579/D/1998. AB végzés

az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint bírói gyakorlat alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Pf. 22.385/1996/5. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a bírói gyakorlat alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó 1996. június 25-én az Alkotmánybírósághoz érkezett beadványában a volt állami tulajdonban lévő lakások elidegenítésével kapcsolatban kérte az Alkotmánybíróság állásfoglalását, utalva a saját peres ügyében a Szerencsi Városi Bíróság előtt 20.193/1995. szám alatt, 1996. június 11-én meghozott (a később becsatolt iratok tanúsága szerint valójában 2.P.20.193/1994. számú) elsőfokú ítéletére. A főtitkár tájékoztatta a beadvány előterjesztőjét, hogy miután az Alkotmánybíróság hatáskör hiányában egyedi, vitás ügyekben nem foglalhat állást, ezért a beadvánnyal érdemben nem tud foglalkozni.

Ezt követően az indítványozó az Alkotmánybírósághoz 1998. január 5-én alkotmányjogi panasszal fordult, melyhez mellékletként becsatolta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2. Pf. 22.385/1996/5. számú, 1996. november 12. napján kelt jogerős ítéletét, amelyen kézzel írva feltüntette, hogy azt 1997. január 20-án vette át. Az indítványozó többször kiegészített, módosított beadványaiban az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jog, az Alkotmány 17. §-a, 57. § (1) bekezdése, valamint 70/A. §-a sérelmét állította. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2. Pf. 22.385/1996/5. számú jogerős ítéletével szemben alkotmányjogi panaszként előterjesztett indítványában az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte.

Hiánypótlásra történt felhívást követően az indítványozó további indoklásként kifejtette, hogy az R. 1990-től sértette a jogbiztonságot, az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, valamint az Alkotmány 70/A. §-át, miután a törvényalkotó a társadalmi-gazdasági változásokra figyelemmel elmulasztotta az elidegenítés értelmezését átvezetni a R. 1. § (3) bekezdésére nézve.

Egyben alkotmányellenesnek vélte a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII.30.431/1994. számú és a Gf. VII.32.221/1994. számú határozataiban foglalt, a társaságba bevitt dologi apportra vonatkozó "precedens" álláspontját.

2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a panasz megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-ában foglaltaknak. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A (2) bekezdés értelmében az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz benyújtani.

3. Az indítványozó által benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (2) bekezdése fentiekben ismertetett követelményeinek.

Az Alkotmánybíróság az eljárása során az indítványozó által benyújtott és a beszerzett iratok alapján megállapította, hogy az indítványozó jogi képviselője a másodfokú bíróság jogerős ítéletét 1997. január 20-án vette át, míg a panaszos az alkotmányjogi panaszt 1998. január 5-én, tehát 60 napon túl nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz.

A fent kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által előterjesztett alkotmányjogi panasz elkésett, ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § e) pontja alapján azt visszautasította.

4. Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése és az Abtv. 1. §-a határozza meg, hogy milyen ügyek tartoznak az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A bírói gyakorlat felülvizsgálata nem tartozik a törvény által meghatározott hatáskörbe. Ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. §-ának b) pontja alapján az indítványt ebben a részében is visszautasította.

Budapest, 2006. április 3.

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró