33000/1945. FM rendelet
a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában (I. számú végrehajtási rendelet)
A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmives nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet 51. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem.
Az ideiglenes nemzeti kormány 600/1945. ME rendelete (továbbiakban: R.) kijelölte azt az utat, amelyen a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földmives nép földhözjuttatását el kell érni. Ezen az uton haladéktalanul el kell indulni, hogy a kormányrendelet célja, vagyis a földreform végrehajtása mielőbb valósággá váljék. Ezért a jelen rendelet a végrehajtás megindításához szükséges legfontosabb kérdéseket rendezi azzal, hogy a további kérdésekről ujabb végrehajtási rendelet fog intézkedni.
II. FEJEZET
A földbirtokrendező testületek
1. §
A Községi Földigénylő Bizottságok, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és az Országos Földbirtokrendező Tanács a nagybirtokrendszer megszüntetésének és a földmíves nép földhözjut tatásának megvalósítása érdekében alakított köztestületek.
2. §
E köztestülelek a földmivelésügyi miniszter felügyelete és ellenőrzése alatt állanak; a Községi Földigénylő Bizottság felett a közvetlen felügyeletet azonban az illetékes Megyei Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok felett a közvetlen felügyeletet pedig, az Országos Földbirtokrendező Tanács látja el.
Az Országos Földbirtokrendező Tanács ellenőrzését a földmivelésügyi miniszter a maga személyében, illetőleg kiküldöttje utján végzi; a Megyei Főldbirtokrendező Tanácsok működésének az ellenőrzésére megyei meghatalmazottakat, a Községi Földigénylő Bizottságok munkájának ellenőrzésére a megyei meghatalmazottak alá rendelt járási megbízottakat küld ki.
3. §
A Bizottságokat és Tanácsokat elnökük vagy helyettesük képviseli. Mind állami, mind az önkormányzati halóságokkal, hivatalokkal, intézetekkel közvetlenül érintkeznek. Törvényes ügykörükben kiadott megkereséseiket a hatóságok, hivatalok, intézetek soronkivül teljesíteni kötelesek.
II. FEJEZET
A Községi Földigénylő Bizottságok
4. §
E rendelet kihirdetésétől számított 3 napon belül minden helyi Nemzeti Bizottság a földigénylőket a helyben szokásos módon felszólítja arra" hogy a Földigénylő Bizottság megalakítása végett haladéktalanul jelentkezzenek.
A jelentkezés alapján a Nemzeti Bizottság a földigénylőket jegyzékbe irja. A jelentkezési határidő eltelte után pedig az érdekelteket nyomban összehívja a Földigénylő Bizottság megalakítása végett.
Abban a községben, ahol a Nemzeti Bizottság még nem alakult meg, helyette a Földmunkás Szakszervezet, vagy a demokratikus pártok helyi vezetőségei járnak el.
5. §
A Földigénylő Bizottság tagjainak választási közfelkiáltással történik. Bizottsági tag az lesz, aki a jelenlévő földigénylők által leadott szavazatokból a legtöbb szavazatot kapta.
A földigénylők közül annyi bizottsági tagot kell választani, hogy legalább minden húsz igénylőre egy bizottsági tag jusson. Harmincnál több bizottsági tag nem választható akkor sem, ha a földigénylök száma a hatszázat meghaladja. Viszont ötnél kevesebb tagja sem lehet a bizottságnak.
A bizottsági tagok megválasztásával egyidejűleg a bizottsági tagok 1/4-ének megfelelő számban póttagot is lehet választani. A póttagok a rendes tagok akadályoztatása esetén járnak el.
Azokban a községekben (városokban), ahol a határ nagy kiterjedése miatt, vagy egyéb okból, egy bizottság nem elegendő, a földhözjuttatási eljárás gyorsítása érdekében a Földigénylő Bizottság a saját tagjai közül több tárgyaló albizottságot alakithat. Ezek az albizottságok a Földigénylő Bizottság nevében járnak el.
Törekedni kell arra, hogy a bizottságban a földigénylőknek különböző csoportjai (gazdasági cselédek, földmunkások, törpebirtokosok, nagycsaládu kisbirtokosok nős fiú gyermekei), számarányuknak megfelelően legyenek képviselve.
6. §
A Földigénylő Bizottság tagjai nyomban megválasztásuk után tárgyalásra ülnek össze s elnököt, ha pedig a tagok száma a tizet meghaladja, az ügyek állandó intézésére öt tagu választmányt is választanak.
7. §
A megválasztott elnök a bizottság tagjai előtt a következő szövegű fogadalmat teszi le: "Én N. N., mint a Községi Földigénylő Bizottság elnöke, becsületemre fogadom, hogy tisztemben legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint kedvezés és részrehajlás nélkül járok el, tisztemmel összeférhetetlen tevékenységtől tartózkodom és a hivatali titkot megőrzöm."
Az elnök fogadalomtétele után hasonló fogadalmat tesznek a bizottság tagjai az elnök kezébe. A fogadalom letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.
8. §
A Földigénylő Bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a község határában lévő azon földbirtokok összeírása, amelyek elkobzás vagy megváltás alá kerülnek és állásfoglalás az elkobzás és a megváltás tekintetében;
b) a földigénytők összeírása és az igényjogosultak elbírálása;
c) a megváltásra kerülő és visszamaradó ingatlan rész kijelölése (R. 27. §-a);
d) az általános és a részletes felhasználási lerv elkészítése;
e) közreműködés az elkobzott vagy megváltott ingatlanok felosztásában;
f) a földhözjuttatottak ideiglenes birtokba-helyezése;
g) javaslat a kimozditás tekintetében (R. 27. §-a);
h) általában a földhözjuttatandó földmives nép érdekeinek az igazságosság és méltányosság szerint való képviselete.
9. §
A Földigénylő Bizottság megalakulása után haladéktalanul összeírja a községi földigénylőket. Az összeírás időpontját és helyét a községben szokásos módon közhírré kell tenni.
A kitűzött napokon a földigénylőket a jelen rendelethez csatolt (II. sz. alatt) minta szerinti nyomtatványon kell összeírni, valamennyi rovat pontos kitöltésével. Az összeirási ivet két azonos példányban kell kitölteni.
A jelentkezőket az összeirási ivbe fel kell venni, kivéve azokat, akiknek a földhöz való igénye nyilván alaptalan.
Az összeírás befejezése után az összeirási ivet 3 napra közszemlére kell tenni és ezt a körülményt a községben (városban) szokásos módon ki kell hirdetni. Az érdekeltek az összeirási ivet megtekinhetik és az emiitett 3 napos határidő lejártától számított további 3 nap alatt szóban, vagy írásban panasszal élhetnek.
10. §
A Földigénylő Bizottság kívánságára a községi előljáróság (polgármester) soronkivül köteles gondoskodni arról, hogy Földigénylő Bizottság részére jegyzőkönyvvezető, megfelelő tárgyalóhelyiség és az ingatlanok megszemléléséhez szükséges helyi fuvar rendelkezésre álljon.
11. §
A bizottság tagjait és elnökét napidij, valamint készkiadások megtérítése illeti meg abban az esetben, ha megbízatásuk kapcsán a lakóhelyük szerinti községtől távol fejtenek ki ténykedést. A napidij összegét a helyben szokásos napszámbér alapul vételével az elnök állapitja meg. Készkiadások cimén a tényleg felmerült és szükséges kiadások számithatók fel. A megállapított napidijat és készkiadás összegét az elnök utalványozza. Mivel a bizottság tagjai közhivatali ténykedést fejtenek ki, napidijaik és készkiadásaik az államkincstárt terhelik.
12. §
A Földigénylő Bizottság határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a földigénylők kizárását és a juttatott ingatlan elvételét, amikor is 2/3 szótöbbség szükséges. (R. 28. és 38. §) A Földigénylő Bizottság tárgyalásairól jegyzőkönyvet kell felvenni.
13. §
A Földigénylő Bizottság a tényállás felderítése végett meghallgatja az érdekelteket, szükség esetén bizonyítási eljárást is folytathat le. A bizonyítási eljárás során tanukat hallgathat ki, okiratok felmutatását követelheti, hatóságokat megkereshet adatok szolgáltatása iránt. A bizonyítási eljárás anyagát jegyzőkönyvbe kell venni.
III. FEJEZET
Az igényjogosult személyek köre
14. §
A Földhöz juttatásra igényjogosultak a gazdasági cselédek, a mezőgazdasági munkások, birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok s olyan nagy családu kisbirtokosok nős fiu gyermekei, akiknek birtoka várható örökrészükkel együtt 5 kat. holdnál nem több.
Amennyiben az elkobzott, vagy, megváltott földbirtok egy része kegyuri jog álapján, vagy mint egyházi javadalmi birtok egyházi célokat szolgál, ugy erre a célra az illetékes egyházi főhatóság földingatlant igényelhet. Ugyancsak földigénylő lehet erdészeti szolgálatot ellátó az a személy, aki olyan erdő-birtokon áll alkalmazásban, amelyhez mezőgazdasági ingatlan tartozott s konvenciós földjárandósága volt.
15. §
Mezőgazdasági munkásnak tekintendő az, aki földbirtokkal nem rendelkezik s fő jövedelmét a más tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlanok megmivelése által szerzi.
Törpebirtokosnak tekintendő az a személy, akinek ingatlana nem elégséges arra, hogy maga és családja foglalkoztatását és megélhetését biztosítsa.
16. §
Házhelyek és ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára telekhez juttathatók családos és vagyontalan magyar állampolgárok, akiknek sem lakóhelyükön, sem máshol saját, vagy háztartásukban élő hozzátartozójuk tulajdonát képező lakóház ingatlanuk nincsen. Különösen telekhez juttathatók a mezőgazdasági ingatlanok szerzésére jogosultak mellett a kisiparosok, kiskereskedők, ipari munkások, tisztviselők, ha a községben (városban) állandó települési céllal tartózkodnak és ha a juttatásra anyagi körülményeiknél fogva rászorulnak. Juttatásban részesíthetők a sokgyermekes birtokos családok nősülés előtt álló felnőtt fiu családtagjai az esetben is, ha a szülők birtokállapotukra tekintettel juttatásra nem jogosultak.
17. §
Mind a mezőgazdasági ingatlanra, mind a házhelyre nézve előnyben kell részesíteni elsősorban akik a reakció és a fasizmus illeni harcban előljártak, másodsorban azokat, akik a folyó évi gazdasági munkák során előljárnak, harmadsorban pedig azokat, akiknek három, vagy ennél több élő gyermekük van. (R. 36. §)
Ha az összes jogosult földigénylő kielégítésére megfelelő földterület nem áll rendelkezésre, törekedni kell arra, hogy a törpebirtokosok és a nagycsaládu kisbirtokosok nős fiugyermekei számarányuknak megfelelően részesüljenek juttatásban.
A gazdasági cselédek közül elsősorban azokat kell juttatásban részesíteni, akik állásukat vesztik.
Egyenlő feltételek mellett előnyben kell részesiteni azt a kishaszonbérlőt, aki a felosztásra kerülő ingatlanrészen már 1944. évben is gazdálkodott.
18. §
Az az igényjogosult, aki a többi igénylővel szemben előnyben kiván részesülni, ezt az igényét - ha az nem köztudomású - a földigénylő bizottság előtt hiteltérdemlően igazolni köteles. A példaadó gazdálkodást a termelési bizottság (30.300/1945. F. M. rendelet, Magyar Közlöny 5. szám) igazolja.
Ha az igényjogosult az új nemzeti hadsereg-ban katonai szolgálatot teljesit, hősi halált halt, hadifogságban van, vagy elhurcolás miatt igényét személyesen nem jelentheti be, helyette felesége, gyermeke vagy eltartottja jelentheti be igényét.
Ha az igényjogosult a reakció és a fasizmus elleni harcban elesett, vagy kivégezték, vagy elhalálozott, az őt illető igényjogosultság átszáll elsősorban a házastársra, annak nem létében a gyermekekre, végül pedig a szülőkre.
IV. FEJEZET
Földhöz juttatási eljárás
19. §
A hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, végül a háborús és népellenes bűnösök összes ingatlanait a Földigénylő Bizottság nyomban megalakulása után hivatalból összeírja. Ezen elkobzásra rendelt ingatlanokat a jelen rendelethez I. szám alatt mellékelt minta szerint kell összeírni. A Földigénylő Bizottság tehát bejelentés nélkül saját tudomása alapján állapítja meg, hogy valamely ingatlant felvegyen-e az összeirási ivbe, vagy sem.
Az összeirással egyidejűleg a Földigénylő Bizottság a földbirtokot, annak összes élő és holt felszerelésével együtt leltározza. Gondoskodik egyben a holt felszerelés megőrzéséről, valamint az állatállomány eltartásáról. A közreműködésre szükség esetén felkéri a termelési bizottságot, esetleg gondnokot rendel ki.
Az épületeket a Földigénylő Bizottság a célszerűség kívánalmai szerint ideiglenesen hasznosítja.
A gazdaság szegődményes alkalmazottait (gazdasági. cselédek, konvenciós iparosok, gazdatisztek stb.) lakásaikban meg kell hagyni mindaddig, amig más elhelyezkedésük az át-költözködést lehetővé nem teszi.
20. §
A Földigénylő Bizottság az elkobzandó ingatlanok összeirási ivét közszemlére teszi ki s ezt a körülményt a községben (városban) szokásos módon közhirré teszi. Az érdekeltek az összeirási ivet megtekinthetik s a közzétételt követő 3 nap alatt észrevételt nyujthatnak be a Földigénylő Bizottságnál. A határidő eltelte után a Földigénylő Bizottság az iratokat a Megyei Tanácshoz terjeszti fel. Ezzel kapcsolatban a Földigénylő Bizottság köteles megjelölni azokat az okokat, amelyek alapján az elkobzást indítványozza.
21. §
A Megyei Tanács az elkobzás kérdésében soronkívül, legkésőbb a beérkezéstől számított 3 nap alatt határozni köteles. Amennyiben a Földigénylő Bizottság az elkobzásra vonatkozó előterjesztésére további 3 nap alatt választ nem kap, előterjesztését helyben-hagyottnak tekintheti.
A Megyei Tanács határozata ellen az Országos Tanácshoz a véghatározat kézbesítésétől számított 8 nap alatt panasznak van helye. Sem a kézbesítés sikertelensége, sem pedig a panasz benyújtása az elkobozni rendelt földbirtok kiosztását nem akadályozza.
22. §
A Megyei Tanács az elkobzás tárgyában hozott véghatározatát az Országos Tanácsnak, valamint a Földigénylő Bizottságnak 3 nap alatt megküldeni köteles.
23. §
Az 1.000 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági földbirtokok teljes egészükben megváltás alá esnek.
Kivételt képeznek a törvényhatóságok, községek és egyházak földbirtokai, valamint a R. 17. §-ában körülírt eljárás eredményétől függően az alapítványi birtokok, amelyeknél terjedelmükre való tekintet nélkül 100 kat. holdat mindenesetre meg kell hagyni a tulajdonosnak. Az alapítványi birtokoknál 100 kat. hold csak az esetben nem mentes a megváltás alól, ha az erre a célra rendelt bizottság az alapítványi célt közérdekűnek nem találja. Ha a bizottság a közérdekű célt nem állapítja meg, az egész alapítványi ingatlant igénybe kell venni.
Teljes egészükben igénybe kell venni a kereskedelmi törvény és más kereskedelmi vonatkozású törvények alapján létesült összes társas vállalatok, valamint az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és a társadalombiztosító intézetek földbirtokait.
Azokból az 5 kat. holdon felüli mezőgazdasági ingatlanokból, amelyeket a tulajdonos 1939. évi szeptember hó 1. napja utáni időben adás-vételi jogügylettel szerzett meg, az 5 kat. holdon felüli részt igénybe kell venni, kivéve, ha a gazdálkodás a szerző félnek élethivatása, vagy ingatlanszerzése létfenntartását szolgálta.
Az 1.000 kat. holdat meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanoknál megváltás alá esik a birtok 100 kat. holdon felüli része, vagyis 100 kat. holdat a tulajdonos kezén kell hagyni. Budapest székesfőváros határától számított. 30 km-es körzetben e 100 kat. hold helyett az 50 kat. holdon felüli rész esik megváltás alá.
Megváltás alá esik a szőlőbirtokoknak és gyümölcsöskerteknek 20 kat. holdat meghaladó része.
24. §
Nem esik megváltás alá a gazdasági szakoktatás gyakorló teréül vagy állami mintagazdaság céljául szolgáló az a földbirtok, amely különálló birtoktestként lett erre rendelve.
A községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek.
200 kat. hold kiterjedésig, szőlő vagy gyümölcsös esetében 40 kat. hold kiterjedésig, mentes az igénybevétel alól annak a földmives családból származó birtokosoknak a mezőgazdasági ingatlana, akinek a mezőgazdasági termelés az élethivatása.
300 kat. holdig, szőlő és gyümölcsös esetében 60 kat. holdig, mentesül az igénybevétel alól annak a mezőgazdasági ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. Ennek megállapítása a Nemzetgyűlés politikai bizottságának a feladata,
25. §
E rendelet 23. §-a értelmében megváltás alá eső valamely földbirtok tulajdonosa (a tulajdonos megbízottja, a birtok kezelője) köteles a tulajdonában vagy kezelésében levő földbirtokáról írásbeli bejelentést tenni. A bejelentést á jelen rendelet kihirdetésétől számított 3 nap alatt annál a Földigénylő Bizottságnál kell megtenni, ahol az ingatlan fekszik.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az ingatlan tulajdonosának nevét, állandó lakóhelyét, foglalkozását, az ingatlan területét mivelesi áganként részletezve és összesítve, az ingatlanoknak összes kataszteri tiszta jövedelmét, az esetleg más községben is lévő földbirtokoknak összterületét és ha az ingatlan más tulajdonosok ingatlanával osztatlan közösségben van, az osztatlan közösségben lévő egész ingatlan területét, a társtulajdonosuk tulajdoni illetőségeinek a megjelölésével.
Ha egy tulajdonosnak az ingatlana több község határában fekszik, az előző bekezdés szerinti bejelentést valamennyi földbirtokáról minden Földigénylő Bizottságnál meg kell tenni.
Ha az osztatlan telekkönyvi közösségben lévő ingatlanok tulajdonosai közül mindegyik tulajdonos ingatlana megváltás alá kerül, a tulajdonostársak ingatlanaikat közösen kötelesek bejelenteni.
26. §
Amennyiben a megváltást szenvedő kedvezményre tart igényt, ezt a körülményt tartozik a bejelentéskor előadni és a kedvezmény alapjául szolgáló tényeket valószinüsíteni.
Kedvezményt csak azon az alapon lehet kérni, hogy a birtokos földmives családból származik s élethivatása a mezőgazdasági termelés (R. 14. §) vagy hogy a birtokos a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett (R. 15. §), végül hogy háborus szerzése nem nyerészkedésre történt (jelen rendelet 37. §).
27. §
A beérkezett jelentéseket a Földigénylő Bizottság ellenőrzi, szükség esetén a hiányzó adatokkal kiegészíti, illetőleg a be nem jelentett megváltás alá eső birtokokat maga összeirja.
28. §
A Földigénylő Bizottság a birtokösszeirásokkal egyidejűleg a megváltásra kerülő ingatlan épületeit, élő és holt gazdasági felszereléseit a jelen rendelet 19. §-ában szabályozott módon leltározza és ha a birtokos a vagyon megőrzését és hasznosítását elmulasztja, erről gondoskodik.
Nem kell leltározni sem az elkobzás, sem pedig a megváltás eseteiben azokat az élő és holt gazdasági felszerelési tárgyakat, amelyek az elkobzás vagy megváltás alá kerülő ingatlanon 100 kat. holdat meg nem haladó területen gazdálkodó haszonbérlő (kishaszonbérlő) tulajdonai.
29. §
Ha a közös tulajdonban levő ingatlannak csak az egyik tulajdonostársat illető része kerlü elkobzás alá vagy megváltás alá s a közös ingatlan természetben nincs megosztva a tulajdonostársak között, akkor a felhasználási terv elkészítése előtt az ingatlant meg kell oszlani a tulajdonostársak között. Ezért a Föidigénylő Bizottság az ingatlan megosztására javaslatot tesz a Megyei Tanácsnak. A Megyei Tanács egy bíróból, egy gazdasági és egy mérnök szakértőből álló bizottsága helyszíni szemlét tart és annak alapján a társtulajdonossal egyezséget kisérel meg. Ha az egyezség nem hozható létre, a szakértői szemle eredményéhez képest a Tanács határoz. A Tanács az ingatlanokat és az azokhoz tartozó gazdasági épületeket akként osztja meg, hogy a gazdálkodást mind a megváltott, mind a megváltás alá nem kerülő tulajdoni hányadon okszerűen folytatni lehessen. Az e tárgyban hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt panasznak van helye, amelynek azonban az ingatlan felosztása tekintetében halasztó hatálya nincs.
30. §
A Megyei Tanács az ingatlanra vonatkozó tulajdonközösség megszüntetésével egyidejűleg ugyanazon eljárási mód szerint és ugyanazon elvek alkalmazása mellett intézkedik a birtokhoz tartozó élő és holt gazdasági felszerelés aránylagos elkülönítése iránt is.
31. §
Az elkobzásra és a megváltásra kerülő ingatlanok összeírása és számbavétele után a Földigénylő Bizottság a községben lévő ingatlanok felosztási tervét készíti el. A terv elkészítésénél figyelmen kívül hagyja a jelen rendelet 24., valamint 37. §-ában emlitett ingatlanokat. Figyelmen kivül kell hagyni azokat az ingatlanokat is, amelyeket a földmivelésügyi miniszter mintagazdaságok és kísérleti gazdaságok létesítésére jelöl kj. Mellőzni kell a felosztási terv elkészítését azokra az ingatlanokra is, amelyeket a földmivelésügyi miniszter telepítés céljára jelöl ki. Mellőzni kell a felosztási tervezet elkészítését a R. 17. §-ában említett alapítványi birtokok
100 kat. holdon aluli részére is, ha az ott em. litett bizottság a kulturális, vagy alapítványi célt közérdekűnek találja. Ez esetben tehát csak a 100 kat. holdnál nagyobb alapítványi földbirtok területre nézve kell a felosztási tervezetet elkészíteni.
32. §
Ha egy tulajdonosnak igénybevételre kerülő ingatlana több község határában fekszik, az az ingatlanok felosztási tervét a felosztási csoportban érdekelt Földigénylő Bizottságok közösen készítik el.
33. §
Ha ugyanannak a tulajdonosnak felhasználásra kerülő ingatlana több szomszédos község, egyben több vármegye területén egymással összefüggő részekben fekszik, az érdekelt községeken fekvő birtokok felosztási tervének az elkészítéséhez az érdekelt megyék földbirtok-rendező tanácsainak a szakértőit is igénybe kell venni. Ugyanígy kell kijelölni ez esetekben a tulajdonosnak mentesként visszamaradó ingatlanrészt.
34. §
Ha valamely községben, vagy felosztási csoportban az igényjogosultak számához képest kevés a felosztható föld, a Földigénylő Bizottság a felosztási terv elkészítésekor a R. 12. § harmadik bekezdése értelmében szükség esetén a megváltást szenvedő személy teljes földbirtokát is igénybeveheti. Ebben az esetben a felosztási tervet is elkészítheti, az ingatlanok ideiglenes birtokbavételét azonban az Országos Tanács határozatának beérkeztéig mellőzni kell. Az Országos Tanács feladata a tulajdonost az ilyen módon igénybevett földbirtokért azonos értékű mezőgazdasági ingatlannal máshol kárpótolni.
A jelen § rendelkezései alapján nem lehet olyan személyek teljes földbirtokát igénybevenni, akik földműves családból származnak és a mezőgazdasági termelés élethivatásuk (R. 14. §).
35. §
Az esetben, ha a község határában elkobzás, vagy megváltás alá kerülő földbirtok nincs, de földigénylők vannak és a szomszédos községek valamelyikének határában van elkobzás, vagy megváltás alá kerülő ingatlan, a földigénylőkről szóló kimutatást el kell készíteni és a Megyei. Tanácshoz fel kell terjeszteni, Ilyen esetben a Megyei Tanács azon határozatában, amelyet a szomszédos község határában fekvő ingatlan felosztása tekintetében hoz, köteles figyelemmel lenni azon községek földigénylőinek kérelmeire is, amely községben elkobzás, vagy megváltás alá kerülő ingatlan nincs, de földigénylők vannak.
36. §
Az esetben, ha az előző § szerint a szomszédos község halárában sincs elkobzás, vagy megváltás alá kerülő ingatlan, de a főid-igénylők nagy számánál vagy egyéb oknál fogva a földhözjuttatás szükséges, a Földigénylő Bizottság a csoportos telepítés ügyében köteles részletes javaslatot tenni a Megyei Tanácshoz.
37. §
A R. 13. §-a alapján megváltásra kerülő (5 kat. holdon felüli) ingatlanok tekintetében a Földigénylő Bizottság a felhasználási tervet a többi ingatlanoktól elkülönítve köteles elkészíteni. Az ily ingatlanra az esetben, ha azt háborús nyerészkedésből vették, a felhasználási tervet feltétlenül el kell készíteni. Ha azonban a megváltást szenvedő hiteltérdemlően igazolja, hogy ingatlanát mező- vagy erdőgazdasági ingatlanának, vagy lakóházul szolgáló kisebb (családi) házának elidegenítése által szerezte, az ingatlanra a felosztási terv elkészítését mellőzni kell. Ugyanugy mellőzni kell a felosztási terv elkészítését az esetben is. ha - ámbár a szerző félnek a gazdálkodás nem élethivatása, - az ingatlanszerzés a szerző félnek a létfenntartását szolgálta. Ezt a célt vélelmezni kell az esetben, ha az ingatlan kiterjedése 25 kat. holdnál nem nagyobb és a szerző félnek legalább 2 élő gyermeke van s emellett figyelemreméltó egyéb vagyonnal nem rendelkezik.
38. §
A Földigénylő Bizottság a felosztási tervet a következők figyelembevételével készíti el:
a) a házhelyigénylők lajstroma alapján megállapítja a község lakosainak házhelyszükségletét;
b) ha a házhelyek céljára szükséges ingatlanok az elkobzásra, illetve megváltásra kerülő ingatlanokból jelölhetők ki, ezeket erre a célra tartalékolja;
c) ha az elkobzásra, illetőleg megváltásra kerülő ingatlan házhelyek alakítására nem alkalmas, más tulajdonból megszerzendő házhelyingatlanok céljára megfelelő értékű csereingatlant tartalékot;
d) a felosztásra kerülő ingatlanok fekvését, minőségét, mivelési ágát és mennyiségét figyelembe véve, az igényjogosultak számához arányosítva megállapítja a juttatható bírtokegységet" és azt a határt, amelyre a törpebirtok kiegészítése indokolt;
e) tervezetet készit az ingatlanon lévő épületek, élő és holt felszerelés felhasználása tárgyában;
f) tervezetet készit a fenntartandó, vagy létesítendő csatorna- és úthálózat, valamint dülőbeosztás kérdésében;
g) birtoklevél átadásával ideiglenesen birtokbahelyezi a juttatásra kijelölteket.
39. §
Az előző § d) pontja alapján juttatható birtokegység nem lehet kevesebb 3 kat. holdnál, ha szántóföldi mivelés alá eső ingatlanról, vagy rétről van szó, s nem lehet kevesebb 1/2 kat. holdnál, ha szőlőről, vagy gyümölcsösről van szó. Ennél kevesebb ingatlant csak törpebirtok kiegészítésére lehet juttatni, ha felosztásra kerülő ingatlan a kivánt mértékben nem áll rendelkezésre.
Egy igényjogosultnak juttatható birtokegység nem lehet több, mint 15 kat. hold szántó és rét. Ha szőlő vagy gyümölcsös felosztásáról van szó, a juttatott ingatlan nem lehet több mint 3 kat. hold. Azoknak, akik a fasizmus és a reakció elleni küzdelemben előljártak (R. 36/1. pont) kivételesen 25 kat. holdig terjedhető szántóföld és rét, illetőleg 5 kat. holdig terjedő kert és szőlő juttatható.
40. §
A Földigénylő Bizottság, a felosztási tervhez vázrajzot is készit, amely a felosztásra kerülő ingatlant az ebből juttatott birtokegységeket és az elhelyezkedési sorrendet tünteti fel. Ha a vázrajz elkészítéséhez mérnökre, vagy földmérőre van szükség, ezek kiküldését a járási megbízottól, vagy a Megyei Tanácstól kell kérni.
41. §
A felosztási terv elkészítése és a birtokszerzők kijelölése után a Földigénylő Bizottság a felosztási tervet és a juttatottak névsorát közszemlére teszi és a közszemlére tételt a községben szokásos módon közhirré teszi. Az érdekeltek a közszemlére tételtől számított 3 nap alatt irásban, vagy szóval panasszal élhetnek.
42. §
A panaszra nyitva álló határidő lejárta után a Földigénylő Bizottság az összes iratokat haladéktalanul felterjeszti a Megyei Tanácshoz. Az esetleges panaszra a Földigénylő Bizottság feljegyezni tartozik, hogy az érdekelt felet a juttatásnál miért mellőzte, illetőleg, hogy valakit milyen címen vett fel az igényjogosultak közé.
43. §
Ha a köz: ég határában a földreform céljára igénybevett (elkobzott vagy megváltott) mezőgazdasági ingatlanok összes területe az 500 kat. holdat nem haladja meg, a Föidigénylő Bizottság a feloszlást a Megyei Tanács utólagos jóváhagyása mellett haladéktalanul foganatosítja.
V. FEJEZET
A Megyei Főldbirtokrendező Tanácsok
44. §
A Megyei Földbirtokrendező Tanácsot minden megye székhelyén meg kell alakítani
Törvényhatósági jogú városban nem kell külön tanácsot alakítani, mert a Megyei Tanács hatásköre a városi törvényhatóságra is kiterjed.
A Megyei Tanács tágjainak száma hét. Ennek keretén belül a tagok közül egy bíró, egy mérnök és egy gazdasági szakember, kellő pedig a Földmunkás Szakszervezet, kettő pedig a megye székhelyén levő Nemzeti Bizottság kiküldötte. A biró, a mérnök és a gazdasági szakember tagokat a földmivelésügyi miniszter nevezi ki. A szakképesítéshez nem kötött két-két tagot pedig a Nemzeti Bizottság, illetve a Földmunkás Szakszervezet küldi be a Tanácsba. Evégből az egyes megyék székhelyén lévő Nemzeti Bizottság, illetőleg a Földmunkás Szakszervezet köteles a jelen rendelet kihirdetésétől számított 3 nap alatt beküldeni a Megyei Tanácsba azokat, akiket az emlitelt feladatra kijelölnek. Ha e határidő alatt a beküldés nem történik meg, a földmivelésügyi miniszter a földigénylők közül egészíti ki a Megyei Tanácsot.
Amennyiben a tárgyalásra kerülő ügyek száma megkívánja, a Megyei Tanács keretében több tárgyaló tanácsot lehet alakítani.
A Megyei Tanács elnökének és tagjainak fogadalmat kell tenniök. Erre nézve a jelen rendelet 7. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
45. §
A Megyei Tanács hatáskörébe tartozik minden olyan gyakorlati vonatkozású ügyben a döntés, az intézkedés és a rendelkezés, amely az elkobzásra, megváltásra, a juttatásra vonatkozik s a földmives nép földhöz juttatását közvetlenül - nem elvi vonatkozásban - szolgálja, feltéve, hogy az ügy nincs a Községi Földigénylő Bizottságok hatáskörébe utalva. A Megyei Tanács hatáskörébe tartozik különösen:
a) az elkobzás tárgyában határozás;
b) felhasználási terv jóváhagyása;
c) a kiosztási műszaki munkálatok hitelesítése;
d) gondoskodás az ingatlanoknak az egyes juttatottak részére való telekkönyvezéséről;
e) kataszteri tiszta jövedelem hiányában a kataszteri tiszta jövedelemnek a szomszédos, vagy legközelebbi kataszteri tiszta jövedelemmel ellátott hasonló minőségű ingatlanok alapulvételével megállapítása (R. 40. §);
f) fizetési halasztás engedélyezése (R. 42. §);
g) a Földigénylő Bizottságok határozatai ellen használt jogorvoslatok elbírálása.
A Megyei Tanács az előbb emiitett kérdésekben - kivéve a jogorvoslatokat - a Földigénylő Bizottságok javaslata alapján határoz.
46. §
A Megyei Tanács határozatairól a Földigénylő Bizottságot haladéktalanul, legkésőbb azonban 3 nap alatt értesiti. Ha e határozat általános érdekű, azt a Földigénylő Bizottság közszemlére teszi ki. Jogorvoslatnak a köz-szemlére tételtől számított 3 nap alatt van helye az Országos Tanácshoz az esetben, ha a Megyei Tanács a határozatot elsőfokon hozta.
47. §
A Megyei Tanács köteles gondoskodni arról, hogy az egyes községekben a műszaki és gazdasági kérdéseket a földreform végrehajtása folyamán minél kevesebb zökkenővel meg lehessen oldani. Köteles ezért a földreform végrehajtásához szükséges műszaki és gazdasági előfeltételekről gondoskodni.
Evégből a Megyei Tanács mérnökszakértő utján szakszerű útbaigazítással látja el a Földigénylő Bizottságokat az ingatlanok eldarabolása, a létesítendő uj utak, az esetleges vizlevezetők kérdésében. A Megyei Tanács gondoskodik arról, hogy a mérnökszakéi tők a felosztásra kerülő ingatlanokról vázrajzot készítsenek.
A Megyei Tanács gazdasági szakértői á vármegyei gazdasági felügyelőség kiküldöttei. A kiküldött nyilatkozni köteles különösen á mintagazdaságok létesítése, az ezekre szükséges területek kijelölése és tartalékolása, a községi legelőterület kibővítése vagy létesítése, házhelyek és konyhakertek céljára megfelelő ingatlanok kijelölése és tartalékolása, valamely ingatlan mivelési ágának a felosztás során megváltoztatása, a felosztásra kerülő ingatlanon lévő épületek élő- és holt felszerelésének fenntartása és okszerű hasznosítása, a tulajdonosnak visszamaradó ingatlanok kijelölése, végül a földmives szövetkezetek alakitása tekintetében.
48. §
A Megyei Tanács elnökét a tagok választják saját maguk közül. Helyettesítéséről az elnök maga gondoskodik.
A Megyei Tanács elnökének feladata a következő:
a) megalakítja a tárgyaló tanácsokat és meghatározza, hogy azok mikor tartsanak üléseket;
b) irányitja és ellenőrzi a Megyei Tanács, illetőleg a tárgyaló tanácsok működését;
c) a Megyei Tanács, illetőleg a tárgyaló tanácsok szabályszerü és helyes működése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi;
d) a tennivalóknak a tárgyaló tanácsok között igazságos és célszerű megosztásáról gondoskodik.
49. §
A Megyei Tanács hivatali működésének biztosítása a Tanács mellé rendelt Megyei Földhivatal feladata. A Megyei Földhivatal élén az ügyvezető áll. Az ügyvezető vagy szerződéses alkalmazott, vagy a földmivelésügyi tárca tisztviselői karából a miniszter állal kirendelt tisztviselő.
Az ügyvezető feladata az, hogy a Megyei Tanács működésének biztosítására szolgáló hivatali személyzet és szervezet munkáját irányítsa és ellenőrizze. Emellett különösen a feladat körébe tartozik:
a) a földmivelésügyi miniszter által a Megyei Tanácshoz kirendelt tisztviselőknek a tárgyaló tanácsokhoz való beosztása;
b) az ügykezelés állandó ellenőrzése;
c) éber figyelem kifejtése a tekintetben, hogy az ügyfelek, különösen a földhözjuttatandó földmives nép szóbeli kérelmei és panaszai sürgős kivizsgálását nyerjenek, illetőleg, hogy a földhözjuttatandó földmives nép a kért felvilágosításokat soronkivül megkapja;
d) a kapcsolat fenntartása a Megyei Tanács és földmivelésügyi igazgatás, illetőleg a közigazgatási hatóságok és egyéb szervek között.
50. §
A Megyei Tanács ügyvitelével járó teendők ellátásához szükséges személyzetet a földmivelésügyi miniszter, vagy a szükséghez képest más miniszter a tárcájához tartozó személyzetből rendeli ki, de a Megyei Tanács ügyvezetője is szerződtetheti a feladat ellátásához mért időtartamra. A szerződtetésekhez a földmivelésügyi miniszter utólagos jóváhagyása szükséges.
A kirendelt, illetőleg szerződtetett személyzettel szolgálati szempontból az ügyvezető rendelkezik.
51. §
Az elvi kérdések megbeszélése és elintézése végett a Megyei Tanács elnöke a Megyei Tanács összes tagjait a szükséghez mérten teljes ülésre hívja össze. A teljes ülés gondoskodik a különböző tárgyaló tanácsok között az egyöntetűség biztosításáról, dönt továbbá azokban a kérdésekben, amelyeket a földmivelésügyi miniszter, vagy a Megyei Tanács elnöke eléje utal.
52. §
Az R. végrehajtásával kapcsolatban az egyes ügyekben az érdemi határozatok hozatala a tárgyaló tanácsok hatáskörébe tartozik.
53. §
A tárgyaló tanácsok vezetője, vagy az ügyvezető intézkedik minden olyan ügyben, amely az elintézés előkészítéséhez, vagy a tanács ügykezeléséhez tartozik. A tárgyaló tanács vezetője, vagy az ügyvezető rendeli el szükség esetén a helyszíni tárgyalást, a bizonyítás felvételét, illetőleg a felek meghallgatását.
54. §
A földmivelésügyi miniszter kiküldöttje a Megyei Tanács teljes ülésén, úgyszintén a tárgyaló tanácsok ülésein résztvehet, felszólalhat, felvilágositásokat kérhet. A miniszter kiküldöttje a határozathozatalnál nem szavazhat.
55. §
Soronkivül kell intézni azokat az ügyeket, amelyeknek haladéktalanul való intézését jogszabály kívánja meg vagy amelyeket a földmivelésügyi miniszter megbízottja, az elnök vagy az ügyvezető sürgősen elintézendőnek jelöl meg.
56. §
A tárgyaló tanács előtt a tárgyalás nyilvános.
57. §
A tanács a határozatát zárt ülésben hozza. A határozatképességhez a tanács vezetőjén felül legalább négy tag jelenléte szükséges. A határozathozatalnál a szavazásban tárgyaló tanács vezetője is résztvész. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel kell hozni. Titkos szavazásnak helye nincs. Véleményeltérés esetén minden tag jogosult különvéleményt előadni és 3 nap alatt irásban benyújtani.
58. §
A Megyei Tanács tagjait - a köztisztviselők kivételével - tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj összegét a földmivelésügyi miniszter állapítja meg és az ügyvezető utalványozza. A tiszteletdíj összegét a földmivelésügyi miniszter a tárgyalásban részvétellel eltöltött idő arányán akként állapítja meg, hogy a tiszteletdíjban az ellátási és utazási költségek, valamint a munkakeresmény kiesése folytán előálló veszteség is bennfoglaltassék.
59. §
A Megyei Tanács ügymenetéről könyveket kell, vezetni, amelyeknek rendjét az ügyvezető állapítja meg.
VI. FEJEZET
Az Országos Földbirtokrendező Tanács
60. §
Az Országos Földbirtokrendező Tanács élén az elnök és a helyetteselnök áll, akiket a földmivelésügyi miniszter nevez ki.
Az elnök akadályoztatása esetében a helyetteselnök jár el hasonló jogkörben, mint az elnök.
61. §
Az Országos Földbirtokrendező Tanács működésének biztosítására, valamint a R. végrehajtásával kapcsolatos ügyek intézésének közigazgatási irányítására és ellenőrzésére Országos Földhivatal szerveztetik. E Földhivatal élén az ügyvezető igazgató áll, akit a tanács tagjai közül a földmivelésügyi miniszter nevez ki. Az ügyvezető igazgató hatásköre tekintetében a 49. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az ügyvezető igazgató feladata az Országos Tanács működéséhez szükséges tudományos és statisztikai adatok egybeállitása is.
62. §
Az Országos Tanács tagjainak a száma kilenc. Tagjai közül egy birói, egy mérnöki képesítésű, keltő pedig gazdasági szakember. E négy tagon feiül a további öt tag föld-igénylő. Az emlitett szakembereket a földmivelésügyi miniszter nevezi ki. A földigénylőket is ő hívja be, de az öt földigénylő közül kettőt a Földmunkások Országos Szövetsége kijelölése alapján. A Földmunkások Országos Szövetsége köteles ezért két tagját a jelen rendelet kihirdetésétől számitott 3 nap alatt az Országos Tanácsba jelölni. Amennyiben a jelölés az emlitett idő alatt nem történik meg, a földmivelésügyi miniszter erre való tekintet nélkül nevezi ki a tagokat.
Amennyiben a tárgyalásra kerülő ügyek száma azt megkívánja, a földmivelésügyi miniszter a Tanács keretében több tárgyaló tanácsot alakithat.
63. §
Az Országos Tanács feladata az, hogy a 600/1945. ME sz. rendelet céljának megvalósitása felett őrködjék, e rendelet végrehajtását elvi vonalon irányítsa. Eme általános feladatkör mellett az Országos Tanács feladata a R. által hozzáutalt ügyek elintézése, különösen:
a) telepítés céljára megfelelő terület kijelölése (R. 32. §);
b) mintagazdaságok és kísérleti gazdaságok részére megfelelő terület biztosítása;
c) zsidóktól elvett ingatlanok visszajuttatása, illetve részükre más ingatlanok juttatása (R. 46. §);
d) a hanyagul gazdálkodó juttatott kimozditása, az ingatlan ujabb juttatása (R. 28. §);
e) ingatlan elvonása juttatottól (R. 54. §);
f) a Megyei Főldbirtokrendező Tanács határozata ellen használt jogorvoslatok végső fokon elbírálása;
g) Megyei Tanácsok működése között az összhang biztosítása;
h) a törvény végrehajtásával kapcsolatos elvi kérdésben döntés.
Az Országos Tanács a hatáskörébe utalt ügyek intézését - ha ez a R.-ben foglalt cél érdekében helyesnek mutatkozik - az illetékes Megyei Tanácsra ruházhatja.
64. §
Az Országos Tanács az elvi kérdésekben hozott döntéseit a hivatalos lapban közzé teszi. E döntés az alsóbbfokú végrehajtási szervekre is kötelezők.
65. §
Az Országos Tanács tekintetében egyébként megfelelően alkalmazni kell a jelen rendeletnek a következő rendelkezéseit: fogadalomtétel (7. §), teljes ülés (51. §), tárgyaló tanácsok (52. §), a földmivelésügyi miniszter képviselete (54. §), a soronkivüli ügyintézés (55. §), a tárgyalás nyilvánossága (56. §), a határozathozatal (57. §), a tagok tiszteletdíja (58. §), az iratkezelés (59. §).
A fogadalmat az elnök és az elnökhelyettes a földmivelésügyi miniszter kezébe teszi. A teljes ülésre a földmivelésügyi minisztert mindig meg kell hivni. A tárgyaló tanács akkor határozatképes, ha a tanács vezetőjén felül legalább öt tag van jelen.
VII. FEJEZET
A termelés biztosítása
66. §
Mind a Földigénylő Bizottságok, mind a Megyei Tanácsok kötelesek gondoskodni arról, hogy a földreform mielőbbi végrehajtása mellett a termelés szempontjai figyelembe vétessenek.
Ezért, ha a felosztásra kerülő ingatlanon a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat a kis haszonbérlők már megkezdték, őket a folyó gazdasági év végéig bérletükből kimozdítani nem szabad. Az igényjogosultak a következő gazdasági évtől kezdődően léphetnek birtokba, részükre azonban az ingatlant a többi igényjogosult ingatlanával egyidejűleg ki kell mérni. A megváltásra kerülő ingatlanrészt, valamint a megváltást szenvedő részére visszamaradó részt ugy keli kijelölni, hogy a gazdálkodást mind a megváltott, mind a megváltás alá nem kerülő részen okszerűen folytatni lehessen.
Az esetben, ha a megváltás alá kerülő ingatlanhoz képest kellő számu igényjogosult nincs, s az igényjogosultak kielégítése után fennmaradó ingatlant (maradékbirtokot) mintagazdaság, telepítés céljára, vagy egyéb közérdekű célra még nem lehet felhasználni, a megváltást szenvedő, haszonbérlet esetében pedig a haszonbérlő köteles ezen az ingatlanon (mardékbirtokon) is a rendes gazda gondosságával gazdálkodni mindaddig, amig a felhasználás tekintetében döntés nem történik.
Az élő és holt felszerelés, valamint a gazdasági épületek felhasználásával ugy kell eljárni, hogy biztosítva legyen azoknak a termelésben a lehető legnagyobb teljesitménnyel való részvétele.
VIII. FEJEZET
Büntető és záró rendelkezések
67. §
Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, a R. 54. §-ában foglaltak szerint büntetendő.
68. §
A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Debrecen, 1945. évi március hó 28.-án.
Nagy Imre s. k.,
földmivelésügyi miniszter
Melléklet a 33000/1945. FM rendelethez
I. sz. minta a 600/1945. ME rendelet végrehajtásához
II. sz. minta a 600/1945. ME rendelet végrehajtásához
III. sz. minta a 600/1945. ME rendelet végrehajtásához
