BH 1996.6.318 Ha az önkormányzati lakás bérlője a vételi jogot harmadik személy javára átengedi, úgy ajándék visszakövetelése jogcímén az ingatlan tulajdonjogát eredményesen nem igényelheti [Ptk. 582. §, 32/1969. (IX. 30.) Korm. r. 5. § b) pont, 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM r., 1993. évi LXXVIII. tv.].
A másodfokú bíróság indokai alapján helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyben a felperes ajándék visszakövetelésére és tulajdonjog megállapítására irányuló keresetét elutasította. Egyetértett abban, hogy a felperes a perbeli ingatlan tulajdonjogára ajándék visszakövetelése címén nem tarthat igényt, mert az soha nem képezte a felperes tulajdonát.
A bíróság megállapította, hogy a felperes a perbeli önkormányzati bérlakás bérlője volt. Az önkormányzati lakások vételre való felajánlása során a felperes vételi jogával nem élt, hanem arról unokája, az I. rendű alperes javára lemondott, ezzel együtt az ingatlanon holtig tartó haszonélvezeti jogot kötött ki. Ennek megfelelően létrejött adásvételi szerződésben vevőként az I. rendű alperes, haszonélvezőként pedig a felperes szerepelt. A vételárat a szerződés alapján részletekben kellett megfizetni. Az I. rendű alperes édesapja az első részlet megfizetéséhez szükséges összeget kölcsönkapta a felperestől, ebből kisebb összegeket már visszafizetett, s ezeket a részleteket a felperes elfogadta. A felperes a további hátralék megfizetéséhez is anyagi segítséget nyújtott; összesen 9 havi törlesztőrészletet fizetett meg az I. r. rendű alperes helyett. A felperes egyoldalú lemondó nyilatkozata ajándékozásnak nem tekinthető, hiszen a vásárlás jogát nem a felperes, hanem az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítését szabályozó 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet biztosította az I. rendű alperes részére. A bíróság álláspontja szerint a felperes által megfizetett törlesztőrészletek sem nyújtanak alapot tulajdonjog megállapítására, mert ennek következtében nem keletkezett jogviszony a felperes és a II. rendű alperes között. A felperes kötelmi jellegű igényét így az I. rendű alperessel szemben érvényesítheti, ami azonban nem képezte a per tárgyát.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben arra hivatkozott, hogy az eljáró bíróságok részéről hozott döntés jogszabálysértő, mivel a Ptk. 582. §-nak az ajándék visszakövetelésére vonatkozó rendelkezéseit tévesen alkalmazták, továbbá a 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet értelmezésekor is tévesen jártak el, s nem vették figyelembe a bérlő jogaira vonatkozó 1993. évi LXXIII. törvény 45-48. §-ainak rendelkezéseit.
Az I. rendű alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!