2400/1945. FM rendelet
házhelyeknek, valamint közérdekű telkeknek juttatásáról
(II. számú végrehajtási rendelet.)
A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmives nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet 22., 37. és 51. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
E rendelet célja az, hogy községekben és városokban az arra rászorult családok részére a családi otthon létesítéséhez szükséges házhelyekről gondoskodjék, továbbá hogy a gazdasági, közegészségügyi, kulturális, vallási és egyéb közérdekű intézmények létesítéséhez szükséges telkeket biztosítsa.
I.
A rendelet céljára szolgáló ingatlanok
1. §
A jelen rendelet céljára elsősorban azokat az ingatlanokat kell felhasználni, amelyeket a földreform során házhelyek céljára kijelöltek vagy tartalékoltak. (Lásd a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmives nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 33.000/1945. F. M. rendelet 38. § b) és c) pontját.)
Ha nincs elkobzás vagy megváltás alá kerülő ingatlan vagy abból nem áll rendelkezésre házhely vagy ha az elkobzott, illetőleg megváltott ingatlan nem alkalmas házhelyekül. az esetben e célra bármely be nem épített földingatlant igénybe lehet venni.
Igy igénybe lehet venni az 1920: XXXVI. tc. alapján szerzett házhelyet is, ha azt a házhely-szerző önhibájából nem épitette be.
5 kat. holdon aluli termő szőlőt vagy gyümölcsöst a jelen rendelet céljára igénybevenni nem szabad. 5 kat. holdon felüli termő szőlőt, gyümölcsöst vagy erdőt csak akkor lehet felhasználni, ha házhelyeket, illetőleg közérdekű telkeket semmi más módon nem lehet juttatni. Belterületen lévő be nem épített telket csak egyéb ingatlan hiján lehet igenybevenni s csak akkor, ha a telek tulajdonosának másutt már van nős fiúgyermekei számára is otthont nyújtó családi háza, illetőleg telke. Árviz- és belvízvédelmi célra szolgáló területet nem lehet igénybevenni.
2. §
Az előbbi § második bekezdése alapján igénybevett ingatlan tulajdonosát csereingatlannal kell kártalanítani, ha a tulajdonos élethivatása földmivelés és összes mezőgazdasági ingatlana 50 kat. holdat meg nem halad. Ha csereingatlant nem lehet juttatni, az ingatlant házhely, illetőleg közérdekű telek céljára ily tulajdonostól nem lehet igénybe venni. Az 50 kat. hold helyett a Budapest székesfőváros határától számított 30 km-es körzeten belül 25 kat. hold mezőgazdasági ingatlant kell számításba venni.
A Községi Földigénylő Bizottság köteles a 33.000/1945. F. M. rendelet 38. § d) pontja értelmében az elkobzásra vagy megváltásra kerülő ingatlanokból csereingatlant tartalékolni, ha ezen ingatlanok házhelyek céljára nem alkalmasak.
Különös gondot kell fordítani arra, hogy a házhelyekül, illetve közérdekü telkekként felhasznált és a helyettük cserébe juttatott ingatlanok értéke egymással arányban álljon. Evégből figyelembe kell venni a két ingatlan termőképességét, a községhez s a közlekedési utvonalakhoz mért távolságát, valamint azok kataszteri tisztajövedelmét.
A csereingatlant lehetőleg a házhely céljára igénybevett ingatlannal azonos községben kell kijelölni. Ha ugyanazon községben nem volna ily ingatlan, akkor a csereterületet más községben csak oly távolságra lehet kijelölni, hogy azt az igénybevételt szenvedett lakóhelyéről meg lehessen művelni.
3. §
Ha a házhely vagy a közérdekű telek céljára kijelölt ingatlan tulajdonosa nem földmives vagy ha földmives ugyan, de ingatlanainak a kiterjedése 50 kat. holdnál több, házhely vagy közérdekű telek céljára szolgáló ingatlanokat tőle az esetben is igénybe lehet venni, ha csereingatlant részére nem lehet juttatni. Ily esetben azonban a tulajdonost a valóságos becsértéken alapuló teljes kártalanítás illeti meg.
II.
Az ingatlanok rendeltetése
4. §
A jelen rendelet alapján megszerzett vagy a 33.000/1945. FM rendelet alapján tartalékolt ingatlanokat családi otthonok létesítéséhez szükséges házhelyek céljára, valamint közérdekű intézmények létesitéséhez szükséges telkek alakítására kell felhasználni.
III.
Házhely
5. §
Házhelyek és az ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára telekhez lehet juttatni azokat a családos magyar állampolgárokat, akiknek sem lakóhelyükön, sem máshol saját vagy háztartásukban élő hozzátartozójuk tulajdonát képező lakóház ingatlanuk vagy beépítésre alkalmas telkük nincsen. Különösen telekhez juttathatók a 600/1945. ME számú. rendelet alapján a mezőgazdasági ingatlan szerzésére jogosullak. Ezek mellett az ipari munkások, a kisiparosok, a kiskereskedők, a tisztviselők, ha juttatásra anyagi körülményeiknél fogva rászorulnak s ha a helyi házhely igénylők kielégítése már megtörtént. Juttatásban lehet részesíteni a sokgyermekes birtokos családok nősülés előtt álló felnőtt fiúcsaládtagjait is, ha a szülők birtokállapotukra tekintettel juttatásra nem jogosultak. (33000/1945. FM rendelet 16. §)
6. §
Előnyben kell részesíteni elsősorban azokat, akik a reakció és a fasizmus elleni harcban előljártak, akik az új nemzeti hadseregben szolgálatot teljesítenek, másodsorban azokat, akik munkájukban szorgalmukkal és tudásukkal előljárnak, harmadsorban pedig azokat, akiknek három vagy ennél több élő gyermekük van.
Ha az igényjogosult a reakció és a fasizmus elleni harcban elesett vagy kivégezték vagy elhurcolták, az őt illető igényjogosultság átszáll elsősorban a házastársra, annak nemléiében a gyermekekre, végül pedig a szülőkre.
Ha az igényjogosult az új nemzeti hadseregben katonai szolgálatot teljesít, hősi halált halt, hadifogságban van vagy elhurcolás miatt igényét személyesen nem jelentheti be, helyette felesége, gyermeke vagy eltartottja (hozzátartozója) jelentheti be az igényét.
Az az igényjogosult, aki a többi igénylővel szemben előnyben kiván részesülni, ezt az igényét - ha az nem köztudomású - a Községi Földigénylő Bizottság előtt hiteltérdemlően igazolni köteles.
7. §
Házhely céljára akkora területet kell kijelölni, hogy a szorosabb értelemben vett házhelyen felül a községben (városban) szokásos nagyságú veteményes kert is kiteljék. Földmíves foglalkozásúaknál ezenfelül a gazdasági udvart is számításba kell venni.
A házhely nagysága nem lehet több SCO négyszögölnél az esetben, ha a juttatott foglalkozása a földmivelés. Nem lehet több a házhely 600 négyszögölnél, ha a juttatott foglalkozása nem a földmivelés.
IV.
Közérdekű telek
8. §
Községekben és megyei városokban közérdekű intézmények létesítéséhez telket kell biztosítani különösen a következő célokra:
a) a falu (megyei város) gazdasági viszonyainak, termelési és értékesítési helyzetének megfelelő építmények céljára (gabonatárház, gyümölcscsomagoló, vásártér, kő- és kavicsbánya stb.),
b) a munkásság és a gazdatársadalom társulásait szolgáló épületek céljára (szakszervezeti házak, gazdakörök, szövetkezeti házak stb.),
c) közegészségügyi és állategészségügyi intézmények és berendezések céljára (kórház, népfürdő, zöldkeresztes házak, községi [kör] orvosi és szülésznői lakóházak, közkutak, vágóhidak, vágóhelyek, dögterek stb.),
d) a közigazgatást szolgáló építmények céljára (községháza, a nemzet nagyjai szobrának elhelyezésére szolgáló területek, tűzoltószertár, községi jegyzői lak stb.),
e) egyházi és közoktatási építmények céljára (templom, iskola, paplak, tanítói lak, temető stb.).
E célokon felül az ingatlanokat fel lehet használni utak, utcák, terek rendezésére, új utcák, utak nyitására, csatornák, lefolyók létesítésére.
V.
A nagybirtokok belsőségeinek felhasználása
9. §
A nagybirtokrendszer megszüntetése során hazaárulás és népellenes magatartás miatt elkobzás alá kerül nemcsak a mező- és erdőgazdasági ingatlan, hanem a belsőség, vagyis a lakóház, a kert és a park is.
A 600/1945. ME rendelet 7. §-a értelmében méltányos esetben a visszamaradt család számára meg lehet hagyni 600 négyszögöl kertet és a lakóházul szolgáló épületből annyi helyiséget, amennyi a visszamaradt család lakásának, valamint ingóságai elhelyezésének céljára szolgál. Ebben a kérdésben a Községi Földigénylő Bizottság határoz. Határozatát azonban a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz jóváhagyás végett fel kell terjeszteni.
10. §
Ha nem elkobzás, hanem megváltás alá kerül valamely mezőgazdasági földbirtok, az esetben a belsőségek felhasználása szempontjából különbséget kell tenni a teljes egészében megváltás alá kerülő földbirtokok és olyan földbirtokok között, amelyeknél 100 kat. hold a megváltás alól mentes.
Ha a földbirtok teljes egészében megváltás alá kerül, az esetben a földbirtokhoz tartozó lakóházat, kertet és parkot is igénybe kell venni. Ha azonban a tulajdonosnak nincs másutt lakóházingatlana, az esetben részére és családja részére meg kell hagyni a lakóházul szolgáló épületből annyi helyiséget, amennyi a család lakásának, valamint ingóságai elhelyezésének céljára szolgál, meg kell hagyni továbbá 600 négyszögöl kertet.
11. §
Ha olyan földbirtokról van szó, amelynél 100 kat. hold mentes a megváltás alól, az esetben a földbirtokhoz tartozó lakóházat, kertet és 10 kat. holdnál nem nagyobb parkot meg kell hagyni a tulajdonosnál.
Ha azonban az Országos Földbirtokrendező Tanács a megváltást szenvedő teljes földbirtokának igénybevételét rendelte el azzal, hogy részére az ország más részében juttatnak 100 kat. hold ingatlant, az esetben a lakóházat, kertet és parkot is igénybe kell venni. Mindezekért azonban a tulajdonost a Földbirtok-rendező Alap terhére a forgalmi árnak megfelelő egyenértékkel készpénzben kártalanítani kell. A kártalanítás szempontjából csak a 10 kat. holdnál kisebb parkot kell számításba venni. Ha a tulajdonosnak nincs más lakóháza, részére addig, míg a 100 kat. hold juttatása megtörténik, meg kell hagyni a lakóházul szolgáló épületből annyi helyiséget, amennyi a család lakásának, valamint ingóságai elhelyezésének céljára szolgál, meg kell hagyni továbbá 600 négyszögöl kertet.
12. §
Az elkobzás vagy megváltás alá kerülő lakóházat, kertet, illetőleg parkot a földmivelésügyi miniszter kijelölheti valamely országos érdekü szociális, művészi, tudományos vagy irodalmi célra, amely esetben a Községi Földigénylő Bizottság, illetőleg a Megyei Földbirtokrendező Tanács a felhasználás tekintetében a rendelkezést mellőzi. Ily kijelölés esetén a földmivelésügyi miniszter azt is elrendelheti, hogy a lakóházhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanból megfelelő terület szolgálja az emlitett közérdekű célt.
13. §
Amennyiben elkobzás vagy megváltás folytán lakóház áll rendelkezésre s annak felhasználása tekintetében a földmivelésügyi miniszteri az előbbi § alapján nem nyilatkozott, a felhasználásra nézve a következő rendelkezések az irányadók:
a) a lakóházat a jelen rendelet 8. §-ában említett célokra kell felhasználni; ügyelni kell azonban arra, hogy a lakóháznak a jövőben is hasonló rendeltetése legyen, ne használtassék tehát a lakóház egyéb célra (pl. a lakóházból gazdakör vagy tanítói lak legyen, ne pedig tárház);
b) amennyiben ezen célokra való felhasználás a lakóház fekvésénél vagy egyéb okoknál fogva nem lehetséges vagy nem szükséges, a Megyei Földbirtokrendező Tanács a lakóháznak átalakítását, egyéb közérdekű célra való felhasználását, értékesítését vagy igényjogosultak részére való juttatását rendelheti el. Értékesítés, illetve juttatás esetén a vételár a Földbirtok-rendező Alapot illeti.
14. §
Az elkobzott vagy megváltott lakóházhoz tartozó parkot ezen állapotában kell megtartani, ha a park 10 kat. holdnál nem nagyobb és közegészségügyi, nevelési célra vagy üdülésre alkalmas. Ily esetben a park fenntartási költségei a községet (várost) terhelik. Ezzel szemben viszont a község (város) lakossága a parkot az emlitett célokra (sétány, gyermekjátszótér, szabadtéri óvoda stb.) használhatja.
Amennyiben a park az előbbi célokra nem alkalmas, az egész parkot, illetőleg amennyiben a park 10 kat. holdnál nagyobb, e nagyobb részt házhelyek céljára lehet felhasználni. A házhelyek céljára való felhasználás ügyében az Országos Földbirtokrendező Tanács előzetes jóváhagyása után a Megyei Földbirtokrendező Tanács határoz. Ily rendelkezés esetén a Községi Földigénylő Bizottság a kiosztáskor ügyelni köteles arra, hogy a faállomány kiméltessék.
Ha a park házhelyek alakítására sem alkalmas, a Megyei Földbirtokrendező Tanács határoz a felhasználás vagy értékesítés tekintetében. Értékesítés esetén a vételár a Földbirtokrendezö Alapot illeti.
15. §
Az elkobzott vagy megváltott birtokhoz tartozó, parknak a tulajdonosnál visszamaradó része tekintetében a község (város) lakosságát szolgalmi jog illeti a tekintetben, hogy a községi előljáróság által megállapított időben és módon a parkot üdülési, nevelési vagy oktatási célra használni lehessen. (Sétány, játszótér, szabadoktatás, ünnepségek és hasonlók.)
VI.
Fasiszták lakóházainak felhasználása
16. §
Ha a községben hazaárulás, háborús vagy népellenes cselekmények következtében nagyobb tömegű ház üresedett meg és telepités céljára megfelelő mennyiségű földingatlan is rendelkezésre áll, abban az esetben a lakóházakat csoportos telepítésre kell felhasználni.
Ezért a tulnyomólag német nemzetiségűek által lakott községekben sem az elkobzás alá kerülő belsőségek felhasználása, sem az ilyen mezőgazdasági ingatlanok felosztása tekintetében a Községi Földigénylő Bizottság véglegesen nem határozhat, illetőleg birtokba véglegesen senkit be nem helyezhet. Köteles e helyett a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak haladéktalanul jelentést tenni.
Ha ugyanazon megyén belül van oly vidék, ahol a mezőgazdasági lakosságnak a népsűrűsége, illetőleg felosztható földbirtok hiánya szükségessé teszi az áttelepítést, az esetben a Megyei Földbirtokrendező Tanács a vidék lakosságának az áttelepítésére elkészíti a tervet. Ezt a tervet az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak jóváhagyás végett be kell mutatni.
Ha nincs ugyanazon megyén belül az áttelepítésre szükség és lehetőség, az esetben az Országos Földbirtokrendező Tanács olyan vidékekről, ahol a mezőgazdasági népességének terjeszkedési lehetősége nincs, viszont a népsűrűség nagy, népes családokat költöztet át a fenntebb emlitett községekbe.
VII.
Egykés falvakban lakatlan házak igénybevétele
17. §
Azokban a községekben, ahol a születések száma 1000 lélekszám után a 18-at nem érte el, a Községi Földigénylő Bizottság köteles évenkint összeirni azokat a belsőségeket, amelyek legalább fél év óta lakatlanul állanak, minthogy őket tulajdonosaik kellő számú ivadék hiányában benépesíteni nem tudják. Ezekről a házakról készült kimutatást, valamint az igénybevételről szóló javaslatot a Községi Földigénylő Bizottság a Megyei Földbirtok-rendező Tanácshoz terjeszti fel, amely Tanács e belsőségek igénybevételét elrendelheti. A határozat ellen 8 napon belül panasznak van helye az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. Az igy igénybevett lakóházak megváltási ára a valóságos és teljes becsérték fele.
Amennyiben a Megyei Földbirtokrendező Tanács úgy látja, hogy a lakatlan házak benépesítését áttelepítés utján kellene megoldani, ugy az iratokat az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz terjeszti fel.
VIII.
Házhely- és telekjuttatási eljárás
18. §
A Községi Földigénylő Bizottság már a földreform végrehajtása során köteles házhely- és közérdekű telekalakítási tervet készíteni, ha legalább 10 olyan személy jelentkezik, aki az 5. § értelmében házhelyhez jogosult vagy ha azt a 8. §-ban emlitett közcél kielégítése szükségessé teszi. A házhelyigénylők összeírása, az összeirási ív közszemlére tétele, valamint az érdekeltek panasza tekintetében a földigénylőkre nézve megállapított szabályok az irányadók. (33000/1945. FM r. 9. §)
Az esetben is azonban, ha a Községi Földigénylő Bizottság nem készit házhely- és közérdekű telekalakítási tervet azért, mert arra ezidőszerint szükség nincs, a 600/1945. ME rendelet végrehajtása során köteles a jövőbeni házhelyek, illetőleg közérdekű telkek vagy csereterületek céljára megfelelő ingatlanrészt tartalékolni.
A házhely- és közérdekű telekalakítás céljára, illetőleg csereingatlan céljára olyan nagyságú területet kell tartalékolni, hogy az a község előrelátható népszaporulatához képest elegendő legyen.
19. §
Házhelyalakitás céljára olyan ingatlanokat kell kijelölni, illetőleg tartalékolni, amelyeket árvíz vagy belvíz nem fenyeget. A házhelyeket a község természetes fejlődésének irányában kell kijelölni és figyelemmel kell lenni a közlekedési, egészségügyi és más közszempontokra is. Figyelemmel kell továbbá lenne a házhelyigénylők gazdaságainak, illetőleg munkahelyeinek fekvésére s a község belterületének a határ egyes részeitől való távolságára.
Ha a községnek vagy a városnak nagy kiterjedésű határa van, mérlegelni kell, hogy vajjon célszerübb-e a község belterületének új házhelyekkel való kiegészítése vagy megfelelőbb a már meglévő tanyaközpontok továbbfejlesztése, illetőleg új tanyaközpontok létesítésé.
Amennyiben a városrendezésről és az építésügyről szóló törvények (1937: VI. tc.) a városrendezésre és telkek alakítására vonatkozó szabályai a községre (városra) ki vannak terjesztve, a házhelyek és a közérdekű telkek céljára szükséges területeket az iparügyi miniszter által jóváhagyott város- (község-) rendezési tervnek, ennek hiányában a szabályozási tervnek megfelelően kell elkészíteni.
Ha azonban a házhelyek számára szükséges területeket a városrendezési, illetőleg szabályozási terv keretében nem lehet biztosítani, a Községi Földigénylő Bizottság kérheti a városias kialakításra szánt, illetőleg beépítésre kijelölt területek határának a szükséghez mért módosítását. A Községi Földigénylő Bizottság vázrajzzal felszerelt javaslatát az elsőfokú építésügyi hatóságnak láttamozása után a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz kell felterjeszteni. Az Országos Földbirtokrendező Tanács az iratokat véleményével együtt az illetékes kormányhalóságokhoz terjeszti fel.
20. §
Mihelyt a Községi Földigénylő Bizottság a jelen rendelet szerint eljárását elvégezte, arról haladéktalanul köteles a Megyei Földbirtok-rendező Tanácsnak jelentést tenni. E jelentéshez mellékelni kell:
a) a házhelyigénylőkről készült összeirási ivet;
b) a közérdekű telkek felhasználására vonatkozó leirást és vázrajzot;
c) a házhelyek, telkek és csereterületek céljára kijelölt vagy tartalékolt ingatlanokról készített egyszerű vázrajzot; e vázrajzban fel kell tüntetni az ingatlan területét, a község belterületéhez viszonyított fekvését, az utcákhoz való csatlakozását, uj tanyaközpont esetén a kiosztott földekhez való csatlakozást;
d) általános leirást a kijelölt vagy tartalékolt területekről; a leírásban fel kell tüntetni, hogy az 1940-1942. árvizes években a kijelölt terület viz alatt állott-e;
e) a házhelyek és telkek céljára igénybevett ingatlanoknak oly telekkönyvi szemléjét, amely a telekkönyvi betét A. és B. lapjának lényeges adatait tartalmazza
21. §
A Megyei Földbirtokrendező Tanács a Községi Földigénylő Tanács jelentése alapján haladéktalanul határoz a közérdekű telek- és házhelykiosztási terv jóváhagyása tárgyában.
Ha azonban húsznál több házhely kiosztásáról van szó vagy ha az igénybevett ingatlan tulajdonosát csereingatlannal kell kártalanítani vagy ha a közérdekű telekjuttatás miatt az szükséges, a Megyei Tanács helyszíni szemlét tart. Evégből gondoskodik aziránt, hogy egy mérnökből, egy gazdasági szakértőből s a földmunkás szakszervezet helybeli kiküldöttjéből álló bizottság a felterjesztett adatokat a helyszínen ellenőrizze, továbbá, hogy ez a bizottság a házhelyek és a csereterületek egymásközti értékarányát megállapítsa, végül pedig, hogy csereterület híján a közérdekű telek, illetőleg házhely céljára igénybevett ingatlanoknak valóságos becsértékét kivizsgálja,
22. §
A kiküldött bizottság a Községi Földigénylő Bizottság jelentésének az átvizsgálásán felül pótolja az esetleges hiányokat. E bizottság megvizsgálja különösen azt, hogy
a) a kijelölt ingatlanok házhelyek céljára alkalmasak és elegendők-e;
b) az elkobzott belsőségek felhasználása a közösség érdekeinek megfelel-e;
c) a közérdekű telekjuttatásra tartént-e kellő és megfelelő intézkedés;
d) a kijelölt ingatlanok ára a valóságos és teljes becsértéknek megfelel-e;
e) a megállapított cserearány megfelel-e a tényleges helyzetnek;
f) a jövőbeni házhelyek céljára, továbbá csereingatlanok céljára elegendő terület tartalékoltatott-e.
A bizottság mérnök-szakértő tagja ellenőrzi a Községi Földígénylő Bizottság által készített vázrajzot, azt szükség esetén módosítja, illetőleg kiegészíti. Ha pedig a Községi Földigénylő Bizottság a vázrajzot nem készítette volna el, azt pótolja.
23. §
A kiküldött bizottság a helyszíni eljárás eredményeképpen az ügyet nyomban a Megyei Tanács elé terjeszti, amely határoz a házhely- és telekrendezési ügyekben, A határozat ellen az érdekeltek a kézbesítéstől számított 8 nap alatt az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz panasszal élhetnek. A panasznak nincs halasztó hatálya. A határozat alapján a Megyei Földbirtokrendező Tanács gondoskodik a házhelyek számszerű eljárással készítendő kiosztásáról.
24. §
Ha a Megyei Földbirtokrendező Tanács által kiküldött bizottság a Községi Földigénylő Bizottság állal javasolt házhely- és telekrendezési tervet a helyszínen átvizsgálta, a Községi Földigénylő Bizottság a házhelyhez juttatottak, valamint a közérdekű telekhez juttatott intézmények részére a birtokbahelyezést azonnal engedélyezheti, feltéve, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács által kiküldött bizottság a Községi Földigénylő Bizottság tervezete ellen lényeges észrevételt nem tett. Ha azonban a javasolt házhelyeket csak előzetes vízrendezéssel lehet céljukra alkalmassá tenni, akkor a birtokbahelyezést is csupán vizi munkálatok elvégzése után lehet végrehajtani. A birtokbahelyezésről a birtoklevelet a Községi Földigénylő Bizottság állítja ki a jelen rendelethez mellékeit minta szerint.
25. §
A Községi Földigénylő Bizottság a közérdekű telek, házhely vagy csereingatlan céljára a tartalékolt ingatlant kishaszonbérletek formájában hasznosítja mindaddig, amíg azoknak a jelen rendelet szerint való felhasználására sor kerül. A haszonbér összege a Földbirtokrendező Alapot illeti. Az ilyen telkek és házhelyek felhasználását ugy kell intézni, hogy a felhasználás a gazdasági év befejezése után vegye kezdetét.
IX.
Fizetés és kártalanítás
26. §
A házhelyhez juttatottak vételárat kötelesek fizetni. E vételárnak összege minden négyszögöl után 3 P-jg terjedhet. E kereten belül a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg, hogy egy községben a juttatottak milyen összeget tartoznak fizetni. A Megyei Tanács a vételár összegét úgy köteles megállapítani, hogy a mezőgazdasági és ipari munkások és a gazdasági cselédek 20%-kal kevesebb vételárat fizessenek, mint az egyéb birtokszerzők. A házhelyhez juttatottak a vételáron felül a kiosztással járó műszaki költségeket is kötelesek megfizetni,
Azokban a városokban és községekben, amelyekre a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a hatásköre kiterjed, a vételár kereteit az Országos Földbirtokrendező Tanács a körülményekhez képest állapítja meg.
A közérdekű célra juttatott telek vételárát a a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg. A vételár megállapításánál figyelemmel kell lenni a közérdekű célokra, valamint a juttatott teherbíró képességére. Amennyiben juttatásról nem lehet szó (közterek kiegészítése, utcák nyitása stb.), az esetben ellenértéket megállapítani nem kell.
27. §
A juttatottak a házhely árát 5 évi egyenlő részletben törleszthetik le. Az első részlet fizetésére a birtokbalepéstől számított egy évre a Megyei Földbirtokrendező Tanács halasztást engedélyezhet.
Valamennyi házhelyszerző köteles a házhely árának 10%-át birtokbahelyezése alkalmával a Földbirtokrendező Alapba befizetni.
28. §
Az előbbi §-ban foglaltak alapján ki kell számítani, hogy a megváltási ár milyen mennyiségű középminőségű tiszavidéki búza árának felel meg. E számitásnál a búza árát a 600/1945. ME rendelet 40. § harmadik bekezdésében említett értékben kell számításba venni. A búzamennyiséget annyi részre kell felosztani, ahány részletben a juttatott az árat fizetni tartozik.
Az egyes részletek esedékessége alkalmával a juttatott terményben is fizethet. Ha azonban készpénzben fizet, úgy olyan összeget kell fizetnie, amely az esedékes búzarészlet esedékesség napján jegyzett budapesti középárfolyamán számított ellenértékének megfelel. Késedelmes fizetés esetén a fizetés napján számított árat kell fizetni, ha ez magasabb.
29. §
Amennyiben házhely- és telekalakítás céljára nem elkobzott vagy megváltott ingatlant, hanem egyéb mezőgazdasági ingatlant jelöltek ki és a tulajdonost csereingatlannal kártalanítani nem lehet, a tulajdonost kártalanítás illeti meg. A tulajdonost a Földbirtokrendező Alapból az ingatlan álvételkori valóságos és teljes becsértékével kell kártalanítani és a megállapított összeget az ingatlan átvétele után egy év alatt a Földbirtokrendező Alapból készpénzben kell kifizetni.
A búzában megállapított becsértéket pengőben kell fizetni. Az átszámításnál a 28. §-ban megállapított kulcs az irányadó.
X.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
30. §
A jelen rendeletnek a rendelkezései törvényhatósági jogu városoknál csak a be nem épített fentietekre terjednek ki.
Azokban a községekben és városokban, amelyeknek területére a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a hatásköre kiterjed, a Községi Földigénylő Bizottság a házhely- és közérdekű telekjuttatási tervet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is köteles megküldeni. E Tanács akár a Községi Bizottságnál, akár a Megyei vagy Országos Földbirtokrendező Tanácsnál érvényesítheti az általa képviselt közérdekű szempontokat. Emellett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felhívhatja a Községi Földigénylő Bizottságnak a figyelmét az általa képviselt szempontokra és kívánhatja ezeknek a tárgyalását.
Nagy-Budapest területén a 600/1945. ME rendelet értelmében elkobzás vagy megváltás alá eső minden mezőgazdasági ingatlan felhasználási tervét a Községi Földigénylő Bizottság az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak köteles jóváhagyás végett bemutatni. Ameddig az Országos Földbirtokrendező Tanács a jóváhagyás kérdéseiben nem nyilatkozik, az említett mezőgazdasági ingatlanok felhasználása csak ideiglenes jellegű. Az Országos Földbirtokrendező Tanács a Községi Föld-igénylő Bizottságok felhasználási terveinek elbírálásánál a Fővárosi Közmunkák Tanácsát meghallgatja. Ez utóbbi Tanács javaslatához képest az Országos Földbirtokrendező Tanács köteles ügyelni arra. hogy a munkások és a tisztviselők minél nagyobb számban szerezhessenek kertes családi ház építésére alkalmas házhelyet, ennélfogva az elkobzott vagy megváltott földbirtokok a fővárosi és fővároskörnyéki lakóterületek kialakításának, nevezetesen kertvárosok, munkás- és tisztviselőtelepek létesítésének vagy a meglévők kibővítésének célját is szolgálják. Köteles továbbá gondot fordítani arra is, hogy a Duna partján megfelelő területek tartassanak fenn munkás- és tisztviselő intézmények üdülőtelepeinek, illetőleg sportjának céljára.
31. §
A juttatott házhelyek és telkek tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése, a házhely, telek és csereingatlan céljára kijelölt területek ideiglenes hasznosítása, a házhelyek megváltási árának kiszámítása és fizetése, valamint fizetési halasztás engedélyezése tekintetében a földigénylőkre nézve megállapított szabályok az irányadók.
32. §
A 20. §-ban említett telekkönyvi szemlét a telekkönyvi hatóság illetékmentesen állítja ki a 31200/1925. IM rendeletben megállapított másolási költség fizetése nélkül (600/1945. ME rendelet 52. §).
33. §
A házhelyszerzők a háború befejezésétől számított öt év alatt kötelesek a juttatott házhelyen lakóházat építeni. Aki ennek a kötelezettségének eleget nem telt, azt az Országos Földbirtok-rendező Tanács házhelyéből kimozdíthatja és a házhelyet más igényjogosultnak juttathatja.
34. §
Amennyiben a korábbi jogszabályok alapján házhelyjuttatási eljárás már folyamatba tétetett, de végleges intézkedés még nem történt, az esetben a Községi Földigénylő Bizottság ezen eljárástól függetlenül a jelen rendeletben megállapított módon intézkedik a házhelyek és a közérdekű telkek juttatása iránt.
35. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1945. évi április hó 27.-én.
Nagy Imre s. k.,
földmivelésügyi miniszter
Melléklet a 2400/1945. FM rendelethez
