10460/1946. (IX. 13.) ME rendelet

a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának körébe tartozó egyes kérdések szabályozása tárgyában

A minisztérium az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A szabályozás ideiglenes jellege

A házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának körébe tartozó azokban a kérdésekben, amelyeket a jelen rendelet szabályoz, ennek rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amig helyhatósági szabályrendeletnek (1930: XXXIV. tc. 133. §) a jelen rendelet hatálybalépése után alkotott rendelkezése másképen nem rendelkezik.

2. §

A házfelügyelő és a segédházfelügyelő tennivalói

(1) A házfelügyelő vagy helyettese, a segédházfelügyelő köteles a ház felügyeletével, rendbentartásával és tisztántartásával járó minden tennivalót, továbbá a központi fütő- és melegvizszolgáltató berendezés kezelését, - amennyiben a bérbeadótól erre külön megbízást kapott, vagy amennyiben ezeknek a munkáknak elvégzésére korábban is köteles volt - ellátni.

(2) Különösen köteles a házfelügyelő, illetőleg a segédházfelügyelő

a) a járdát a szükséghez képest, de naponkint legalább egyszer seperni és a szükséghez képest locsolni, a kapualjat, a folyósókat, a lépcsőházakat és a folyosók rácsait naponkint seperni, illetőleg leporolni, a kapualját hetenkint legalább kétszer, az udvart, a főlépcsőket és a folyosókat hetenként legalább egyszer felmosni, a folyosókon, a lépcsőházakban és a kapun az ablakokat, valamint a fémtárgyakat havonkint legalább egyszer megtisztitani, az egész házban félévenkint gondos takarítást végezni, a pincét és a padlást negyedévenkint takarítani, a havat - szükség esetében naponkint többször is - a járdáról, továbbá a lakóknak közös használatára szolgáló helyiségekhez, valamint a pincéhez és a padláshoz vezető utakról eltakarítani és ezeket az utakat és a járdát, ha síkosak, szükséghez képest felhinteni és azokról az esővizet leseperni:

b) az udvar, a kapualja, a lépcsők, a folyosók és a lakóknak közös használatára szolgáló helyiségek világításával kapcsolatos tennivalókat ellátni;

c) kapuzárás előtt ellenőrzni, hogy a kapuk csengője működik-e;

d) a kaput a kapuzárásra nézve megállapított időben zárva tartani és csengetésre haladéktalanul kinyitni;

e) az épületet kapuzárás után tűzbiztonsági szempontból megvizsgálni és ellenőrizni, hogy a folyosókon, a lépcsőházakban és a félreeső helyeken nem tartózkodnak-e közbiztonságra aggályos személyek;

f) a felvonót kezelni és azon a szállítást eszközölni; továbbá a központi fütő- és meleg-vizszolgáltató berendezést kezelni, amennyiben ez utóbbi berendezés kezelésével a háztulajdonos megbízta, vagy amennyiben ez a jelen rendelet hatálybalépése előtt az ő kötelessége volt;

g) a ház rendjét és nyugalmát fenntartani;

h) a lakóknak közös használatára szolgáló helyiségek megfelelő használatát ellenőrizni;

f) a szemetei a lakóktól olyan alkalmas időben összeszedni és kihordani, hogy azt a szemét elfuvarozására megállapított időben lehessen elfuvarozni;

j) a hatósági nyomtatványokat utasítás-szerüen és pontosan szétosztani és összegyűjteni;

k) a háztulajdonos, a bérlők és a lakás használatára egyébként jogosultak részéről rendelkezésre bocsátott adatok (bejelentő- és kije-lentölapok) alapján minden lakóról betüsoros nyilvántartó jegyzéket pontosan vezetni;

l) a lakókról vezetett nyilvántartójegyzéket a biróság, a rendőrség vagy más hatóság vagy a posta és távírda közegeinek kívánatára bármikor felmutatni és az erre vonatkozóan kért felvilágosításokat haladéktalanul megadni;

m) a lakókkal szemben tárgyilagos és előzékeny magaviseletet tanúsítani és

n) mindazokat a tennivalókat is ellátni, amelyeknek elvégzésére őt más jogszabály vagy hatósági rendelkezés kötelezi.

(3) A házfelügyelő, illetőleg a segédházfélügyelő a lakók családi életének belső viszonyai, továbbá az egyes lakók részére szóló vagy kézbesített hatósági iratok, valamint a lakóktól a hatóság részére átvett iratok tartama felől csak hatóság részére adhat felvilágosítást.

(4) A (2) bekezdés m) pontjában emiitett magatartás a házfelügyelő háznépére is kőtelező.

6. §

Igénybevétel a házfelügyelői tennivalók körébe nem tartozó szolgálatra vagy munkálatokra

(1) Olyan házban, amelyben a háztulajdonos vagy a bérbeadás felöl rendelkezni jogosult más személy saját lakásán és a házfelügyelő szolgálati lakásán felül egyéb lakás is van, a házfelügyelöt vagy hozzátartozóit a házfelügyelői tennivalók körébe nem tartozó szolgálatra vagy munkálatokra igénybevenni nem szabad, kivéve ha a házfelügyelő azoknak ellátására nézve írásban foglalt szolgálati szerződésben külön dijazás kikötésével kötelezettséget vállalt.

(2) A házfelügyelőt nem szabad kötelezni olyan ipari természetű munkálatok elvégzésére, amelyek a fennálló jogszabályok szerint csak iparjogositvány alapján végezhetők. Nem minő-sülnek ilyen munkálatoknak a közbiztonsági szempontból vagy nagyobb károsodás megelőzése végett rögtöni beavatkozást igénylő, illetőleg ideiglenes helyreállítási célzó munkálatok.

(3) A házfelügyelő a segédházfelügyelőt a házfelügyelői tennivaló körébe nem tartozó szolgálatra vagy munkálatokra nem veheti igénybe.

(4) Az előző bekezdések rendelkezéseivel ellenkező kikötés semmis és az annak alapján teljesített szolgálat vagy munkálatok ellenértékének megtérítése követelhető.

4. §

A házfelügyelő szolgálati lakásáért kikötött külön ellenérték

(1) A házfelügyelői állásnak, illetőleg a házfelügyelő szolgálati lakásának átengedése fejében sem a háztulajdonos, sem a szolgálatából kilépő házfelügyelő, sem más személy ellenértéket nem köthet ki.

(2) Olyan házban, amelyben - a háztulajdonos, illetőleg a bérbeadás felől rendelkezni jogosult más személy saját lakásának és a házfelügyelő szolgálati lakásának számbavétele nélkül - hatnál több lakószoba van, a házfelügyelő szolgálati lakásának használata fejében a házfelügyelői tennivalók elvégzésén felül sem pénzben, sem más szolgáltatásban ellenértéket kikötni nem szabad. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a társas háztulajdonban lévő ház társtulajdonosainak lakásait a lakószobák számának megállapításánál számításba kell venni.

(3) Az előző bekezdések rendelkezéseivel ellenkező kikötések semmisek és az azok alapján adott ellenérték visszakövetelhető, illetőleg a jogtalan kikötés alapján teljesített szolgálat vagy munkálatok ellenértékének megtérítése követelhető.

6. §

Felmondás a házfelügyelővel szemben

(1) A háztulajdonos a házfelügyelő szolgálati jogviszonyát három havi, két évi szolgálat után hat havi felmondással szüntetheti meg.

(2) A háztulajdonos a házfelügyelő szolgálati jogviszonyát az első szolgálati év eltelte előtti időre felmondással nem szüntetheti meg.

(3) A háztulajdonos a hadifogságba esett vagy az elhurcolt (deportált) házfelügyelő szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szüntetheti meg, ha a vele közös háztartásban élő családtagok a házfelügyelői tennivalókat kifogástalanul ellátják.

(4) A felmondás csak bérévnegyed első hónapja 14. napjának 12 órájáig történhetik.

(5) A felmondást írásban kell közölni.

(6) A felmondás következtében a szolgálati jogviszony a felmondás napját magábanfoglaló bérévnegyed végén hat havi felmondás esetében a felmondás napját magébanfoglaló bérévnegyedet követő bérévnegyed végén szűnik meg.

(7) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseivel ellenkező megállapodás semmis.

6. §

A házfelügyelő rögtöni hatálya elbocsátása

(1) A háztulajdonos köteles a házfelügyelőt a szolgálatból rögtöni hatállyal elbocsátani, ha a házfelügyelő szolgálata alatt bűntett miatt, háborús vagy népellenes bűncselekmény miatt, a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946; VII. törvénycikkben meghatározott vagy a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elitélték, vagy részegséggel nyilvános helyen elkövetett botrányokozás, vagy az ebben a rendeletben, vagy az 1930: XXXIV. tc. 138. §-a alapján alkotott szabályrendeletben megállapított kihágás miatt jogerősen ismételten elítélték, vagy ha a házfelügyelő, vagy a vele együtt lakó hozzátartozója erkölcsrendé-szeti ellenőrzés alá kerül.

(2) A háztulajdonos a házfelügyelőt a szolgálatból rögtöni hatállyal elbocsáthatja:

a) ha a házfelügyelő a 2. §-ban meghatározott tennivaló elvégzését ismételt figyelmeztetés ellenére vétkesen elmulasztja, vagy a szolgálati jogviszonyból eredő egyéb kötelességének telje-sitését megtagadja;

b) ha a házfelügyelő a rábízott bérbeszedést elmulasztja, vagy a rábízott értékeket hütlenül kezeli vagy a háztulajdonost egyébként szándékos vagy vétkes magatartással súlyosan megkárosítja, vagy, ha a házfelügyelő vagy hozzátartozója a háztulajdonost vagy hozzátartozóját vagy meghatalmazottját személyi- vagy vagyonbiztonságában veszélyezteti, bántalmazza, becsületében súlyosan megsérti vagy rágalmazza,

c) ha a házfelügyelő kötelességeinek teljesítésére képtelennek bizonyul;

d) ha a házfelügyelő a szolgálati lakásba vagy ennek egy részébe a háztulajdonos beleegyezése nélkül lakót vagy ágyrajárót befogad és azt a háztulajdonos felszólítására azonnal el nem távolítja;

e) ha a házfelügyelő vagy hozzátartozója a lakót személy- vagy vagyonbiztonságában veszélyezteti, bántalmazza, becsületében súlyosan megsérti vagy rágalmazza;

f) ha a házfelügyelő iszákos;

d) ha a házfelügyelő vagy hozzátartozója a házban a rendet vagy a csendet, vagy a lakók között a békét ismételten és súlyosan zavarja vagy a lakókat jogtalan követelésekkel zaklatja.

7. §

Felmondás a segédházfelügyelővel szemben

(1) A segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyát a munkáltató egy havi, két évi szolgálat után három havi felmondással szüntetheti meg. A felmondás csak a hónap utolsó napjára szólhat.

(2) Az 5. § (3) bekezdését a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyának megfelelően alkalmazni kell.

8. §

A segédházfelügyelő rögtöni hatálya elbocsátása

A segédházfelügyelő rögtöni hatályú elbocsátása tekintetében a 6. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

9. §

A háztulajdonossal egy tekintet alá eső személyek

Az előző §-ok rendelkezései irányadók abban az esetben is, ha a házfelügyelő szolgálati jogviszonyából eredő jogok és kötelezettségek a a fennálló jogszabályok értelmében nem a háztulajdonost, hanem más személyt (haszonélvező, házhaszonbérlő, házgondnok, társasháztulajdon esetében a közös képviselő, házkezelői jogkörrel felruházott zárgondnok stb.) illetik.

10. §

Házfelügyelő alkalmazásának kötelezettsége

A Budapest Székesfőváros területén lévő olyan házban, amelyben a jelen rendelet hatálybalépésekor házfelügyelő van alkalmazva, a háztulajdonos, illetőleg a házkezelésre jogosult személy a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tennivalók ellátásáról továbbra is csak házfelügyelő alkalmazása utján gondoskodhatik, feltéve, hogy a házban - a házfelügyelői lakás számbavétele nélkül - tíznél több lakás van.

11. §

Büntető rendelkezések

(1) Amennyiben cselekménye súlyosabb bűntetőrendelkezés alá nem esik, kihágás miatt hat hónapig terjedhető elzárással kell büntetni azt:

1. aki, mint házfelügyelő vagy segédházfelügyelő a 2. §-ban felsorolt, vagy a hivatásával egyébként járó kötelességét cselekvéssel vagy mulasztással megszegi;

2. aki a 4. § (1) bekezdésének rendelkezése ellenére a házfelügyelő állásának, illetőleg szolgálati lakásának átengedése fejében ellenszolgáltatást ajánl, kér, kiköt vagy elfogad, vagy annak ajánlásánál, kérésénél, kikötésénél vagy elfogadásánál szándékosan közreműködik;

3. aki mint háztulajdonos, illetőleg a segédházfelügyelő munkáltatója a 6. § (1) bekezdésének vagy 8. §-ának rendelkezése ellenére 8 házfelügyelőt, illetőleg a segédházfelügyelőt a szolgálatból rögtöni hatállyal nem bocsátja el:

4. aki a 10. §-ban foglalt rendelkezés ellenére neki felróható okból házfelügyelőt nem alkalmaz.

(2) Ha a házat nem maga a háztulajdonos kezeli, az (1) bekezdés 2. és 3. pontjában megállapított kihágás miatt a háztulajdonos helyett az büntetendő, aki a ház kezelésére jogosítva, illetőleg kötelezve van 9. §).

(3) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(4) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik.

(5) A jelen § alapján folyamatba tett büntető eljárásra Budapest Székesfőváros területén kizárólag az államrendőrség budapesti V. kerületi kapitányságának vezetője vagy helyette a belügyminiszter által megbízott rendőrségi tisztviselő illetékes.

(6) Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

12. §

Hatályukat vesztő jogszabályok

A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik:

a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 5777/1941. ME rendelet (R. T. 1976. lap) 43/45-48. §-ai és 49. §-ának 13. pontja,

a nemhivatásos katonai szolgálatot teljesítő személyek, valamint a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletének biztosításáról szóló 6740/1941. ME rendelet (R. T. 3145. lap) 3. §-a,

a polgári peres és nemeres eljárásban, valamint a magánjogi kötelezettségek tárgyában a háború következtében szükségessé vált kivételes szabályok megállapításáról szóló 1990/1942. ME rendelet (R. T. 714. lap) 29. S-a a házfelügyelő és a segédházfelügyelő szolgálati jogviszonyára vonatkozó részében

és általában rendeleteknek és helyhatósági szabályrendeleteknek mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen rendelet rendelkezéseivel ellenkeznek.

13. §

A rendelet hatálybalépésének ideje

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit - a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével - a hatálybalépésekor már fennálló szolgálati jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Budapest, 1946. évi szeptember hó 6-án.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Bojta Béla s. k.,

államtitkár