ÍH 2014.149 A POLGÁRMESTER KÉPVISELETI JOGKÖRÉNEK TERJEDELME - AZ ÁLKÉPVISELET - A KÉPVISELŐ-TESTÜLET UTÓLAGOS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE

I. Ha a polgármester önkormányzati rendelettel szabályozott képviseleti jogkörét túllépi, az általa kötött szerződésre az álképviselet szabályait kell alkalmazni.

II. A képviselő-testület jóváhagyásával a szerződés visszamenőleges hatállyal érvényesen létrejön. Az önkormányzat a képviselő-testület jóváhagyó határozatát a polgári jog szabályai szerint nem támadhatja meg [1959. évi IV. törvény 36. § (2) bek., 221. §; 1990. évi LXV. törvény 80. §, 9. § (1) bek.].

A területfejlesztéssel foglalkozó közhasznú egyesület II. rendű alperest a megyei bíróság Tpk.60.054/2007/6. számú, 2007. június 21-én kelt végzésével vette nyilvántartásba azzal, hogy a szervezet képviselője K. S. elnök. Ugyanebben az időpontban a felperes B. Község polgármestere is K. S. volt.

A polgármester előterjesztésére B. Község Önkormányzat képviselő-testülete 2008. november 14-én tartott ülésén meghozott határozatával úgy döntött, hogy támogatja a II. rendű alperes azon törekvését, hogy "az európai mezőgazdasági, vidékfejlesztési alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 137/2008. (X. 18.) FVM rendeletben meghatározottak szerint pályázatot nyújtson be a B.-i Önkormányzat tulajdonában lévő B.-i 292 és 406 helyrajzi számú ingatlanok fejlesztése céljából". Ezeket az ingatlanokat az önkormányzat 2009. január 1-jétől 10 év időtartamra bérbe adta az egyesület részére.

A II. rendű alperes 2009. január 9-én nyújtott be támogatás iránti kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságához, amely annak helyt adott, s 49 371 661 forint összegű támogatást szavazott meg a pályázó részére. E támogatás megelőlegezése, a tervezett beruházás kivitelezése céljából az I. rendű alperes jogelődje, a P. és Vidéke Takarékszövetkezet, mint hitelező, valamint a II. rendű alperes, mint adós között 2010. február 17-én kölcsönszerződés jött létre, melynek keretében a pénzintézet az elnyert támogatással azonos összegű kölcsönt biztosított az egyesület részére 12 hónap időtartamra. A szerződés 9. pontjában rögzítettek szerint e kölcsön fedezetéül szolgálnak a B.-i 292 és 406 helyrajzi számú, B. Község Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, valamint az önkormányzat készfizető kezessége. A szerződés 21. pontja szerint annak elválaszthatatlan részét képezi a két ingatlanra kötött jelzálogszerződés, továbbá a készfizető kezesi szerződés és engedményezési szerződés. A kölcsönszerződést mind B. Község Önkormányzata képviseletében, mind a S. Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület képviseletében K. S. írta alá.

A 2011. február 28-i képviselő-testületi ülésen a polgármester tájékoztatást adott arról, hogy a beruházás megvalósítása nem halad a megfelelő ütemben, ezért az elnyert támogatás kifizetésére nem került sor, időközben az egyesület és a pénzintézet között létrejött megállapodás lejárt, így a pénzintézet az önkormányzatot mint készfizető kezest a felvett hitel kamatterheinek megfizetésére szólította fel. Kérte a képviselő-testületet, hogy járuljon hozzá a hitelszerződés meghosszabbításához, azért, hogy a projekt befejezhető legyen. A felperes képviselő-testülete 40/2011. (II. 9.) KT határozatával hozzájárult a hitelszerződés meghosszabbításához a tekintetben, hogy az érintett 292 és 406 helyrajzi számú ingatlanokra a pénzintézet jelzálogjogot jegyeztessen be a felvett hitel biztosítékaként. A 115/2011. (VI. 10.) KT határozatával hozzájárult a II. rendű alperes és az I. rendű alperes között fennálló kölcsönszerződés azonos feltételekkel (jelzálogjog, készfizető kezesség) történő meghosszabbításához, azzal, hogy a hitelszerződésből fakadó kamatterheket az egyesület elnöke, azaz K. S. polgármester magára vállalja. A képviselő-testületi határozatok alapján 2011. június 27-én a felek az általuk kötött kölcsönszerződést akként módosították, hogy a hitel futamidejét 24 hónapban határozták meg úgy, hogy a tőkefizetés esedékessége az előfinanszírozott támogatások kiutalásával egyidejűleg, de legkésőbb a hitel véglejáratának napján, azaz 2012. március 8-án esedékes. A módosító okirat szerint a hitelszerződés egyéb pontjai változatlanok maradnak, s a módosító szerződés a 2010. február 17-én létrejött kölcsönszerződéssel együtt érvényes. A II. rendű alperes által tervezett beruházás nem valósult meg teljesen, emiatt az elnyert támogatás kifizetése is részleges volt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2012. február 20. napján 20 917 171 forint összeget utalt az I. rendű alperes jogelődje részére.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen kérte az alperesek között 2010. február 17-én létrejött kölcsönszerződés 9. és 21. pontja rendelkezései érvénytelenségének megállapítását jóerkölcsbe ütköző voltuk miatt és ebből eredően a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező jelzálogszerződések érvénytelenségének, valamint annak megállapítását, hogy a felperest a II. rendű alperes nem teljesítése esetén teljesítési kötelezettség nem terheli. Kérte a földhivatal megkeresését a bejegyzett jelzálogjogok, továbbá elidegenítési- és terhelési tilalmak törlése végett. Az alpereseket ennek tűrésére kérte kötelezni. Másodlagosan a kölcsönszerződés 9. és 21. pontja érvénytelenségének megállapítását azért kérte, mert azok álláspontja szerint jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződéses rendelkezések, jogkövetkezményként az elsődleges kereseti kérelmében megjelölteket kérte alkalmazni. Arra hivatkozott, hogy K. S. mind a felperes, mind a II. rendű alperes képviseletében eljárva írta alá a kölcsönszerződést, a felperes képviseletében álképviselőként, mert a képviselő-testület hozzájárulása és tudta nélkül vállalt készfizető kezességet, illetve ajánlott fel önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat a hitel fedezeteként. Utalt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80. §-ára, melynek értelmében a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület jogosult rendelkezni. Hivatkozott a szervezeti és működési szabályzatára, mely szerint az önkormányzati vagyonnal való rendelkezéshez és hitelfelvételhez minősített többségű képviselő-testületi döntés szükségeltetik. K. S. az önkormányzat nevében és terhére olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek az önkormányzat akkor 120 000 000 forintos költségvetési hiányára tekintettel felelőtlen gazdálkodásnak minősülnek, így jóerkölcsbe ütköző az eljárása. Kifejtette, hogy az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/1994. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2010. február 17-én hatályos szabályai szerint az önkormányzati ingatlanok biztosítékul adásának engedélyezése a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozott. E rendelet jogszabálynak minősül, így a polgármester kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozata jogszabályba ütköző. Álláspontja szerint a polgármester tudatában volt annak, hogy eljárásához a képviselő-testület beleegyezését nem adja, ezért nem kérte előzetesen annak engedélyét, így eljárása a jogszabály megkerülésére irányult.