8490/1945. (IX. 25.) ME rendelet

a magyar államrendőrség bndapesti főkapitányságának szerveseiéről és az államrendőrséget érintő egyes kérdések szabályozásáról

A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

A magyar államrendőrség budapesti főkapitányságára vonatkozó különös rendelkezések.

1. § A 6690/1945. ME rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében Nagy-Budapesten a rendőrhatósági teendőket és a végrehajtó szolgálatot a magyar államrendőrség budapesti főkapitánysága látja el; a budapesti főkapitányság élén a főkapitányság vezetője áll.

2. § Nagy-Budapest alatt a székesfőváros területét, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsé-bet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, végül Albertfalva, Békásmegyei, Budatétény, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkut, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár községek területét kell érteni.

3. § (1) A budapesti főkapitányság a központi hivatalban szervezendő ügyosztályokra, továbbá a székesfőváros közigazgatási kerületeinek, valamint a Nagy-Budapesthez tartozó megyei városok és községek területének figyelembevételével megállapítandó, - megfelelő számú - kerületi kapitányságokra tagozódik.

(2) Az ügyosztályok számát és ügykörét, továbbá a kerületi kapitányságok számát és hatósági területét a belügyminiszter állapítja meg.

4. § (1) A budapesti főkapitányság kerületi kapitányságának vezetője a hozzá utalt ügyekben, mint elsőfokú hatóság jár el; másodfokú hatóság általában az államrendőrség budapesti főkapitányságának vezetője; harmadfokú hatóság általában a belügyminiszter. Az olyan kihágásban, amely valamelyik szakminiszter ügykörébe tartozó ügyben merült fel, harmadfokon a belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács határoz.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a budapesti főkapitányság vezetője elsőfokú hatóságként jár el, másodfokú hatóság a belügyminiszter

5. § (1) Az államrendőrség budapesti főkapitányságának állományába kinevezett alkalmazottak kőtelesek belügyminiszter által megjelölt szaktanfolyamot a meghatározott időben elvégezni és a tanfolyam elvégzése után az elöírt szakvizsgát letenni. Azt, aki a tanfolyamon megfelelő eredményt, nem mutat fel, vagy aki a szakvizsgát a meghatározott időben le nem teszi, állásából el kell bocsátani.

(2) Az államrendőrség budapesti főkapitánysága állományába tartozó alkalmazottak kinevezésének visszavonása, véglegesítése, ranghelyének megállapítása és a rangsorozati nyilvántartások vezetése ügyében a 6290/1945. ME rendelet rendelkezését kell alkalmazni.

(3) A belügyminiszter az államrendőrség budapesti főkapitányságának állományába kinevezett alkalmazottakat bármely állomáshelyre áthelyezheti.

A magyar államrendőrségre vonatkozó általános rendelkezések

6 §

(1) A magyar államrendőrség hatáskörébe tartozik működési területén:

a) a közbiztonsági rendészet egész körének ellátása;

b) az igazgatási rendészet gyakorlása azokban a közigazgatási ügyekben, amelyeknek intézését valamely jogszabály kifejezetten az államrendőrség hatáskörébe utalja;

c) a rendőri büntetőbíráskodás gyakorlása a közigazgatási hatóságok elé tartozó azokban a kihágásokban, amelyek az államrendőrségi hatóságok intézkedése alá eső közigazgatási ügyekben merültek fel, továbbá azoknak a kihágási ügyeknek elbírálása, amelyeket valamely jogszabály kifejezetten az államrendőrség hatáskörébe utal;

d) a szorosan vett rendőri szolgálat ellátása valamennyi közigazgatási ügyben.

(2) Az 1690/1945. ME rendelet 6. §-a hatályát veszti

7. §

(1) A magyar államrendőrség kötelékébe csak az nevezhető ki, aki magyar állampolgár, tizennyolcadik életévét betöltötte, ép, egészséges és a szolgálat ellátására testileg alkalmas, gondnokság, csőd alatt nem áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve nincs, szabadságvesztés büntetés hatálya alatt nem áll, élet, vagyon vagy szemérem elleni bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik, s az alábbi 10. §-ban megkívánt képesítéssel rendelkezik.

(2) A volt tanácsköztársaság alatti magatartás és azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elitélt, illetőleg hátránnyal sújtott személyeknél a 285/1945. ME rendelet 1. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § A magyar államrendőrség tagjai közül a III., IV. és V. fizetési osztályba soroltakat a belügyminiszter előterjesztésére a miniszterelnök, a VI-XI. fizetési osztályba soroltakat a belügyminiszter, a XII-XV. fizetési osztályba soroltakat a budapesti, illetőleg vidéki főkapitányság vezetője nevezi ki.

9. §

(1) A magyar államrendőrség hatáskörébe eső tennivalókat a magyar államrendőrség tagjai a következő állománycsoportok szerint tagozódva látják el:

I. Hatósági szolgálatot ellátók állománycsoportja,

II. Végrehajtó,

A) rendőri őrségi,

B) nyomozó szolgálatot ellátók állománycsoportja.

III. Egészségügyi (állategészségügyi) szolgálatot ellátók állománycsoportja.

IV. Műszaki szolgálatot ellátók állománycsoportja.

V. Számvevőségi szolgálatot ellátó állómánycsoportja.

VI. Irodai szolgálatot ellátó állomány csoportja.

VII. Hivatal altiszti szolgálatot ellátott állománycsoportja.

(2) A I., II/A. és III. állománycsoportba soroltak egyenruha- és fegyverviselésre vannak kötelezve, a II/B. állománycsoportba, továbbá a többi állománycsoportba tartozó olyan alkalmazottak, akik a személyes szabadság korlátozásával járó intézkedést foganatosítanak, pisztolyt viselnek.

10. §

(1) A jelen rendelet 7. §-ában megkívánt feltételek igazolása esetén az I. állománycsoportba az nevezhető ki, aki a tudományegyetemen jogi, vagy államtudományi tudori, vagy a budapesti közgazdasági tudománykaron közgazdaságtudomány tudori oklevelet, vagy a műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgazdaságtudományi karának közigazgatási osztályán közgazdaságtudományi doktori oklevelet szerzett, vagy akinek legalább középiskolai érettségije, illetőleg ezzel egyenértékűnek tekintendő végzettsége van.

(2) A II/A. állománycsoportban a IV.-XI. fizetési osztályba kinevezhető, akinek előző rendőrtiszti, rendőrtiszthelyettesi, vagy rendőri, illetőleg honvéd (partizán) tiszti, tiszthelyettesi, vagy legénységi szolgálata van és a rendőrségi végrehajtó tiszti szolgálat ellátására alkalmas.

(3) A II/A. állománycsoportban a XII-XV. fizetési osztályokba, továbbá a II/B. állománycsoportba az nevezhető ki, aki irni és olvasni tud.

(4) A III., IV., V., VI. és VII. állománycsoportba tartozóktól megkívánható képesités tekintetében a jelenleg hatályban levő törvényes rendelkezések az irányadók.

(5) A képesítési kellék alóli felmentésnél az 1.150/1945. ME rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A magyar államrendőrség tagjai részére előirt tanfolyam hallgatása, vagy a szakvizsga letétele alól indokolt esetben felmentést a belügyminiszter adhat.

11. §

(1) A rendőrség fegyverhasználatáról szóló 1932: XIII. tc. 1. §-ának (1) bekezdése a következő 7., 8. és 9. pontokkal egészül ki;

"7. azzal szemben, aki háború idején, vagy rendkívüli viszonyok között magát gyanússá teszi és a hozzáintézett felhívásra kielégítő válasz nélkül elszalad;

8. ha az országhatáron és az országhatár mentén a községeken kivül vezető mellékutakon éjjel - árukkal, vagy más szállítmányokkal pedig nappal is - három vagy több egyén a fegyverhasználattal fenyegető rákiáltás ellenére meg nem áll, hanem egyenként vagy valamennyien megfutamodnak és feltartóztatásukra más mód nincs;

9. ha az országhatáron és az országhatár mentén a hazai partokon, vagy annak közelében éjjel - fedett vagy megrakott vizijármű-yckkel pedig nappal is - gyanús egyéneket talál, s ezek a fegyverhasználattal fenyegető kétszeri rákiáltásra meg nem állnak, illetőleg ebbeli szándékuknak kétségtelen bizonyítékát nem adják, hanem egyenként vagy valameny-nyien menekülni igyekeznek."

(2) A rendőrség fegyverhasználatáról szóló 1932. évi XIII. tc. 1. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés 7. pontjában foglalt rendelkezés csak a közrendet, vagy az állami rendet veszélyeztető nagyobbarányu mozgalmak, vagy háború esetében a magyar kormány által külön megjelölt területen és időpontban lép érvénybe.

(4) Az (1) bekezdés 8. és 9. pontjai esetében semmi körülmények között nincs helye a fegyverhasználatnak olyan személyek vagy járó-művek ellen, amelyek már túljutottak az ország határán."

(5) A volt m. kir. rendőrség fegyverhasználati jogának a budapesti főkapitányság illetékességi területén való kiterjesztése tárgyában kiadott 2.330/1944. ME rendelet hatályát veszti 12. §

12. §

(1) A volt m. kir. rendőrségre vonatkozó azok a jogszabályok, amelyek az ideiglenes nemzeti kormány rendeleteivel nem ellentétesek, továbbra is hatályban maradnak.

(2) A hatályban maradt jogszabályok alkalmazásánál a "m. kir. állami rendőrség" "m. kir. rendőrség" megjelölések helyett a; "magyar államrendőrség" megjelölést kell érteni és használni.

13. § E rendelet kihirdetésének napján (1945 szept. 25.) lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1945. évi szeptember hó 20-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök