BH 2019.4.112 I. A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő teljesítőképessége esetén a gyermektartásdíj korlátját a gyermek indokolt szükséglete jelenti. Önkéntes vállalás hiányában a teljesítőképességgel rendelkező szülő sem köteles az átlagot meghaladó igények biztosítására.

II. A gyermekneveléshez nyújtott állami támogatások (családi pótlék és családi adókedvezmény) a gyermek indokolt szükségleteinek a szülőket terhelő költségét csökkentik. A szülők teherviselési arányának meghatározásakor a kétszeres elszámolás elkerülése érdekében a családi adókedvezményt igénybe vett szülő adózás utáni munkabérét a kedvezménnyel csökkentett összegben kell figyelembe venni [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:215. § (1) bek., 4:216. § (1) bek., 4:218. § (2)-(4) bek., 2011. évi CCXI. tv. 9. § (4) bek., 22. §, 23. § (1) bek., 1998. évi LXXXIV. tv. 3. §, 6. §, 11. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 29/A. § (1) és (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek házastársak voltak. Házasságukból két gyermek - 2003. június 4. napján egy fiú, 2005. december 9. napján egy lány - született. Házassági életközösségük 2015. augusztus 31. napján az alperes elköltözésével szűnt meg. A gyermekek azóta a felperessel élnek együtt.

[2] A felperes 2015. szeptember 28. napjától egy Kft.-nél állt alkalmazásban, a havi nettó munkabére 85 000 forint volt. 2017. január 1. napjától egy másik Kft.-nél dolgozik, havi nettó munkabére 142 065 forint. 2016. január 1. napjától kezdődően igénybe veszi a családi adókedvezményt és 2016. június 1. napjától részére folyósítják a havi 29 600 forint összegű családi pótlékot.

[3] Az alperes vezérigazgató. Havi nettó átlagjövedelme 2014. évben 2 369 484 forint, 2015. évben 2 836 172 forint, 2016. évben 3 079 061 forint volt. Munkabérén felül cafetéria juttatásban részesül, munkáltatója biztosítja a korlátozás nélküli üzleti-, és magáncélokat szolgáló gépjármű és a mobiltelefon használatát.

[4] A gyermekek tartásával összefüggő rendszeres kiadásként merülnek fel havonta és gyermekenként: lakásfenntartás és a lakás tisztán tartása 24 999 forint; élelmezés 33 333 forint; iskolai étkezés 10 000 forint; személyes higiénia 2500 forint; vitamin és gyógyszer 7500 forint; ruházkodás a sport ruházattal együtt 25 000 forint; kulturális kiadások 10 000 forint; osztálypénz és iskolai programok 4000 forint; iskolaszer pótlás 1500 forint; BKV bérlet 3450 forint; benzinköltség 10 000 forint; parkolási díj 2500 forint; telefonszámla 2500 forint; zsebpénz 2000 forint; összesen: 139 282 forint. A kisfiú tartásával felmerülő kiadás még a fociedzés havi 10 000 forint és a matematika különóra havi 4167 forint összege. A kislány tartásával felmerülő költség pedig a táncóra 11 000 és az énekóra 833 forint összege. Ennek eredményeként a fiú gyermek tartásával rendszeresen felmerülő költség 153 449 forint; míg a lány gyermeket illetően 158 615 forint.

[5] Rendkívüli költségként merül fel az iskolakezdés, az iskolai fényképezés, a kötelező olvasmányok, az osztálykirándulás, a táborozás, a születésnapi zsúrok és az egészséggel kapcsolatos kiadások költsége; amelynek éves összegét a felperes a két gyermekre 455 000 forintban határozta meg.

[6] A házassági életközösség megszűnése után két hónapig a felperes korlátlanul vehetett fel készpénzt az alperes folyószámlájáról. 2015. november hónaptól kezdődően az alperes minden hónap elején átutalt a felperes folyószámlájára "gyermektartás havi díja + családi pótlék" közleménnyel 226 600 forintot. Az alperes viselte a volt közös lakás fenntartásával és használatával felmerülő valamennyi költséget, a lakás vásárlásához felvett kölcsön törlesztését, a felperes egészségbiztosítási tagságának havi díját és kifizette azokat a gyermekekkel felmerülő kiadásokat, amelyeket a felperes igényelt tőle. 2015. november és 2016. augusztus közötti időtartamban 281 422 forinttól 529 204 forintig terjedő összeget utalt át a felperesnek.

[7] 2016. szeptember hónaptól kezdődően a gyermektartásdíj és családi pótlék címén átutalt 226 000 forintot csökkentette a gyermekek általa viselt költségeinek fele és a lakásfenntartás költségeinek teljes összegével. 2016. szeptember hónapban 179 000 forintot, október hónapban 105 694 forintot, november hónapban 135 586 forintot utalt a felperesnek.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[8] A felperes keresetében - egyéb, a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett keresetek mellett - 2015. november 1. napjától kezdődően kérte az alperes kötelezését gyermekenként havi 316 000 forint összegű gyermektartásdíj fizetésére.

[9] Az alperes ellenkérelmében a keresetet gyermekenként havi 100 000 forint és az előre egyeztetett rendkívüli költségek 50%-a erejéig elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a gyermekek szükségletei nem indokolják magasabb összegű gyermektartásdíj fizetését.

Az első- és másodfokú ítélet

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 2015. november 1. napjától kezdődően gyermekenként havi 120 000 forint gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[11] A keresetet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:215. § (1) bekezdése, 4:216. § (1) bekezdése és 4:218. § (2)-(4) bekezdése alapján bírálta el.

[12] A gyermektartásdíj meghatározása során a gyermekek indokolt szükségleteit a felek előadása alapján állapította meg. Kifejtette: az alperes kiemelkedő jövedelme nem jelentheti azt, hogy a gyermekek tartásával felmerülő összes költséget neki kell viselni, abból a felperesnek is ki kell vennie a részét. A tartásdíj gyermekenként havi 120 000 forintban történt megállapítása során mérlegelte, hogy a gyermektartásdíj nem jelenthet szűkös tartást, ugyanakkor nem tartható fenn feltétlenül az az életnívó, ami az együttélés alatt a felek és a gyermekek számára adott volt.

[13] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a gyermektartásdíj összegét 2016. szeptember 1. napjától kezdődően gyermekenként havi 200 000 forintra módosította. Rendelkezett a 2016. szeptember 1. és 2017. október 31. napja közötti hátralék megfizetéséről.

[14] A másodfokú bíróság a gyermektartásdíj összegének megállapításánál abból indult ki, hogy az alperes a magyarországi átlaghoz viszonyítva sokszoros, kiemelkedő jövedelemmel rendelkezik. Az a szülő pedig, aki magának luxus körülményeket képes teremteni és fenntartani, köteles a tartásra szoruló kiskorú gyermekei számára is ezt biztosítani. A gyermekeknek továbbra is joguk van arra, hogy ugyanolyan életnívón éljenek, mint a családi egység felbomlása előtti időben. Ebbe beletartoznak a márkás ruhák, a drágább játékok és elektronikai eszközök, a jó minőségű élelmiszerek, az igényes szabadidős és sport programok, így a síelés vagy a tengerparti nyaralás. Ilyen értelemben nincs igazi jelentősége annak a számításnak, amelyet az elsőfokú bíróság a gyermekek szükségleteinek meghatározásánál alkalmazott.

[15] Az elsőfokú bíróság által megállapított gyermekenkénti havi 120 000 forint összegű tartásdíj nem elegendő a gyermekek szükségleteinek kielégítéséhez, ehhez a másodfokú bíróság mérlegelése szerint gyermekenként havi 200 000 forint tartásdíj fizetése indokolt. A felperestől jelenlegi jövedelmi viszonyai alapján lényegében csak a gyermekek lakhatásának biztosítása várható el a természetbeni gondoskodáson felül. Figyelemmel volt a másodfokú bíróság arra is, hogy az alperes 2016. augusztus végéig önként havi 400 000 forintot fizetett a gyermekek tartására, ami arra utal, hogy maga is ilyen összegű hozzájárulást látott indokoltnak.