illeti meg, amelyet az adott rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetésében kell biztosítani. Az érintett hallgató számára a térítést az adott rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyósítja.

(4) A szakmai gyakorlat teljesítése során a hallgató állományviszonyának megfelelően jogosult, illetve köteles a szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat felügyelet mellett végrehajtani.

(5) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladatok ellátásában részt vevő hallgató tanulmányi kötelezettségeinek a feladatellátás ideje alatti mulasztását a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon igazoltnak kell tekinteni, továbbá biztosítani kell számára a tanulmányi és vizsgakötelezettségei utólagos teljesítésének lehetőségét.

31. § (1)[93] A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató, valamint a doktori képzésben részt vevő hivatásos vagy szerződéses állományú hallgató külföldi tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató esetében vendéghallgatói és további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítéséhez, valamint a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához a Magyar Honvédség személyügyi szerve vezetőjének előzetes engedélye szükséges.

(2)[94] A rendészeti felsőoktatási alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hivatásos állományú, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló hallgató külföldi tanulmányokat, résztanulmányokat az adott rendvédelmi szerv országos parancsnokának, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének előzetes engedélyével folytathat. Vendéghallgatói jogviszonyt, illetve további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt az adott rendvédelmi szerv országos parancsnokának, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének előzetes engedélyével létesíthet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt engedély megtagadását indokolni kell.

32. § A hallgató jogviszonya megszűnik, ha az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 23. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.

33. § (1)[95] A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya - az e törvényben és az Nftv.-ben foglaltakon túlmenően - megszűnik a rektor határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján.

(2)[96] A hallgatói jogviszony - a (4) és (5) bekezdésben foglalt korlátozással - elbocsátással akkor szüntethető meg, ha

a) az Egyetemen a hallgató által látogatott szak vagy szakirány oktatása megszűnt,

b) a hallgató - ide nem értve a honvéd tisztjelöltet - körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,

c) a hallgató a tanulmányi kötelezettségét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette,

d) a honvéd tisztjelölti jogviszonyra figyelemmel létesített hallgatói jogviszony esetén a honvéd tisztjelölti jogviszony megszűnt, vagy

e) a hivatásos jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a hivatásos jogviszony megszűnt.

f)[97] pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a szolgálati jogviszony megszűnt.

(3) Az Egyetem az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az Egyetemnek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű.

(4)[98] A hallgató a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Fentiekre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.

(5)[99] A hallgató a (2) bekezdés d) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Erre nem hivatkozhat a hallgató, ha a honvéd tisztjelölti jogviszonya amiatt került megszüntetésre, mert

a) egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt a szolgálatra alkalmatlanná vált, és e körülményváltozás neki felróható, vagy

b) nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált.

33/A. §[100] (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban, rá a 21/A-25. §-t, a 30-32. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozás napjával kezdődik és az oklevél, illetve bizonyítvány átadásának vagy a tanulmányai végleges megszakításának napjával szűnik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a külföldi hallgató képzésben való részvételének feltételeit, valamint a külföldi hallgató jogait és kötelezettségeit, így különösen

a) a szállás, étkezés, egészségügyi ellátás rendjét, valamint egyéb, a külföldi hallgató részére nyújtandó járandóságokat,

b) a felek kártérítési kötelezettségét,

c) a fegyelmi eljárásnál követendő szabályokat,

d) a képzési költségeket, a fizetendő tandíjat,

e) a minősített adat védelmét,

f) a tanulmányok megszakításával, a tanulmányi időszak (szemeszter) megismétlésével kapcsolatos kérdéseket, és

g) a megszerzett oklevél elismerésének, illetve honosításának módját, figyelembe véve az érvényes két- és többoldalú megállapodásokat.

(4) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium tájékoztatja a küldő védelmi minisztériumot arról, hogy a Magyarországon honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi állampolgárok a magyar joghatóság alá tartoznak, valamint ismertetést nyújt a vonatkozó jogszabályokról és idegenrendészeti előírásokról.

33/B. §[101] A hallgató Egyetem irányában teljesítendő bármely fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a szervezeti és működési szabályzat szerint létrehozott bizottság döntése alapján jogosult.

34. § (1) A hallgatói önkormányzat véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben:

a) tanulmányi és vizsgaszabályzat,

b) térítési és juttatási szabályzat,

c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje.

(2) A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá véleményezési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

VI. FEJEZET

AZ EGYETEM GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE

35. §[102] (1)[103] Az Egyetem központi költségvetési szerv.

(2)[104] Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címen kell biztosítani. Az igazságügyért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a felnőttképzésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter, valamint a külpolitikáért felelős miniszter az Egyetemmel kötött megállapodás alapján kiegészítő jelleggel költségvetési támogatást biztosíthat az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében.

36. §[105] (1)[106] A rendészeti ösztöndíjas hallgató, valamint a 21/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgató pénzbeli juttatásának fedezetét - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel - az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó szerv éves költségvetésében kell biztosítani.

(2) A katonai képzést folytató kar működésének dologi feltételeit a honvédelemért felelős miniszter biztosítja.

(3)[107]

(4)[108] Az Egyetem költségvetésében kell biztosítani

a) az (1) bekezdés kivételével, valamint a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányán a hallgatói juttatások és a doktori képzésben részt vevők támogatásának fedezetét,

b) az Egyetem engedélyezett költségvetési létszámának személyi juttatásait,

c) az egyéb személyi jellegű juttatások költségeit,

d) a (2) bekezdés kivételével az Egyetem teljes működésének költségeit a feladatellátás alapján,

e) a Fenntartó által jóváhagyott kutatási és fejlesztési programok támogatását,

f)[109] a 13. § (1) bekezdése szerinti vezényelt, kirendelt állomány illetményének egyetemi illetményre történő kiegészítése költségeit.

(5) A hallgatói juttatások és a doktori képzésben résztvevők támogatása tekintetében a költségvetés tervezése során az Nftv.-ben meghatározott normatívákat kell alkalmazni.

(6)[110] Az Egyetemre nem alkalmazandók a felsőoktatásért felelős miniszter által biztosított támogatások szabályai.

(7)[111] Az Egyetem költségvetési forrásai terhére az Egyetem alapító okiratban meghatározott feladataival és alaptevékenységével összefüggésben támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettség vállalható, valamint kifizetés teljesíthető.

37. §[112] Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat, ide nem értve a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által lefolytatott központi beszerzésekből az egyoldalú nyilatkozattal történő távozást.

VII. FEJEZET

A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME AZ EGYETEMEN

38. §[113] (1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá hallgatója a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányának szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak a felügyeletet gyakorló miniszter engedélyével kezdeményezheti.

(2)[114] A találmányt, a kutatási eredményt a felügyeletet gyakorló miniszter - a rendészeti, a katonai, illetve a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében az érintett országos parancsnok, a Magyar Honvédség esetében a Honvéd Vezérkar főnöke véleményének kikérése mellett - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ának figyelembevételével minősítheti minősített adattá.

39. § A minősített adatot tartalmazó tananyaghordozók, dokumentációk, könyvtári segédletek minősítése és megismerése a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok alapján az Egyetem minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint történhet.

VIII. FEJEZET

A FELSŐOKTATÁS FELÜGYELETE[115]

40. §[116] (1) Felügyeletet gyakorló miniszter

a)[117] az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás tekintetében az igazságügyért felelős miniszter és a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter együttesen,

b) a rendészeti felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter,

c) a katonai felsőoktatás tekintetében a honvédelemért felelős miniszter,

d)[118] a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter.

e)[119] a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttesen.

(2) A felügyelet a miniszterek részére a VII. Fejezetben és az e Fejezetben meghatározott jogokat foglalja magában.

41. § (1)[120]

(2)[121] Kormányhatározat állapítja meg a felügyeletet gyakorló miniszterek közös javaslatára az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében az adott évben felvehető hallgatói létszámkeretet.

(3)[122]

(4)[123] Az adott szakra történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a felügyeletet gyakorló miniszter határozata állapítja meg.

42. §[124] A felsőoktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásaiban az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában a felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével dönt.

43. §[125] Az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását a Kormány rendeletben szabályozza.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3. Felhatalmazó rendelkezések

44. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a)[126] a Tanácsadó Testület és a Fenntartó hivatala működésének szabályait,

b) az Egyetem gazdálkodásának, finanszírozásának különös szabályait, valamint

c) az Egyetem hallgatóinak juttatásaival és az általuk fizetendő egyes térítésekkel kapcsolatos szabályokat.

d)[127] az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában a szaklétesítés és a szakindítás sajátos szabályait.

e)[128] az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását.

(2)[129] Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg

a)[130] az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait,

b) az Egyetemre történő felvétel különös feltételeit, valamint

c)[131] a 33/A. § hatálya alá nem tartozó külföldi hallgatók Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait.

d)[132]

(3)[133] Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az Egyetemen rendészeti képzésben résztvevő hallgatók ruházati ellátási normáit és az ellátás rendjét rendeletben határozza meg.

4. Hatálybalépés

45. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-a, 5. § b)-d) és i) pontja, 40-43. §-a az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) E törvény 1., 2. és 4. §-a, 5. § a) és e)-h) pontja, 6-39. §-a, 44. §-a, 46-52. §-a, valamint 55-56. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.

5. Átmeneti rendelkezések

46. § Az Egyetem jogelőd intézményeinél alkalmazottak foglalkoztatásra irányuló jogviszonya és hallgatóinak hallgatói jogviszonya az Egyetemen folyamatos.

47. § (1) Az Egyetemen a főiskolai oktatói munkaköröket 2016. szeptember 1-jéig egyetemi oktatói munkakörökre kell átalakítani.

(2) A 11. § (3) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében szereplő egyetemi tanár és docens alatt 2016. szeptember 1-jéig főiskolai tanárt is érteni kell.

(3) Az Egyetem rendészeti képzést folytató karán 2012. január 31-ig létre kell hozni a rendészeti kiképzési-nevelési szervezeti egységet.

48. § Az Egyetemen - a jogelődnél indult alap- és mesterképzési szakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint doktori képzéseken - a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg a 2011/2012. tanévre, illetve korábban felvett hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat azon a szakon, amelyen azt megkezdték. A korábban besorolt és felvett hallgatók tanulmányaikat a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor hatályos képzési- és kimeneti követelményekben meghatározott feltételek szerint fejezik be.

49. §[134] A 41. § (1) bekezdése tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttes előzetes engedélyére a 2013/2014-es tanévtől, az új belépők számára induló képzések esetén van szükség.

50. § A 41. § (2) és (3) bekezdését a 2012/2013-as tanévre felvételre kerülő hallgatói létszámra vonatkozóan kell először alkalmazni.

51. § A 14., 25-26., 28-31. és 33. § rendelkezéseit 2012. január 1-jétől azon alkalmazottakra és hallgatókra is alkalmazni kell, akiknek jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett.

51/A. §[135] (1) Az Egyetem elhelyezése érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódóan a cégbíróságon változás bejelentése szükséges, az mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése alól.

52. §[136] E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított 36. §-át első alkalommal a 2014. évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni.

53. §[137] Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 2.) megállapított 21/A. § (5) és (6) bekezdést alkalmazni kell a 2012/2013. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat nem önköltséges formában megkezdő hallgatók tekintetében is, ide nem értve a rendészeti ösztöndíjas, valamint a tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban álló hallgatókat. A tanulmányaikat a 2012/2013. tanévet megelőzően nem költségtérítéses formában megkezdett, nem rendészeti ösztöndíjas, valamint honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem álló hallgatók tekintetében az átsorolásra a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben foglaltak szerint kerül sor.

53/A. §[138] (1) E törvénynek Módtv. 2.-vel megállapított 21/A. § (2) bekezdését azok közül, akik a 2013/2014. tanévet megelőzően létesítettek az Egyetemmel vagy jogelődjével hallgatói jogviszonyt, azok tekintetében kell alkalmazni, akik a 2012/2013. tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt, és nem minősülnek, minősültek rendészeti ösztöndíjas hallgatónak, továbbá a hallgatói jogviszonyuk fennállása alatt honvéd tisztjelölti, illetve hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem állnak, illetve álltak.

(2) E törvénynek Módtv. 2.-vel megállapított 21/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott költségviselési formára vonatkozó meghatározását alkalmazni kell a 2012/2013. tanévben és az azt követően, de a Módtv. 2. hatálybalépését megelőzően a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjának hatálya alá tartozó ösztöndíjszerződést kötött személyek tekintetében is.

54. §[139] E törvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 21/A. § (1) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését, 24. §-át, valamint 26. § (1) bekezdését a 2016. július 1-jén vagy azt követően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyekre kell alkalmazni.

55. §[140] E törvénynek a Módtv.-vel módosított, illetve megállapított 1. és 1/A. §-a nem alkalmazható a Módtv. hatálybalépésekor

a) már megindított vagy

b) a felügyeletet gyakorló miniszter által már engedélyezett

képzésekre.

55/A. §[141] Az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 16/B. § (1) bekezdés c) pontját a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő tanévtől kell alkalmazni.

56. §[142] Az 55. §-hoz kapcsolódóan, a felügyeletet gyakorló miniszter az általa felügyelt felsőoktatás vonatkozásában meghatározza a 41. § (2) bekezdés szerint megállapított létszámkereten belül a hallgatói létszámok intézményenkénti és - az Egyetem kivételével - szakonkénti elosztását.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2011. évi CXXXII. törvényhez[143]

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. október 10-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította a 2015. évi CXXXII. törvény 1. §-a. Hatályos 2015.07.21.

[3] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[4] Megállapította a 2023. évi IX. törvény 39. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.05.15.

[5] Módosította a 2016. évi LXVII. törvény 99. §-a. Hatályos 2016.07.17.

[6] Beiktatta a 2021. évi CXLVIII. törvény 22. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[7] Beiktatta a 2023. évi LX. törvény 24. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[8] Megállapította a 2022. évi LIX. törvény 14. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[9] Módosította a 2019. évi CIX. törvény 149. § a) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[10] Módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 8. § d) pontja, 9. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos 2015.09.01.

[11] Módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 8. § d) pontja, 9. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2015.09.01.

[12] Beiktatta a 2015. évi XIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2015.04.02.

[13] A címet megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 2. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[14] Módosította a 2022. évi IV. törvény 115. §-a. Hatályos 2022.05.25.

[15] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[16] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[17] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[18] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LIX. törvény 14. § a) pontja. Hatálytalan 2019.07.01.

[19] Módosította a 2021. évi CXLVIII. törvény 24. § a) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[20] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[21] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[22] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[23] A Fejezetet beiktatta a 2018. évi XLVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[24] Beiktatta a 2018. évi XLVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[25] Módosította a 2023. évi IX. törvény 39. § (5) bekezdése. Hatályos 2023.05.11.

[26] Beiktatta a 2018. évi XLVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[27] Módosította a 2021. évi CXLVIII. törvény 24. § a) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[28] Beiktatta a 2018. évi XLVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[29] Beiktatta a 2018. évi XLVIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[30] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 5. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[31] Megállapította a 2015. évi XIII. törvény 3. §-a. Hatályos 2015.04.02.

[32] Megállapította a 2015. évi CXXXII. törvény 3. §-a. Hatályos 2015.09.01.

[33] Megállapította a 2013. évi CXXIX. törvény 18. § - a. Hatályos 2013.07.13.

[34] Módosította a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2023.05.11.

[35] Módosította a 2021. évi CXLVIII. törvény 24. § c) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[36] Módosította a 2021. évi CXLVIII. törvény 24. § d) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[37] Módosította a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2023.05.11.

[38] Megállapította a 2022. évi LIX. törvény 15. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[39] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 15. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[40] Hatályon kívül helyezte a 2022. évi LIX. törvény 25. §-a. Hatálytalan 2023.01.01.

[41] Módosította a 2023. évi XC. törvény 361. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[42] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 6. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[43] Beiktatta a 2019. évi LIX. törvény 2. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[44] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 17. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[45] Megállapította a 2022. évi LIX. törvény 18. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[46] Beiktatta a 2019. évi LIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[47] Megállapította a 2022. évi LIX. törvény 19. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[48] Módosította a 2022. évi LIX. törvény 24. § b) pontja. Hatályos 2022.12.20.

[49] Beiktatta a 2019. évi LIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[50] Beiktatta a 2019. évi LIX. törvény 4. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[51] Megállapította a 2022. évi LIX. törvény 20. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[52] Módosította a 2022. évi LIX. törvény 24. § c) pontja. Hatályos 2022.12.20.

[53] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[54] Megállapította a 2023. évi IX. törvény 39. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.05.11.

[55] Módosította a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdése c) pontja. Hatályos 2023.05.11.

[56] Beiktatta a 2023. évi IX. törvény 39. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.05.11.

[57] Beiktatta a 2023. évi IX. törvény 39. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.05.11.

[58] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[59] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[60] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[61] Megállapította a 2019. évi LIX. törvény 5. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[62] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.12.20.

[63] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.12.20.

[64] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 7. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[65] Módosította a 2022. évi LIX. törvény 24. § d) pontja. Hatályos 2022.12.20.

[66] Módosította a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdése d) pontja. Hatályos 2023.05.11.

[67] Módosította a 2019. évi LIX. törvény 13. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[68] Módosította a 2022. évi LXIII. törvény 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[69] Megállapította a 2019. évi LIX. törvény 7. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[70] Megállapította a 2013. évi CXXIX. törvény 21. § - a. Hatályos 2013.07.13.

[71] Beiktatta a 2013. évi CXXIX. törvény 21. § - a. Hatályos 2013.07.13.

[72] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[73] Módosította a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdése e) pontja. Hatályos 2023.05.11.

[74] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[75] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[76] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[77] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[78] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[79] Beiktatta a 2015. évi CXXXII. törvény 4. §-a. Hatályos 2015.07.21.

[80] A felvezető szövegrészt módosította a 2017. évi CXCVII. törvény 297. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[81] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 295. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[82] Beiktatta a 2015. évi XIII. törvény 4. §-a. Hatályos 2015.04.02.

[83] A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi CXLVIII. törvény 24. § f) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[84] Megállapította a 2016. évi LXIV. törvény 89. §-a. Hatályos 2016.07.01.

[85] Módosította a 2020. évi CLII. törvény 38. § (5) bekezdés c) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[86] Megállapította a 2019. évi LIX. törvény 8. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[87] Módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 9. § (1) bekezdés f) pontja. Hatályos 2016.07.01.

[88] Megállapította a 2017. évi CXCVII. törvény 296. §-a. Hatályos 2018.07.01.

[89] Megállapította a 2022. évi VII. törvény 50. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.11.01.

[90] Megállapította a 2022. évi VII. törvény 50. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.11.01.

[91] Módosította a 2022. évi LXIII. törvény 3. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[92] Megállapította a 2020. évi CLII. törvény 38. § (2) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[93] Módosította a 2022. évi LXIII. törvény 3. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[94] Megállapította a 2020. évi CLII. törvény 38. § (3) bekezdése. Hatályos 2021.01.01.

[95] Módosította a 2013. évi CXXIX. törvény 28. § c) pontja. Hatályos 2013.07.13.

[96] Megállapította a 2017. évi LIV. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[97] Módosította a 2021. évi CXLVIII. törvény 24. § g) pontja. Hatályos 2022.01.01.

[98] Megállapította a 2015. évi XIII. törvény 5. §-a. Hatályos 2015.04.02.

[99] Beiktatta a 2017. évi LIV. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[100] Beiktatta a 2014. évi XCVII. törvény 9. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[101] Beiktatta a 2015. évi XIII. törvény 6. §-a. Hatályos 2015.04.02.

[102] Megállapította a 2013. évi CXXIX. törvény 22. § - a. Hatályos 2013.07.13.

[103] Módosította a 2013. évi CCIII. törvény 34. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[104] Módosította a 2022. évi LIX. törvény 24. § e) pontja. Hatályos 2022.12.20.

[105] Megállapította a 2013. évi CXXIX. törvény 23. § - a. Hatályos 2013.07.13.

[106] Módosította a 2017. évi LXX. törvény 5. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[107] Hatályon kívül helyezte a 2019. évi LIX. törvény 14. § b) pontja. Hatálytalan 2019.07.01.

[108] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 9. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[109] Megállapította a 2021. évi CXLVIII. törvény 23. §-a. Hatályos 2022.01.01.

[110] Módosította a 2022. évi IV. törvény 116. § a) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[111] Beiktatta a 2019. évi LIX. törvény 11. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[112] Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 23. §-a. Hatályos 2022.12.20.

[113] Megállapította a 2014. évi XXI. törvény 51. § -a. Hatályos 2014.06.06.

[114] Módosította a 2022. évi LXIII. törvény 3. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[115] A fejezet címét módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 9. § (1) bekezdés g) pontja. Hatályos 2016.07.01.

[116] Megállapította a 2014. évi XXI. törvény 52. § -a. Hatályos 2014.06.06.

[117] Módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 8. § b) pontja. Hatályos 2015.07.21.

[118] Módosította a 2022. évi LIX. törvény 24. § f) pontja. Hatályos 2022.12.20.

[119] Beiktatta a 2015. évi XIII. törvény 7. §-a. Hatályos 2015.04.02.

[120] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXXXII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.07.21.

[121] Módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 8. § b) pontja. Hatályos 2015.07.21.

[122] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi CXXXII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2015.07.21.

[123] Beiktatta a 2013. évi CXXIX. törvény 24. § - a. Hatályos 2013.07.13.

[124] Módosította a 2022. évi IV. törvény 116. § b) pontja. Hatályos 2022.05.25.

[125] Megállapította a 2016. évi LXVII. törvény 97. §-a. Hatályos 2016.07.17.

[126] Megállapította a 2018. évi XLVIII. törvény 10. §-a. Hatályos 2018.08.15.

[127] Módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 8. § b) pontja. Hatályos 2015.07.21.

[128] Beiktatta a 2016. évi LXVII. törvény 98. §-a. Hatályos 2016.07.17.

[129] Módosította a 2014. évi XXI. törvény 53. § d) pontja. Hatályos 2014.06.06.

[130] Módosította a 2015. évi CXXXII. törvény 8. § b) pontja. Hatályos 2015.07.21.

[131] Módosította a 2014. évi XCVII. törvény 10. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[132] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi LXVII. törvény 100. §-a. Hatálytalan 2016.07.17.

[133] Beiktatta a 2011. évi CCVII. törvény 49. §-a. Hatályos 2012.01.05.

[134] Módosította a 2014. évi XXI. törvény 53. § e) pontja. Hatályos 2014.06.06.

[135] Beiktatta a 2012. évi LXXVI. törvény 77. §-a. Hatályos 2012.06.27.

[136] Beiktatta a 2013. évi CXXIX. törvény 27. § - a. Hatályos 2013.07.13.

[137] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 4. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[138] Beiktatta a 2017. évi LXX. törvény 4. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[139] Megállapította a 2017. évi LXX. törvény 4. §-a. Hatályos 2017.08.01.

[140] Beiktatta a 2015. évi CXXXII. törvény 7. §-a. Hatályos 2015.07.21.

[141] Beiktatta a 2019. évi LIX. törvény 12. §-a. Hatályos 2019.07.01.

[142] Beiktatta a 2015. évi CXXXII. törvény 7. §-a. Hatályos 2015.07.21.

[143] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére