10820/1946. ME rendelet

az aranyból, vagy arany felhasználásával készült ékszerek, műtárgyak és használati tárgyak előállításának és forgalmának szabályozása tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az aranyból, vagy arany felhasználásával készült olyan ékszereket, műtárgyakat és használati tárgyakat, amelyeknek anyagában 250 ezredrészt meghaladó mennyiségű színarany van (a továbbiakban: aranytárgyak), valamint az ugynevezett fogászati aranyat, (fogászati nyersanyagot, félkész- és készgyártmányt) a jelen rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve, - előállitani (késziteni), át- vagy feldolgozni, árverésen eladni, elajándékozni vagy élők közötti más jogügylettel elidegeniteni, valamint árverésen megvenni, ajándékul elfogadni, vagy élők közötti más jogügylettel megszerezni, elzálogositani, vagy zálogba venni tilos,

(2) Aranytárgyak javitására vagy aranyozására - a jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének m) és n) pontjaiban meghatározott kivételektől eltekintve - aranyat felhasználni tilos.

(3) Aranytárgyakról kiállitott letéti jegyet (zálogjegyet, árverési jegyet és átvételi elismervényt) - a jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontjaiban meghatározott kivételektől eltekintve - árverésen eladni, elajándékozni, vagy élők közötti más jogügylettel elidegeniteni, továbbá árverésen megvenni, ajándékul elfogadni, vagy élők közötti más jogügylettel megszerzeni, elzálogosítani vagy zálogba venni tilos.

2. § (1) A jelen rendelet 1. §-ában meghatározott tilalom nem vonatkozik:

a) a postatakarékpénztár részére elárverezés céljából átadott aranytárgyaknak a postatakarékpénztár áltál tartott árverésen való eladására, illetőleg ily árverésen való megvételére, A postatakarékpénztár az aranytárgyaknak elárverezés céljából való átvételét Indokolás nélkül megtagadhatja,

b) aranytárgyaknak a postatakarékpénztár zálogházainál való elzálogosítására,

c) aranytárgyaknak megfelelő iparigazolvánnyal biró iparos (kereskedő) által való előállitására (készitésére) és üzletének körében való eladására, illetőleg aranytárgyaknak ily iparostól (kereskedőtől) való megvételére. A belföldi forgalom részére a jelen rendelet hatálybalépésének napja után előállított (készített) aranytárgy nyersarany sulya (ötvözeti sulya) azonban a 30 grammot nem haladhatja meg,

d) olyan jogügyletre, amelynek a tárgya kötelezettségvállalás aranytárgy átdolgozására, feltéve, hogy az átdolgozást megfelelő iparigazolvánnyal biró iparos (kereskedő) végzi. Az Ily ügyletkötés alapján belföldi forgalom részére a jelen rendelet hatálybalépésének napja után átdolgozás utján előállitott aranytárgy nyersarany sulya (ötvözeti sulya) a 30 grammot nem haladhatja meg.

e) aranytárgyaknak megfelelő iparigazolvánnyal biró iparos (kereskedő) részére történő eladására, illetőleg ily iparos (kereskedő) részéről történő megvételére,

f) megfelelő iparigazolvánnyal biró iparossal (kereskedővel) kötött olyan jogügyletre, amely aranytárgynak más aranytárgy ellenében való szolgáltatására vonatkozik (csere),

g) aranytárgyakra és ilyen tárgyakról kiállitott letéti jegyre (zálogjegyre, árverési jegyre és átvételi elismervényre) vonatkozó hagyatéki osztályos egyességre, házastársaknak egymásközötti jogügyleteire, valamint a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi ügyletekre,

h) aranytárgyaknak és ilyen tárgyakról kiállitott letéti jegyeknek (zálogjegyeknek árverési jegyeknek és átvételi elismervényeknek) fel- és lemenő ági vagy unokatestvérnél nem távolabbi oldalági rokonok között való elajándékozására, illetőleg ajándékul való elfogadására továbbá jegygyűrűknek jegyesek között való elajándékozására, illetőleg ajándékul való elfogadására,

i) 30 grammot meg nem haladó sulyu aránytárgyaknak szokásos alkalmi ajándékozására és ily ajándék elfogadására,

I) fogászati aranynak (fogászati nyersanyagnak, félkész- és készgyártmánynak) fogorvos és megfelelő iparigazolvánnyal biró iparos (fogtechnikus) működése (ipara) körében való előállítására, átdolgozására, javitására és felhasználására,

k) fogorvos (fogtechnikai) az általa kezelt beteg között a fogorvosi munka elvégzéséhez szükséges arany tekintetében, valamint fogorvos és megfelelő iparigazolvánnyal biró iparos (fogtechnikus) között fogászati arany (fogászati nyersanyag, félkész- és készgyártmány) tekintetében létrejött ügyletekre,

I) drágakő vagy igazgyöngy felhasználásával készült olyan ékszerre, műtárgyra, vagy használati tárgyra, avagy az ezekről kiállított letéti jegyre, melynél a felhasznált aranyötvözet sulya nem haladja meg az 5 grammot és értéke nem nagyobb a tárgy teljes értékének 10%-ánál,

m) aranytárgyaknak megfelelő iparigazolvánnyal biró iparos által történő javitására,

n) aranyozásra jogositó iparigazolvánnyal biró iparos által végzett aranyozási munkálatokra.

(2) Annak, aki megfelelő iparigazolvánnyal nem rendelkezik és személyes használatra nem szolgáló, illetőleg kegyeleti tárgynak nem tekinthető aranytárgynak, vagy bármely személyes használatra szolgáló, illetőleg kegyeleti tárgynak tekintendő, de - a már meglévő aranytárgyak figyelembevételével - a 8.400/ 1946. M. E. számu rendelet 1. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott mennyiségét meghaladó mennyiségü aranytárgynak, akár a jelen § szerint engedélyezett ügylet révén, akár más módon tulajdonába vagy birtokába jut, a bejelentési kötelességet az emlitett rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell teljesíteni,

(3) A jelen 8-ban foglalt rendelkezések a 8.400/1946. M. E. számu rendelet 3. §-a (3) bekezdésben foglalt, az aranytárgyak bejelentésére és a Magyar Nemzeti Bank engedélyezést jogkörére vonatkozó rendelkezésnek hatályát nem érintik.

3. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezésekkel kapcsolatos teendők ellátására Aranyellenőrző Bizottság alakul. Az Aranyellenőrző Bizottság működésére vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter állapitja meg.

(3) Az Aranyellenőrző Bizottság elnöke a Budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnok miniszteri biztosa. Alelnökét és titkárát a pénzügyminiszter nevezi ki. Tagjai a pénzügyminiszternek, az iparügyi miniszternek, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek, a népjóléti miniszternek, a postatakarékpénztárnak és a Magyar Nemzeti Banknak egy-egy kiküldötte.

(3) Az Aranyellenőrző Bizottság ülésein a Magyar Nemesfémhitelesitő Hivatalnak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, a Budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnoknak, a Nemesfémipari Munkások Szabadszakszervezetének, a Budapesti Arany- Ezüstművesek, Ékszerészek, Aranyverők és Ötvösök Ipartestületének, az Órás Ipartestületnek, a Nemesfémiparosok, Kereskedők és Órások Országos Szövetségének, a Magyar Fogászok Szabadszakszervezetének, a Fogtechnikusok Ipartestületének és a Magyar Orvosok Szabadszakszervezete fogorvosi szakcsoportjának egy-egy kiküldötte, valamint az Aranyellenőrző Bizottság által a szükséghez képest meghivott más szakértő tanácskozási joggal vehet részt.

4. § A Magyar Nemzeti Bank az aranytárgyak előállitásával, feldolgozásával vagy forgalombahozatalával foglalkozó iparosok (kereskedők) tekintetében, valamint az ugynevezett fogászati aranyra (fogászati nyersanyagra, félkész- és készgyártmányra) nézve a fogorvosok (fogtechnikusok) tekintetében a 8400/1946. ME rendeleten (Magyar Közlöny 169. szára) alapuló jogait vagy azoknak egy részét az Aranyellenőrző Bizottság utján gyakorolja.

5. § (1) Megfelelő iparigazolvánnyal biró iparos (kereskedő) aranytárgyat csak az Aranyellenőrző Bizottság által a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben megállapitott irányáron vásárolhat. Az aranytárgyak legmagasabb kereskedői eladási árát az Aranyellenőrző Bizottság a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben állapitja meg.

(2) Az iparos (kereskedő) az ily módon megvett aranytárgyat az Aranyellenőrző Bizottságnak a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben kibocsátott felhívására, a felhivás kézhezvételétől számitott három nap alatt az Aranyellenőrző Bizottság által megállapitott módozatok szerint köteles vételre felajánlani a postatakarékpénztárnak.

(3) A postatakarékpénztár a felajánlott aranytárgyat az Aranyellenőrző Bizottság által a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben megállapitott áron, valamint az Aranyellenőrző Bizottság által megállapitott jutaléknak és költségnek az iparos (kereskedő) részére történő téritése mellett a felajánlás napjától számitott 15 nap alatt átvenni köteles.

6. § Az iparos (kereskedő) az aranytárgyakra vonatkozó üzleti forgalmáról (előállitás, át- vagy feldolgozás, vétel, eladás, bizomány, csere, stb.), valamint a fogorvos (fogtechnikus) működése (ipara) körében bármilyen cimen átvett, megszerzett, előállitott vagy felhasznált aranyról köteles az Aranyellenőrző Bizottság által megállapitott módozatok szerint nyilvántartást vezetni és a Bizottságnak bejelentést tenni.

7. § A jelen rendelet hatálybalépése után az iparosok (kereskedők) és fogorvosok (fogtechnikusok) részére igazolt forgalmuk figyelembevételével az Aranyel lenőrző Bizottság - az e célra rendelkezésre álló aranykészlethez mérten - aranyat utalhat ki.

8. § (1) Aranytárgy értékesitése végett árverés kitüzésének vagy megtartásának - a jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá eső postatakarékpénztári árverések kivételével - nincsen helye. Ha a végrehajtató, illetőleg hitelező aranytárgynak árverés hatályával való értékesitését kivánja, a biróság, illetőleg közadók módjára történő behajtás esetében a községi előljáróság (városi adóhivatal) egyéb esetekben az arra illetékes más hatóság ezt - az árverés kitűzésének mellőzésével - elrendeli s az erre vonatkozó határozat (végzés) illetőleg közadók módjára történő behajtás esetében a zálogolás jogerőre emelkedése után a tárgyat a postatakarékpénztárnak (Budapest, IX., Kinizsi-u. 2.) küldi meg és egyuttal a postatakarékpénztárral az érdekelt felek (a végrehajtató, illetőleg a hitelező, valamint a végrehajtást szenvedő, illetőleg az adós) nevét és lakcimét, továbbá azt is közli, hogy az értékesités elrendelésére vonatkozó határozat mely napon vált jogerőssé.

(2) A postatakarékpénztár a neki megküldött olyan aranytárgyat, amely régi céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá, amelynek régiségénél vagy kidolgozásánál fogva különleges tudományos, művészeti (iparművészeti) kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van, elárvereztetni, az egyéb aranytárgyat pedig az értékesités elrendelésének jogerőre emelkedése napjára irányadó vételáron megvásárolja. A postatakarékpénztár árverés tartása esetében az árverésen befolyt vételárat, egyébként pedig az értékesités elrendelésének jogerőre emelkedése napjára irányadó vételárat a költségek levonása után a birósághoz, illetőleg közadók módjára történő behajtás esetében a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz), egyéb esetekben az illetékes más hatósághoz haladéktalanul megküldi. A megküldött összeg felosztására az árverési vételárra fennálló szabályok, illetőleg közadók esetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók.

(3) Abban a kérdésben, hogy a jelen § értelmében a biróság vagy közadók módjára történő behajtás esetében a községi előljáróság (városi adóhivatal) egyéb esetekben az arra illetékes más hatósag által megküldött aranytárgyat a (2) bekezdés rendelkezéseihez képest a postatakarékpénztár árverés utján köteles-e értékesiteni, vagy e nélkül vásárolhatja-e meg, kétség esetében, valamint az érdekelt felek bármelyikének az értékesités módjáról való értesitésétől számitott nyolc nap alatt közvetlenül a postatakarékpénztárnál előterjesztett kérelmére az Aranyellenőrző Bizottság dönt; a bizottság határozata végérvényes.

(4) Az aranytárgyaknak a postatakarékpénztárhoz való megküldésével és értékesitésével, valamint a vételár megküldésével felmerülő költségek az árverési költségekkel esnek egy tekintet alá.

9. § (1) Annak ellenőrzésére, hogy az ország területén székhellyel (telephellyel) biró mindazok az iparosok (kereskedők), akik akár kizárólagosan, akár egyéb üzletkör mellett aranytárgyak előállitásával, feldolgozásával, vagy forgalombahozatalával foglalkoznak - ideértve az ugynevezett fogászati arany (fogászati nyersanyag, félkész- és készgyártmány) tekintetében a fogorvosokat (fogtechnikusokat) is - a jelen rendeletben megállapitott kötelességeiknek eleget tesznek-e, az Aranyellenőrző Bizottság felvilágositást és adatszolgáltatást kivánhat, továbbá az aranytárgyakra vonatkozó okmányok és bizonyitékok felmutatását kivánhatja, végül a könyvelés alapjául szolgáló okmányokra is kiterjedő vizsgálatot tarthat Ez a vizsgálat nem terjedhet ki az orvosi titoktartás körébe tartozó tényeket tartalmazó feljegyzésekre (könyvekre, kartotékokra, stb.)

(2) Az aranyellenőrző Bizottság és az általa igénybevett szervek a működésük körében tudomásukra jutott adatokat tartoznak bizalmasan kezelni és ezeket az adatokat csak hatósági megkeresésre és csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával közölhetik.

10. § A jelen rendeletben foglalt tilalmak és korlátozások alól az Aranyellenőrző Bizottság a pénzügyminiszter hozzájárulásával indokolt esetben kivételesen felmentést adhat. Az ilyen tárgyu kérelmeket az Aranyellenörző Bizottságnál kell előterjeszteni.

11. § Az aranykészletek bejelentése és az aranyra vonatkozó jogügyletek korlátozása tárgyában kibocsátott 2360/1935. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 38. oldal) és az azt kiegészitő és módositó 7240/1940. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 2.745. oldal) hatályát veszti.

12. § (1) Büntettet követ el és - amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - tiz évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő,

1. aki a jelen rendelet 1. §-ában foglalt valamelyik tilalmat megszegi, vagy kijátssza;

2. az iparos (kereskedő), ha aranytárgyat az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a megállapitott irányártól eltérő áron vásárol vagy ha az aranytárgyat az 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a megszabott határidő alatt vételre fel nem ajánlja.

(2) Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az iparos (kereskedő), ugyszintén a fogorvos (fogtechnikus), ha

1. a 6. §-ban foglalt rendelkezés ellenére nyilvántartást nem, vagy nem megfelelő módon vezet, vagy a nyilvántartásba tudva hamis (valótlan) adatot vezet, avagy a bejelentés megtételét elmulasztja;

2. az Aranyellenőrző Bizottságnak a 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapuló ellenőrzési tevékenységét a felvilágositásadás, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadásával, a valóságnak meg nem felelő adatok szolgáltatásával vagy egyébként szándékosan akadályozza.

(3) A fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések miatt kiszabható vagyoni elégtételre vonatkozó rendelkezéseket (1922: XXVI. tc. 1. § (3) bek., 1939: XIV. tc. 3. § az (1) bekezdésében meghatározott büntettek esetében is alkalmazni kell.

(4) A jelen rendelet alapján büntett miatt elitélt személy iparjogositványát vagy keresőtevékenységének (foglalkozásának) folytatásához szükséges hatósági engedélyét vissza kell vonni, üzlethelyiségét pedig az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről szóló 4.000/1946. M. E. számu rendelet (Magyar Közlöny 77. szám) rendelkezései szerint igénybe kell venni.

(5) Az elkobzásra, valamint arra az esetre, ha az elkobzást nem lehet alkalmazni vagy foganatositani, az 1922: XXVI. tc. 2. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A bünügyi zárlat és a biztositási végrehajtás tekintetében az 1939: XIV. tc. 8. §-ának, a terhelt távollétében folytatott bünvádi eljárás tekintetében pedig az emlitett tc. 7. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott büntettek és vétségek miatt az eljárás a budapesti büntetőtörvényszéknél szervezett uzsorabiróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Az 1922: XXVI. tc. 6. §-ának, ugyszintén a 7070/1941. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 3.222. oldal) 2. §-ának és a 9060/1941. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 3.778. oldal) 4. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

13. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1946. évi szeptember hó 17-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök