BH 2012.3.61 A Be. azon rendelkezése, mely szerint a tárgyalást a szabályszerű idézésre meg nem jelent, szabadlábon levő vádlott távollétében is meg lehet tartani, nemcsak a folytatólagos tárgyaláson, hanem akkor is alkalmazható, ha a vádlott bíróság általi kihallgatására korábban még nem került sor [Be. 281. § (5) bek., 286. § (1) bek.].

A kerületi bíróság a 2009. szeptember 21. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [Btk. 282. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja]. Ezért őt - mint visszaesőt - 5 év 2 hónapi fegyházbüntetésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A fellebbezések folytán másodfokon eljárt F.-i Bíróság a 2010. március 1-jén jogerős ítéletével I. r. terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős határozat ellen az I. r. terhelt meghatalmazott védője a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt felülvizsgálati okot megjelölve nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a bíróság 2008. november 10. napján - a megidézett vádlott nélkül - olyan személy távollétében tartotta meg a tárgyalást, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező [Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja]. Ennek ellenére a Be. 281. § (5) bekezdésére hivatkozással a megjelent tanúkat meghallgatta. Ám ezt követően, csak 2009. január 12-i tárgyaláson került sor a vád ismertetésére, a vádmódosításra és a vádlott meghallgatására.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Érvei szerint a 2008. november 10-i tárgyalás idején az I. r. terhelt szabadlábon védekezett, idézése szabályszerű volt, így a bíróság eljárási szabálysértés nélkül, a Be. 281. § (5) bekezdésében adott felhatalmazással élve jogszerűen tartotta meg a tárgyalást és hallgatta meg a tanúkat. A terhelt távollétében kihallgatott tanúk vallomását a bíróság ismertette - erre az I. r. terhelt a tárgyalási jegyzőkönyv szerint észrevételt tett -, így nem sérült a védekezéshez való joga, ugyanakkor mód nyílt a kihallgatott tanúk vallomásának bizonyítékként történő értékelésére. Ezért a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértés hiányában a megtámadott határozat hatályában tartására tett indítványt.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A Be. XIII. Fejezet I. Címében a tárgyalás menetét szabályozó rendelkezések között a 281. § (1) bekezdése szerint a tárgyalás megnyitása után a tanács elnöke (bíró) a megjelentek számbavételét követően megállapítja, hogy az idézettek és értesítettek jelen vannak-e, és ettől függően megvizsgálja, hogy a tárgyalást meg lehet-e tartani.

A szabályszerű idézés ellenére meg nem jelentek esetében - amennyiben a törvényben felsorolt intézkedések eredménytelenek, vagy ha az intézkedés nem lehetséges - a tárgyalást a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent, szabadlábon lévő vádlott távollétében is meg lehet tartani, a bizonyítási eljárást azonban - a felmentés vagy a büntetőeljárás megszüntetése kivételével - nem lehet befejezni [281. § (5) bekezdés].