32007R0520[1]

A Tanács 520/2007/EK rendelete ( 2007. május 7. ) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE

(2007. május 7.)

a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az I. mellékletben említett, hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak fogására és kirakodására, valamint a járulékos halfogás fogására alkalmazandó technikai védelmi intézkedéseket állapítja meg.

2. cikk

Hatály

A 9. cikk sérelme nélkül, ez a rendelet a tagállamok lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott hajókra (a továbbiakban: a közösségi halászhajók) vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "hosszú távon vándorló fajok": az I. mellékletben felsorolt fajok;

2. "az ICCAT hatálya alá tartozó tonhalfélék és rokon fajok": a II. mellékletben felsorolt fajok;

3. "delfinpusztulási határérték": a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás ( 1 ) V. cikkében meghatározott határérték;

4. "hobbihalászat": élő vízi erőforrások szabadidős vagy sporthalászati célú kiaknázására irányuló halászati tevékenység;

5. "kerítőháló": a halakat oldalról és alulról bekerítő, szorítózsinórral felszerelt vagy szorítózsinór nélküli háló;

6. "erszényes kerítőháló": olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását. Erszényes kerítőhálókkal halászhatók a kisméretű nyílt tengeri fajok, a nagyméretű nyílt tengeri fajok vagy a tengerfenéken élő fajok;

7. "horogsor": egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (erősíték) szerelt horoggal ellátott halászfelszerelés. A horogsor elhelyezhető a tengerfelszínen akár függőlegesen, akár vízszintesen; rögzíthető a tengerfenéken vagy annak közelében (fenéken rögzített horogsor), vagy sodródhat a vízben vagy a tengerfelszínhez közel (felszíni horogsor);

8. "horog": rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. A horog hegye lehet egyenes vagy akár visszafelé görbülő. A horogszár lehet változó hosszúságú és formájú, keresztmetszete pedig hengeres (rendes) vagy lapos (kovácsolt). A horog teljes hosszúsága a horogszár teljes hosszúságát jelenti, a horognak a horogsorhoz való rögzítésre szolgáló, általában szem alakú fejétől a horogöböl aljáig mérve. A horog szélessége a legnagyobb vízszintesen mért távolság a horogszár külső részétől a horgas vég külső részéig;

9. "halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely (FAD)": a tengerfelszínen sodródó bármely olyan felszerelés, amely alkalmazásának célja a halak odavonzása;

10. "horgászbotos tonhalhalászó hajók": tonhal horgászbottal történő kifogására berendezett hajók.

4. cikk

Övezetek

E rendelet alkalmazásában a tengeri vizek alábbi meghatározásai alkalmazandók:

2. 2. övezet

Az Indiai-óceán valamennyi, az IOTC létrehozataláról szóló egyezmény 2. cikkében meghatározott vízterülete.

3. 3. övezet

A Csendes-óceán keleti részének valamennyi, a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás 3. cikkében meghatározott vízterülete.

4. 4. övezet

A Csendes-óceán keleti és középső részének valamennyi, a WCPFC-egyezmény 3. cikkében meghatározott vízterülete.

1. FEJEZET

Hajók és halászfelszerelések egyes típusainak használatára vonatkozó korlátozások

5. cikk

A nagyszemű tonhal védelme egyes trópusi vizekben

(1) A november 1. és november 30. közötti időszakban tilos az erszényes kerítőhálókkal és a horgászbotos tonhalhalászó hajókkal folytatott halászat a következőkkel határolt területen:

- déli határvonal: déli szélesség 0°,

- északi határvonal: északi szélesség 5°,

- nyugati határvonal: nyugati hosszúság 20°,

- keleti határvonal: keleti hosszúság 10°.

(2) A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak ezen intézkedés végrehajtásáról, beleértve - adott esetben - a lobogójuk alatt hajózó és illetékes hatóságaik által felelősségre vont közösségi halászhajók által elkövetett jogsértések jegyzékét.

7. cikk

A csíkoshasú tonhal, a nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal egyes portugál vizekben való halászata

A Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az ICES X alterületen (ICES: Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) az északi szélesség 36°30′-től északra, valamint az északi szélesség 31°-tól északra és a nyugati hosszúság 17°30′-től keletre eső CECAF-övezetekben (CECAF: Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani erszényes kerítőhálóval fogott csíkoshasú tonhalat, nagyszemű tonhalat vagy sárgaúszójú tonhalat, valamint tilos e fajoknak az említett területeken az említett felszerelésekkel történő halászata.

2. FEJEZET

Legkisebb méret

8. cikk

Méretek

(1) Az egyes fajok egyedeit méreten alulinak kell tekinteni, ha méretük kisebb a vonatkozó fajok tekintetében a IV. mellékletben meghatározott legkisebb méretnél.

(2) A IV. mellékletben meghatározott méreteket a Bizottság a Közösségre kötelező ICCAT-ajánlások alapján - a 30. cikkben említett eljárásnak megfelelően - módosíthatja.

9. cikk

Tilalmak

(1) Tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesítésre kitenni vagy kínálni, vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajoknak az 1. övezetben fogott, méreten aluli egyedeit. E fajok egyedeit a kihalászást követően haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

(2) Tilos forgalomba hozni vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajok harmadik országokból származó és az 1. övezetben kifogott méreten aluli egyedeit.

10. cikk

A halak hosszának mérése

(1) A halak méretét - a vitorláshalfélék családjába tartozó fajok kivételével - valamennyi faj esetében a farok tövéig mért hosszként, azaz a felső állkapocs csúcsa és a farokúszó legrövidebb sugarának vége közötti függőleges távolságként kell mérni.

(2) A vitorláshalfélék családjába tartozó fajok esetében a halak hosszát az alsó állkapocs csúcsától a farokúszó villaszerű elágazásáig kell mérni.

3. FEJEZET

A hajók számára vonatkozó korlátozások

12. cikk

Észak-atlanti nagyszemű tonhal és germon

(1) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően bruttó űrtartalomban (BT) meghatározza a nagyszemű tonhalra mint célfajra az 1. övezetben halászó, 24 méter hosszúságot meghaladó közösségi halászhajók számát és összkapacitását. Ezt a következők alapján kell meghatározni:

a) az 1. övezetben az 1991 és 1992 közötti időszakban a nagyszemű tonhalra mint célfajra halászó közösségi halászhajók átlagos száma és bruttó űrtartalomban kifejezett kapacitása; valamint

b) a nagyszemű tonhalra halászó közösségi hajók számának - az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti - 2005. évi korlátozása.

(2) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza az észak-atlanti germonra mint célfajra halászó közösségi halászhajók számát. A hajók számát az 1993 és 1995 közötti időszakban észak-atlanti germonra halászó közösségi halászhajók átlagos számaként kell meghatározni.

(3) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a tagállamok között felosztja:

a) a hajóknak az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott számát és BT-ben kifejezett kapacitását;

b) a hajóknak a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott számát.

(4) Minden év május 15. előtt a szokásos adatátviteli eszközök segítségével minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak:

a) a lobogója alatt közlekedő, 24 méternél hosszabb, kékúszójú tonhalra halászó hajók jegyzékét;

b) a lobogója alatt közlekedő, az Atlanti-óceán északi részén germonra irányuló halászatban részt vevő hajók jegyzékét.

A Bizottság ezeket az információkat minden év május 31. előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

(5) A (4) bekezdésben említett jegyzékekben meg kell adni a hajónak a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 2 ) I. melléklete szerinti belső halászflotta-nyilvántartási számát és a használt halászfelszerelések típusát.

4. FEJEZET

Nem célfajok, valamint sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység

13. cikk

Nyársorrúhal-félék

A tagállamok ösztönzik a hajók forgócsapjára szerelt monofil horgászzsinór használatát, amely megkönnyíti az életben lévő kormos nyársorrúhal és fehér nyársorrúhal vízbe való visszaengedését.

14. cikk

Cápafélék

(1) A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő cápafélék és különösen a fiatal cápák visszaengedését.

(2) A tagállamok - a halászfelszerelések szelektivitásának javításával - ösztönzik a cápafélék visszaengedésének csökkentését.

15. cikk

Tengeri teknősök

A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő tengeri teknősök visszaengedését.

16. cikk

Sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység a Földközi-tengeren

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a Földközi-tengeren a tonhal és rokon fajai tekintetében folytatott sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység keretében a vontatott hálók, kerítőhálók, erszényes kerítőhálók, kotróhálók, kopoltyúhálók, tükörhálók és horogsorok használatának a betiltására.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a Földközi-tengeren a sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység során kifogott tonhalfélék és rokon fajok ne kerüljenek értékesítésre.

17. cikk

Jelentés

A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.

III. CÍM

A 2. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

1. FEJEZET

A hajók számára vonatkozó korlátozások

18. cikk

Az engedélyezett hajók száma

(1) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárással összhangban meghatározza a 24 méteres teljes hosszt meghaladó, a 2. övezetben való halászatra feljogosított közösségi halászhajók számát. A hajók számát az IOTC hajólajstromába 2003-ban bejegyzett közösségi hajók számával megegyezően kell rögzíteni. A hajók számára vonatkozó korlátozásnak meg kell felelnie a teljes bruttó űrtartalomnak. A hajó lecserélése esetén ez a teljes űrtartalom nem léphető túl.

(2) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően felosztja a tagállamok között a hajóknak az e cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított számát.

2. FEJEZET

Nem célfajok

19. cikk

Cápafélék

(1) A tagállamok minden elkövetnek annak érdekében, hogy ösztönözzék a véletlenül kifogott élő cápafélék és különösen a fiatal cápák visszaengedését.

(2) A tagállamok ösztönzik a cápafélék visszaengedésének csökkentését.

20. cikk

Tengeri teknősök

(1) A tagállamok minden elkövetnek annak érdekében, hogy - különösen a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazásával - csökkentsék a halászatnak a tengeri teknősökre gyakorolt hatását.

(2) Halászfelszerelés a következő feltételekkel lehet használható:

a) megfelelő kezelés, ideértve a véletlenül (horoggal vagy hálókkal) vagy járulékos fogásként kifogott tengeri teknősök felépülésének elősegítése vagy haladéktalan visszaengedését;

b) a véletlenül vagy járulékosan kifogott teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten.

(3) Erszényes kerítőháló a következő feltételekkel használható:

a) amennyiben lehetséges, a tengeri teknősök hálóval való bekerítésének kötelező elkerülése;

b) a megfelelő halászfelszerelések jellemzőinek fejlesztése és azok alkalmazása a tengeri teknősök járulékos fogásainak minimálisra csökkentésére;

c) minden szükséges intézkedés meghozatala a hálóval bekerített vagy kifogott tengeri teknősök visszaengedéséért;

d) minden szükséges intézkedés meghozatala a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított olyan búvóhelyek (FAD) megfigyelése érdekében, amelyekben lehetséges tengeri teknősök kifogása, továbbá a kifogott teknősök visszaengedése és a használaton kívüli FAD-ok begyűjtése érdekében.

(4) Horogsorok a következő feltételekkel használhatók:

a) a horogformák, a csalétkek és a mélység olyan kombinációinak kifejlesztése és alkalmazása, valamint olyan hálók és halászati eljárások tervezése, amelyek minimálisra csökkentik a véletlenszerű vagy járulékos fogásokat és a tengeri teknősök pusztulási arányát;

b) a véletlenszerűen vagy járulékosan kifogott tengeri teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten, ideértve a horgok eltávolításához, valamint a zsinórok és a merítőhálók elvágásához szükséges eszközöket.

IV. CÍM

A 3. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

21. cikk

Átrakodás

(1) Tilos a halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely alkalmazásával halászó hajók támogatására segédhajók felhasználása.

(2) A kerítőhálós hajók számára tilos a halászzsákmány tengeren történő átrakodása.

22. cikk

A hajók számának korlátozása

(1) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza a 3. övezetben halászatra feljogosított közösségi kerítőhálós hajók számát. A hajók számát az IATTC hajólajstromába 2002. június 28-án bejegyzett közösségi kerítőhálós hajók számával megegyezően kell rögzíteni.

(2) A tagállamok minden évben december 10-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt hajózó azon hajók jegyzékét, amelyek a 3. övezetben tonhalra szándékoznak halászni. Az e jegyzékben nem szereplő hajókat inaktívnak kell tekinteni és azok az adott évben nem halászhatnak.

(3) A jegyzékekben a 26/2004/EK rendelet I. mellékletével összhangban fel kell tüntetni a hajó belső halászflotta-nyilvántartási számát és az alkalmazott halászeszközt.

23. cikk

A delfinek védelme

A 3. övezetben a sárgaúszójú tonhalra irányuló halászat során kizárólag azok a közösségi halászhajók keríthetnek be erszényes kerítőhálóval delfinrajokat vagy -csoportokat, amelyek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodásban rögzített feltételek szerint működnek, és amelyek részére delfinpusztulási határértéket (DML) állapítottak meg.

24. cikk

DML iránti kérelmek

A tagállamok minden évben szeptember 15-ig megküldik a Bizottságnak:

a) a lobogójuk alatt hajózó, 363 metrikus tonnánál (400 nettó tonna) nagyobb terhelhetőségű, a következő év egészére DML-t igénylő hajók jegyzékét;

b) a lobogójuk alatt hajózó, 363 metrikus tonnánál (400 nettó tonna) nagyobb terhelhetőségű, a következő év első vagy második felére DML-t igénylő hajók jegyzékét;

c) minden egyes DML-t igénylő hajó esetében az arról szóló igazolást, hogy a hajó rendelkezik a delfinek védelméhez szükséges valamennyi megfelelő eszközzel és felszereléssel, és hogy a kapitány elvégzett egy, a delfinek mentésére és szabadon engedésére vonatkozó, elismert képzést;

d) a lobogójuk alatt hajózó, a következő év során valószínűsíthetően az övezetben működő hajók jegyzékét.

25. cikk

A DML-ek felosztása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a delfinpusztulási határértékre vonatkozó kérelmek megfeleljenek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodásban meghatározott feltételeknek és az IATTC által elfogadott védelmi intézkedéseknek.

(2) A Bizottság megvizsgálja a jegyzékeket és biztosítja, hogy azok megfeleljenek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás rendelkezéseinek és az IATTC által elfogadott védelmi intézkedéseknek, és azokat megküldi az IATTC igazgatójának. Ha e vizsgálat azt tárja fel, hogy a kérelem nem felel meg az e bekezdésben említett feltételeknek, a Bizottság - az okokat feltüntetve - haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot arról, hogy valamely kérelmet vagy annak egy részét nem tudja továbbítani az IATTC igazgatójának.

(3) A Bizottság valamennyi tagállamot értesíti a lobogójuk alatt közlekedő hajók között felosztható összes DML-ről.

(4) A tagállamok minden évben január 15-ig értesítik a Bizottságot a DML-nek a lobogójuk alatt közlekedő hajók közötti felosztásáról.

(5) A Bizottság minden évben február 1-jéig megküldi az IATTC igazgatójának a közösségi halászhajók jegyzékét, feltüntetve a közöttük felosztott DML-eket.

26. cikk

Egyéb nem célfajok védelme

(1) Az erszényes kerítőhálós hajók - amennyire csak lehetséges - haladéktalanul és sértetlenül visszaengedik az összes tengeri teknőst, cápát, csíkoshasú tonhalat, vitorláshal-félét, ráját, aranymakrélát és egyéb nem célfajokat.

(2) A halászokat olyan technikák és felszerelések kifejlesztésére és alkalmazására ösztönzik, amelyek megkönnyítik ezen állatok gyors és biztonságos visszaengedését.

27. cikk

Tengeri teknősök

(1) Amikor a hálóban észrevesznek egy tengeri teknőst, minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni - beleértve szükség esetén akár motorcsónak igénybevételét is - a teknős kiszabadítása érdekében, mielőtt az belegabalyodna a hálóba.

(2) Amennyiben tengeri teknős gabalyodik a hálóba, a hálócsévélő berendezést le kell állítani, amint a teknős kijön a vízből, és azt nem szabad újra működésbe hozni, amíg a teknőst ki nem szabadítják a hálóból és vissza nem engedik.

(3) Ha a teknőst felviszik a fedélzetre, mindent meg kell tenni a felépüléséért mielőtt visszaengedik a vízbe.

(4) A tonhalhalászó hajók számára tilos sót tartalmazó zsákokat vagy bármilyen más műanyag hulladékot a tengerbe üríteni.

(5) Amennyiben lehetséges, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhelyekbe vagy más halászfelszerelésekbe beleakadt tengeri teknősöket ki kell szabadítani.

(6) A halászati célokra nem használt, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyeket meg kell szüntetni.

V. CÍM

A 4. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

28. cikk

A hulladékok mennyiségének csökkentése

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék a hulladékok, a visszaengedett halállományok, valamint az elveszített vagy elhagyott halászfelszerelésekkel zsákmányolt halak mennyiségét, a halászhajók által előidézett környezetszennyezést, a nem célzottan halászott halfajok és egyéb állatfajok kifogását, valamint a rokon vagy függő fajokat - különösen a kipusztulással fenyegetett fajokat - érintő hatásokat.

VI. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Tengeri emlősök

(1) Tilos tengeri emlőscsoportok vagy -rajok erszényes kerítőhálóval történő bekerítése.

(2) Az (1) bekezdés a 23. cikkben említett hajók kivételével valamennyi közösségi halászhajóra vonatkozik.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Komitológia

A 6. cikk (4) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében meghozandó intézkedéseket a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 973/2001/EK rendelet hatályát veszti.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A hosszú távon vándorló fajok jegyzéke

- Germon: Thunnus alalunga

- Kékúszójú tonhal: Thunnus thynnus

- Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus

- Bonitó: Katsuwonus pelamis

- Atlanti bonitó: Sarda sarda

- Sárgaúszójú tonhal: Thunnus albacares

- Feketeúszójú tonhal: Thunnus atlanticus

- Kis tonhalfélék: Euthynnus spp.

- Déli kékúszójú tonhal: Thunnus maccoyii

- Tonmakréla fajok: Auxis spp.

- Aranyosfejű halfélék: Bramidae

- Nyársorrúhal-félék: Tetrapturus spp.; Makaira spp.

- Vitorláshal-félék: Istiophorus spp.

- Kardhal: Xiphias gladius

- Makrélacsuka-félék: Scomberesox spp.; Cololabis spp.

- Aranymakréla; kis aranymakréla: Coryphaena hippurus; Coryphaena equiselis

- Cápafélék: Hexandus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae Rhincodon typus; Carcharhinide; Sphyrnidae; Isuridae; Lamnidae

- Cetfélék (bálnák és barna delfinek): Physeteridae; Balenidae; Eschrichtiidae; Monodontidae; Ziphiidae; Delphinidae

( 1 ) HL L 348., 2005.12.30., 28. o.

( 2 ) HL L 5., 2004.1.9., 25. o. Az 1799/2006/EK rendelettel (HL L 341., 2006.12.7., 26. o.) módosított rendelet.