A Veszprémi Törvényszék P.21260/2016/55. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, (1) bek., (3) bek., (6) bek., (7) bek., 205/C. §, 205/A. §, (1) bek., (2) bek., 205/B. §, (1) bek., 207. §, (5) bek., 209. §, (1) bek., (2) bek., (3) bek., (5) bek., (6) bek., 216. §, (1) bek., 217. §, (1) bek., 236. §, (1) bek., 269. §, (1) bek., (3) bek., 522. §, (1) bek., 523. §, (1) bek., (2) bek., 685. §, d) pont, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, (1) bek., 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 200/A. §, (1) bek., 203. §, (1) bek., (6) bek., (7) bek., 210. §, (1) bek., (2) bek., 213. §, (1) bek., (1) bek. a) pont, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 37. §, (2) bek., 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §, (1) bek., 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 1. §, (1) bek., 3. §, (1) bek., (2) bek., 4. §, (1) bek., 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (THM rendelet) 11/B. §, 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (2) bek. b) pont, (6) bek., 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (Hkr.) 115. §, (1) bek. c) pont] Bíró: Kovács Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Törvényszék P.21260/2016/55.*, Győri Ítélőtábla Pf.20040/2019/14., Győri Ítélőtábla Pf.20114/2021/11., Kúria Gfv.30064/2022/7.

***********

Veszprémi Törvényszék

1.P.21.260/2016/55. szám

A Veszprémi Törvényszék a dr. Marczingós László ügyvéd (ügyvéd címe 1) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek

a Lajer Ügyvédi Iroda- ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe 2) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 444.500,- (négyszáznegyvennégyezer-ötszáz) Ft perköltséget, továbbá külön felhívásra az államnak 702.000,- (hétszázkettőezer) Ft feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprémi Törvényszéknél 3 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést jogi képviselő által készített és ellenjegyzett okiratban kell benyújtani és a fellebbezési eljárás során kötelező a jogi képviselet.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére vagy a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek ezt kérték, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás nyomán a következő tényállást állapította meg:

A felek 2008. június 9-én teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hitelkiváltási célú és szabadfelhasználású, deviza alapú hitelszerződést kötöttek, melynek során az alperes által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételeket használták.

A szerződéskötést megelőzően a felperes által 2008. április 25-én aláírt "Nyilatkozat a deviza alapú hitel igénybevételéből eredő esetleges kockázatok tudomásul vételéről" című iratban az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy a deviza alapú hitel alatt olyan hitel értendő, amelynek összege nem magyar forintban, hanem az igényelt devizanemben, pl. Euroban vagy CHF-ben kerül meghatározásra. A hitelt folyósító alperes neve a hitelt forintban bocsátja az adós rendelkezésére, de a tartozást devizában tartja nyilván és a hitel visszafizetése is forintban történik. Deviza alapú hitel esetében a bank a folyósított devizahitel összegét átszámítja forintra, ekkor szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén a bank által alkalmazott, a magánszemélyekre vonatkozó folyósítási devizaárfolyamon, a törlesztéskor pedig a forintban befizetett összeget az alperes neve magánszemélyekre vonatkozó deviza eladási árfolyamán számítja át devizára. A folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazott árfolyam közti különbség változatlan árfolyam mellett és emeli a hitel költségét. Amennyiben a deviza alapú hitel devizaneme és a forint közötti árfolyam változik, az hatással lesz mind a folyósítandó hitelösszeg, mind a tőkét és kamattartozást magában foglaló törlesztőrészletek, valamint egyéb devizában nyilvántartott járulékok, költségek nagyságára. Abban az esetben ha a futamidő alatt a forint árfolyama erősödik, úgy kevesebb forintot kell fizetni a devizában nyilvántartott törlesztőrészletek ellenértékeként, amennyiben gyengül, úgy a fizetési terhek nőnek. Emellett a deviza alapú hitelek kamata a nemzetközi kamatok változása miatt is módosulhat. Az iratban a felperes kijelentette, hogy a deviza alapú hitelt a fentiek ismeretében is igénybe kívánja venni, annak kockázatait kizárólag ő viseli.

A felek megállapodtak, hogy az alperes a felperes részére a szerződés hatályba lépésének napján megnyitja a hitelkeretet, amelynek terhére a szerződés szerinti feltételekkel kölcsönt nyújt a felperes számára, a felperes pedig köteles a kölcsön és annak e szerződés szerinti járulékai megfizetésére (II.1.1. pont). A hitelszerződés és az az alapján igénybe vehető kölcsön alapadatai a következők voltak: a hitelkeret összege: 77.757,- CHF; a jóváhagyott forintösszeg: 11.700.000,- Ft; a kölcsön összege: 11.700.000,- Ft-nak a bank által alkalmazott, a szerződés megkötésének napján érvényes, a magánszemélyekre vonatkozó folyósítási devizaárfolyam alapul vételével számított deviza ellenértéke, de nem több mint a hitelkeret összege; az ügyleti kamat éves mértéke 6,6%, a THM 8,76%; a futamidő 240 hónap; a törlesztőrészlet várható kezdő összege 584,32 CHF; az első törlesztőrészlet esedékessége 2008. július 10. (I.1, 2. pont). A felek megállapodtak, hogy a felperes a hitelkeret terhére a szerződés I. részében meghatározott jóváhagyott 11.700.000,- forintösszegnek a bank által alkalmazott, a szerződés megkötésének napján érvényes, a magánszemélyekre vonatkozó folyósítási deviza árfolyamon számított deviza ellenértékével egyenlő devizaösszegű kölcsönt vehet igénybe, míg a kölcsön folyósítása oly módon történik, hogy az alperes azt a felperes külön írásos igénybevételi kérelme nélkül, a szerződés hatálybalépésének napján egy összegben folyósítja oly módon, hogy a kölcsönnek a bank által alkalmazott, a szerződés megkötésének napjára jegyzett, a magánszemélyekre vonatkozó folyósítási devizaárfolyamon számított jóváhagyott forint ellenértékét a bankszámlán jóváhagyja, vagy a bankszámlát megterheli a bankot megillető folyósítási jutalék összegével. Ezt követően a bank a bankszámláról a fennmaradt összeget átvezeti a fedezeti számlára. Amennyiben a felperes igazolja a bank felé, hogy a szerződés I. részében meghatározott általános, további és egyedi feltételek mindegyike maradéktalanul teljesül és a bank az igazolásokat elfogadja, akkor a bank a fedezeti számlán elkülönített összegből átutalja a kiváltandó hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által megjelölt számlaszámra a hitelkiváltásra szolgáló összeg 105 %-ának megfelelő összeget. A felperes felhatalmazta a bankot arra, hogy ha a kiváltandó hitelnek a hitelbírálatkor általa meghatározott összege kisebb, mint amekkora összeget a kiváltandó hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított igazolás tartalmaz, és a fedezeti számlán a folyósított összeg a hitelkiváltásra fedezetet nyújt, akkor a bank külön felhatalmazás nélkül használja fel a szabadfelhasználású kölcsönrészt is a hitel kiváltása érdekében. A hitelkiváltásra szolgáló összeg 105 %-ának átutalása után a kölcsönből fennmaradó, szabad felhasználású kölcsönrészt a bank azonnal átvezeti a bankszámlára és szabad rendelkezést biztosít az adósnak az összeg felett (II.2.1; II.4.1. pont).