31999R1545[1]

A Bizottság 1545/1999/EK rendelete (1999. július 14.) a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1091/94/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 1545/1999/EK rendelete

(1999. július 14.)

a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1091/94/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 307/97/EK rendelettel [1] módosított, a Közösség erdőinek a légköri szennyezés elleni védelméről szóló, 1986. november 17-i 3528/86/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

(1) mivel a 3528/86/EGK rendelet 2. cikk (1) bekezdés harmadik francia bekezdése alapján a közösségi terv célja a tagállamok segítése, hogy az állandó mintaterületeken intenzíven és folyamatosan ellenőrizzék az erdei ökoszisztémákat;

(2) mivel a 3528/86/EGK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamoknak az intenzív és folyamatos ellenőrzésre kijelölt állandó mintaterületek hálózata révén nyert adatokat meg kell küldeni a Bizottságnak;

(3) mivel a tagállamok ezt a hálózatot a Bizottságnak a legutóbb az 1390/97/EK rendelettel [3] módosított 1091/94/EK rendelete [4] I. mellékletének megfelelően létesítették; mivel a koronaállapot folyamatos felvételére, a talajállapot felvételére és a lombozat állapotára, a növedék mérésére, a lerakódás sebességének mérésére, a meteorológiai mérésekre és a talajoldat hosszú távú megfigyelésére vonatkozó adatok benyújtásának közös módszerét és formátumát az 1091/94/EK bizottsági rendelet III-X. mellékleteiben megállapították;

(4) mivel a terület vegetációja felvételének eredményeit már rögzítik, továbbá az adattovábbítás közös módszerével és formátumával ki kell egészíteni az 1091/94/EK rendeletet; mivel a meteorológiai mérések közös módszerét korszerűsíteni kell;

(5) mivel az ebben a rendeletben előírt mérések összhangban vannak az Erdészeti Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1091/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:

"(2) Az állandó mintaterületeken elvégzik az erdei ökoszisztémák intenzív és folyamatos ellenőrzését. Ez tartalmazza a koronaállapot folyamatos felvételét, a talajállapot felvételét és a lombozat állapotának felvételét, továbbá a növedékváltozásokat, a lerakódás sebességét, a meteorológiai méréseket, a talajoldat mintavételét és elemzését és a terület vegetációjának felvételét az objektív mintavételi módszereknek megfelelően és azok elemzését a megállapított módszereknek megfelelően."

2. Az 1. cikk (4) bekezdése helyébe a következő lép:

"(4) E cikk rendelkezéseihez tartozó szakmai részleteket a III-XI. melléklet állapítja meg."

3. A 2. cikk (1) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- elvégezni a terület vegetációjának felmérését."

4. Az I. melléklet helyébe e rendelet I. melléklete lép.

5. A II. melléklet helyébe e rendelet II. melléklete lép.

6. A VIIa. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

7. A IX. melléklet helyébe e rendelet IV. melléklete lép.

8. Ennek a rendeletnek az V. melléklete XI. mellékletként egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. július 14-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 51., 1997.2.21., 9. o.

[2] HL L 326., 1986.11.21., 2. o.

[3] HL L 190., 1997.7.19., 3. o.

[4] HL L 125., 1994.5.18., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Az 1091/94/EK rendelet I. melléklete helyébe a következő melléklet lép:

I. MELLÉKLET

KÖZÖS MÓDSZEREK AZ ÁLLANDÓ MINTATERÜLETEKBŐL ÁLLÓ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁRA INTENZÍV, FOLYAMATOS MEGFIGYELÉS CÉLJÁBÓL

(A 3528/86/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése és annak módosítása)

I. Általános megjegyzések

A 3528/86/EGK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett rendszernek és módosításainak az a célja, hogy a Közösség tagállamaiban kialakítsák az állandó mintaterületek hálózatát, és hogy intenzív és folyamatos ellenőrzéssel adatokat gyűjtsenek.

A szabályozás céljai:

- az erdei ökoszisztémák intenzív és folyamatos megfigyelése a légköri szennyezés és az erdő állapotát befolyásoló egyéb tényezők által okozott károkkal kapcsolatban,

- az erdei ökoszisztémában bekövetkezett változások közötti okozati kapcsolat és az azt befolyásoló tényezők, különösen a légköri szennyezés jobb megértése a különböző méréseknek, valamint az erdei ökoszisztéma és összetevői megfigyelésének egyetlen helyre történő összpontosításával,

- fontos információ megszerzése a Közösségben lévő erdei ökoszisztémák számának alakulásáról.

II. Az állandó mintaterületekből álló hálózat létrehozása

II.1. Mintaterületek kiválasztása

A tagállamok 1994. június 30-ig elegendően sok állandó mintaterületet jelöltek ki országukban. Azóta néhány tagállam további mintaterületek kijelölésével befejezte nemzeti intenzív megfigyelési programját. Ezeknek a mintaterületeknek a számát elvileg minden tagállamban 15 mintaterületre kell korlátozni, a tagállamoknak azonban megengedik, hogy több mintaterületet válasszanak ki azzal a feltétellel, hogy számuk nem lépi túl a Közösség 16 x 16 km-es rácshálózata nemzeti mintaterületeinek a 20 %-át (1696/87/EGK rendelet).

Ezeknek a mintaterületeknek a kiválasztásáért a tagállamok felelősek, mindazonáltal a kiválasztásnál alkalmazni kell a következő kritériumokat:

- a mintaterületeket úgy kell elhelyezni, hogy az illető országban képviseljék a fontosabb (erdei) fafajokat és a nagyobb területre kiterjedő növekedési feltételeket,

- egy mintaterület minimális mérete vízszintes síkban mérve 0,25 hektár,

- a mintaterületet pufferzóna veszi körül a körülötte lévő területeken folyó tevékenységek hatásainak a minimalizálása érdekében. Az övezet tényleges szélessége az erdő típusától és korától függ. Amennyiben a mintaterületnek és környezetének a területe a magasság és a korszerkezet szempontjából egyöntetű, a pufferzóna szélessége 5 vagy 10 méterre korlátozódhat. Ha az az erdőterület, amelyen a mintaterület fekszik, elegyes állományokból, különféle fafajokból vagy korszerkezetből áll, a pufferzónát kiszélesítik a mintaterületen álló erdő lehetséges legnagyobb magasságának az ötszörösére,

- mivel a mintaterületnek hosszú időtartamú megfigyelésre kell rendelkezésre állnia, szükséges, hogy a sarkokat és/vagy a mintaterület-határokat egyértelműen jelöljék, és hogy a mintaterületen minden egyes mintafát maradandó módon számozzanak,

- a mintaterületeknek minden időben könnyen megközelíthetőknek kell lenniük, és a megközelítést és a mintavételt nem szabad korlátozni,

- a mintaterület, pufferzóna és a környező erdő kezelésében nem lehetnek eltérések (pl. a kezelési műveletek legyenek összehasonlíthatóak), és a folyamatos megfigyeléssel okozott zavarokat minimális szinten kell tartani,

- el kell kerülni az ismert helyi forrásokból eredő közvetlen szennyezést. A mintaterületeket nem szabad mezőgazdasági üzemek közvetlen szomszédságában, főutakhoz nagyon közel vagy szennyező ipari üzemek közvetlen szomszédságában kijelölni,

- a mintaterületen vagy annak közelében elegendő számú fának kell rendelkezésre állnia a mintavételhez,

- a mintaterületnek és pufferzónának a fafajokat vagy elegyarányt, a kort, méretet, talajt és tereplejtést illetőleg a lehető legegységesebbnek kell lenniük,

- a mintaterületeknek elég távol kell feküdniük az erdőszéltől.

Ajánlatos azokat a mintaterületeket kiválasztani, amelyeket a 3528/86/EGK rendelet vagy egyéb programok keretében az elmúlt években folyamatosan megfigyeltek. Ha további mintaterületeket kell kiválasztani, ajánlatos, hogy a mintaterületek azonosak legyenek a Közösség 16 x 16 km-es rácshálójának valamelyik meglévő mintaterületével, vagy annak a közelében feküdjenek, és hogy a mintaterületek úgy helyezkedjenek el, hogy az egyéb forrásokból (pl. a meteorológiai állomásoktól) származó információt fel lehessen használni.

II.2. A mintaterület létesítése és dokumentálása

A tagállamok 1994-ben minden mintaterület általános adatait és részletes leírását benyújtották a Bizottsághoz.

A mintaterület részletes leírása a következőket tartalmazza: a mintaterület pontos helyét, egy térképvázlatot, amely feltünteti az állandó jellel ellátott mintaterületsarkokat és/vagy -határvonalakat, a mintaterületen álló fák számát és minden egyéb állandó elemet (pl. bekötőút, folyók) a mintaterületen vagy annak közelében. A jövőben a mintavételi helyek (pl. talajmintagödrök) pontos helyét is rögzítik a térképen.

II.3. Egy rész-mintaterület meghatározása

Elvileg a fabecsléshez (pl. koronaállapot-felvétel, növedék mérése) az egész mintaterületen minden fát be kell vonni a mintába. Ahol a mintaterületen sok fa van (azaz sűrű állományok esetén), rész-mintaterület határozható meg ezeknek a vizsgálatoknak az alkalmazásához. A mintaterület létesítése alkalmával a rész-mintaterület méretének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy ezekhez a vizsgálatokhoz legalább 20 évre, de inkább az állomány egész életén át megbízható méréseket biztosítson. Ebben az időszakban a rész-mintaterületen legalább 20 fának kell rendelkezésre állnia.

II.4. Általános információ az egyes mintaterületekről

Az intenzív és folyamatos megfigyelésre kijelölt minden állandó mintaterületről a létesítés és az első vizsgálatok folyamán gyűjtik össze az általános információt:

Létesítés | Első vizsgálatok |

| |

-Leíró kód

Ország Mintaterület száma Tényleges földrajzi szélesség és hosszúság | |

-Termőhelyi adatok

| Tengerszint feletti magasság Fekvés Teljes mintaterület-méret Fák száma a mintaterületen Rész-mintaterület (ha van) | főbb fafajok vízellátása humusz típusa talajtípus (becslés) |

-Állományadatok

| Domináns szint átlagéletkora Főbb fafajok Hozam (becslés) | |

-Egyéb megfigyelés

| A mintaterület története A közelben fekvő egyéb megfigyelőállomás | |

Ahol a nemzeti intenzív folyamatos megfigyelési program befejezéséhez további mintaterületeket létesítenek, a tagállamok a létesítés alatt összegyűjtött információt felhasználva az adatfájlt (lásd VIIa. melléklet, 1a. formanyomtatvány) és a jelentéseket (lásd VIIa. melléklet, 1b. formanyomtatvány) minden egyes létesített mintaterületről megküldik a Bizottságnak annak az évnek a végéig, amelyben az (újra)létesítés történt. A hosszú távú megfigyelés alatt szerzett fontos információt évente továbbítják az 1a. és 1b. formanyomtatványok felhasználásával (VII. melléklet). Az egyéb információt közvetlenül az után küldik meg, hogy az első fontos felmérést elvégezték, és ezt szükség esetén korszerűsítik.

III. A megsemmisült mintaterületek pótlása

III.1. Általános megjegyzések

A megfigyelésre szánt mintaterületek kiválasztása a tagállamok felelősségére történik. Ez a melléklet ehhez a kiválasztáshoz számos kritériumot állapít meg. A legtöbb tagállam saját stratégiát fejlesztett ki nemzeti erdei ökoszisztémáinak hosszú távú megfigyelésére, célul tűzve ki a fontosabb fafajok és a növekedési feltételek megfigyelését.

Bár a mintaterületeket úgy kellett kiválasztani, hogy hosszú távú folyamatos megfigyelésre álljanak rendelkezésre, mindig lehetséges a mintaterület idő előtti megsemmisülése, például erdőtűz következtében. Néhány esetben még végezhetnek számos utolsó mintavételt, mielőtt a mintaterület valamennyi fája megsemmisülne. A következő lépésként felül kellene vizsgálni a kiválasztási kritériumok hátterét képező stratégiát, és el kellene dönteni, milyen kritériumokat alkalmazzanak az új mintaterület kiválasztási eljárásánál.

III.2. Egy mintaterület lezárása

Alkalmat kell keríteni néhány utolsó mérés/értékelés elvégzésére. Ha a mintaterület (végső) megsemmisülése előtt lehetőség nyílik erre, el lehet végezni a megfigyelt fák (megsemmisítéssel járó) mintavételét. A fakivágás után meg lehet mérni a fa pontos hosszát, a törzsből korongokat lehet vágni, és el lehet végezni a lombozat pontos mintavételét.

III.3. Stratégia

A hosszú távú megfigyelési stratégia a legtöbb tagállamban szempontokat tartalmaz az erdőterületről, az erdei ökoszisztémákról, a fafajokról és gyakran a talajtípusról, a meteorológiáról és a lerakódás sebességéről. Ha szükség van egy mintaterület pótlására, akkor alkalmat kell találni annak igazolására, hogy még érvényes-e az eredeti stratégia, és a hiány hogyan pótolható. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni, hogy az eredeti felméréseket (koronaállapot, talaj, lombozat és növedék) a legutóbbi években a program számára további vizsgálatokkal (lerakódás, meteorológiai mérés, talajoldat, terület vegetációja, távérzékelés( [1])) egészítették ki. Ezért a mintaterületek pótlásának a tervezése során ajánlatos az intenzív megfigyelési program fejleményeit figyelembe venni.

Mindazonáltal általában ajánlatos lenne, hogy az új mintaterületek ugyanabban a régióban helyezkedjenek el, továbbá ugyanolyan talajtípussal, ugyanazon lerakódási sebességgel és fafajokkal rendelkezzenek, mint a megsemmisült mintaterületek.

III.4. A mintaterület újralétesítése

Az új mintaterületek kiválasztására ugyanazok a kritériumok vonatkoznak, mint a megsemmisült mintaterületekre. Az új mintaterületek létesítése után, amilyen gyorsan csak lehet, el kell végezni néhány olyan felmérést (azaz talajállapot-felvételt és távérzékelést), amelyeknek a megismétlésére egyhamar nem kerül. Mivel a koronaállapot és a lombozat felvételeit évenként vagy kétévenként elvégzik, közvetlenül a mintaterület létesítése után további ilyen vizsgálatra nincs szükség. Ha a következő előírásszerű növedékmérést több mint három évvel a mintaterület létesítése utáni időpontra tervezik, a növedékméréseket közvetlenül a mintaterület létesítését követően kell végezni.

III.5. Külön figyelmet kívánó pontok

Az újralétesített mintaterületek új számot kapnak. A tagállamok a következő előírásszerű adatszolgáltatással együtt a Bizottságnak megadják a mintaterület-pótlás okára, az utolsó megfigyelések/elvégzett mérések eredményeire és az új mintaterületek kiválasztásához alkalmazott kritériumokra vonatkozó információt.

[1] Az állandó mintaterületeken a távérzékelő önkéntes alkalmazására vonatkozó technikai részleteket az Európai Bizottság által kiadott, távérzékelő alkalmazásáról szóló kézikönyv tartalmazza.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM A 3528/86/EGK RENDELET 2. CIKKE ÉS MÓDOSÍTÁSAI ALAPJÁN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓAN

A támogatás iránti kérelmet az 526/87EGK bizottsági rendelet [1] A. mellékletének megfelelően az alább felsorolt információ összefoglalásával és az ennek a mellékletnek a 2a. formanyomtatványában foglalt táblázat kitöltésével együtt kell benyújtani.

A 2. cikk szerint végrehajtandó valamennyi intézkedés céljából meg kell adni a következő tételekre vonatkozó információt:

1. Az intézkedések rövid leírása

2. Kérelmező

Kapcsolatok a kérelmező és az intézkedések között

3. Az intézkedések végrehajtásáért felelős szerv

A szerv főbb tevékenységeinek tárgya és köre

4. Az intézkedések részletes leírása

ahol:

a) az intézkedések az intenzív és folyamatos ellenőrzésre kijelölt állandó mintaterületekből álló hálózat kialakítására vagy kibővítésére vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. az érintett régió(k) földrajzi fekvése és területe (térképészeti okmány)

3. az állandó mintaterületek száma;

b) az intézkedések az állandó mintaterületeken a koronaállapot felvételének kialakítására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a koronaállapot-felvételbe bevonandó állandó mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazott mintavételi eljárás részletes leírása (fák száma, jelölések stb.)

4. a tervezett intézkedések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

c) az intézkedések az állandó mintaterületeken a talajállapot felvételének kialakítására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a talajállapot-felvételbe bevonandó állandó mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazott mintavételi eljárások részletes leírása (egyedi minták száma, talajszelvény leírása stb.)

4. a meghatározandó paraméterek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek leírása, beleértve minden kalibrálás, helyesbítés részletes leírását és/vagy az újraszámítást, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását a jóváhagyott módszerek szerint elemzett eredményekkel

5. a tervezett intézkedések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

d) az intézkedések az állandó mintaterületeken a lombozat állapota felvételének kialakítására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a lombozat állapotának felvételébe bevonandó állandó mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazott mintavételi eljárások részletes leírása (egyedi minták száma, leírás stb.)

4. a meghatározandó paraméterek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek részletes leírása, beleértve minden kalibrálás, helyesbítés részletes leírását és/vagy az újraszámítást, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását

5. a tervezett intézkedések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

e) az intézkedések az állandó mintaterületeken a növedékváltozás-mérések kialakítására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a növedékmérésekbe bevonandó állandó mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazandó mérési eljárások részletes leírása (mérések száma, leírás stb.)

4. a meghatározandó paraméterek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek részletes leírása, beleértve minden kalibrálás, helyesbítés részletes leírását és/vagy az újraszámítást, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását a jóváhagyott módszerek szerint elemzett eredményekkel

5. a tervezett intézkedések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

f) az intézkedések az állandó mintaterületeken a lerakódás sebessége mérésének a kialakítására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a lerakódás sebességének mérésébe bevonandó állandó mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazott mérési eljárások részletes leírása (mérések száma, leírás stb.)

4. a meghatározandó paraméterek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek részletes leírása, beleértve minden kalibrálás, helyesbítés részletes leírását és/vagy az újraszámítást, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását a jóváhagyott módszerek szerint elemzett eredményekkel

5. a tervezett intézkedések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

g) az intézkedések az állandó mintaterületeken a meteorológiai mérések kialakítására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a meteorológiai mérésekbe bevonandó állandó megfigyelési mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazott mérési eljárások részletes leírása (mérések száma, leírás stb.)

4. a meghatározandó paraméterek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek részletes leírása, beleértve minden kalibrálás, helyesbítés részletes leírását és/vagy az újraszámítást, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását a jóváhagyott módszerek szerint elemzett eredményekkel

5. a tervezett mérések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

h) az intézkedések az állandó mintaterületeken a talajoldat méréseinek kialakítására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a talajoldat méréseibe bevonandó állandó mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazott mérési eljárások részletes leírása (mérések száma, leírás stb.)

4. a meghatározandó paraméterek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek részletes leírása, beleértve minden kalibrálás, helyesbítés részletes leírását és/vagy az újraszámítást, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását a jóváhagyott módszerek szerint elemzett eredményekkel

5. a tervezett intézkedések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

i) az intézkedések az állandó mintaterületeken a terület vegetációja felvételének létrehozására és végrehajtására vonatkoznak:

1. a fennálló helyzet leírása

2. a terület vegetációja felvételébe bevonandó állandó mintaterületek száma (2a. formanyomtatvány)

3. a mintaterület szintjén alkalmazott mintavételi eljárások részletes leírása (részminták száma, leírás stb.)

4. a meghatározandó paraméterek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek részletes leírása, beleértve minden kalibrálás, helyesbítés részletes leírását és/vagy az újraszámítást, amely lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását

5. a tervezett intézkedések végrehajtásának ütemezése (2b. formanyomtatvány);

5. A 4.a)-4.i) pontok alatti intézkedések költsége (2a. formanyomtatvány);

1. A hálózat kialakításának és kibővítésének költségei (4a.)

1.1. költségek mintaterületenként

1.2. összes költség

1.3. a Közösségtől kért támogatás

2. Az egyes vizsgálatok kialakítási, megfigyelési vagy mintavételi költségei: 4.b)-4.i)

2.1. költségek mintaterületenként

2.2. összes költség

2.3. a Közösségtől kért támogatás

3. Az egyes vizsgálatok elemzési és értékelési költségei: 4.b)-4.i)

3.1. költségek mintaterületenként

3.2. összes költség

3.3. a Közösségtől kért támogatás

4. A projekt összes költsége (az 1.2. [kialakítás], a 2.2. [megfigyelés és/vagy mintavétel] és a 3.2. [elemzés és értékelés] költségeinek az összege)

5. A Közösségtől kért összes támogatás (az 1.3. [kialakítás], a 2.3. [megfigyelés és/vagy mintavétel] és a 3.3. [elemzés és értékelés] költségeinek az összege)

6. Kitöltött 2a. és 2b. formanyomtatvány

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

[1] HL L 53., 1987.2.21., 14. o.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

Az 1091/94/EGK rendelet VIIa. melléklete a következő szöveggel egészül ki:

- Az 1. bekezdés (a fájlnevek felülvizsgálata felmérésenként) a következő szavakkal egészül ki:

"Felvétel | Melléklet | Gyakoriság | fájlnév(nevek) |

Terület vegetációja | XI | ötévenként | XX1996.PLV, XX1996.VEM" |

- az utolsó albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Minden fájlnév kétbetűs országkódból áll (a nevek listájában XX képviseli), ezt követi a felmérés éve (a példában 1996) vagy GENER, amikor egyszeri információadásról van szó, majd egy pont (.) és a kiterjesztésben egy hárombetűs kód. A mintaterület-fájlok hárombetűs kódja a PL betűkből és a talaj: S (soil), a lombozat: F (foliage), a növedék I (increment), a lerakódás: D (depostition), a meteorológia: M, a talajoldat: SS (soil solution) és a terület vegetációja: GV (ground vegetation) felvételének első betűjéből (betűiből) áll. Az adatfájlok hárombetűs kódja a talaj, lombozat, növedék, lerakódás, meteorológia, talajoldat vagy terület vegetációja két (vagy egy) kezdőbetűjéből, továbbá egy (vagy két) betűből áll a kötelező, nem kötelező elemek vagy a növedék mérésének (értékelés), a lerakódás mérésének (levegő) különböző részeire vonatkozóan."

- az 5b. formanyomtatvány helyére a csatolt 5b. formanyomtatvány lép,

- a 8a., 8b., 8c., 8d., 8e. és 8f. formanyomtatványok helyébe a csatolt 8a., 8b. és 8c. formanyomtatványok lépnek,

- a következő 2 formanyomtatvánnyal (10a. és 10b. formanyomtatvány) kiegészül,

- "az állandó mintaterületek felmérési adatainak a Bizottsághoz továbbítandó kódlistái"-ba a következő módosítások kerülnek:

A lombozat felmérésére vonatkozó információ

A 26. pont törlendő.

A meteorológiai megfigyelésre vonatkozó információ

A 41-46. pontok helyébe a következő szöveg lép:

"41. Mintaterület/műszer kódja

A mintaterületen vagy annak közelében elhelyezett minden műszer kap egy mintaterület/műszer-kódot. Ez a kód a mintaterület számából (négy számjegyig) és minden műszerre egy (egészen 99-ig) folytatódó számból áll. A műszerek pótlásánál vagy újak beállításánál új kódokat alkalmaznak (pl. az 1234-es mintaterületen az ötödik műszer 1234.05-ös kódot kap).

42. Elhelyezés

Feltüntetik a műszer elhelyezését:

S : a műszert a mintaterületen (vagy pufferzónában) helyezik el. Ez lehet a lombkoronaszint alatt, a lombkoronaszint felett vagy az erdei talajon

F : a műszert az erdőterületen, (közeli) nyílt terepen helyezik el

W : a műszert egy időjárási állomáson (általában az erdőterületen kívül) helyezik el

O : a műszert máshol helyezik el.

43. Paraméter

A műszerrel mért paraméterek feltüntetése:

AT = levegő-hőmérséklet

PR = csapadék

RH = relatív páratartalom

WS = szélsebesség

WD = szélirány

SR = napsugárzás

UR = ultraibolya sugárzás

TF = koronán áthulló csapadék

SF = törzsön lefolyó csapadék

ST = talajhőmérséklet

MP = mátrixpotenciál a talajban

WC = talaj víztartalma

XX = a további paraméterekre egyéb kódok alkalmazhatók, de azokat részletesen meg kell határozni az adatkísérő jelentésben (DAR).

44. Műszerek

Függőleges helyzet

A műszerek függőleges helyzetét (magasság vagy mélység) méterben tüntetik fel pluszjellel (= talajszint feletti magasság) vagy mínuszjellel (mélység a talajszint alatt) két egész és két tizedes számjegy alakjában.

Műszerkód

A mintavételi eszközökre és az adatrögzítés módjára a következő kódokat használják:

10 : kézi leolvasás és papírra rögzítés

20 : gépi rögzítés (kézi leolvasás és papírra rögzítés)

30 : közvetlen papírra rögzítés

40 : digitális rögzítés (önálló műszer)

50 : digitális rögzítés (integrált adatgyűjtő és regisztráló berendezés)

A berendezés részleteit az adatkísérő jelentésben (DAR) adják meg.

Mérési időközök (kizárólag automatikus műszerek esetében)

A két egymást követő mérés közötti időközt másodpercben kifejezve adják meg.

Tárolási időköz (kizárólag automatikus műszerek esetében)

A két egymást követő adattárolási időpontot percben adják meg.

45. A meteorológiai megfigyelés paraméterei

Csapadék és a koronán áthulló csapadék

A csapadékot napi mennyiségben adják meg négy egész és egy tizedes számjegy formájában.

Hőmérséklet (levegő és talaj)

A hőmérsékletet plusz/mínusz °C-ban adják meg két egész és egy tizedes számjegy formájában. Fel kell jegyezni a napi átlagot, a napi minimumot és a napi maximumot.

Relatív páratartalom

A relatív páratartalom napi átlagértékét, naponta elért minimális és maximálisértékét adják meg, két egész és egy tizedes számjegy formájában.

Szélsebesség

A szélsebesség napi átlagát és a naponta elért maximális értékét adják meg, két egész és egy tizedes számjegyű alak használatával.

Szélirány

A naponként uralkodó szélirányt kell megadni. A szélrózsát a 22,5° -tól kiindulva felosztják nyolc 45°-os szakaszra, (ÉK [= 45°], K [= 90°], DK [= 135°]... É [= 0°]). A leggyakoribb szélirányt adják meg középértékként.

Napsugárzás és ultraibolya-sugárzás

A napsugárzás és az ultraibolya-sugárzás napi átlagértékét adják meg négy egész és egy tizedes számjegy formájában.

Fatörzsön lefolyó csapadék

A fatörzsön lefolyó csapadékot csapadékmilliméterben számolják, és a napi mennyiséget adják meg négy egész és egy tizedes számjegy formájában.

Mátrixpotenciál a talajban

A talaj mátrixpotenciálját hPa-ban kell megadni a napi átlag, a naponta elért minimális és maximális értékre négy egész és egy tizedes számjegy formájában.

Talaj víztartalma

A talajban lévő vizet térfogatszázalékban adják meg a napi átlag, a naponta elért maximális és minimális értékre négy egész és egy tizedes számjegy formájában.

46. Teljesség

A teljesség a regisztráló és tároló eljárások fedettségének a mutatója, és ezt három egész számjegy formájában, százalékokban adják meg (100 = teljes)."

A 47., 48., 49. és 50. pontokat el kell hagyni.

A lista a következő pontokkal egészül ki:

"A terület vegetációjának felvételére vonatkozó információ

61. Mintaterület/felvétel száma

Minden időpont (nap) vagy helyzet (a kerítésen belül vagy kívül) arra vonatkozóan, hogy egy adott mintaterületen a vegetáció felvételét végzik, felvétel-számot kap. A mintaterület-számnak a felvétel-számmal való összekapcsolása egyetlen mintaterület/felvétel-számot képez.

62. Bekerítés

Minthogy a növényzet a kerítésen belül és kívül nagyon eltérő lehet, úgy határoztak, hogy a terület vegetációját elvileg mindig az elkerített területen kívül vizsgálják. Amikor a kerítésen belül végzik el a vizsgálatot, ezt különálló vizsgálatként kell feljegyezni, és a bekerítés kódját fel kell tüntetni:

1 = Igen, a vizsgálat a bekerített területen belül,

2 = Nem, a vizsgálat a bekerített területen kívül történt.

63. Összes mintavételezett terület

Az összes mintavételi területet m2-ben adják meg négy egész számmal. Az adatkísérő jelentésben (vagy DAR-Q-ban) megadják az ismétlések számának pontos részletezését, a terület vegetációja mintaterületeinek a helyét/fekvését és ezeknek a mintavételi területeknek a méreteit.

64. A növényi szintek magassága és takarása

A teljes terület vegetációja, a cserjeszint, a gyepszint és a mohaszint átlagmagasságát és becsült kiterjedését a következők szerint kell megjelölni:

"x = "jelentendő

| Magasság (m-ben) | Takarás (%-ban) |

Teljes terület vegetációja | | x |

Cserjeszint | x | x |

Gyepszint | x | x |

Mohaszint | | x |

A szintek átlagos magasságát méterben adják meg egy egész és két tizedes számjeggyel. A becsült kiterjedést az összes mintavételezett terület %-ában adják meg.

65. Szintek

A szintek meghatározása a következő:

1lombkoronaszint2cserjeszint3gyepszint4mohaszint | amelyek DAR-Q-ban határozandók meg. |

66. Fajkód

Fajkódot kell alkalmazni, amely a családra, nemzetségre és fajra három számkódos csoportból áll, pontokkal elválasztva (.). A legtöbb kód három egész számból áll. Sajnos egy nemzetség három egész számú kódból és "bis" betűkből áll. A fajkód egy betűvel bővíthető a fajta (változat) kimutatására. A teljes lista több mint 11000 fajból áll. Ezt a listát a Bizottság digitális formában bocsátja a nemzeti központi szervek rendelkezésére.

Azokban az esetekben, amikor a Flora Europaea hiányos, a nemzeti szinten jelentős fajok különleges listáját a nemzeti központi szervek elkészíthetik. Ezek a nemzeti fajkódok új kódszámokból (család, nemzetség és faj) és országkódból (2 betű) állnak, pontokkal (.) elválasztva. A nemzeti központi szervek a kódok teljes listáját fenntartják, amely tartalmazza a fajok fontos részleteit (teljes név, más nevek stb.), és ezt a listát beveszi a DAR-ba.

67. A növényfajok kiterjedése

Az országok szabadon választják meg a növényfajok gyakoriságának/kiterjedésének a felvételét. Ennek a kiterjedésének a megadása %-ban történik öt egész és két tizedes számjegy (999.99) formájában. A DAR-ban részletesen meghatározzák a teljes felvételi módszereket, valamint a %-ra való átszámítást."

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

Az 1091/94/EK rendelet IX. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

IX. MELLÉKLET

A METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK KÖZÖS MÓDSZEREI AZ ÁLLANDÓ MINTATERÜLETEKEN

I. Általános megjegyzések

A meteorológiai méréseket az állandó mintaterületek legalább 10 %-án el kell végezni. Ajánlatos azokat a mintaterületeket kiválasztani, ahol a lerakódás sebességét is mérik. A meteorológiai mérések berendezésének a létesítését 1999. június 30-ig be kell fejezni.

Ez a melléklet a meteorológiával foglalkozó ad hoc szakértői testület (EU/ICP Forests) szakmai ajánlásain alapszik, és utal ezen szakértői testület által készített kézikönyvre (1996/1997).

II. A mérés módszere

II.1. A mintavételi berendezés elhelyezése

Az erdők különleges éghajlati viszonyainak méréséhez a méréseket az érintett erdő területén belül kell elvégezni. A méréseket általában (a talajhőmérséklet, a talajnedvesség és az állományra hulló csapadék kivételével) el lehet végezni vagy a mintaterület erdőállományának koronaszintje felett, vagy a mintaterület állományához közel (általában 2 km-nél nem nagyobb távolságra) fekvő erdőterületen egy nyílt terepi állomáson. A nyílt terepi állomásokon a mérési pontnak a körülötte fekvő állományokhoz vagy egyéb tárgyakhoz való távolsága legalább kétszerese a vágásérett fa/tárgy magasságának. A talaj hőmérsékletét, a talajnedvességet és az állományra hulló csapadékot az állandó mintaterület állományán belül kell megmérni.

Ahol lehetséges, a mérőműszert a lerakódás sebességét mérő berendezéssel kell összekapcsolni. A gyökerek és a talajállapot megbolygatásának elkerülése végett a berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az a mintaterületen való tényleges áthaladás nélkül elérhető és karbantartható legyen.

II.2. A tényleges meteorológiai mérések módszerei a mintaterületen vagy annak közelében

Egy meteorológiai állomásnak a mintaterület melletti nyílt területen való létesítésével vagy a mintaterülethez közeli állományban egy torony felállításával kell az időjárási helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérni. A műszaki berendezésnek, az érzékelőknek és elhelyezésüknek a Meteorológiai Világszervezet szabványával összhangban és a nemzeti időjárási szolgálat hálózataival összeegyeztethetőnek kell lenniük. A következő paraméterekre kell adatokat kapni:

Kötelező | Nem kötelező |

Csapadék | Ultraibolya sugárzás (UVb) |

Levegő hőmérséklete | Talajhőmérsékletek |

Levegőnedvesség | Talajnedvesség |

Szélsebesség | (mátrixpotenciál, víztartalom) |

Szélirány | Csapadékmennyiség |

Napsugárzás | (a koronán áthulló és a törzsön lefolyó csapadék) |

xmegadandó.

Paraméter | Egység | Átlag | Összeg | Minimum | Maximum | Megjegyzések |

Csapadék | mm | | | | | összes csapadék (benne a hó stb.) |

Levegő hőmérséklete | (°C) | | | | | |

Relatív páratartalom | % | | | | | |

Szélsebesség | (m/s) | | | | | |

Szélirány | (°) | | | | | uralkodó szélirány |

Napsugárzás | (W/m2) | | | | | |

Ultraibolya sugárzás (UVb) | (W/m2) | | | | | |

Talajhőmérséklet | (°C) | | | | | |

Talajnedvesség (mátrixpotenciál, víztartalom) | (hPa) | | | | | |

Csapadékmennyiség | (mm) | | | | | |

Egyebek | | | | | | meghatározandó az adatkísérő jelentésben |

Minden egyes mintaterületre, ahol méréseket végeztek, az összegyűjtött adatokról összesítést kell készíteni, amelyet évenként be kell küldeni a Bizottsághoz a XX1996.PLM, XX1996.MEM és XX1996.MEO formanyomtatványok felhasználásával (8a., 8b. és 8c. formanyomtatványok)

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

Az 1091/94/EK rendelet XI. melléklete a következőkkel egészül ki:

XI. MELLÉKLET

KÖZÖS MÓDSZEREK A TERÜLET VEGETÁCIÓJÁNAK FELVÉTELÉRE AZ ÁLLANDÓ MINTATERÜLETEKEN

I. Általános megjegyzések

A terület vegetációjának felvételét az állandó mintaterületek legalább 10 %-án el kell végezni. Az első közös felvételt 1999 ősze előtt be kell fejezni. A terület vegetációja felvételének kettős célja van:

- az erdei ökoszisztémák adott állapotának a jellemzése összetételük alapján,

- a növényzetben a természeti és az emberi eredetű környezeti tényezők által okozott változások megfigyelése.

A terület vegetációjának az 1997 előtt összegyűjtött és elemzett adatai is felhasználhatók, amennyiben az alábbiakban leírt módszereket alkalmazták.

Ez a melléklet a terület vegetációjának felvételével foglalkozó ad hoc szakértői testület (EU/ICP Forests) szakmai ajánlásain alapszik, és utal ezen szakértői csoport által készített kézikönyvre (1997).

II. Felvétel módszere

II.1. A minta helyének kiválasztása

A terület vegetációjának felvételét az állandó mintaterületeken végzik el. A terület vegetációjának felvételére kiválasztott területnek reprezentatívnak kell lennie a mintaterületre. Számos mintavételi egység alkalmazható a statisztikai ismétlés céljából. A tagállamok szabadon választják ki a mintavételi egységek számát és alakját. Ha a mintaterületet korábban bekerítették, a mintavételi egységeknek a kerítésen kívül kell lenniük. Ezenkívül a kerítésen belül lévő mintavételi egységeket is fel lehet venni. A beavatkozás jeleit mutató területeket el kell kerülni (pl. talajgödrök, talajoldat-mérési területek, ösvények). A mintavételi egységek helyét maradandóan kell megjelölni. A pontos jelölési mód a tagállamokra tartozik, de a felhasznált anyag inaktív legyen, hogy a fertőzést elkerüljék.

II.2. Általános információk

A következő általános információt gyűjtik össze:

- mintaterület száma

- mintavétel és elemzés időpontja

- bekerítés

- összes mintavételi terület

- információ a vegetáció teljes szintjéről (kiterjedés), a cserjeszintről, a gyepszintről (kiterjedés és átlagos magasság) és a mohaszintről (kiterjedés).

II.3. A fajbőség vagy kiterjedés mérése

A tagállamok a felvételnél szabadon alkalmazzák saját mérési rendszerüket mindaddig, amíg az közvetlenül átalakítható a kiterjedés százalékos osztályozására 0,01 %-tól (nagyon ritka) 100 %-ig (teljes lefedettség).

II.4. Fajok

A felvételbe be kell vonni minden virágos növényt, edényes növényt és a földi mohák főbb fajait (bryophytes). Ajánlatos bevonni a földi zuzmókat. A nem földi fajok és gombák nem kötelező alapon megemlíthetők. A Flora Europaea jegyzékét kell követni. Az olyan helyzetekben, ahol a Flora Europaea nem érvényes, ahol pontosabb rendszertani meghatározás áll rendelkezésre, az érintett nemzeti központi szerv kidolgozhatja ennek a szabvány-fajlistának a kibővítését. A Bizottságot tájékoztatni kell ezekről a kibővített fajlistákról.

II.5. Gyakoriság és a felvétel ideje

A növényzetre vonatkozó tanulmányokat ötévenként valamennyi mintaterületre el kell végezni. A terület vegetációjának felvételét ajánlatos éves alapon egy korlátozott számú mintaterületen (pl. 10 %-on) elvégezni. Az évszakhoz kötött bonyolult növényi összetétel esetén az adott év folyamán szükség lehet második felvételre, hogy az egész vegetációt felmérjék. A terület vegetációjának egymást követő felvételeit az év hasonló időpontja körül végzik el.

II.6. Elemzés és továbbítás

A mintavételi egységeken gyűjtött információt a mintaterület szintjén összesítik. Amennyiben a mintavételi egységeket a kerítéseken belül és kívül vették fel, ezeket külön összesítik. A terület vegetációja felvételének eredményeit évenként továbbítják a Bizottsághoz a 10a. és 10b. formanyomtatványokon jelzett szabványosított formában (fájlmeghatározás XX1996.PLV és XX1996.VEM).

A terület vegetációja felvételének a továbbítása mintaterületi szinten a következőket tartalmazza: a mintaterület/felmérés száma, a mintaterület koordinátái és információ a bekerítésről és a főbb növényszintekről. A felvétel szintjére vonatkozó információ tartalmazza a mintaterület/felmérés számát, a fajok szabványkódját, alkalmazva a csatolt listán megadott nyolc betűből álló rövidítést vagy a további fajok kibővített listáját, valamint a mintaterület szintjén a fajok kiterjedését százalékban kifejezve.

III. Adatkísérő információ

III.1. Adatkísérő információ az alkalmazott módszerekről (DAR-Q)

A részleteket külön dokumentumban adják meg a következőkről:

- mintavételi egységek szerkezetéről (rész-mintaterületek száma és területe)

- növényszintek meghatározásai (moha, gyep, cserje, lombkorona)

- alkalmazott mértékegységek és ezeknek a mértékegységeknek a százalékra történő átszámítása

- információ a szabvány-fajlistáktól és kódjaiktól való eltérésekről

- a mintaterület-szintű információ gyűjtéséhez alkalmazott csoportosítási módszerek.

Ezt az információt a C. mellékletben hivatkozott DAR-kérdőívek felhasználásával ajánlatos benyújtani a Bizottsághoz.

III.2. Adatkísérő jelentés a szabványmódszerektől való eltérésekről (DAR)

A szabványoktól való minden lényeges eltérést, amely befolyásolhatta a felvételt, és minden előfordult fontos rendellenességet külön kell rögzíteni és benyújtani.

III.3. Adatkísérő információ az értékelésről és értelmezésről (éves jelentés)

A terület vegetációja adatainak értékeléséről és értelmezéséről szóló információt (kapcsolatban van-e egyéb adatokkal vagy sem) az éves jelentésben kell benyújtani a Bizottsághoz.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------