947/B/1997. AB határozat
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 106. §-a, valamint a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 21. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 106. §-a, valamint a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 21. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 106. §-a, valamint a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 21. §-a ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével, amely kimondja, hogy az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A támadott rendelkezések lehetővé teszik, hogy törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályok - akár a Ptk.-tól eltérő - szomszédjogi rendelkezéseket állapítsanak meg. Mivel a szomszédjogok a tulajdonjogot, illetve annak részjogosítványait érintik, a kifogásolt rendelkezések a tulajdonjogra - mint alapvető jogra - vonatkozó szabályok törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban történő szabályozását teszik lehetővé. Ezért az indítványozó szerint a két támadott rendelkezés alkotmányellenes. Emellett az indítványozó úgy véli, hogy a Ptké. 21. §-a sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is, mivel lehetővé teszi, hogy önkormányzati rendelet ellentétbe kerüljön a Ptk. szabályaival.
2. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
Az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések az alábbiak:
Ptk. 106. §: "A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet."
Ptké. 21. §: "A Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat."
II.
Az indítvány megalapozatlan.
1.1. A Ptk. 1. § (1) bekezdése szerint ez a törvény szabályozza az állampolgárok és a felsorolt egyéb jogalanyok vagyoni és egyes személyi viszonyait. A vagyoni viszonyok közé tartoznak a tulajdonjoggal kapcsolatos szomszédjogi viszonyok is. A Ptk. a polgári jogi viszonyok alapvető és átfogó szabályozása, de nem adhat minden lehetséges polgári jogi kérdésre részletes rendezést, ezért számos helyen lehetőséget biztosít arra, hogy más jogszabályok további rendelkezéseket fogalmazzanak meg. A 685. § a) pontja kimondja, hogy ha a Ptk. külön jogszabályra utal, akkor az törvény vagy kormányrendelet, valamint a törvény felhatalmazása alapján és annak keretei között önkormányzati rendelet lehet, egyes meghatározott rendelkezések esetében pedig valamennyi jogszabály. A Ptk. 1. § (1) bekezdése értelmében a vagyoni és személyi viszonyokat tartalmazó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - a Ptk.-val összhangban és rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A Ptk. 106. §-ának rendelkezése tehát nem idegen a vagyoni viszonyok Ptk.-beli szabályozási konstrukciójától.
1.2. Az Alkotmánynak a tulajdonhoz való jogról rendelkező 13. §-ából és a 8. § (2) bekezdéséből nem következik, hogy a szomszédjogi viszonyokat érintő valamennyi kérdést törvényben kellene szabályozni.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintű szabályozást. "Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendő a rendeleti szint is. Ha nem így lenne, mindent törvényben kellene szabályozni. Ebből az következik, hogy mindig csak a konkrét szabályozásról állapítható meg, hogy - az alapjoggal való kapcsolata intenzitásától függően - törvénybe kell-e foglalni vagy sem." [Először: 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991. 297., 300.]
A kizárólagos törvényi szabályozás követelménye különösen indokolatlan volna a szomszédjogok esetében. Noha a Ptk.-ban a diszpozitivitás elsősorban a kötelmi szabályoknál érvényesül és a dologi jogi szabályok kogensek, a felek eltérő megállapodását lehetővé tevő 106. §-a alapján a szomszédjogi szabályok is diszpozitívak.
A Ptk. 100. §-a általános szabályt fogalmaz meg, amikor kimondja: "A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné." A Ptk. azonban nem határozza meg és nem sorolja fel a zavaró és veszélyeztető magatartásokat (ez nem is volna lehetséges), hanem a 101-105. §-aiban néhány, gyakran előforduló kérdést szabályoz, de egyúttal megengedi e rendelkezéseitől való eltérést is más jogszabály és a felek számára.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint, ha a szabályozás azt a követelményt juttatja érvényre, hogy a dolog használata során minden tulajdonos rendeltetésszerűen, mások jogaival összhangban gyakorolja jogait, és nem tartalmaz közhatalmi beavatkozást a tulajdonhoz való jogba, akkor a tulajdonhoz való jog korlátozásáról nem is lehet szó.
Kizárólag a törvénynél alacsonyabb szintű szomszédjogi szabályozás konkrét vizsgálata alapján lehet eldönteni azt, hogy az adott rendelkezés - az alkalmazott szabályozási mód miatt - alkotmányellenes-e. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy a Ptk. 106. §-a és a Ptké. 21. §-a nem ellentétes az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével.
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése kimondja: "A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot." Jelen esetben a Ptké. 21. §-a ad felhatalmazást arra, hogy a Ptk. szomszédjogi szabályaitól a helyi önkormányzat rendelete eltérjen.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az eltérésre vonatkozó felhatalmazás azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzat a Ptk. egyes szabályai helyett, illetve azokat kiegészítve, a helyi viszonyoknak megfelelően saját szabályokat állapítson meg.
Ezért önmagában a Ptké. 21. §-a nem ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Ptk. 106. §-ának és a Ptké. 21. §-ának szabályozási konstrukcióját nem találta alkotmányellenesnek, ezért az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság a szomszédjogi kérdésekre vonatkozó önkormányzati rendeletek esetenkénti vizsgálatakor dönt arról, hogy az önkormányzati szabályozásra vonatkozott-e a jogszabályi felhatalmazás, és arról, hogy a szabályozás milyen összefüggésbe hozható az alapvető jogokkal.
Budapest, 2002. május 6.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró