47/1996. (X. 22.) AB határozat

Békés Város Önkormányzatának az önkormányzati lakások bérletéről szóló 3/1994. (II. 11.) rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Békés Város Önkormányzatának az önkormányzati lakások bérletéről szóló 3/1994. (II. 11.) rendelete 5. § (2) és (3) bekezdése, e § (5) bekezdésének második fordulata, valamint a 8. § (8) bekezdése törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával Békés város képviselő-testülete nem értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Békés Város Önkormányzatának a lakások bérletéről szóló 3/1994. (II. 11.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (2) és (3) bekezdése, (5) bekezdés második fordulata, valamint 8. § (8) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

Álláspontja szerint az Ör. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) felhatalmazása hiányában, tehát törvénysértő módon írta elő az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadása feltételeként igénylési letét megfizetését. A közigazgatás hivatal vezetője azt is kifogásolta, hogy a szociális bérlakást igénylők közül csak a Békés városban 10 éves munkaviszonnyal, vagy "legalább 10 éves állandó, illetve ideiglenes bejelentéssel és tényleges ottlakással rendelkezők vehetők bérbeadási névjegyzékbe".

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi önkormányzat a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

1. Az Lt. több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást állapít meg a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára. E törvény 3. § (1) bekezdése a következőket írja elő. "A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat - e törvény keretei között alkotott - rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit."

Az Lt. 2. § (1) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. Az Lt. hatálybalépésével a korábbi lakásjogi szabályozás által előírt lakásigénylés és lakáskiutalás rendszere megszűnt. Az Lt. rendelkezései szerint azonban nincs törvényi akadálya annak, hogy az önkormányzat - rendeletében - a lakásbérleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatok nyilvántartására előírja a lakásigénylési lap alkalmazását. Ilyen tartalmú rendelkezést állapít meg az Ör. 5. § (1) bekezdése is, amikor elrendeli, hogy a "szociális helyzet alapján bérbeadott lakásra - az arra rendszeresített formanyomtatványon - ... lakásigénylést kell benyújtani".

E § (2) és (3) bekezdése, valamint az (5) bekezdés második fordulata azonban az igénylés benyújtása, illetve nyilvántartásba vétele feltételeként igénylési letét megfizetését írja elő.

"(2) A lakásigény benyújtása előtt egyszeri igénylési letét fizetése kötelező. Az igénylési letét összege: 10 000 Ft (tízezer forint).

(3) Az igénylési letét összegét az OTP-nél kell befizetni, és a befizetés tényét a lakásigénylésen igazoltatni kell. Az igénylési letét zárolt. A lakásigény visszavonása (megszüntetése), kielégítése esetén szabadítható fel. Az igénylési letét kamattal növelt összegét kell az igénylőnek visszafizetni.

...

(5) A lakásigénylés nyilvántartásba vétele megtagadható, ha

- az igénylő nem jogosult szociális bérlakásra,

- az igénylési letétet nem fizette be."

A letétre vonatkozó törvényi szabályozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXXIX. fejezete tartalmazza. A Ptk. 462. § (1) bekezdése szerint "letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni". A 473. § (1) bekezdése alapján "a bankletétre ... a jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy jogszabály eltérően nem rendelkezik".

Az Ör. az igénylési letét kezelésével az OTP-t bízta meg. A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pitv.) 4. § (1) bekezdése szerint a bankletét elfogadása pénzintézeti tevékenységnek minősül.

A Ptk. 198. § (2) bekezdésének megfelelően "jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti". A Ptk. 685. § a) pontja úgy rendelkezik, hogy "e törvény alkalmazásában jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály".

Az említett rendelkezések összevetéséből kitűnik, hogy a helyi önkormányzat rendelete nem írhatja elő letéti szerződés megkötésének kötelezettségét, mivel erre törvény nem hatalmazza fel. A Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntése kialakításakor figyelembe vette azt a körülményt is, hogy sem a Pitv., sem más törvény nem állapít meg felhatalmazást a helyi önkormányzat számára pénzintézeti tevékenység rendeleti előírására. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.-nek az igénylési letétre vonatkozó szabályozását alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.

2. Az Ör. 8. § (1) bekezdése előírja, hogy az önkormányzat Népjóléti Bizottsága "a lakások várható megüresedésétől függően, legalább évente bérbeadási névjegyzéket készít a szociális jellegű lakások bérbeadására". A 8. § sérelmezett (8) bekezdése pedig a következőket írja elő. "A szociális bérlakást igénylők közül csak azok vehetők fel a bérbeadási névjegyzékbe, akik Békésen 10 éves munkaviszonnyal, vagy legalább 10 éves állandó, vagy ideiglenes bejelentéssel és tényleges ottlakással rendelkeznek."

Az Lt. többször is említett 3. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati bérlakás bérbeadásának feltételeit a tulajdonos önkormányzat - rendeletében - szabályozza. E bekezdés második mondata pedig kifejezetten arra utal, hogy a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit is rendeletben kell megállapítani. Az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján Békés városban "az önkormányzati lakások 50%-át szociális alapon történő bérbeadással kell hasznosítani", e § (3) bekezdés első mondata pedig úgy rendelkezik, hogy "a nem szociális jelleggel bérbeadott lakásokra pályázatot kell kiírni".

Az Ör. 8. § kifogásolt (8) bekezdése olyan körülményeket is megjelöl a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeként (10 éves munkaviszony, vagy legalább 10 éves állandó, illetve ideiglenes bejelentés és tényleges ottlakás), amelyek vizsgálatából a leendő bérlő szociális bérlakásra való rászorultsága nem ítélhető meg, illetve nem a szociális helyzet összetevői. Megjegyzést érdemel, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény az állandó és ideiglenes bejelentkezés tényét megszüntette, így az ilyen helyzethez jogkövetkezményt fűző önkormányzati rendeleti szabályozás tartalmában okafogyottá vált. A bérbeadást 10 éves munkaviszonyhoz kötő előírás pedig kizárja a szociális helyzetük alapján figyelembe vehető személyek köréből a munkanélkülieket és azokat is, akik megbízásos jogviszony keretében végeznek bármely tevékenységet, vagy egyéni vállalkozók.

A vázoltakból kitűnik, hogy az Ör. 8. § (8) bekezdése túlterjeszkedett az Lt.-ben foglalt felhatalmazáson, amikor a szociális helyzet alapján bérbeadásra kerülő lakás bérbeadása feltételeként nem a szociális helyzet körébe tartozó körülményeket is megjelölt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság ezt a támadott előírást is törvényellenesnek minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 04/H/1995/2.