11780/1946. ME rendelet

a munkások családi pótlékáról

A minisztérium az 1946:XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

A rendelet hatálya aló tartozó munkáltatók és munkavállalók

1. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - minden olyan betegségi vagy baleseti, vagy öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositási, illetőleg bányanyugbérbiztositási kötelezettség (az alábbiakban: társadalombiztositási kötelezettség) alá eső vállalatra, üzemre, hivatalra és foglalkozásra (az alábbiakban: munkáltató), amely a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalót foglalkoztat. Kiterjed továbbá a jelen rendelet hatálya a háztartási alkalmazottat, valamint házfelügyelőt vagy segédházfelügyelőt foglalkoztató munkáltatókra is.

(2) Nem terjed ki a jelen rendelet hatálya a 6180/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 102. szám) 1. §-ában felsorolt foglalkozási ágak körébe tartozó munkáltatókra, valamint a Magyar Államvasutakra és a Magyar Postára.

2. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - minden társadalombiztositási kötelezettség alá eső munkavállaló.

(2) Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá a 6180/1945. ME rendelet 1. §-ában felsorolt foglalkozási ágakban foglalkoztatott munkavállalók, valamint a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta alkalmazottai.

II. FEJEZET

A családi pótlék

3. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó munkavállalónak családi pótlék jár minden olyan tizenhatodik életévét be nem töltött - törvényes, házasságon kivül született vagy kormányhatósági megerősitéssel örökbefogadott gyermeke, mostohagyermeke és unokája (az alábbiakban: gyermek) után, akit a saját háztartásában tart el.

(2) A tanintézetben (nevelőintézetben) vagy magánszemélyeknél a munkavállaló költségére elhelyezett gyermeket ugy kell tekinteni, mintha a munkavállalóval közös háztartásban élne.

(3) Nem jár családi pótlék a gyermekmenhelyen (árvaházban) elhelyezett, valamint a javitóintézetben levő gyermek, továbbá az olyan gyermek után, aki után a munkavállaló a 2500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 54. szám) vagy egyéb jogszabály, illetőleg szabályrendelet alapján a közszolgálati alkalmazottak részére megállapitott családi pótlékra (nevelési pótlékra) jogosult.

(4) Ugyanaz után a gyermek után ugyanarra az időre csak egy munkavállaló igényelhet pótlékot éspedig a házastársak együttélése esetében elsősorban a férj.

4. § (1) A munkavállaló arra a hónapra jogosult családi pótlékra, amely hónapban a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval (munkáltatókkal) összesen legalább tizenöt napig munkaviszonyban állott. A tizenöt napba a közbeeső vasárnapok és ünnepnapok is beszámitanak.

(2) Ki kell fizetni a családi pótlékot további három hónapra annak a munkavállalónak is, akinek munkaviszonya bármely okból megszünt, ha a munkaviszonyának megszünését közvetlenül megelőzően munkaviszony alapján megszakitás nélkül legalább három hónapra jogosult volt családi pótlékra. Ha a munkavállaló a munkaviszonyának megszünését közvetlenül megelőzően munkaviszony alapján csak egy vagy két hónapra volt jogosult családi pótlékra, a munkaviszony megszünése után a családi pótlék csak további egy, illetőleg két hónapra jár. E rendelkezés szempontjából azt a hónapot, amelyben a munkavállaló nem állott legalább tizenöt napig munkaviszonyban, munkaviszonyon kivül eltöltött hónapnak kell tekinteni.

(3) Ha a családi pótlékra jogosult munkavállaló meghalt, az elhalt munkavállaló jogán további hat hónapig jár a családi pótlék annak, aki a gyermek (gyermekek) eltartásáról gondoskodik.

5. § A munkaviszony tartama alatt született vagy örökbefogadott gyermek után a gyermek születése, illetőleg örökbefogadása napját, a házastársnak a házasság megkötése előtt született gyermeke után a házasságkötés napját, az unoka után pedig az eltartás kezdetének napját magában foglaló hónap első napjától kezdődően jár a családi pótlék.

6. § A családi pótlékra vonatkozó igény megszünik annak a hónapnak a végével, amelyben a gyermek meghalt vagy a tizenhatodik életévét betöltötte, vagy a gyermek eltartása megszünt.

7. § Az egy-egy naptári hónapra járó családi pótlék összege:

a) egy gyermek esetében: 10 (tiz) forint,

b) két gyermek esetében: minden gyermek után 12 (tizenkettő) forint,

c) három gyermek esetében: minden gyermek után 14 (tizennégy) forint,

d) négy gyermek esetében: minden gyermek után 16 (tizenhat) forint,

e) öt vagy több gyermek esetében: minden gyermek után 18 (tizennyolc) forint.

8. § (1) A családi pótlékra való igényjogosultság megállapitásával, valamint a családi pótlék kifizetésével járó összes tennivalókat - az alábbi (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országos Társadalombiztositó Intézet (az alábbiakban: Intézet) látja el. Az Intézet e feladatait - az egész ország területére kiterjedő működési körrel - a központban végzi.

(2) A közlekedésügyi miniszter felügyeleti hatósága alá tartozó közforgalmu magánvasutak, valamint az Országos Társadalombiztositó Intézet, a Magánalkalmazottak Biztositó Intézete és a Magyar Hajózási Betegségi Biztositó Intézet a jelen rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottainak a jelen rendelet rendelkezései szerint járó családi pótlékot közvetlenül fizetik ki. A családi pótlék folyósítására vonatkozó szabályokat a közlekedésügyi miniszter rendelettel, illetőleg az emlitett társadalombiztositó intézetek szolgálati-, illetmény-, nyugdij- és fegyelmi szabályzatban állapitják meg.

9. § (1) Az Intézet a családi pótlékot havonta utólag fizeti ki az igényjogosult munkavállalónak.

(2) A családi pótlék az igényjogosult helyett, beleegyezése hiányában is, a vele közös háztartásban élő családtag kezéhez fizethető ki, ha az igényjogosult munkavállaló egyéni körülményei (pl. iszákosság, elmezavar, stb.) következtében attól kell tartani, hogy a kifizetett összeget nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.

10. § (1) A családi pótlékra vonatkozó igényt annak a hónapnak 5. napjától számitott hat hónapig lehet érvényesiteni, amelyben a családi pótlékot a 9. § (1) bekezdése érteimében ki kell fizetni.

(2) A már kiutalt családi pótlékra vonatkozó igény megszünik, ha a kiutalt összeget a kiutalástól számitott egy év alatt bármely okból nem vették fel.

11. § (1) Ha a munkáltató a családi pótlékra vonatkozó igény tárgyában szándékosan vagy gondatlanságból a valóságnak meg nem felelő vagy késedelmes bejelentést tesz és ezzel az Intézetnek kárt okoz, köteles az okozott kárt megtériteni.

(2) Ha a valóságnak meg nem felelő bejelentésnek a munkavállaló rosszhiszemüsége volt az oka, vagy ha a munkavállaló egyébként a családi pótlék jogosulatlan felvételével az Intézetet megkárositotta, az okozott kárt ő köteles az Intézetnek megtériteni. Az Intézet az igényjogosult munkavállaló családi pótlékából a kár összegét levonhatja. A levonás a családi pótlék teljes összegéig terjedhet.

(3) A jóhiszemüen felvett családi pótlék vissza nem követelhető.

III. FEJEZET

A munkáltatók fizetési kötelezettsége; járulék

12. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó munkáltatók - a 8. § (2) bekezdésében emlitett közforgalmu magánvasutak és társadalombiztositó intézetek kivételével - a családi pótlék, valamint a pótlék folyósitásával felmerülő költségek és az ügyviteli költségek fedezésére járulékot kötelesek fizetni. A járulékot a munkabérből levonni nem szabad.

(2) A járulék kiszámitásának alapja a munkáltató által alkalmazott munkavállalók tényleges javadalmazása.

(3) A járulék mértékét a munkavállalók javadalmazásának százalékában (járulékkulcs) kell megállapitani. A járulék kulcsát egy-egy számadási évre, az Intézet igazgatóságának javaslat alapján, a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletben állapitja meg. A járulékkulcs a javadalmazás hat százalékát nem haladhatja meg.

13. § (1) A 12. § alapján fizetendő járulékok az Országos Társadalombiztositó Intézetet illetik.

(2) A járulékok fizetésére vonatkozó eljárási szabályokat a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendeletben állapitja meg.

(3) A pénzügyminiszter a népjóléti miniszter hozzájárulásával arra kötelezheti a jelen rendelet hatálya alá tartozó munkáltatót, hogy a 12. § alapján fizetendő járulékokat az illetményadóval összevontan számitsa ki és fizesse be. Az eljárás részletes szabályait a pénzügyminiszter a népjóléti miniszterrel egyetértve rendelettel állapitja meg.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását a pénzügyminiszter a népjóléti miniszter hozzájárulásával az ország egész területére vagy annak csak egy részére is elrendelheti.

14. § (1) A befolyt járuléknak a családi pótlékra, valamint a pótlék folyósitásával felmerülő költségekre és az ügyviteli költségekre ki nem fizetett részét tartalékalapként kell kezelni.

(2) A tartalékalap céljaira a járulék évi összegének legfeljebb tiz százaléka forditható. A tartalékalap a járulék átlagos évi összegének felénél nagyobb nem lehet.

(3) A tartalékalapot az Intézet gyümölcsöző módon kezeli.

15. § Az 1927: XXI. tc. 194. §-ában, valamint az e törvényszakaszt módositó és kiegészitő jogszabályokban foglalt rendelkezéseket a 12. § alapján fizetendő járulékkal kapcsolatban fennálló tartozások tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

IV. FEJEZET

Jogorvoslatok

16. § (1) A családi pótlék megállapitása és folyósitása, valamint a munkavállalót a 11. § (2) bekezdése alapján terhelő megtéritések tárgyában az Intézet ügyvitele körében intézkedik.

(2) Az elutasitó intézkedés ellen a kézbesités napját követő naptól számitott tizenöt nap alatt felszólamlásnak van helye az Intézet igazgatóságának tagjaiból a 17. § értelmében alakitott bizottsághoz.

(3) A bizottság határozata ellen a népjóléti miniszterhez felülvizsgálati kérelemnek van helye.

17. § (1) A 16. § (2) bekezdésében emlitett bizottság az Intézet alapszabályában meghatározott számu, de legfeljebb hat tagból és ugyancsak az alapszabályban meghatározott számu póttagból áll. A bizottság tagjainak és póttagjainak kétharmad részét az igazgatóságnak biztositásra kötelezett, egyharmad részét pedig az igazgatóságnak munkáltató tagjai választják a saját kebelükből. A megbizatás időtartamára az 1927:XXI. tc. 101. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság működését és tárgyalási rendjét az Intézet alapszabálya állapitja meg.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

18. § (1) A családi pótlék nem engedményezhető, el nem zálogositható és csak a gyermek nevelési és eltartási céljaira vonható végrehajtás alá.

(2) Semmis a munkáltató és a munkavállaló között kötött olyan megállapodás, amely a munkavállalóra nézve a jelen rendeletben biztositott jogánál hátrányosabb vagy amellyel a munkavállaló a jelen rendeletben biztositott jogáról lemond.

19. § (1) A munkaviszony megkezdése és megszűnése, valamint ezeknek a 12. § alapján fizetendő járulékok összegének megállapitásához szükséges bejelentése, továbbá a javadalmazás megállapitása, a járulékok esedékessége, a késedelmes fizetés, a tartozásokért való felelősség, a tartozások behajtása, biztositása, elévülése és visszafizetése, a 16. §-ban foglalt kivétellel az összes jogorvoslatok és végül a munkáltatók és munkavállalók ellenőrzése tekintetében az 1927: XXI. tc. és az 1928: XL. tc., valamint az e törvényeket módositó és kiegészitő jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A munkáltatót és a munkavállalót a 11. § (1) és (2) bekezdése álapján terhelő megtéritések tekintetében az (1) bekezdés rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni.

20. § (1) A munkavállalónak a családi pótlék iránti beadványa - ideértve a jogorvoslati beadványt is - vagy az ezt pótló jegyzőkönyv illetékmentes. Illetékmentes továbbá minden olyan okirat, amely a jelen rendeletben biztositott családi pótlékra való igényjogosultság megszerzésére vagy igazolására szolgál, mindaddig, amig azt más célra nem használják. Illetékmentes végül a családi pótlék felvételéről kiállitott nyugta is.

(2) A hatóságok az (1) bekezdésben emlitett iratokat dijmentesen tartoznak kiállitani.

21. § (1) Ha a munkáltató jogszabály, szokás vagy külön megállapodás alapján a munkavállalónak a jelen rendelet szerint megállapitottnál nagyobb összegű családi pótlékot (gyermeknevelési pótlékot, gyermeknevelési segélyt, stb.) köteles fizetni, e kötelezettsége - amennyiben a kollektiv szerződésekről szóló 8620/1946. ME (Magyar Közlöny 169. szám) 8. §-ából más nem következik - továbbra is fennmarad, azonban az Intézet által kifizetett családi pótlékot a munkavállalónak járó összegből levonhatja.

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés alapján a jelen rendelet értelmében valamely hónapra járó családi pótlékba csak az ugyanarra a hónapra kifizetett összeget lehet beszámitani.

VI. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

22. § Az Országos Családpénztár a jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ezen a napon az Országos Családpénztárnak minden vagyona, joga, követelése és kötelezettsége az Országos Társadalombiztositó Intézetre száll át.

23. § (1) Az Országos Családpénztár alkalmazottai, szolgálati idejük beszámitása mellett, az Országos Társadalombiztositó Intézet alkalmazottaivá válnak.

(2) A szakmai családpénztáraknál, valamint az Országos Családpénztárnál eltöltött szolgálati időt az 1912:LXV. tc. rendelkezései szempontjából beszámitható szolgálati időnek kell tekinteni.

24. § Az Országos Családpénztárnak a 7520/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 118. szám) hatálya alá eső munkáltatókkal szemben, az emlitett rendelet alapján, az 1945. évi szeptember hó 1. napja után keletkezett - a jelen rendelet hatálybalépése napján még fennálló - követelései és tartozásai megszűnnek.

VII. FEJEZET

Büntető és hatálybaléptető rendelkezések

25. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el

1. az a munkáltató, aki elfogadható mentőok nélkül:

a) a jelen rendeletben és a jelen rendelet alapján kibocsátandó rendeletekben és szabályzatokban meghatározott jelentéseket (bejelentéseket) vagy okirati igazolásokat nem a megállapitott határidőben vagy nem a megszabott módon teljesiti;

b) a 12. § alapján fizetendő járulékot késedelmesen fizeti vagy befizetését elmulasztja;

c) a családi pótlékkal kapcsolatos bejelentésben vagy igazolásban valótlan adatokat ad elő;

d) az Intézet vagy a felügyeleti hatósága által elrendelt helyszini vizsgálatot szándékosan akadályozza, a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségére vonatkozó adatoknak rendelkezésre bocsátását megtagadja, a vonatkozó jegyzékek és nyilvántartások megtekintését nem engedi meg vagy akadályozza, avagy a szükséges felvilágosításokat az Intézet vagy a felügyeleti hatósága kiküldött közegeinek nem adja meg;

2. az a munkavállaló, aki családi pótlék elnyerése céljából szándékosan hamis bejelentést tesz vagy hamis igazolást terjeszt elő, avagy a családi pótlékra jogosult gyermekek számában beállott csökkenést vagy igényének bánmely okból való megszűnését a megállapitott határidőben nem jelenti be.

(2) A kihágás büntetése az (1) bekezdés 1. pontjának a) és b) alpontjai esetében két hónapig terjedhető elzárás, c) alpontja esetében két hónapig terjedhető elzárás, ismétlődés esetén hat hónapig terjedhető elzárás, d) alpontja, valamint 2. pontja esetében pénzbüntetés, ismétlődés esetén két hónapig terjedhető elzárás. Ismétlődés cimén nem szabható ki sulyosabb büntetés, ha az utolsó kihágás elkövetését megelőző büntetés kiállása óta két év már eltelt.

(3) A pénzbüntetésre az 1928: X. tc. és a 8900/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései irányadók.

(4) A kihágás miatt az eljárás a járásbiróság hatáskörébe tartozik.

26. § (1) Ha a vállalatot vagy az üzemet üzletvezető (meghatalmazott üzemvezető) vezeti, a vállalat vagy az üzem körében elkövetett cselekményekért a 25. § rendelkezéseiben a munkáltatóra rótt felelősség rendszerint az üzletvezetőt (meghatalmazott üzemvezetőt) terheli Ez a rendelkezés nem zárja ki a munkáltató megbüntetését, ha a cselekményt maga követte el vagy abban részes volt.

(2) Részvénytársaságnál, szövetkezetnél, közkereseti és betéti társaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, alkalmi egyesülésnél, testületnél, egyesületnél és társulatnál a 25. §-ban a munkáltatóra rótt ilyen felelősség azt az igazgatósági tagot, igazgatót, cégtársat, ügyvezetőt vagy a vezetőségnek azt a tagját terheli, aki munkaköre szerint a jelen rendeletben meghatározott feladatokat ellátni köteles.

(3) A kihágási cselekménnyel kapcsolatos kártéritési kötelezettség minden esetben a munkáltatót terheli.

27. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A rendeletnek a járulékokra vonatkozó rendelkezéseit az 1946. évi szeptember hó 23. napjától, egyéb rendelkezéseit pedig az 1946. évi október hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a népjóléti miniszter gondoskodik.

(3) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1340/1944. ME (Budapesti Közlöny 81. szám), a 7520/1945. ME (Magyar Közlöny 118. szám), a 4600/1945. NM (Magyar Közlöny 129. szám), a 11300/1945. ME (Magyar Közlöny 189. szám) és a 100116/1945. NM (Magyar Közlöny 193. szám) rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1946. évi október hó 4-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök