32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet

az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából állami tulajdonban álló házingatlan (a továbbiakban: házingatlan):

a) rendeltetésére tekintet nélkül minden olyan épület és a hozzá tartozó földrészlet, továbbá

b) társasházban levő minden olyan öröklakás és önálló ingatlanként telekkönyvezett nem lakás céljára szolgáló helyiség,

amelynek tulajdonosa a Magyar Állam.

(2) E rendeletnek a házingatlanra vonatkozó rendelkezéseit

a) a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló házingatlanban levő állami tulajdoni hányadra, továbbá

b) az önálló pincékre is

alkalmazni kell.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából elidegenítés: a házingatlannak társadalmi szervezet, szövetkezet, szövetkezeti szövetség és központ, vízgazdálkodási társulat, egyesület, mindezek önálló és közös vállalata, vállalkozása, intézete és intézménye, továbbá jogszabály alapján működő munkaközösség (a továbbiakban együtt: nem állami szerv) vagy magánszemély részére történő eladása, illetőleg cseréje.

2. §

(1) A házingatlanok közül magánszemélyek részére elidegeníthetők:

a) lakás céljára a társasházakban levő öröklakások és az egylakásos lakóépületek;

b) kisipari műhely, magánkereskedői üzlet, műterem, garázs vagy üdülés céljára

- a társasházakban levő, önálló ingatlanként telekkönyvezett, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és

- a legfeljebb egy önálló rendeltetésű helyiséget magukban foglaló nem lakás céljára szolgáló épületek;

c) az a)-b) pontban említett épületekben, öröklakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben az állami tulajdoni hányad.

(2)[1] Az (1) bekezdésben meghatározott célokra magánszemélyek részére elidegeníthetők az egynél több lakást, illetőleg önálló rendeltetésű helyiséget magukban foglaló lakó- vagy vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben egyéb célra szolgáló), illetőleg nem lakás céljára szolgáló épületek is, ha azokat a kezelő állami szerv (a továbbiakban: kezelő) előzetesen társasházzá alakította át.

(3)[2] A (2) bekezdésnek a társasházzá való átalakításra vonatkozó rendelkezését a hat lakószobásnál nem nagyobb többlakásos épületek esetében nem kell alkalmazni.

(4)[3] A házingatlanok közül nem állami szervek részére elidegeníthetők az általuk irodai, gazdasági (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató), szociális, kulturális, testnevelési és sportolási, üdültetési célra vagy szolgálati lakás céljára használt, illetőleg ilyen célokra szükséges házingatlanok, tekintet nélkül azok nagyságára.

(5)[4] Lakásszövetkezetek részére elidegenílhetők a kizárólag állami tulajdonban álló lakóépületek, továbbá a vegyes rendeltetésű épületekben lévő lakások, épületszerkezetek és központi berendezések, közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint az épületekhez tartozó földrészletek is, ha a lakások bérlőinek túlnyomó többsége (legalább 66%-a) előzetesen úgy nyilatkozik, hogy a lakások tulajdonjogát nem kívánják megszerezni, és tudomásul veszik, hogy a lakásszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint mindazok a lakásszövetkezet tulajdonába kerülnek és a bérlőket a továbbiakban a lakások állandó használatának a joga illeti meg. Azok a bérlők, akik ettől eltérően, vagy nem nyilatkoznak, a lakások tulajdonjogát nem szerezhetik meg, továbbra is bérlők maradnak. A lakásszövetkezet és a bérlők közötti jogviszonyra a lakásbérletről szóló jogszabályoknak a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(6)[5] Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján csak a kezelő által bérbeadás útján hasznosított, illetőleg a számára felesleges házingatlan idegeníthető el.

(7)[6] Nem idegeníthetők el

a) a jogszabályban meghatározott azok a házingatlanok, amelyeket közérdekű célra használnak, vagy ilyen célra szükségesek, továbbá

b) magánszemélyek részére azok a házingatlanok, amelyek nem állami szervek használatában állnak.

c)[7] a tanácsi házkezelési szervek kezelésében lévő olyan házingatlanok, amelyeket a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanácsrendelet kizár az elidegenítés lehetőségéből.

(8)[8] Társadalmi szervezet az általa kezelt házingatlan elidegenítésére nem jogosult

3. §[9]

(1) A tanácsi házkezelési szervek kezelésében levő házingatlanokat a házingatlan fekvése szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága, az egyéb állami szervek kezelésében levő házingatlanokat pedig a kezelő szerv vezetője (a továbbiakban együtt: kijelölésre jogosult szerv) jelöli ki elidegenítésre.

(2)[10] Házingatlan elidegenítését a kezelő szerv és a bérlők egyaránt kezdeményezhetik. Ha a nyugdíjas, illetőleg a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete alapján tanácsi bérlakásra jogosult bérlő a vásárlási jogával nem él, a lakás a lakásbérleti jogviszonya fennállásáig, illetőleg a tanácsi bérlakásra jogosultságának megszűnését követő öt éven belül nem idegeníthető el.

(3)[11] A kijelölésre jogosult szerv a házingatlan elidegenítésének lebonyolításával a kezelő szervet vagy ingatlanközvetítésre jogosult állami szervet (a továbbiakban együtt: elidegenítéssel megbízott szerv) bízhatja meg.

(4) Ha az 5. § (1)-(4) bekezdésében említettek nem éltek a vásárlási, illetőleg elővásárlási jogukkal az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a kijelölt házingatlant elidegenítésre nyilvánosan meghirdetni.

(5)[12]

A házingatlanok eladása

4. §

(1)[13]

(2) A vásárlásra jogosult magánszemély (vevő) az állandó lakás, illetőleg pihenés, üdülés céljára szolgáló házingatlan mellett egyéb célra szolgáló házingatlant e rendelet alapján csak akkor vásárolhat, ha az garázs, illetőleg élethivatásszerű tevékenységének céljára szükséges kisipari műhely, magánkereskedői üzlet vagy műterem.

(3)[14]

5. §

(1) Az elidegenítésre kerülő házingatlan megvásárlására - a (4) bekezdésben említett eset kivételével - elsősorban a bentlakók jogosultak a következő sorrend szerint:

a)[15] a bérlő, bérlőtárs, társbérlő, a lakásban lakó haszonélvező és a lakásban jogcím nélkül lakó olyan jóhiszemű személy, aki korábban bérlő volt (a továbbiakban együtt: bérlő),

b)[16] a bérlő leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke, továbbá szülője,

c)[17] a bérlő élettársa, feltéve, hogy az eladási ajánlat megtételét megelőző egy év óta a bérlővel állandó jelleggel együtt lakik.

(2)[18] A házingatlant az (1) bekezdésben említettek együttesen is megvásárolhatják. A házingatlant a bérlő vagy élettársa a leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke, továbbá a szülője részére is megvásárolhatja.

(3)[19] Ha az (1) bekezdésben említettek a házingatlan megvásárlására vonatkozó jogukkal (a továbbiakban: vásárlási jog) nem éltek, az elővásárlási jog vegyes tulajdonban álló házingatlanban lévő állami tulajdoni hányad elidegenítése esetében a vásárlásra jogosult tulajdonostársat, illetőleg a lakásban nem lakó haszonélvezőt illeti meg.

(4) Tanyaépület és a körülötte levő föld elidegenítése esetében a vásárlási, illetőleg elővásárlási jog azt a mezőgazdasági termelőszövetkezetet illeti meg, amelynek területén a tanya fekszik.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdésben említettek nem éltek a vásárlási, illetőleg elővásárlási jogukkal, a házingatlant arra jogosult bármely más személy (a továbbiakban: kívülálló) megvásárolhatja. Budapesten levő házingatlant kívülálló csak akkor vásárolhat, ha a külön jogszabályban megállapított tulajdonszerzési feltételekkel rendelkezik.

(6)[20] Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében azzal a feltétellel mondott le a lakással rendelkező szerv javára, hogy a lakásigényének lakásépítés vagy -vásárlás útján való kielégítéséig bérlőként továbbra is a lakásban maradhat, ez idő alatt a vásárlási jogával csak akkor élhet, illetőleg a lakás állandó használatának a jogát akkor szerezheti meg, ha a kapott pénzbeli térítést a lakással rendelkező szervnek egyösszegben visszatéríti.

6. §

Ha a bérlő nem élt a vásárlási jogával, a házingatlannak beköltözhető állapotban való elidegenítése céljából az elidegenítéssel megbízott szerv - előzetes megállapodás alapján - a bérlő részére megfelelő cserelakást biztosíthat. A lakásbérleti jog ilyen célra - a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 32. §-a (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően - vásárlás útján is megszerezhető.

7. §

(1)[21] A házingatlanok

a) magánszemélyek részére a helyi forgalmi érték figyelembevételével kialakított áron,

b) nem állami szervek részére pedig, ha

- tanácsi házkezelési szerv a kezelő, a helyi forgalmi áron,

- nem tanácsi házkezelési szerv a kezelő, a felek által megállapított áron

idegeníthetők el. A 2. § (5) bekezdésében említett házingatlan lakásszövetkezet részére - a kijelölésre jogosult szerv döntésétől függően - ingyenesen is elidegeníthető. Ilyen esetben a lakások volt bérlői a lakások állandó használatának a jogát is ingyenesen szerzik meg.

(2)[22] A tanácsi házkezelési szervek által kezelt ingatlanok esetében tanácsrendelet, egyéb állami szervek kezelésében lévő házingatlanok esetében a kezelő szerv vezetője az ingatlanok vételárának megállapítására vonatkozó szabályoktól -a külön jogszabályban meghatározott keretek között - eltérhet.

(3)[23] A Világkiállítási Programiroda a kezelésében álló házingatlanok elidegenítése során e rendelet és végrehajtási rendeleteinek a részletfizetésre és árengedményre vonatkozó szabályaitól eltérhet.

(4)[24] Az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a házingatlan megvásárlására jogosult magánszemélynek - a kívülállók kivételével - eladási ajánlatot tenni,

7/A. §[25]

(1) A 15 éven belül teljes felújításban nem részesült épületek esetében a felek megállapodhatnak, hogy ha a vevők a szükséges teljes vagy részleges felújítást a megállapodásban meghatározott időn belül elvégzik, a volt kezelő szerv az általa ellenőrzött számlák összegének 50%-át a vevők részére megfizeti. Tanácsi házkezelési szerv ilyen megállapodást csak azokra a felújítási munkákra köthet, amelyek a helyi tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott középtávú programban szerepelnek, vagy ahhoz a tanács végrehajtó bizottsága előzetesen hozzájárult.

(2)[26] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a házingatlant tanácsi házkezelési szerv lakásszövetkezet részére idegeníti el és a bérlőket a továbbiakban a lakások állandó használatának a joga illeti meg.

8. §

(1)[27] A házingatlanok magánszemélyek részére a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el. Részletfizetés esetében a vételár 10%-át a szerződés megkötésekor kell megfizetni. Ettől eltérően tanácsrendelet - tanácsi házkezelési szerv kezelésében lévő házingatlanban lévő lakás elidegenítése esetében - részletfizetést a vételár egészére is megengedhet, illetőleg a teljes vételár megfizetésétől eltekinthet.

(2)[28] Az 5. § (1)-(3) bekezdésében említett magánszemélyek a vételárhátralékot - évi 3%-os kamat mellett - legfeljebb 35 év alatt fizethetik meg. 25 évnél rövidebb törlesztési idő csak akkor állapítható meg, ha az esedékes kamatokat is magában foglaló havi törlesztőrészlet a szerződéskötés időpontjában érvényes havi lakbér (helyiségbér) összegének 50%-ánál kevesebb lenne. Kívülálló vevő esetében a részletfizetési feltételeket a felek megállapodása határozza meg, a részletfizetés időtartama azonban - évi 3%-os kamat mellett - a 20 évet nem haladhatja meg. A kívülállóra vonatkozó részletfizetési feltételeket az 5. § (1)-(3) bekezdésében említett magánszemélyekre is alkalmazni kell, ha a házingatlan az elidegenítést megelőző öt éven belül teljes felújításban részesült.

(3) A vételárnak egy összegben, illetőleg a vételárhátraléknak az előírtnál rövidebb törlesztési idő alatt történő kiegyenlítése esetén a vevőt árengedmény illeti meg.

9. §

(1) A házingatlant nem állami szerv a vételárnak egy összegben történő megfizetése ellenében vásárolhatja meg.

(2) Ha a vétel tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő házingatlanra vonatkozik, a vételárból a nem állami szerv részére 20% árengedmény adható, kivéve, ha a vevő a vételár kiegyenlítéséhez pénzintézettől kölcsönt vett igénybe vagy ha a szerzés beruházási ártámogatás igénybevételének a lehetőségével is jár.

10. §

(1) A vevőnek a vételárat az elidegenítéssel megbízott szervhez kell befizetnie.

(2) A vételárból származó bevétel

a)[29] tanácsi házkezelési és tanácsi költségvetési szerv esetében az illetékes városi (fővárosi kerületi, községi) tanács pénzalapját,

b) központi költségvetési szerv esetében pedig az állami költségvetést

c)[30] a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő, nem lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó bevétel 70%-a a Honvédelmi Minisztérium költségvetését

illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben nem említett állami szervek a vételárból származó bevételt - tekintet nélkül arra, hogy a házingatlan elidegenítése magánszemély, illetőleg nem állami szerv részére történt-e - a társadalmi tulajdonban levő állóeszközök hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai szerint kötelesek elszámolni.

(4) A lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó bevételt

a)[31] a tanácsok elsősorban lakásépítésre és az állami tulajdonban álló lakóépületek lakóházjavítási munkáinak végeztetésére, továbbá a vegyes tulajdon megszüntetésére,

b) az egyéb állami szervek pedig általában lakásépítésre

használhatják fel.

11. §

A házingatlant az adásvételi szerződés alapján - az esetleges részletfizetési kedvezményre tekintet nélkül - a vevő tulajdonába kell adni.

12. §

(1)[32] Ha a házingatlant magánszemély vásárolta meg, a vételár hátraléka és járulékai erejéig a házingatlanra a telekkönyvbe jelzálogjogot kell bejegyezni.

(2)[33] Ha a házingatlannal kapcsolatban még vételárhátralék áll fenn, az átruházáshoz az elidegenítéssel megbízott szerv hozzájárulása is szükséges.

(3)[34]

13. §[35]

A 4. és 5. §-ban foglalt rendelkezések ellenére kötött adás-vételi szerződés semmis.

14. §

Ha az elidegenített és jelzálogjoggal biztosított, még ki nem egyenlített követeléssel terhelt házingatlan valamely oknál fogva visszakerül a Magyar Állam tulajdonába, újabb elidegenítése esetén a befolyó vételárból ki kell elégíteni a követelés jogosítottját.

A házingatlanok cseréje

15. §

(1) Az e rendelet alapján elidegeníthető házingatlan - a tulajdonossal kötött megállapodás alapján - nem állami tulajdonban álló házingatlannal elcserélhető, ha a nem állami tulajdonban álló

a) házingatlanra szolgálati lakás céljára vagy más közérdekű célra szükség van, illetőleg azt ilyen célra használják;

b) házingatlan tulajdonosa az általa használt, állami tulajdonban álló házingatlan tulajdonjogát kívánja megszerezni;

c) házingatlan csere útján való megszerzése a vegyes tulajdon megszüntetését vagy csökkentését szolgálja.

(2) Ha a cserére kerülő állami, illetőleg nem állami tulajdonban álló házingatlanok vételára eltérő, az árkülönbözet megtérítésének feltételeit - a 8-9. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a csereszerződésben kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott cserére az állami szervek magánszemélyektől történő ingatlanvásárlására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

16. §

(1) Ha az elidegenítésre kijelölt házingatlanban levő lakásra létesített bérleti (használati) jogviszony megszűnik, a kezelő a lakást - a házingatlan beköltözhető állapotban való elidegenítése céljából - üresen tarthatja.

(2) Az e rendelet alapján magánszemélyek részére elidegenített házingatlanok, illetőleg lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a lakásbérletre, továbbá a közületi szervek és a magánszemélyek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok alkalmazása során szabad rendelkezésűnek minősülnek.

(3)[36] A vevő az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 76. §-ának (1) bekezdésében biztosított felmondási jogával csak a tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzésétől számított két év eltelte után élhet.

16/A. §[37]

Ha a tanácsi házkezelési szerv által kezelt házingatlanban levő nem munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakást a szolgálati jellegének megszüntetése után elidegenítik, a szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a rendelkezési jogáról való lemondása ellenében a házingatlan fekvése szerint illetékes városi (fővárosi kerületi), községi tanács végrehajtó bizottságától pénzbeli térítést kérhet.

17. §

(1)[38] A házingatlan tulajdonjogának, illetőleg állandó használata jogának e rendelet alapján történő megszerzése mentes a vagyonszerzési illeték alól.

(2) A tulajdonjog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom és a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatban eljárási illetéket sem kell leróni.

(3)[39]

18. §

Az e rendelet alapján megkötött adásvételi és csereszerződésekkel kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

19. §

(1)[40] Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik. Felhatalmazást kap az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy az állam elővásárlási jogának a 39/1977. (X. 12.) MT. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján való gyakorlása során állami tulajdonba került házingatlanok értékesítésének pénzügyi feltételeit az általános feltételektől eltérően állapítsa meg. Felhatalmazást kapnak továbbá a fegyveres erők a fegyveres testületek és a rendészeti szervek szerint illetékes miniszterek, hogy a felügyeletük alatt álló szervek - kezelésében lévő házingatlanok elidegenítésének feltételeit - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az általános feltételektől eltérően is megállapíthassák.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- a 27/1962. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával módosított 2/1959. (I. 3.) Korm. rendelet 5. §-ának (7) bekezdése, a 27/1959. (V. 7.) Korm. rendelet, az 51/1961. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 3/1963. (II. 10.) Korm. rendelet és a 2069/1960. (IX. 16.) Korm. számú határozat hatályát veszti;

- a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 32. §-ának (3) bekezdése az e rendelet 6. §-ának, 72. §-a az e rendelet 16. §-a (2) bekezdésének, 75. §-ának (2) bekezdése pedig az e rendelet 16. §-a (3) bekezdésének megfelelően kiegészül, illetőleg módosul;

- a 37/1951. (II. 4.) MT rendelet 2. §-a az e rendelet 3. §-a (3) bekezdésének, a 49/1962. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §-ának (4) bekezdése pedig az e rendelet 17. §-a (3) bekezdésének megfelelően módosul;

- a 47/1967. (XI. 6.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Lakásépítés céljára a fejlesztési alap nyereségből képzett részének külön jogszabályban meghatározott hányada, továbbá a lakás céljára szolgáló állami házingatlanok elidegenítéséből származó bevétel teljes összege használható fel."

(3) E rendelet nem érinti

- a szénbányászok sajátházépítési akciójáról szóló 1015/1957. (I. 27.) Korm. határozat módosítása tárgyában kiadott 1096/1957. (XII. 31.) Korm. számú határozat 6. pontjának,

- az állam által felépített egyes lakások értékesítéséről szóló 1083/1957. (X. 19.) Korm. számú határozat,

- az állami tulajdonban álló házingatlanok budapesti külképviseleteknek való eladásáról szóló 2033/1965. (XI. 28.) Korm. számú határozat, továbbá

- a kisajátításról szóló 1965. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet 53. §-ának és 55-58. §-ának

a hatályát.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke