28260/1945. UM rendelet
az épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló jogszabályok hatályának a vidéki városukra való kiterjesztése tárgyában
A Budapesten és környékén lévő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállításáról szóló 5120/1945. ME sz. rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a 4. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértve - a következőket rendelem:
1. §
Az 5120/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R., Magyar Közlöny 1945. évi 83. szám) hatálya - Budapesten és a környékéhez tartozó megyei városokon (Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) felül - a többi törvényhatósági jogú és megyei városra (a továbbiakban: vidéki városok) is - azok tanyai településeinek kivételével - kiterjesztetik. A R. szövegét a jelen rendelet A) melléklete tartalmazza.
Helyreállítási kötelezettség
2. §
(1) A vidéki városokban lévő lakható vagy lakhatóvá tehető épület 20 m2-nyi vagy ennél nagyobb felületen megrongált tetőzetét az épület tulajdonosa, illetőleg az, aki az épülettel rendelkezni jogosult (haszonélvező, öröklakás tulajdonosa vagy haszonélvezője, a továbbiakban: tulajdonos) köteles az 1945. évi november hó 30. napjáig helyreállítani; a munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni. A 20 m2-nél kisebb felületű és szerkezeti rongálással össze nem függő tetősérülés helyreállításának legkésőbb az 1945. évi október hó 15. napjáig meg kell történnie. Nem terheli a fentiekben meghatározott helyreállítási kötelezettség a vidéki városokhoz tartozó tanyai településeken lévő épület tulajdonosát.
(2) Lakhatóvá tehetőnek kell tekinteni az olyan megrongált épületet is, amely a tetőzet helyreállításán kívül később még további javításokra is szorul, de a tetőzet haladéktalan helyreállítására az állagmegóvás céljából feltétlenül szükség van. Azt, hogy a R. alkalmazása szempontjából az épületet lakhatónak, illetőleg lakhatóvá tehetőnek kell-e tekinteni, az elsőfokú építésügyi hatóság állapítja meg. A határozat ellen annak közlésétől számított öt nap alatt az érdekelt háztulajdonosok és bérlők az országos építésügyi kormánybiztoshoz (a továbbiakban: kormánybiztos) fellebbezhetnek. A fellebbezést a kormánybiztos illetékes kirendeltségénél (B) melléklet) kell benyújtani: ugyanide kell az elsőfokú határozatot fellebbezés hiányában is, késedelem nélkül felterjeszteni. A kormánybiztos az ilyen határozatot - annak felterjesztésétől számított tizenöt nap alatt - hivatalból megváltoztathatja.
(3) A tulajdonos az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség alól mentesül, ha a jogerős határozat szerint az épület lakható vagy lakhatóvá tehető ugyan, de a kormánybiztos a tetőzet helyreállítását anyag- vagy munkaerőgazdálkodási szempontból nem tartja kívánatosnak és ezért a kölcsön folyósítását megtagadja.
(4) A helyreállítási kötelezettség kiterjed a tetőzeten kívül az épületnek a tetőzettel összefüggő olyan szerkezeti részeire is, amelyeknek helyreállítása szükséges ahhoz, hogy az épület állaga a csapadéktól további károsodást ne szenvedjen, illetőleg amelyeknek helyreállítása fennálló veszély elhárítása végett mellőzhetetlenül szükséges. A kormánybiztos által elrendelt és az állagmegóvás céljából feltétlenül szükséges aláducolási munkálatok is a, jelem rendelet szerint végezhetők el.
Nyilatkozattételi kötelezettség
3. §
(1) A tulajdonos a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tíz nap alatt köteles az elsőfokú építésügyi hatóságnál nyilatkozatot tenni arról, hogy a 20 m2-nyi vagy ennél nagyobb felületen megrongált tetőzetet a jelen rendeletben szabályozott hitel igénybevételével vagy anélkül kívánja-e helyreállítatni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az épület megjelölését utca és házszám szerint, a tulajdonos nevét és lakcímét, a tetőzet károsodásának mértékét (m2-ben), az ezt megállapító szakiparos vagy mérnök nevét és lakcímét, valamint a szükségelt anyag mennyiségét és minőségét.
(2) Az elsőfokú építésügyi hatóság a nyilatkozatban foglalt adatok valóságát ellenőrzi, azokra az épületekre vonatkozóan pedig, amelyek tekintetében a tulajdonos a nyilatkozattételt elmulasztotta, az (1) bekezdésben felsorolt adatokat a tulajdonos költségére helyszíni kiszállás útján megszerzi. A nyilatkozatokban foglalt, illetőleg a hivatalból megszerzett adatokat a kormánybiztos által kiadandó utasítás szerint jelentésbe kell foglalni és legkésőbb az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltétől számított tíz nap alatt az illetékes kormánybiztosi kirendeltséghez be kell nyújtani.
(3) Elhagyott épületek tekintetében a nyilatkozattételi kötelezettség az elhagyott javak kormánybiztosát terheli és ő gondoskodik a jelen rendeletnek megfelelően a helyreállítási munkálatok elvégzéséről is.
Rendkívüli épületjavítási hozzájárulás
4. §
(1) A vidéki városokban szükséges helyreállítási munkálatok elvégzésének biztosítására az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól, úgyszintén a Budapesti Épületjavítási Alaptól elválasztott külön alap: Vidéki Épületjavítási Alap (a továbbiakban: Alap) létesíttetik.
(2) A vidéki városokban lévő összes épületek tulajdonosai, illetve bérlői - a tanyai településeken lévő épületek tulajdonosainak, illetve bérlőinek kivételével - az 1945. évi október hó 1. napjától az 1947. évi július hó 31. napjáig terjedő időre, függetlenül attól, hogy az épület helyreállításra szorul-e, a Vidéki Épületjavítási Alap javára a R. 3. és 4. §-ában meghatározott mértékű rendkívüli épületjavítási hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) kötelesek fizetni.
(3) A hozzájárulásnak a R. 4. §-ában megállapított mértéke szempontjából a tulajdonos megállapítása irányadó, a bérlő azonban az ellen az állami adóhivatalnál észrevétellel élhet. A tulajdonosnak a hozzájárulás mértékére vonatkozó megállapítását az állami adóhivatal hivatalból is megváltoztathatja. Az elsőfokú hatósági határozat ellen a R. 6. §-ában megállapított jogorvoslatnak van helye;
(4) Annak megállapításában, hogy a helyiség a R. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alá eső fényűzési célt szolgál-e, nem az üzlet elnevezése vagy az iparigazolványban foglalt megjelölés, hanem az ott folytatott ipar jellege irányadó. A vendéglő vagy kávéház osztályon felüli jellegét az illetékes ipartestület állapítja meg a tagjai sorába nem tartozó iparűzők üzemére nézve is és megállapítását a háztulajdonossal és az illetékes állami adóhivatallal a jelen rendelet hatálybalépését, illetőleg az üzem megnyitását követő öt nap alatt közli.
(5) A fényűzési célt szolgáló helyiségekre megállapított hozzájárulást kell fizetni akkor is, ha a helyiségben az albérlő űz ilyen jellegű ipart. A főbérlő ilyenkor a hozzájárulásnak ebből adódó többletét az albérlőre átháríthatja
(6) Egyebekben a kiszámítás, a befizetés, a nyilvántartás és az átutalás módozatai tekintetében a pénzügyminiszter 121000/1945. PM rendelet (Magyar Közlöny 1945. évi 113. szám) az irányadó.
A helyreállítási kölcsönök folyósítása
5. §
A tulajdonos a rendelkezésre álló anyagmennyiséghez mérten az Alapból a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban: PK) közvetítésével a pénzintézetek útján tetőhelyreállítási kölcsönben részesülhet.
6. §
(1) A kölcsön iránti kérvényt két példányban kell előterjeszteni, mégpedig egy példányt az elsőfokú építésügyi hatóságnál, egy példányt pedig annál a PK. által megbízott pénzintézetnél, amellyel a kérelmező a kölcsönnyújtást lebonyolítani kívánja.
(2) A kérvénynek tartalmaznia kell:
1. az épület fekvését utca és házszám szerint, továbbá az épület telekkönyvi megjelölését,
2. a tulajdonos nevét és lakcímét,
3. a tetőzet állapotának leírását és károsodásának mértékét m2-ben.
4. a tetőzet tervezett helyreállításának rövid leírását,
5. annak feltüntetését, hogy az épület hány emeletes, továbbá az épületben lévő lakások és egyéb helyiségek számát, annak megjelölésével, hogy ezek közül ezidőszerint hány lakhatatlan (egészben vagy részben),
6. az épület 1945. évi július havi nyers házbérjövedelmét, ilyennek hiányában a házadó alapjául szolgáló haszonérték összegét,
7. a jelen rendelet értelmében fizetendő hozzájárulás havonkénti összegét,
8. annak a PK. által megbízott pénzintézetnek a megjelölését, amellyel a kérelmező a kölcsönügyletet lebonyolítani kívánja,
9. a felelős építési vállalkozó nevét és lakását.
10. a kérelmezett kölcsönösszeg nagyságát.
(3) A kérvény mindkét példányához csatolni kell: a tetőjavítás költségvetését, valamint a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott nyilatkozat másolatát.
(4) A kérvényben a tulajdonosnak köteleznie kell magát arra, hogy a helyreállítási munkálatok egész tartama alatt aláveti magát a hivatalos ellenőrzésnek és mindazoknak a rendelkezéseknek, amelyeket a jelen rendelet a hitelezési viszony tekintetében megállapít.
(5) Az 1924: XII. törvénycikk alapján létesült társasházak tulajdonostársainak képviseletére a jelen rendeleten alapuló minden eljárásban a telekkönyvi hatósághoz bejelentett közös képviselő jogosult. Ehhez képest a tulajdonostársak a kölcsönt a közös képviselő utján veszik fel és ugyancsak a közös képviselő gondoskodik a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről is. A kölcsön biztosítására a jelzálogjogot a közös képviselő által aláirt kötelezvény alapján mind a törzsbetétbe, mind az albetétekbe be kell jegyezni.
A kölcsönkérelmek elbírálása
7. §
(1) Az elsőfokú építésügyi hatóság a kérvényt javaslattétel céljából a helyi véleményező bizottságnak adja ki. Ezt a bizottságot a polgármester a jelen rendelet hatálybalépése után haladéktalanul megalakítani köteles. A véleményező bizottság elnöke a polgármester vagy az általa kijelölt városi főtisztviselő, tagjai a törvényhatósági bizottság, illetőleg a megyei városi képviselőtestület négy kiküldöttje. A véleményező bizottság a kérvény benyújtásától számított nyolc nap alatt köteles megtenni javaslatát. A javaslatot az elsőfokú építésügyi hatóság a kérvénnyel és a vállalati összeg figyelembevételével készített saját javaslatával együtt haladéktalanul felterjeszti az illetés kormánybiztosi kirendeltséghez. A vállalati összeg kiszámításánál a kormánybiztos által megállapított anyagárakat és a hatóságilag jóváhagyott munkabéreket kell alapul venni. A vállalati összeget az építőmester illetőleg a vállalkozó írásbeli ajánlatával kell igazolni.
(2) A pénzintézet a kölcsönfolyósítás jogi és gazdasági előfeltételeit haladéktalanul meg vizsgálja és a kérvényt véleményes jelentésével együtt az illetékes kormánybiztosi kirendeltséghez nyolc nap alatt felterjeszti.
(3) A helyi véleményező bizottság és az elsőfokú építésügyi hatóság javaslata, valamint a pénzintézet véleményes jelentése alapján a kormánybiztos állapítja meg, hogy a tulajdonos az Alapból milyen összegű kölcsönben részesíthető.
(4) Ha a kormánybiztos a tulajdonosnak kölcsönre való igényjogosultságát és a kölcsön összegét megállapítja, erről őt a kölcsön összegének közlésével a pénzintézet útján értesíti. Ugyanígy értesíti a tulajdonost arról, ha az előterjesztett kérelmet nem találja teljesíthetőnek.
A hitelnyújtás és a törlesztés módozatai
8. §
(1) A tulajdonos a kormánybiztos által engedélyezett kölcsönre vonatkozó kötelezvény aláírása céljából az értesítés (7. § (4) bekezdés) kézhezvételét követő három nap alatt a pénzintézetnél jelentkezni tartozik. Ennek elmulasztása esetében a kölcsön folyósítására vonatkozó engedély hatályát veszti és a tulajdonost - hacsak nem igazolja, hogy a munkálatokat megkezdte - úgy kell tekinteni, mint aki a helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) . A pénzintézet a kölcsönügylet megkötéséről vagy az ügyletkötés elmaradásának okáról az illetékes kormánybiztosi kirendeltséget haladéktalanul értesíti.
9. §
(1) A pénzintézet a kölcsönösszegnek a szükséges anyagok megvételére szolgáló részét az anyagszámlák alapján, a kölcsönösszegnek a munkabérek kifizetéséhez szükséges részét pedig - a munka előrehaladásához képest - a munkabérjegyzékek alapján folyósítja, a kormánybiztos által megállapított irányelvek szerint. A kölcsönösszeg utolsó 10%-a mindamellett csak abban az esetben utalható ki, ha az elsőfokú építésügyi hatóság megállapítása szerint a helyreállítási munkálatokat befejezték és a kivitelezés megfelel a kormánybiztos által jóváhagyott tervnek és költségvetésnek.
(2) A pénzintézet a kölcsönt kötelezvény alapján folyósítja, a kölcsönösszegről váltót nem követelhet.
(3) A pénzintézet a kölcsön biztosítása céljából az adós ingatlanára a R. 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a PK. javára jelzálogjogot kebeleztet be.
10. §
(1) Az adós a kölcsönt elsőiben az 1947. évi augusztus hó 10. napjától kezdődő és az évi 6%-os kamatot is magábanfoglaló negyedévi előleges törlesztő részletekben tíz év alatt köteles visszafizetni, joga van azonban a kölcsöntartozás tőkeösszegét tizenötnapi felmondás mellett kártalanító díj (storno-dij) fizetése nélkül egyösszegben bármikor visszafizetni vagy tartozására az esedékessé váló törlesztő részletet meghaladó visszafizetést is teljesíteni.
(2) A kölcsön felvételétől az 1947 évi augusztus hó 10. napjáig terjedő időre járó évi 6%-os kamatot az adós félévi előleges részletekben köteles megfizetni. Ha az adós fizetési késedelembe esik, késedelmi kamat címén a bíróilag érvényesíthető legmagasabb kamatot köteles megfizetni. Ebben az esetben a törlesztő részlet átértékelés alá eső felerészét a teljesítés időpontjára irányadó átértékelési kulcs alapulvételével kell megfizetni.
Az ellenőrzés
11. §
(1) A kölcsönöket kizárólag a kormánybiztos által jóváhagyott terv szerinti helyreállítási munkálatok költségének fedezésére, szabad felhasználni. A kormánybiztos a benyújtott helyreállítási tervet módosíthatja, a munkálatok kivitelezésének módját megszabhatja és erre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását a kölcsön folyósításának előfeltételéül is kikötheti.
(2) A kölcsön folyósítása esetében a tulajdonos köteles a helyreállítási munkálatokat haladéktalanul megkezdeni és az ehhez szükséges anyagokról gondoskodni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítését, valamint a helyreállítási munkálatok megfelelő kivitelezését és a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását a kormánybiztos bármikor ellenőriztetheti.
(4) Ha az ellenőrzéssel megbízott szakközeg megállapítja, hogy a tulajdonos a helyreállítási munkálatokat nem kezdte meg vagy az végből szükséges előkészületeket nem tette meg avagy nem törekszik a munkálatoknak kellő ütemben való folytatására és a 2. §-ban meghatározott határidőre való elvégzésére, vagy a kölcsönt rendeltetésétől eltérően használja fel, vagy általában a jelen rendelet bármely rendelkezését nem tartja meg, erről az illetékes kormánybiztosi kirendeltségnek haladéktalanul jelentést tesz.
12. §
(1) A 10. § értelmében a tulajdonost terhelő kötelezettségek megszegése vagy elmulasztása esetében a kormánybiztos a kölcsön további folyósítását megszüntetheti és az esetleg már felvett kölcsön azonnali visszafizetését, valamint az épület hatósági helyreállítását is elrendelheti. Ebben az esetben az elsőfokú építésügyi hatóság gondoskodik a munkálatok elvégzéséről és a szükséges anyagokról.
(2) A kölcsönkötelezvényben is ki kell kötni, hogy ha a kormánybiztos az (1) bekezdés alapján elrendeli a kölcsön visszafizetését, a tulajdonos köteles az addig folyósított hitelösszegeket - a hitelviszony megszüntetését kimondó kormánybiztosi határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt - egyösszegben visszatéríteni és az eredetileg kikötött kamat helyett a bíróilag érvényesíthető legmagasabb kamatot megfizetni.
(3) Hatósági helyreállítás esetében az elsőfokú építésügyi hatóság gondoskodik arról, hogy a munkálatok a legtakarékosabb módon végeztessenek el és a költségek a hasonló munkálatoknál szokásos általános költségszínvonalnak megfeleljenek.
(4) Hatósági helyreállítás esetében a szükséges kölcsönt a tulajdonos helyett, de azt kötelező hatállyal a kormánybiztos jogosult felvenni. Az ily módon felvett kölcsön erejéig a kormánybiztos által aláirt kötelezvény alapján a hatósági helyreállítás alá eső épületre a R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint jelzálogjogot kell bekebeleztetni. A kölcsön feltételei ily esetben is azonosak a jelen rendelet alapján egyébként folyósítható kölcsönök feltételeivel.
A rendelet hatálybalépésekor már elvégzett vagy folyamatban lévő munkálatok költségeinek fedezése
13. §
(1) Ha a tulajdonos igazolja, hogy a 2. §-ban meghatározott helyreállítási munkálatokat hitel igénybevételével a jelen rendelet hatálybalépése előtt az épület állagának megóvására alkalmas és a kormánybiztos errevonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon már elvégeztette, vagy a jelen rendelet hatálybalépésekor ilyen módon folytatja, ezeknek a munkálatoknak igazoltan felmerült vállalati összege ereiéig a jelen rendelet 5. §-a szerint az Alaptól kölcsönt igényelhet, feltéve, hogy a közte és a hitelezője között fennálló magánjogi jogviszony nem gátolja korábbi kölcsönének az Alaptól felveendő kölcsönből való visszafizetését. Ugyanezek a szabályok irányadók akkor is, ha a helyreállítási munkálatokat a bérlők végeztették el a tulajdonos terhére, vagy a tulajdonos végeztette el a bérlők által előre kifizetett bérből.
(2) A tulajdonosnak ebben az esetben a kölcsön iránti kérvényéhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyekből kitűnik, hogy a helyreállítási, munkálatokat hitel igénybevételével végeztette el vagy folytatja. A kérvényt az elsőfokú építésügyi hatóság felülvizsgálja és igazolja a tetőzetet ért kár mértékét, a helyreállítás megtörténtét vagy folyamatban létét, valamint a vállalati összeget. A vállalati összeg elbírálásánál a helyreállítás időpontjában érvényes anyagárakat és munkabéreket kell figyelembe venni.
(3) A kölcsön iránti kérelem előterjesztésére és annak elbírálására egyébként a 6-7. §-ok megfelelően irányadók.
(4) A tulajdonos a jelen § alapján felvett összeget annak a tartozásnak kiegyenlítésére, illetőleg törlesztésére köteles fordítani, amely a helyreállítási munkálatok folytán keletkezett.
14. §
A kormánybiztos az anyagtakarékosság érdekében és a munka elősegítése céljából elrendelheti a házak tetőzetének a régitől eltérő szerkezeti helyreállítását. Elrendelheti továbbá az említett célok érdekében a szükségnek megfelelő építkezési módszerek és eljárások alkalmazását.
15. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a R. 14. §-ához képest kihágást követ el és. az ott meghatározott büntetéssel büntetendő az, aki
a) a 3. §-ban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének nem, vagy nem a valóságnak megfelelően vagy nem az előirt időben tesz eleget,
b) a bérlőtől a R. 4. §-ában megszabott hozzájáruláson felül tetőhelyreállitás címén más hozzájárulást is követel vagy fogad el,
c) a 6. § (1)-(3) bekezdése alapján beadott kérelmében a valóságnak nem megfelelő adatokat tüntet fel, vagy a kérelem elbírálása szempontjából lényeges körülményt rosszhiszeműen elhallgat,
d) a 11. § (1) bekezdésében, illetőleg a 13. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a kölcsönt nem rendeltetésszerűen használja fel.
16. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 31-én.
Nagy Ferenc s. k.,
újjáépítési miniszter
A) melléklet a 28260/1945. (IX. 6.) UM rendelethez
Az ideiglenes nemzeti kormány 5120/1945. ME rendelete
a Budapesten és környéken lévő épületek tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállítása tárgyában
B) melléklet a 28260/1945. (IX. 6.) UM rendelethez
