BH 2015.3.75 A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia a nyilvánvaló jogszabálysértés fennállását a csődegyezség jóváhagyása kapcsán, így a szavazatszám megállapítása tekintetében is. [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 12. § (2) bek., 18. § (5) bek., 20. § (1) bek., 21/A.§ (3) bek.].

[1] Az adós 2014. január 3-án benyújtott kérelmére a bíróság 2014. január 6-án elrendelte a csődeljárást, kirendelte a vagyonfelügyelőt.

[2] 2014. február 26-án a P. Zrt. hitelező - más hitelezők mellett - az adósnál betekintett a csődegyezséggel kapcsolatos iratokba. Ennek kapcsán másolatot kapott a csődegyezségi javaslatról, a hitelezői listáról, a tárgyalási napirendről, a csődeljárás iránti kérelemről és mellékleteiről.

[3] Az eljárás során kifogást nem nyújtottak be a vagyonfelügyelő intézkedése vagy mulasztása miatt.

[4] Az adós 2014. március 7-én bejelentette a bíróságon, hogy 2014. március 5-én csődegyezségi tárgyalást tartott a hitelezőkkel, melyen az egyezségi javaslatot a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályba tartozó hitelezők a szavazatok többségével támo­gatták.

[5] Az adós a csődegyezségben arra vállalt kötelezettséget, hogy a biztosított kategóriában a bejelentett és elismert vagy nem vitatottként visszaigazolt hitelezői követelés szerinti tőke, ügyleti kamat és 2014. január 6. napjáig számított késedelmi kamatkövetelés összegének 10%-át egyenlíti ki a csődegyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésétől számított 365 napon belül.

[6] A nem biztosított kategóriában a bejelentett és elismert vagy nem vitatottként visszaigazolt hitelezői követelés szerinti tőke, ügyleti kamat és 2014. január 6. napjáig esedékes késedelmi kamatkövetelés összegének 1%-a kerül kiegyenlítésre a csődegyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedésétől számított 365 napon belül. Az egyezség szerint mindkét kifizetés teljesítéséért dr. K. T. tulajdonos vállalt kezességet.

[7] Az elismert vagy nem vitatott, biztosított hitelezői osztályba tartozó hitelezők 50,76%-os arányban, a nem biztosított hitelezői osztályba tartozó hitelezők 50,50%-os arányban fogadták el az egyezségi javaslatot, azt a vagyonfelügyelő ellenjegyezte.

[8] A P. Zrt. hitelező 2014. március 14-én érkezett beadványában - egyebek mellett - előadta, hogy az egyezséget kötő hitelezők közül az S. A. Kft. 100%-os tulajdonosa dr. K. T., aki az adósnak is egyszemélyes tulajdonosa. Az S. K. Kft. hitelezőben is tagsági viszonnyal rendelkezik dr. K. T. és a többi, a követelések keletkezésében érintett társaságoknál is személyes kötődése áll fenn.

[9] Álláspontja szerint a létrejött csődegyezség a jóhiszemű joggyakorlás elveivel ellentétes, az egyezség jogszabály megkerülésére irányul és a jóerkölcsbe ütközik. Kérte, hogy a bíróság a csődegyezséget ne hagyja jóvá.

[10] Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette, rendelkezett a vagyonfelügyelő megbízatásának meghosszabbításáról, díjáról, költségeiről, azok fedezetéről.

[11] Megállapította, hogy az elismert vagy nem vitatott, biztosított hitelezői osztályban 62 542 szavazattal rendelkeztek a hitelezők, míg a nem biztosított hitelezői osztályban 86 129 szavazattal.

[12] Álláspontja szerint az adós a mérlegét a számviteli törvény alapelveit sértő módon készítette el, a csődkérelem benyújtásakor valótlanul nyilatkozott akként, hogy a mérleg a gazdálkodása eredményességének valós és megbízható értékelésére ad lehetőséget, továbbá az eljárása tisztességtelen is volt, mert az a tárgyi eszközök tudatos alulértékelésével a hitelezők félrevezetésére és a szavazás befolyásolására irányult. Mindezek figyelembevételével formai és tartalmi hiányosságok miatt a csődegyezség jóváhagyására nem volt lehetőség.

[13] Az adós, a vagyonfelügyelő és 9 hitelező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a vagyonfelügyelő díja tekintetében részben megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[14] A másodfokú bíróság végzése indokolásában - a csődegyezség jogi jellegének kifejtése után - megállapította, hogy a csődegyezség során alapvetően előnyök és hátrányok mindkét félnél jelentkeznek, és rendszerinti eredménye a megállapodásnak az, hogy a hitelezők a követelésükhöz csak kisebb részben jutnak hozzá.

[15] A hitelezői igények alacsonyabb értéken történő kiegyenlítése az adósnál előnyként jelentkezik, az esetleges előnyszerzés nem csődegyezség jóváhagyhatóságát kizáró ok. A jóváhagyást a joggal való visszaélés [Ptk. 5. § (1) bekezdés], az illetéktelen előnyszerzés ténye zárja ki.

[16] Felülvizsgálati kérelmében az adós kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és - az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával - a csődegyezség jóváhagyását, valamint a csődeljárás befejezetté nyilvánítását. Állította a Cstv. 20. § (1)-(2) bekezdésének, 21/A. § (3) bekezdésének és a Ptk. 5. § (1)-(2) bekezdésének megsértését.

[17] A P. Zrt. felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Fenntartotta álláspontját, hogy a csődegyezséggel az adós illetéktelen előnyszerzést kísérelt meg, mely joggal való visszaélést valósít meg. A csődegyezség jóváhagyásával a 2,5 milliárd értékű ingatlan tulajdonjogával rendelkező adós az ingatlan értékesítését és hitelezői kielégítését meg sem kísérelve mentesülne mintegy 7,5 milliárd forint értékű hitelezői követeléstől. Utalt arra, hogy a csődeljárás célja az adós reorganizációja, és nem az adós tartozásoktól történő megszabadítása egy olyan esetben, amikor az adós értékesíthető ingatlanvagyonnal rendelkezik, mely tartozásai teljesítésének alapja lehet.

[18] A Kúria az eljárás iratai alapján a tényállást kiegészíti a következőkkel:

[19] Az adós tulajdonosának egyszemélyi tulajdonában álló hitelező S. A. Kft. a csődegyezségben foglaltak szerint 5393 db szavazattal rendelkezett 269 657 439 Ft elismert hitelezői igény alapján. Az adós által becsatolt egyezségi iratok részét képező 6/6. sz. melléklet, mely a hitelezők felsorolását és szavazatszámát tartalmazza, a Cstv. 12. § (2) bekezdés bc) pontjában nem jelölt szavazatot.

[20] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.

[21] A másodfokú bíróság azért tartotta joggal való visszaélésnek az adós csődeljárásában kötött egyezség tartalmát, mert a csődeljárás célja és eredménye nem lehet az adós tartozásának több, mint 90%-os mérséklése, illetve az adós zálogjoggal terhelt ingatlanvagyonának lényegi ellentételezés nélküli tehermentesítése, a kisebbségben maradók egyoldalú, jelentős és nyilvánvaló érdeksérelmével nem járhat.

[22] A Kúria fenntartja a korábbi határozataiban kifejtett azt az álláspontját, mely szerint az egyezség gazdasági tartalma a csődegyezség jóváhagyása körében nem vizsgálható (EBH 2011.2332; Gfv. VII. 30.098/2014/6.), mert annak vizsgálata a hitelezők döntési jogosultsága körébe tartozik.

[23] A Kúria álláspontja szerint önmagában a biztosított hitelezők 10%-os kielégítési arányának többségi szavazattal történő elfogadása nem ütközik a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe. Ha ugyanis a vagyonfelügyelő által elfogadott, illetve a bíróság által kifogás alapján hozott végzésben megállapított hitelezői igény alapján számított többségi szavazattal a hitelezők az adós által felajánlott kielégítést elfogadva egyezséget kötöttek - ismerve az adós vagyonát és továbbműködésének lehetőségeit -, akkor az a kisebbségre is kötelező érvényű.