EH 2007.1713 A választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntető munkáltatói intézkedés ellen a szakszervezet kifogást nem emelhet, mert a rendkívüli felmondás miatt az érintett munkavállaló egyéni jogvitát kezdeményezhet [Mt. 23. § (3) bekezdés].
Kapcsolódó határozatok:
Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Mpk.50580/2006/3., Miskolci Törvényszék Mpkf.22296/2006/2., Kúria Mfv.10050/2007/4. (*EH 2007.1713*, BH+ 2008.3.138)
***********
A kérelmező szakszervezet H. R. szakszervezeti alelnök munkaviszonyának rendkívüli felmondással való megszüntetése kapcsán nyújtott be kifogást, majd kérelemmel fordult a bírósághoz.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A bíróság megállapította, hogy a kérelmező a kifogást nem a munkáltató vezetőjéhez, hanem a munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetőjéhez nyújtotta be. Érdemben azért nem találta a kérelmet alaposnak, mert rendkívüli felmondás esetén a munkáltatónak csak véleménykérési kötelezettsége van, a munkáltatói intézkedés ellen a munkavállaló élhet jogorvoslattal, az Mt. 23. § (3) bekezdése alapján a szakszervezetet nem illeti meg a kifogás joga.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, visszautalva az elsőfokú határozatban felhozott indokokra.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a rendkívüli felmondás ellen is előterjeszthetett kifogást, mert hatálytalan a rendkívüli felmondás a szakszervezeti véleményeztetés hiányában, és emiatt az érintett munkavállaló egyéni jogvitát nem kezdeményezhet. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem bírálták el az Mt. 23. § (5) bekezdésébe ütköző munkáltatói jogsértést az intézkedés végrehajtása felfüggesztésének elmulasztása miatt. A bírósági eljárásban a személyes meghallgatás elmaradását a felülvizsgálatot megalapozó súlyos eljárási hibának tartotta.
A kérelmezett az ellenkérelmében az eljárás során tett nyilatkozatát fenntartotta. Megjegyezte, hogy a tárgyaláson a kérelmező szakszervezet elnöke sem tudta megjelölni, hogy melyik szervezethez kellett volna a rendkívüli felmondást előzetesen bejelenteni.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező a kifogásában azt kérte: a kérelmezett a H. R. munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetéséről hozott határozatát változtassa meg, tekintsen el a munkaviszony megszüntetésétől a munkajogi védelem megsértése miatt.
A bírósághoz benyújtott kérelmében annak megállapítását kérte, hogy H. R. munkaviszonyának megszüntetése hatálytalan a szakszervezeti vélemény kikérésének elmulasztása folytán.
Az előbbiek figyelembevételével helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy adott esetben kizárt a kifogás benyújtása a munkáltatói intézkedés (a H. R. munkaviszonyát megszüntető rendkívüli felmondás) ellen, mert a munkavállaló egyéni jogvitát kezdeményezhet a rendkívüli felmondással szemben. Az Mt. 23. § (3) bekezdésében megállapított kivétel ugyanis csak az előzetes egyetértés hiányában közölt rendes felmondásra vonatkozik.
Az előbbiekre tekintettel - mivel a rendkívüli felmondás a közléssel hatályosult - a végrehajtás felfüggesztése már nem jöhetett szóba.
Az Mt. 23. § (4) bekezdése alapján a bíróság a kifogás tárgyában nem peres eljárásban dönt. A nemperes eljárás jellegéből következik, hogy a felek személyes meghallgatása nem kötelező.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését - amely jogszabálysértés nélkül hagyta helyben a munkaügyi bíróság határozatát - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.