BH 2015.8.231 Nem hagyható jóvá a csődegyezség, ha ahhoz olyan reorganizációs programot (tervet) csatolnak, amely tartalmilag nem tekinthető annak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 8. § (2) bek., 17. § (1) bek., 19. § (1) bek., 21/A. § (3) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Ítélőtábla Cspkf.44834/2014/3. (ÍH 2014.162), Kúria Gfv.30413/2014. (*BH 2015.8.231*)

***********

[1] Az elsőfokú bíróság 2014. március 3-án indította meg az adós csődeljárását, vagyonfelügyelőként az A. Zrt.-t jelölve ki. Az adós a csődkérelemhez csatolt mérlegében a tárgyi eszközöket 190 739 000 Ft összegben tüntette fel.

[2] Az adós 2014. július 1. napján, csődegyezségi tárgyaláson, egyezséget kötött a hitelezőivel. A biztosított hitelezői osztályban az egyezségi javaslatot a hitelezők 55,96%-ban, míg a nem biztosított hitelezői osztályban 99,52%-ban támogatták és fogadták el.

[3] Az egyezségben az adós arra vállalt kötelezettséget, hogy 20%-os mértékben elégíti ki a biztosított, illetve nem biztosított hitelezői osztály elismert és nem vitatott hitelezőinek az igényét, legkésőbb a csődegyezség jogerőre emelkedésétől (felülvizsgálat esetén a Kúria döntésétől) számított 24 hónapon belül. Ezt meghaladóan az egyezség keretében kifizetésre kerülő összeg vonatkozásában 3% kamat fizetését vállalta.

[4] Az elsőfokú bíróság az egyezséget jóváhagyta és a csődeljárást befejezetté nyilvánította.

[5] Az S. Bank Zrt. hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a csődeljárást megszüntette, a fizetési haladékot meghosszabbította és rendelkezett a vagyonfelügyelő díjáról.

[6] Végzésének indokolásában kifejtette, a Cstv. 21/A. § (3) bekezdése szerint a csődegyezséget a bíróság akkor hagyhatja jóvá, ha az a jogszabályoknak megfelel. A bíróságnak a csődegyezség jóváhagyása során mind az eljárási, mind az anyagi jogszabályok érvényesülését vizsgálnia kell.

[7] A csődegyezség célja az adós gazdasági helyzetének a hitelezőivel való egyezségkötéssel történő helyreállítása, tevékenységének folytatása érdekében. A bíróság tehát a felek által megkötött egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az eljárás adataiból megállapíthatóan az adós folytatni kívánja a tevékenységét.

[8] Kiemelte, hogy a csődegyezségek jóváhagyása körében a bíróságnak mindenkor biztosítania kell a felek rendelkezési jogának szabad érvényesülését, azonban az egyezség jóváhagyhatóságának korlátja annak esetleges jogszabályba ütközése.

[9] A tevékenység folytatásának szándéka vizsgálata során a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a reorganizációs tervet sem. Ennek vizsgálata során a bíróság nem bocsátkozhat kifejezett közgazdasági, ökonómiai számításokba, illetőleg fejtegetésekbe, ha azonban a reorganizációs terv tényleges, jövőre vonatkozó, elvileg megvalósítható tartalmat sem hordoz, úgy a csődegyezség jóváhagyását meg kell tagadni.

[10] Megállapította, hogy a fellebbező hitelező által sérelmezett reorganizációs terv puszta deklaráció, amelynek tartalma annyi, hogy a felszámoló jövőbeni feladatát átvéve az adós saját maga kívánja az ingatlanait értékesíteni. A jövőbeni gazdálkodó tevékenységre vonatkozóan pusztán szándéknyilatkozatot foglal magában.

[11] Az eljárás adataiból az adós reális tevékenység folytatási szándékára (tényleges reorganizációjára) nem vonható következtetés. A "reorganizációs tervben" az adós lényegében maga ismeri el, hogy a működés újraindításához szükséges anyagi alapjai teljes mértékben hiányoznak. Miután a csődegyezség csak akkor hagyható jóvá, ha az eljárás adataiból megállapíthatóan az adós folytatni kívánja a tevékenységét, s az adós valós tevékenységének alapjai hiányoznak, így az egyezség nem hagyható jóvá.

[12] A jogerős végzés ellen két hitelező és az adós nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték - tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását. A hitelezők állították a Cstv. 21/A. § (2)-(3) bekezdésének, 21/B. §-ának, a Pp. 3. § (2) bekezdésében, 215. § (1) bekezdésében írtak, továbbá a 206. § (1) bekezdésének a megsértését.

[13] Az adós állította továbbá, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 21/A. § (2)-(3) bekezdését, a Pp. 3. § (2) bekezdését, 8. §-át, 66. § (2) bekezdését, 215. §-át, 235. § (1)-(2) bekezdését és 239. §-át.

[14] Állította, hogy az adós tartalmilag is eleget tett a törvény előírásainak. A bíróságnak nincs hatásköre vizsgálni a reorganizációs terv tartalmi megalapozottságát, illetve kidolgozottságát.

[15] Az S. Bank Magyarország Zrt. felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős határozat hatályában való fenntartását. Kifejtette, hogy az adós csődeljárásának célja nem a reorganizáció, hanem a vagyon értékesítése oly módon, hogy a fedezetek ellenértéke csak részben szolgáljon a hitelek visszafizetésére.

[16] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, s megállapította, hogy a jogerős végzés csődeljárást megszüntető rendelkezése nem jogszabálysértő.

[17] A felülvizsgálati eljárásban elsőként eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a bíróság vizsgálhatja-e tartalmában, és ha igen, akkor milyen mélységben a reorganizációs tervet.

[18] A Kúria fenntartja a másodfokú bíróság által hivatkozott Gfv. VII. 30.315/2013/3. számú végzésében kifejtett álláspontját, mely szerint a megkötött egyezség csak akkor fogadható el a bíróság által - az egyéb feltételek fennállása esetén is -, ha az eljárás adatai­ból megállapíthatóan az adós a tevékenységét folytatni kívánja (BH 2014.118.). Az adósnak rendelkeznie kell a jövőre vonatkozó reorganizációs tervvel ahhoz, hogy az adós és hitelezői által megkötött egyezség jóváhagyható legyen.

[19] Mindezekből azonban nem következik az, hogy a bíróság hatáskörébe tartozna annak mérlegelése, gazdaságilag megfelelő-e a hitelezők által nem vitatott reorganizációs terv. A csődeljárás során a hitelezőknek kell felmérniük, hogy az adós által előterjesztett reorganizációs terv megfelelően alátámasztja-e az egyezségi javaslatban az adós által tett vállalások teljesítését, a bíróság a reorganizációs terv gazdasági megvalósíthatóságát nem vizsgálhatja és azt nem minősítheti.

[20] Ugyanakkor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy egyáltalán reorganizációs programnak/tervnek minősül-e az az irat, amit ilyen néven az adós a hitelezőknek megküldött, illetve a bírósághoz becsatolt.

[21] A Cstv. 17. § (1) bekezdésében írt, a hitelezőknek küldendő adósságrendezési és újjászervezési program, illetve az egyezség tartalmával kapcsolatban a 19. § (1) bekezdésben írt reorganizációs és veszteségcsökkentő program megnevezésében más, a csődeljárásra vonatkozó szabályokból azonban egyértelműen kiderül, hogy itt nem két különböző programról, hanem egy, az adós jövőbeli gazdálkodását meghatározó tervről van szó.

[22] A reorganizációs terv célja az, hogy az adós a kötelezettségeinek egyezség útján történő rendezésével, tevékenységének a működés folytatása érdekében történő újjászervezésével (reorganizációjával, melynek része a veszteség csökkentése) folytatni tudja a gazdálkodását.