16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet

az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 19. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:

(A R. 2. §-ához)

1. §

(1) A R. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján elidegeníthető házingatlanok esetében a lakások számának megállapításánál a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (üzlet, műhely, műterem, garázs) figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A R. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján elidegeníthető házingatlanok esetében az önálló rendeltetésű helyiségek számának megállapításánál az említett helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges kiegészítő (mellék-) helyiségeket figyelmen kívül kell hagyni.

2. §

(1) Az épülethez tartozó, azzal egy önálló ingatlant alkotó földrészletet a kezelőnek az elidegenítés előtt az építésügyi, továbbá a földmérési és telekkönyvi előírásoknak megfelelően műszakilag és telekkönyvileg meg kell osztania, ha

a) az a helyben előírt, ennek hiányában pedig a helyben szokásos telekméreteket meghaladja és abból új telkek alakíthatók ki;

b) azon több önálló, külön-külön elidegenítésre kerülő épület van;

c) az mezőgazdasági művelés céljára is szolgál.

(2) A megosztás folytán keletkezett, be nem épített földrészletek - a rendeltetésüktől függően - a telkek, illetőleg a külterületi földek értékesítésére vonatkozó szabályok szerint idegeníthetők el.

3. §

(1) A házingatlanok közül nem idegeníthetők el azok, amelyek

a) állami szervek használatában állnak, illetőleg amelyeket állami szervek elhelyezésére előreláthatólag tíz éven belül felhasználnak;

b) valamely állami szerv részére szolgálati lakás céljára szolgálnak;

c) a város-(község-)rendezési programok, illetőleg tervek vagy fejlesztési elgondolások szerint előreláthatólag tíz éven belül közérdekű felhasználásra vagy lebontásra kerülnek;

d) műemlékek vagy műemlék jellegűek;

e) természetbeni kártalanítás céljára szükségesek;

f) valamely üzem (intézet, intézmény) zárt területén vannak, s attól műszakilag és telekkönyvileg nem különíthetők el;

g) a központi lakásépítés keretében bérlakás céljára épültek, s az üzembehelyezésük óta tíz év még nem telt el;

h) állami szerv beruházása útján létesültek, illetőleg amelyeket állami szerv magánszemélyektől vásárolt, s a létesítéstől vagy a vásárlástól öt év még nem telt el.

(2) A házingatlanok közül magánszemélyek részére azok sem idegeníthetők el, amelyek a R. 1. §-ának (3) bekezdésében említett nem állami szervek használatában állnak.

(A R. 3. §-ához)

4. §

(1) A házingatlanok elidegenítésére vonatkozó javaslatot a kezelő terjeszti jóváhagyás végett a kijelölésre jogosult szervhez.

(2) A javaslatba csak azokat a házingatlanokat szabad felvenni, amelyek a telekkönyv szerint is a Magyar Állam tulajdonában állnak, s nem esnek a 3. §-ban meghatározott elidegenítést kizáró okok alá. A kezelőnek e körülményt az érdekelt (elhelyező, lakásügyi, építésügyi, műemléki stb.) hatóságokkal egyeztetve kell megállapítania. Az érdekelt hatóságnak az ezzel kapcsolatos állásfoglalását a kezelővel a megkereséstől számított tizenöt napon belül közölnie kell.

(3) Az elidegeníthető házingatlanokat a javaslat előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kijelölni. A kijelölésre jogosult szerv a jóváhagyott javaslat öt példányát a kezelőnek küldi meg, egy példányát pedig az irattárában őrzi meg.

(4) A kezelő a jóváhagyott javaslat egy-egy példányát az elidegenítéssel megbízott szervhez, az illetékes (elhelyező, lakásügyi, építésügyi) hatósághoz továbbítja, egy példányát pedig irattárában őrzi meg. A kezelő ezen felül az elidegenítéssel megbízott szervnek megküldi

a) a kijelölésre jogosult szervnek a házingatlan elidegenítésére vonatkozó megbízását,

b) a házingatlan három hónapnál nem régebbi telekkönyvi szemléjét,

c) a házingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

d) a kezelőnek a házingatlan elidegenítésének előkészítésével kapcsolatban felmerült költségeiről szóló jegyzéket vagy igazolást,

e) az esetleges bérbeszámításra vonatkozó iratokat.

(A R. 5. §-ához)

5. §

(1) Ha a házingatlanban levő lakásra társbérleti jogviszony áll fenn, a társbérlők az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában élhetnek a házingatlan megvásárlására vonatkozó jogukkal (a továbbiakban: vásárlási jog). Ha valamely társbérlő e jogával nem él, azt a másik (a többi) társbérlő gyakorolhatja.

(2) Vegyes tulajdonban álló házingatlan esetében a R. 5. §-ának (1) bekezdésében említettek az általuk kizárólagosan lakott, illetőleg használt terület arányában élhetnek a vásárlási jogukkal.

(A R. 6. §-ához)

6. §

(1) Az elidegenítéssel megbízott szerv a lakásbérleti jogot az állami ingatlanközvetítő vállalat (szerv) útján - az építésügyi és városfejlesztési miniszter által megszabott irányáron - vásárol-hatja meg.

(2) A kezelő cserelakásként azokat a lakásokat is felhasználhatja, amelyekre a bérlőkijelölési joga kiterjed, illetőleg amelyeket a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága az 1025/1968. (XI. 16.) Korm. határozat alapján e célra bocsátott a rendelkezésére.

(3) A lakásügyi hatóság a cserelakást az elidegenítéssel megbízott szerv által megjelölt személy részére köteles kiutalni.

(4) Cserelakás biztosítása esetében a bérlőnek a költözéssel kapcsolatos igazolt költségeit az elidegenítéssel megbízott szerv téríti meg.

(A R. 7. §-ához)

7. §

(1) Ha a házingatlant a R. 5. §-ának (1) és (3) bekezdésében említett magánszemélyek (a továbbiakban együtt: a bérlő és a vele egy tekintet alá eső személyek) vásárolják meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének a) öröklakásnál a 30%-a, b) egy lakásos házingatlannál az 50%-a, c) nem lakás céljára szolgáló házingatlannál pedig a 60%-a.

(2) Ha a házingatlant kívülálló vásárolja meg beköltözhető állapotban, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összege.

(3) Ha a házingatlant kívülálló lakottan vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének

a) öröklakásnál a 40%-a,

b) egy lakásos házingatlannál a 60%-a,

c) nem lakás céljára szolgáló házingatlannál pedig a 70%-a.

(4) Tanács végrehajtó bizottsága által elidegenítésre kijelölt házingatlan esetében a vételárnak az (1), illetőleg a (3) bekezdés szerint kiszámított összege - a felettes tanács végrehajtó bizottságának hozzájárulása alapján - 10%-kal csökkenthető, illetőleg növelhető.

(5) A vételárat az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján az elidegenítéssel megbízott szerv állapítja meg.

(6) A helyi forgalmi értékét az állami ingatlanközvetítő vállalattal (szervvel) kell megbecsültetni. A lakótelepeken és a társasházakban levő, azonos időszakban elidegenítésre kerülő és azonos típusú lakóházakra, illetőleg lakásokra (nem lakás céljára szolgáló helyiségekre) csak egy forgalmi értékbecslést kell végezni.

(7) Az elidegenítéssel megbízott szervet a megbízás lebonyolításáért a befolyó vételár 2%-ának megfelelő összegű egyszeri kezelési költség illeti meg.

8. §

(1) Ha az elidegenítésre kerülő házingatlannal kapcsolatban bérbeszámítási jog áll fenn, a vételárat a még beszámítható összeggel csökkenteni kell. Az új tulajdonos köteles azonban a bérlőt megillető bérbeszámítási jog kielégítését a szerződésben átvállalni.

(2) Ha a házingatlant olyan bérlő vásárolja meg, aki az elidegenítésre kijelölt házingatlanban levő lakását helyreállította, műszakilag megosztotta vagy a házingatlant bővítette, de az ezzel kapcsolatos bérbeszámítási jogával nem élt, az általa végzett munkák értékét is magában foglaló helyi forgalmi érték teljes összegét - a kezelő igazolása alapján - csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet mint bérlő beszámíthatott volna.

(3) Ha a vásárló nem állami szerv az általa használt házingatlant helyreállította vagy bővítette, de az azzal kapcsolatos bérbeszámítási jogával nem élt, az általa végeztetett munkák értékét is magában foglaló forgalmi árat - a kezelő igazolása alapján - csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet mint bérlő beszámíthatott volna.

9. §

(1) Az elidegenítésből származó bevételt terheli:

a) a házingatlan elidegenítésre való kijelölésével,

b) a földrészlet megosztásával,

c) a társasházzá való átalakítással,

d) a lakásbérleti jog vásárlásával,

e) a forgalmi érték megállapításával,

f) cserelakás biztosítása esetén a bérlő kiköltöztetésével kapcsolatos költség, továbbá

g) az elidegenítéssel megbízott szervet megillető 2%-os egyszeri kezelési költség és végül

h) a lakás üresen tartása esetében a lakbér és járulékainak kieséséből származó bevételi hiány és a központi fűtési díj.

(2) Az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a tanácsi házkezelési, illetőleg a tanácsi és a központi költségvetési szervek javára átutalni az (1) bekezdésben említett költségek közül azoknak az ellenértékét, amelyeket e szervek viseltek.

10. §

(1) Az elidegenítéssel megbízott szerv köteles -az eladási ajánlat megtétele mellett - a bérlőt, illetőleg a vele egy tekintet alá eső személyt (tanyaépület és a körülötte levő föld elidegenítése esetében a vásárlásra, illetőleg elővásárlásra jogosult mezőgazdasági termelőszövetkezetet) írásban felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított kilencven napon belül nyilatkozzék, kíván-e vásárlási jogával élni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a házingatlan legfontosabb telekkönyvi adatait,

- a házingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

- a házingatlan vételárát,

- a fizetési feltételeket,

- a vásárlásra való jogosultság (R. 4. §) feltételeit.

(3) Ha a bérlő, illetőleg a vele egy tekintet alá eső személy az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított kilencven napon belül vele kell megkötni.

(4) Az elidegenítéssel megbízott szerv az érdekelt kérelmére - indokolt esetben - a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő, illetőleg a vele egy tekintet alá eső személy az előírt határidőben nem nyilatkozik, vagy az ajánlatot nem fogadja el, illetőleg a szerződést nem köti meg, a házingatlan más kívülálló részére idegeníthető el.

(6) Ha azonos sorban több személy gyakorolhatja a vásárlási, illetőleg elővásárlási jogot, az elidegenítéssel megbízott szerv a vételár kiegyenlítésére kedvezőbb ajánlatot tevő személlyel köt szerződést.

(A R. 8. §-ához)

11. §

(1) Ha a magánszemély vevő a szerződés megkötésekor a vételár 10%-át meghaladó fizetést teljesít, őt a többletfizetés után 25% árengedmény illeti meg.

(2) A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevőt a mindenkor fennálló hátralékból annyiszor 1% engedmény illeti meg, ahány évvel korábban fizeti ki azt.

(3) A vételárhátralék havi - az esedékes kamatokat is magában foglaló - törlesztő részlete nem lehet kevesebb, mint a megvásárolt házingatlanban levő bérleménynek a szerződéskötés időpontjában érvényes havi bérösszege.

(4) A határidőre be nem fizetett törlesztőrészlet után az elidegenítéssel megbízott szerv évi 6% késedelmi kamatot köteles felszámítani. A késedelmi kamat az elidegenítéssel megbízott szervet illeti meg.

(A R. 11. §-ához)

12. §

Az elidegenítéssel megbízott szerv az elidegenítésre kijelölt házingatlanra csak akkor kötheti meg a szerződést, ha rendelkezésére állnak

a) az elidegenítésre vonatkozó - a kijelölésre jogosult szerv által jóváhagyott - javaslat,

b) a kezelő által beszerzett telekkönyvi szemle,

c) - ha a forgalmi értékbecslés kötelező - a forgalmi értékbecslést tartalmazó szakértői vélemény,

d) a házingatlant esetleg terhelő bérbeszámítási joggal kapcsolatban a kezelő által kiállított nyilatkozat, továbbá

e) magánszemélyek részére történő elidegenítés esetében

- a vevő által kiállított nyilatkozat, mely szerint a vevő nem esik a R. 4. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok alá, illetőleg a kijelölésre jogosult szerv vezetője által a R. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kiadott engedély,

- a vevő által beszerzett adóigazolás,

f) kívülálló részére történő elidegenítés esetében

- az eladási ajánlatot a vásárlásra, illetőleg elővásárlásra jogosultak által elutasító nyilatkozat, ennek hiányában pedig az eladási ajánlat megtételét igazoló postai feladóvevény,

- Budapesten levő házingatlan vásárlása esetében a külön jogszabályban megállapított tulajdonszerzési feltételek igazolása.

13. §

Az elidegenítéssel megbízott szerv a szerződés alapján jegyezteti be a telekkönyvbe

a) a vevőnek a megvásárolt házingatlanra vonatkozó tulajdonjogát,

b) a vevő kérelmére - ha a vevő a leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke javára vásárolta meg a házingatlant - a haszonélvezeti jogot, továbbá

c) a Magyar Állam javára az elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint a még ki nem egyenlített vételárhátralék és járulékai erejéig a jelzálogjogot.

(A R. 15. §-ához)

14. §

(1) Cserére - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt kivételtől eltekintve - csak tehermentes házingatlan fogadható el.

(2) Ha a cserére felajánlott

a) állami tulajdonban álló házingatlan vételára a magasabb, a szerzőnek az árkülönbözetet meg kell térítenie;

b) nem állami tulajdonban álló házingatlan vételára a magasabb, az árkülönbözetet a tanácsi házkezelési szerv kezelésébe kerülő házingatlannál az illetékes városi (fővárosi kerületi, községi) tanács, egyéb állami szerv kezelésébe kerülő házingatlannál pedig a kezelő téríti meg;

c) nem állami tulajdonban álló házingatlan vételára a magasabb, de azt adó, adóként kezelt tartozás, építési kölcsön, illetőleg állami szervet megillető egyéb követelés terheli, a felek a vételárat - az árkülönbözet erejéig - a tartozás (követelés) összegével csökkenthetik. Ilyen esetben az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a bevételből a követelés jogosítottját kielégíteni.

(3) A 7. § (6) bekezdésében említett kezelési költséget az köteles viselni, aki a cserét kezdeményezte. A kezelési költséget a magasabb vételár után kell számítani.

(4) A csere útján állami tulajdonba került házingatlan kezelőjét az elidegenítéssel megbízott szerv megkeresésére a telekkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Egyebekben a cserére a házingatlanok eladására vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(A R. 16. §-ához)

15. §

A lakásügyi hatóság a kezelő által üresen tartott lakást a bérleti (társbérleti) jogviszony megszűnésétől számított hat hónapig nem utalhatja ki. Indokolt esetben ez az időtartam további három hónappal meghosszabbítható.

16. §

(1) Ha a kezelő a házingatlanon az elidegenítésre való kijelölés után a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munkát végez vagy végeztet, köteles arról az elidegenítéssel megbízott szervet értesíteni. A kezelő értesítése alapján a házingatlan vételárát újólag meg kell állapítani.

(2) A kezelő a házingatlant és tartozékait, továbbá a bérleti szerződést és a vevő részére szükséges egyéb okiratokat a szerződés alapján köteles az új tulajdonos birtokába adni.

(3) A házingatlant terhelő köztartozások és a házingatlan fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről és kiegyenlítéséről az adásvételi, illetőleg a csereszerződés megkötését követő hó 1. napjáig a kezelő köteles gondoskodni.

(A R. 19. §-ához)

17. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg

- a 3/1959. (VIII. 12.) PM-ÉM együttes rendelet és a 33-146/1953. (PK 71.) PM utasítás hatályát veszti;

- a 12/1962. (VII. 14.) PM rendelettel módosított és kiegészített 11/1959. (IV. 9.) PM rendelet 6. és 7. §-a a R. 15. §-a (3) bekezdésének, a 6/1963. (IV. 5.) PM rendelet 19. §-a a R. 3. §-a (2) bekezdésének megfelelően módosul;

- a 3/1969. (I. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lakásépítési alapot a fejlesztési alapból, szövetkezeteknél a tartalékalapból kell képezni. Erre a célra felhasználható:

- a fejlesztési alapnak, szövetkezeteknél a tartalékalapnak a nyereségből képzett - a vállalat (szövetkezet) döntése szerinti - része, legfeljebb azonban annak 10%-a, amennyiben ezt egyéb kötelezettségek nem terhelik, továbbá

- a lakás céljára szolgáló állami házingatlanok elidegenítéséből származó bevétel teljes összege."

(2) E rendelet rendelkezéseit azokban a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szerződést a rendelet hatálybalépéséig még nem kötötték meg.

(3) A R. és az e rendelet hatálybalépése előtt elidegenített házingatlanok adásvételi, illetőleg csereszerződéseivel kapcsolatban a jogok érvényesítésénél és a kötelezettségek teljesítésénél a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Tartalomjegyzék