1440/1945. ME rendelet

a népbiráskodásról szóló 81/1945. ME rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a népbíráskodásról szóló 81/1945. ME rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:

1. §

A 81/1945. ME rendelet 3. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.

A népbiráskodás körében a büntetések nemei a következők;

1. halál:

2. kényszermunka;

3. fegyház;

4. börtön;

5. pénzbüntetés;

6. vagyonelkobzás

7. állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás;

8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése.

Az előbbi bekezdés 1-4. pontjában felsorolt büntetési nemek főbüntetések. Az 5-8. pontban felsorolt büntetési nemek mellékbüntetések; ezek alkalmazásának helye van abban az esetben is, ha alkalmazásukat a bűncselekményre vonatkozó jogszabály nem rendeli. A 8. pontban megjelölt mellékbüntetés alkalmazása az elitélés minden esetében kötelező. Ugyanazon elitélttel szemben többféle mellékbüntetést is ki lehet szabni.

A halálbüntetést kötél vagy golyó által zárt helyen, de a nyilvánosság kizárása nélkül kell végrehajtani.

A kényszermunka kiszabható életfogytig vagy határozatlan időre. Ez utóbbi esetben az időtartam és a szabadulás feltételei tekintetében a szigoritott dologházra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A kényszermunka munkatáborokban hajtandó végre. A végrehajtás részletes szabályait az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

A pénzbüntetés kiszabására, átváltoztatására és behajtására vonatkozóan az 1928: X. törvénycikk rendelkezései megfelelően irányadók.

A népbiróság teljes vagyonelkobzás helyett a vagyon meghatározott hányadának vagy egyes vagyontárgyaknak elkobzását is kimondhatja.

A vagyonelkobzást kimondó ítéletet végrehajtás végett közölni kell a területileg illetékes pénzügyigazgatósággal, amely a pénzügyminiszter rendelete szerint jár el.

Az állásvesztésre itélt elveszti közszolgálati állását. Nyugdíjigényét, nyug- és kegydiját csak akkor veszti el, ha ezt a népbiróság Ítéletében kifejezetten kimondja. Az elitélt ellátatlan családtagjait megillető nyugdíjigényt a népbiróság fenntarthatja; ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az elítéltet ugy keli tekinteni, mintha az itélet jogerőre emelkedésének napján elhalálozott volna. Az állásvesztés vezető állásban lévő magánalkalmazottal szemben is kimondható. Ennek kimondása nem akadálya annak, hogy az elitélt a jövőben a magánalkalmazás körében nem vezető jellegű állást tölthessen be.

Azt, akit állásvesztésre itéltek, utóbb - a bíróság ítéletében kimondandó rendelkezéshez képest - közhivatalra vagy a magánalkalmazás körében vezető állásra egyáltalában nem, illetőleg meghatározott idő tartamára nem lehet alkalmazni.

A foglalkozástól eltiltott foglalkozását öt évig nem folytathatja abban a helységben, vagy helységekben, amelyekre nézve ezt a nép-bíróság ítéletében kimondja.

Az állásvesztésnek vagy a foglalkozástól való eltiltásnak kimondása maga után vonja a Btk. 55. §-ának 3. és 4. pontjában meghatározott következményeket is; ezeknek tartamát a bíróság az ítéletben határozza meg.

Ha a bűncselekmény következtében a sértett vagy jogutódja válságos helyzetbe jutott, a nép-bíróság ítéletében a megfelelő vagyonú vagy jövedelmű elitéltet a nem vitás kárnak vagy hányadának megtérítésére kötelezheti; az ezt meghaladó magánjogi igény a törvény rendes utján érvényesíthető.

2. §

A 81/1945. ME rendelet 5. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek.

A büntetés kiszabása tekintetében az alábbi szabályok irányadók:

Halálbüntetés kiszabásának akkor van helye, ha a cselekményre a büntető törvények vagy a jelen rendelet halálbüntetést állapítanak meg és ha a cselekmény tárgyi sulyával és a vádlott alanyi bűnösségének fokával egyedül a halálbüntetés áll arányban. A Bn. 32. §-a alkalmazásának a népbiróság előtti eljárásban nincs helye.

Ahol valamely cselekményre a jelen rendelet többféle szabadságvesztés büntetési nemet állapit meg, a cselekményre megállapított legsúlyosabb szabadságvesztés büntetési nem legmagasabb tartamát kell alkalmazni vagy megközelíteni, ha a sulyosító körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében tulnyomóak [(Btk. 90. §); a cselekményre megállapított legenyhébb szabadságvesztés büntetési nemnek a jelen rendeletben megállapított legkisebb tartamát kell alkalmazni vagy megközelíteni, ha az enyhítő körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében tulnyomóak (Btk. 91. §).

Ha az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményre meghatározott legenyhébb büntetési nemnek a cselekményre meghatározott legkisebb tartama is aránytalanul sulyos lenne, a cselekményre megállapított legenyhébb büntetési nemnek a Btk.-ban megállapított legkisebb tartama alkamazható. Enyhébb büntetési nem alkalmazásának a Btk. 92. §-ának felhívásával sincs helye.

Kényszermunka helyett fegyházbüntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a vádlott koránál vagy egészségi állapotánál fogva kényszermunkára alkalmatlan;

3. §

A 81/1945. ME rendelet 7. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

Kegyelmezésí jog gyakorlásának - a közkegyelem esetét kivéve - csak halálbüntetés esetében és csak az elitéltnek vagy védőjének kérelmére van helye. A halálbüntetés kegyelem utján életfogytig tartó kényszermunkára vagy testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyházra változtatható át.

A kegyelmezés joga a Nemzeti Főtanácsot illeti,

A Nemzeti Főtanács határozatát az igazságügyminiszter javaslatára hozza meg. Az igazságügyminiszter a kegyelmi ügyben javaslatát az iratoknak hozzá érkezésétől számított két nap alatt teszi meg; a Nemzeti Főtanács a kegyelmi kérvény felett érkezésétől számított öt nap alatt határoz.

Ha a Népbiróságok Országos Tanácsa a halálraítéltet egyhangulag nem találja kegyelemre javaslatba hozhatónak, a kegyelmi kérvényt a továbbterjesztés mellőzésével saját hatáskörében maga utasítja el.

4. §

A 81/1945. ME rendelet 8. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának elhalasztása tekintetében a Bp. 507. §-át és 508. §-ának első bekezdését kell alkalmazni. A Bp. 508. §-ának második bekezdése és 509. §-a nem alkalmazható. Az elhalasztás felől az igazságügyminiszter határoz.

A szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának félbeszakítását csak ujrafelvétel esetében (Bp. 453. §) és csak a népbiróság rendelheti el. A Bp. 468. és 513. §-át nem lehet alkalmazni

5. §

A 81/1945. ME rendelet 9. §-ának második bekezdése hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Az 1919. évben és azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatul, ugyszintén a sajtó utján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek tényálladékát a jelen rendelet határozza meg, - és amelyek üldözhetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi december hó 21, napján veszi kezdetét.

6. §

A 81/1945. ME rendelet 11. §-ának 5. pontja helyébe az a rendelkezés lép, hogy háborús bűnös az is,

5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkinzásának.

A 81/1945. ME rendelet 11. §-a azzal a 6. ponttal egészittetik ki, hogy háborus bűnös az is,

6. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt el mondott beszédben vagy rádió utján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háború fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje.

7. §

A 81/1945. ME rendelet 12. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A 11. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) halál vagy

b) életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház vagy

c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama tiz évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház.

8. §

A 81/1945. ME rendelet 13. §-ának 1. pontja azzal egészittetik ki, hogy az e pont alá eső háborus bűnös az is, aki az ott meghatározott módon a háborúba lépésre ugatott

A 81/1945. ME rendelet 13. §-a azzal a 7. ponttal egészittetik ki, hogy háborus bűnös az is,

7. aki bármilyen formában olyan tevékenységet fejtett vagy fejt ki, illetőleg mozdított vagy mozdít elő, amely a népek háboru utáni békéjének vagy együttműködésének megnehezítésére vagy megbontására avagy nemzetközi viszály előidézésére alkalmas.

9. §

A 81/1945. ME rendelet 14. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A 13. § 1-7. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) halál vagy

b) életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház vagy

c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tizenöt évig terjedhető fegyház vagy

d) öt évtől tiz évig terjedhető börtön.

10. §

A 81/1945. ME rendelet 15. §-a azzal a 4., 5. és 6. ponttal egészittetik ki, hogy népellenes bűntettben bűnös az is,

4. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió utján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és a demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett vagy a faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébrentartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje;

5. aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt, vagy társadalmi szervezet besugójaként működött vagy annak számára adatokat szolgáltatott;

6. aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljaira való felhasználásával szemérem, vagyon vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el.[1]

11. §

A 81/1945. ME rendelet 16. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tiz évig terjedhető fegyház vagy

b) öt évtől tiz évig terjedhető börtön.

12. §

A 81/1945. ME rendelet 17. §-a hatályát veszti s helyébe a következő rendelkezések lépnek.

Népellenes bűntettben bűnös az is:

1. aki a 15. § 2. pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megakadályozni nem igyekezett, bár ez törvényes hatáskörében módjában állott volna;

2. aki anélkül, hogy evégből vele szemben közvetlenül vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, a németek által Magyarországon szervezett Volksbundba tagként belépett vagy fasiszta, illetőleg demokráciaellenes pártban, szervezetben vagy alakulatban tisztséget vállalt avagy tagként tevékeny működést fejtett ki;

3. aki - a 11. § 6. pontjának, illetőleg a 15. § 4. pontjának esetét ide nem értve - nvomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt, rádió után vagy egyébként nyilvánosan népellenes vagy demokráciaellenes intézkedések meghozatalát sürgette vagy a meghozattakat feldicsérte;

4. aki kényszerű szükség nélkül a nép- vagy demokráciaellenes hirverés szolgálatába szegődött;

5. aki magatartásával fasiszta- (nyilas-, német-, háboru-) ellenes vélemény nyilvánítását akadályozta;[2]

6. aki a 11., 13., 15. §-ban vagy a jelen §-ban felsorolt cselekmények valamelyikére nézve - a Btk. 378. §-ának esetét kivéve - a Btk. 374. vagy 375. §-ában meghatározott bünpártolást követ el;[3]

7. aki tudomással bir arról, hogy valaki a 11. § 5. pontja alá eső cselekménnyel kapcsolatos kivégzésnek vagy kínzásnak tettese vagy részese és ezt a hatóságnak haladéktalanul fel nem jelenti.

13. §

A 81/1945. ME rendelet 18. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 17. § 1-7. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként két évtől öt évig terjedhető börtönbüntetést lehet kiszabni,

14. §

A 81/1945. ME rendelet 21. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A 20. § utolsó bekezdésében felsorolt bűncselekményekben az ott megjelölt összefüggés nélkül a népbiróság csak abban az esetben bir hatáskörrel, ha a cselekmény politikai jellegű.

Ha atekintetben, hogy a cselekmény politikai jellegü-e, a Bp. szerint illetékes ügyészségnek és a népügyészségnek álláspontja eltérő, a főügyész dönt.[4]

15. §

A 81/1945. ME rendelet 22. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A népbiróság a fiatalkorúak bűnügyében is eljár.

Ha a fiatalkora a cselekményt élete tizenötödik évének betöltése után követte el, a Bn. II. fejezetének IV. cikkében meghatározott intézkedéseken felül a 3. §-ban felsorolt büntetések alkalmazásának is helye van. Halálbüntetést mégis csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét már betöltötte.

A 3. § 5-7. pontjaiban felsorolt mellékbüntetéseket a tizenötödik életévét még be nem töltött fiatalkorúval szemben is alkalmazni lehet.

A népbiróság előtti eljárásban fiatalkorúval szemben dorgálásnak és próbárabocsátásnak nincs helye.

16. §

A jelen rendeletnek az előző §-okban foglalt rendelkezéseit visszaható erővel kell alkalmazni, mégpedig a folyamatban levő azokban az ügyekben is, amelyekben az eljárást a jelen rendelet hatálybalépéséig jogerősen nem fejezték be.

17. §

A 81/1945. ME rendelet 33. §-a akként egészíttetik ki, hogy az előzetes letartóztatást a népbiróság is elrendelheti; továbbá, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbításának több izben is helye lehet.

18. §

Budapesten csak egy népbiróság működik, amelynek illetékessége a budapesti büntető és a pestvidéki törvényszék területére terjed ki.

19. §

A 81/1945. ME rendelet 39. és 41. §-ai hatályukat vesztik és helyükbe az alábbi rendelkezések lépnek.

A népbírósági tanács hat tagból áll.

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunistapárt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokratapárt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei, ugyszintén az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt annyiszor egy-egy rendes és két-két póttagot jelölnek ki, ahány tanács szervezését az igazságügyminiszter elrendelte. A népbirósági tanács a kijelölt rendes tagokból alakul meg. A tanács valamelyik rendes tagjának akadályoztatása esetében a vezető biró annak a pártnak (szakszervezetnek) az első póttagját hívja be, amely pártnak (szakszervezetnek) tagja az akadályozott személy. A póttag akadályoztatása esetében a második pótlag behívására kerül sor; ha pedig ez is akadályozott, uj beküldésnek van helye.

Nem járhat el népbiróként az, akit bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség vagy fasiszta jellegü cselekmény miatt elitéltek. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem lehet büntetett előéletünek tekinteni azt, akit fasisztaellenes cselekmény vagy az ugynevezett zsidótörvényben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltek el.

A beküldés alkalmával be kell mutatni a tagok és póttagok írásbeli nyilatkozatát, amelyben büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy az előbbi bekezdés értelmében büntetlen előéletűek.

Ha a népbiróság székhelyén a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közül valamelyik működést nem fejt ki, a hiányzó tagot és póttagokat a vezető biró sorsolja ki a működő pártok által ajánlott öt-öt személy közül.

A kijelölt tag és póttag a megbízást nem Utasíthatja vissza.

A népbiróság tagjainak és póttagjainak megbízása három hónapig tart, a megbízás azonban megismételhető.

20. §

A 81/1945. ME rendelet 49. §-a akként módosittatik, hogy a vezető bíró a bűncselekmény elkövetésének bizonyított voltára nézve csak akkor nyilvánít véleményt, ha erre nézve a tanácsnak legalább egy tagja felkéri, továbbá hogy szavazategyenlőség esetében a vezető biró is szavaz.

21. §

A 81/1945. ME rendelet 53. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.

A népbiróság itélete ellen a népügyész az elitélt terhére fellebbezéssel élhet. A népügyész által bejelentett fellebbezés alapján az ítélet az elitélt javára is megváltoztatható.

Az elitélt abban az esetben, ha a 11. § 1-6. pontja alá eső cselekmények valamelyikében mondták ki bűnösnek, a népbiróság ítélete ellen egyáltalán nem, egyéb esetekben pedig csak a halált vagy az öt évet meghaladó szabadságvesztésbüntetést kimondó itélet ellen élhet fellebbezéssel. Az elitélt által az ítélet ellen bármilyen formában vagy elnevezéssel bejelentett jogorvoslat fellebbezésnek tekintendő.

A védő - a 6. §-ban megjelölt eljárás kivételével - csak az elitélt hozzájárulásával jelenthet be fellebbezést. A védő egyébként ugyanolyan korlátok között élhet fellebbezéssel, mint az elitélt.

A népfőügyész az elitélt által bejelentett fellebbezéshez az elitéit terhére csatlakozhatik (1928: X. tc. 29. §).

A népbiróság előtti eljárásban a Bp. 388. §-ának utolsó bekezdése nem alkalmazható.

Halálbüntetést kiszabó itélet, ellen bejelentett fellebbezés esetében a népbiróság az ügyet az itélethozataltól számított nyolc nap alatt köteles a Népbiróságok Országos Tanácsához felterjeszteni. Az ilyen itélet szóbeli indokait a kihirdetés alkalmával részletesen ki kell fejteni és az ítéletet három nap alatt írásba kell foglalni. A Népbiróságok Országos Tanácsa az ügyben az iratoknak hozzá érkezésétől számított három nap alatt köteles a lehelőség szerint minél közelebbi tárgyalási határnapot kitűzni, illetőleg a bizonyítás kiegészítése tárgyában intézkedni.

Ha a jelen szakasz a halálbüntetést kimondó itélet ellen a fellebbezést kizárja és a népbiróság a Bp. 497. §-ának megfelelő eljárásban akként határozott, hogy az elitélt kegyelemre nem méltó, a halálbüntetést ettől számított két órán belül végre kell hajtani.

Az előbbi bekezdés esetében az itéletet rövid indokolással együtt azonnal irásba kell foglalni.

22. §

A 81/1945. ME rendelet 20. és 21. §-a értelmében a népbiróság hatáskörébe vont azoknak a szándékos bűncselekményeknek a büntetése, amelyekre a büntető törvények fogházbüntetést állapítanak meg, ugyanolyan tartamu börtön, mint amilyen tartamú a törvényben megszabott fogházbüntetés.

23. §

Ha alaposan tartani lehet attól, hogy az, akit a népbiróság hatáskörébe tartozó bűntett nyomatékos gyanúja terhel, vagyonának vagy vagyonához tartozó dolognak elidegenítése vagy elrejtése által a vagyonelkobzás foganatosítását meghiusítja: a népügyészség ingóságaira bűnügyi zárlatot, illetőleg mind ingó, mind ingatlan vagyonára biztosítási végrehajtást rendel el.

A bűnügyi zárlat, illetőleg a biztositási végrehajtás elrendelése ellen felfolyamodásnak helye nincs.

A bűnvádi eljárás megindítása után szerzett jogot nem lehet az államkincstárral szemben érvényesíteni olyan vagyonra, illetőleg olyan vagyontárgyra, melyre a bűnügyi zárlatot vagy a biztositási végrehajtást elrendelték, feltéve, hogy a népbiróság utóbb a vagyont, illetőleg a vagyontárgyat elkobozta.

Egyebekben a bűnügyi zárlat, illetőleg a biztositási végrehajtás tekintetében a Bp. rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

24. §

A népbirósági vezetőbírák és népügyészek az igazságügyminiszter által megállapítandó pótdíjban részesülnek.

25. §

A jelen rendelet hatálybalépése előtt megalakult népbiróságok működésének érvényét nem érinti az a körülmény, hogy megalakításuk a 81/1945. ME rendelet 39. §-ának nem felelt meg; a már működő tanácsok tagjainak számát azonban a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt a 19. § értelmében hatra ki kell egészíteni.

26. §

A népbiróság az 1080/1945. ME rendelet hatálybalépése előtt az igazolóbizottságnak a népbiróság elé utaló határozatával a népbirósághoz áttett ügyet haladéktalanul visszaküldi az igazolóbizottság elnökének.

A budapesti népbiróság előtti igazolófellebbezési eljárásban a törvényszéki eljárás szabályai irányadók.

27. §

A jelen rendelet az 1945. évi május hó 1.-én lép hatályba.

Budapest, 1945. évi április hó 27.-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök