35000/1946. (VIII. 3.) KSzM rendelet
a tüzifakészletek bejelentése, valamint a tüzelöanyagforgalom szabályozása tárgyában
Az 5150/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 85. szám) 6. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az iparügyi és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve - a következőket rendelem:
1. § (1) Tüzelőanyagot kizárólag fogyasztók részére árusitó kiskereskedők (pincések, u. a. udvaros kiskereskedők, stb.) kizárólag üzletükből, (telepükről) árusithatnak. Üzletükbe (telepükre) való beszállitás nélkül tüzelőanyagot továbbadniok nem szabad.
(2) Nagykereskedők, valamint nagy- és kiskereskedéssel egyaránt foglalkozó u. n. telepes kereskedők tüzelőanyagot a jelen rendelet korlátai között csak vagontételben vagy 5 q-t meghaladó mennyiségü fuvartételben árusithatnak.
2. § (1) A fatermelők és a tüzelőanyagnagy (telepes) és kiskereskedők (alábbiakban: kereskedő) kötelesek a birtokukban vagy birlalatukban lévő kitermelt tüzifakészletről az 1946. évi augusztus hó 1. napján fennállott helyzetnek megfelelően az 1946. évi augusztus bő 5. napjáig két példányban kiállított bejelentést (1. sz. minta) készíteni. A tüzifakészletek mennyiségét métermázsában kell megjelölni. A fatermelők ezenkivül 100x100x100 cm-es ürméterekben is kötelesek készleteiket bejelenteni. A jelen bekezdés első mondatában felsoroltakon kivül mindazok, akik 50 q-t meghaladó tüzifakészlettel rendelkeznek, kötelesek e készletüket ugyanilyen módon bejelenteni.
(2) A bejelentés egy példányát a Belkereskedelmi Igazgatósághoz (Budapest, V., Harmincad-utca 3.) (az alábbiakban: Igazgatósághoz), egy példányát pedig a készlet tárolási helye szerint illetékes közigazgatási hatósághoz (Budapest székesfővárosban és a törvényhatósági joggal felruházott, valamint megyei városokban a polgármesterhez, községekben pedig a községi előljárósághoz, (az alábbiakban: Hatósághoz) kell eljuttatni.
(3) Azok a fatermelők, továbbá kereskedők, akiknek különböző hatóságok területén van birtokukban vagy birlalatukban tüzifakészlet, az egyes tárolási helyeken lévő készleteikből a tárolás helye szerint illetékes Hatósághoz külön-külön tartoznak bejelentést tenni.
3. § (1) A Hatóság a bejelentett készletekről felvett összesitő kimutatást az 1946. évi augusztus hó 15. napjáig a közellátási kormánybiztosnak két példányban köteles felterjeszteni.
(2) A közellátási kormánybiztos illetékességi területén a nyilvántartásba vett készletek felhasználására vonatkozó tervezetét, valamint az (1) bekezdésben megjelölt módon az illetékességi területén működő, valamennyi Hatóságtól hozzá felterjesztett kimutatások egyik példányát összesitő kimutatásba foglalva az 1946. évi augusztus hó 25. napjáig az Igazgatóságnak megküldeni tartozik.
4. § (1) A kitermelés alatt álló erdőkben az 1946. évi augusztus hó 1. napja után kitermelésre kerülő tüzifamennyiség a kivágás időpontjától kezdve bejelentési kötelezettség aló esik és a termelő a kitermelés eredményéről havonként, és pedig minden hó utolsó napján az igazgatósághoz bejelentést (1. sz. minta) tenni tartozik.
(2) A kereskedő a telepére, üzletébe, raktárába, pincéjébe az 1946. évi augusztus hó 1. napja után beérkezett, valamint az onnan kiszolgáltatott tűzifát a Hatósághoz minden hó 15. és utolsó napján, legkésőbb azonban a hónap 20. napjáig, illetőleg a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig bejelenteni (2. sz minta) köteles.
(3) A fatermeló a jelen rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá eső tüzifakészletekből eladást csak az Igazgatóság előzetes engedélye alapján teljesithet,
5. § (1) A 2. és 4. § értelmében bejelentési kötelezettség alá eső készleteket a tárolás helyéről más város vagy község területére csak az Igazgatóság engedélyével szabad szállitani.
(2) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve tüzifának a termelés helyéről a feladó-vagy berakodó állomásra bármely fuvarozó eszközzel történő szállitásához, (közelitéséhez) az állami erdőgondnokság engedélye (igazolványa) szükséges. (108578/1946. FM körrendelet; Magyar Közlöny 1946. szám). Az erdőgondnokság az engedélyt a termelés helyének, a szállitásra kerülő mennyiségnek és a termelőhelytől a feladóállomásig vagy berakodóhelyig vezető utvonalnak pontos megjelölésével adja meg.
(3) A 24500/1945. KKM rendelet (Magyar Közlöny 101. szám) alapján az Igazgatóság állal már kiadott vagy a jövőben kiadandó érvényes szállitási igazolványokat a tűzifa szállitásánál fel lehet használni. Az ilyen szállitási igazolvány az (1) bekezdésben megjelölt engedély hatályával bir.
6. § (1) Városokban, továbbá a 10.000 lélekszámot meghaladó községekben az 1946. évi augusztus hó 1. napjától tüzelőanyagellenőrző lap, (3/a. sz. minta) valamint pótlap (3/b. sz. minta! használatát kell bevezetni. A tüzelőanyagellenőrző lap (pótlap) előállitásáról a Hatóság saját hatáskörében gondoskodik és az előállitási költségek fedezésére a kiállitás alkalmával a fogyasztótól dijat szed.
A tüzelőanyagellenőrző lapot a Hatóság a fél kérelmére adja ki.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt helyeken a Hatóság köteles elrendelni a tüzelőanyagellenőrző lap rendszer bevezetésével egyidejűleg a magánháztartások (lakások), továbbá a közhasznu tevékenység gyakorlására szolgáló helyiségek, (üzletek, műhelyek, irodák, rendelők stb.) végül a 9. § (2) bekezdésében felsorolt közületek, intézmények és üzemek tüzelőanyagkészleteinek bejelentését.
(3) Amennyiben a helyi viszonyok következtében szükséges, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a közellátási kormánybiztos javaslatára elrendelheti a 10.000 lakosnál kisebb községekben is a jelen rendeletben foglalt, a tüzelőanyagellenőrző lap rendszer bevezetésével kapcsolatos rendelkezések alkalmazását.
7. § Az egyes háztartások (lakásoki, valamint közhasznu tevékenység gyakorlására szolgáló helyiségek (üzletek, műhelyek, irodák, rendelők stb.) részére az 1946/47. évi fütési idényben a tüzelőanyagellenőrző lapokra beszerezhető tűzifának legnagyobb mennyiségét az ország egész területén helységenként a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter állapítja meg.
8. § (1) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdődően a 6. § (1) bekezdésében megjelölt helységekben telephellyel (teleppel, üzlettel, raktárral stb.) rendelkező kereskedő tüzelőanyagot fogyasztásra csak a helyi hatóság által kiállitott tüzelőanyagellenőrző lap szelvényeire adhat el.
(2) A kereskedő az általa közvetlen fogyasztónak kiszolgáltatott tüzelőanyagmennyiségről, a tüzelőanyagellenőrző lapról levágott és papirlapra (elszámolólapra) felragasztott szelvényekkel a 4. § (2) bekezdésében elrendelt bejelentéssel egyidejüleg (annak mellékleteként) a Hatósággal elszámolni tartozik. Az elszámolólapon fel kell tüntetni a kereskedő nevét és telephelyét, továbbá a benyujtás időpontját. Egy elszámolólapra soronkint tiz, összesen legfeljebb száz darab szelvény ragasztható. A nagykereskedő (telepeskereskedő), a kiskereskedő részére kiadott tüzelőanyagról a kiskereskedő által kiállított átvételi elismervénnyel (4. sz. minta) számol el. Az átvételi elismervény az elszámoláshoz csatolandó.
9. § (1) A 6. § (1) bekezdésében megfelölt helységekben működő hatóságok, hivatalok, közintézmények, közintézetek, köztestületek, közüzemek, ipari vagy kereskedelmi vállalatok beszerzési csoportjai is csak a tüzelőanyagellenőrző lapra szolgáltathatják ki a beszerzett tüzelőanyagot és ugyanugy kötelesek a Hatósággal elszámolni, mint a 8. § alapján a kereskedők.
(2) Közintézmények, köztestületek, közintézetek és közüzemek, a köz- és magánkórházak, továbbá más közcélu szervezetek (pl.: érdekképviseleti szervek, pártok, egyházi hivatalok, stb., valamint ipari üzemek és kereskedelmi vállalatok tüzelőanyagellátásáról a Hatóság az előterjesztett kérelmek alapján a szervezethez füződő közérdekre, valamint a tüzelőanyagkészletekre tekintettel intézkedik és a vásárolható tüzelőanyagmennyiségről utalványt (5 sz. minta) ad. A Hatóság azonban a saját, valamint alárendelt intézményeinek és üzemeinek szükségletére szolgáló tüzelőanyag mennyiségét csak az illetékes közellátási kormánybiztos előzetes jóváhagyása mellett állapithatja meg.
(3) A (2) bekezdés alapján utalványra kiszolgáltatott tüzelőanyagról a kereskedő a 4. § (2) bekezdése szerint elszámolni és az utalványt az elszámoláshoz csatolni köteles.
10. § A Hatóság állapitja meg, hogy a fűtési idény egyes szakaszaiban a tüzelőanyagellenőrző lap melyik szelvényeit lehet beváltani, továbbá, hogy az egyes szelvényekre a fogyasztó részére a 7. § alapján megállapitott kereten belül a kereskedő milyen tüzelőanyagmennyiséget szolgáltathat ki.
11. § Az a kereskedő, aki mind tovább eladó, mind közvetlen fogyasztó részére árusit (nagy- és telepes kereskedő), köteles a részére érkező tüzelőanyagnak 30%-át kiskereskedőnek (pincés, udvaros, stb. kereskedőnek) továbbadni.
12. § (1) A Hatóság a közellátás zavartalanságának biztositása és a közületi szükségletek fedezése érdekében elrendelheti a kereskedők, valamint a 9. § (21 bekezdésében felsorolt intézmények, szervezetek és vállalatok részére beérkező tüzelőanyagmennyiség egy részének nyolc napnál nem hosszabb időre terjedő tartalékolását. Ezt a mennyiséget a Hatóság - az átvétel időpontjában érvényes hatósági áron - készpénzfizetés mellett igényheveheti. A tartalékolni rendelt vagy igénybevett mennyiség azonban nem haladhatja meg a kereskedő részére érkező szállitmányok tekintetében az egész mennyiség 40%-át, a nem kered:edő részére érkező szállitmányok tekintetében pedig az egész mennyiség 20%-át.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a közvetlen fogyasztó magánosok, üzemek és vállalatok tekintetében csak a vasuton, hajón vagy géperejű járóművön 5 tonnái meghaladó mennyiségben szállitott tüzelőanyagszállitmányokra vonatkoznak.
(31 Az (1) bekezdésben foglalt igénybevétel alól a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felmentést adhat.
13. § A 2. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség nem terjed ki a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemekre (az alábbiakban: Üzemekre). A 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem vonatkozik az Üzemek kezelése alatt álló erdőkben (12120/1945. ME rendelet 2. §, Magyar Közlöny 208. szám) saját kezelésében kitermelt tüzifamennyiségre.
14. § (1) Budapest székesfőváros polgármestere, mint közellátási kormánybiztos a főváros különleges helyzetére tekintettel, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előzetes engedélye alapján a székesfőváros tüzelőanyagellátását a jelen rendeletben foglalt szabályozástól eltérő módon szabályozhatja.
(2) A közellátás szempontjából Budapest székesfővároshoz tartozó városokban és községekben (övezetben) a jelen rendelet rendelkezéseit az (1) bekezdésben foglalt módon Budapest székesfőváros polgármestere hajtja végre.
15. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendelet rendelkezéseit, valamint a hatóság által ezen rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikkben, valamint az azt kiegészitő jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók. Olyan esetekben, amikor megállapitható annak a nyereségnek az összege, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a pénzbüntetést a megállapitott nyereség kétszeresével felemelt összegben kell kiszabni.
(3) Azt az árul, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni.
(4) A kihágás miatt az eljárás az illetékes elsőfoku közigazgatási halóság, mint rendőri büntetőbiróság hatáskörébe tartozik: az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések szempontjából szakminiszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert kell tekinteni.
16. § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; a 24500/1945. KKM rendelet (Magyar Közlöny 101. szám) 6. §-ának bejelentési kötelezettség tárgyában rendelkező (2), (3) és (4) bekezdései, valamint az 51000/1945. KKM rendelet (Magyar Közlöny 109. szám) hatályukat vesztik. Budapest, 1946. évi julius hó 30-án.
Rónai Sándor s. k.,
kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter