41000/1946. FM rendelet

az 1946/47. gazdasági évi egyes őszi talajművelési munkálatok biztosítása és az egyes őszi mezőgazdasági munkák biztosításáról szóló 40000/1946. FM rendelet kiegészítése tárgyában

Az 1946. évi őszi és az 1947. évi tavaszi mezőgazdasági munkálatok biztosítása érdekében az okszerű növénytermesztés biztosításáról szóló 7800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 152. szám) 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

1. § (1) Az 1946. évi őszi vetés alá előkészítő szántás, valamint őszi mélyszántás munkálatai során a mezőgazdasági traktorok őszi szántási kötelezettségére vonatkozó 55160/1946. FM rendeletben (Magyar Közlöny 1946. évi 232. szám) szabályozott traktorszántáson felül minden kettős lófogattal, illetőleg kettős ökörfogattal legalább 20 kat. holdat és minden kettős tehén fogattal legalább 10 kat. holdat kell megszántani.

(2) Aki csak egy igavonóállat tulajdonosa (birtokosa), köteles állatát más hasonló tulajdonos állatával párbafogni, hogy azok kettesben az előző (1) bekezdésben előirt területű földet megszántsák.

(3) Azon gazdálkodókat, akik csak egy iga-vonóállattal rendelkeznek és akik az előbbi bekezdésben foglalt párbafogási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, az illetékes községi (városi) termelési bizottság a szükséghez mérten igásállataiknak párbafogására kötelezheti.

(4) Az egy igavonóállattal rendelkező gazdálkodók igásállatát a saját gazdaság megmunkálásán kivül más gazdálkodó megsegítésére igénybevenni nem lehet) ha a gazdálkodó által művelt szántóegyüttes területe a 10 kat. holdat meghaladja és azt a gazdálkodó teljes egészében felszántotta.

2. § (1) Ha az állat tulajdonosa (birtokosa) az 1. §-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a községi (városi) termelési bizottság a szükséghez mérten kötelezheti az állat tulajdonosát (birtokosát), hogy állat, továbbá gazdasági eszközét, ekéjét, mezőgazdasági munkálatoknak más gazdaságában történő végzésére térítés ellenében ideiglenesen átengedje.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybevett állat kezelőjéül az állat tulajdonosát (birtokosát), illetőleg annak hozzáértő megbízottját (alkalmazottját) a munkavégzés idejére szintén ki lehet rendelni.

3. § A 2. § alapján sem lehet igénybevenni:

e) törzskönyvezett állatokat,

b) annak a gazdálkodónak az állatát, akinek a szántóföldi művelés alatt álló terület felerésze meghaladja azt a területnagyságot, amelyet igaerő állományával az 1. § (1) bekezdés alapján megszántani köteles.

4. § (1) Amennyiben a szántási munkálatok idejében való elvégzése a községben (városban) a 2. § alapján igénybevett állatokkal nem biztosítható, a községi (városi) termelési bizottság a szükséges állatoknak a járás területén lévő más községekből (megyei városokból) történő kirendelése iránt a járási gazdasági felügyelőhöz tesz előterjesztést.

(2) A járási gazdasági felügyelő (gazdasági munkaügyi felügyelő) az (1) bekezdésben irt előterjesztés alapján felesleges igaerővel rendelkező község (város) termelési bizottságát utasítja az igénybevételre és egyúttal megjelöli, hogy mely községben (városban) teljesítendő munkára és mennyi időre történjék a kirendelés.

(3) Ha a járási gazdasági felügyelő a szárítási munkálatokat a járás területén a rendelkezésre álló gépek, állatok teljes kihasználásával sem tudja biztosítani, erről a vármegyei termelési miniszteri biztoshoz tesz előterjesztést a szükséges igaerőnek más járás területéről való kirendelése iránt. Az előterjesztésben fel kell tüntetni azt, hogy mely községben (városban) milyen munka végzésére, mennyi időre és milyen munkaerő (állat, jármű vagy eszköz) igénybevételére van szükség.

(4) Az előző bekezdés alapján való kirendelésnek azonban csak a szomszédos járás területére lehet helye.

(5) Az igénybevett állat kezelőszemélyzetének kirendelése iránt az a községi (városi) termelési bizottság intézkedik, amely az állat igénybevételét foganatosította. Kezelőül elsősorban az igénybevett állat tulajdonosát (birtokosát) vagy felelős megbízottját kell kirendelni.

5. § A szántási munkára kötelezettnek más gazdaságában végzendő munkám való igénybevétele az I. számú mintának megfelelő űrlap felhasználásával, a kezelésre kirendelt tulajdonos (birtokos) vagy annak felelős megbízottjának igénybevétele az II. számú mintának megfelelő űrlap felhasználásával történik,

6. § (1) A jelen rendelet alapján szántási munkára kötelezett által a más gazdaságában akár önként, akár igénybevétel alapján végzett munkáért térítés jár.

(2) A térítés tekintetében az állat tulajdonosa és az a személy, akinek részére a mezőgazdasági munka végeztetett kölcsönösen megállapodhatnak. A megállapodás kötésénél az alábbi irányelveket kell szem előtt tartaná:

a) Ha a térítés készpénzben történik, térítési díjul a hatóságilag megállapított összegei kell fizetni. A térítés hatósági ősszegét a közellátásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg.

b) Ha a térítés természetben teljesítendő kézimunkával történik, e kézimunka napszám-egyenértékének megállapításánál, - a kölcsönként végzett mezőgazdasági munkáért követelhető munkaszolgáltatás legmagasabb mértékének megállapítása tárgyában kiadott 10210/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 214. szám) foglaltak az irányadók.

c) Ha a térítésre kötelezett a térítést önhibáján kívül nem tudja sem készpénzzel, sem pedig természetbeni munka ellenszolgáltatással teljesíteni, a térítést a munkát teljesítő részére terményben kell teljesíteni. Ha a terményben való teljesítés csak a termés betakarítása után történik, a munka végzésére kötelezett 10%-kal magasabb térítési díjra jogosult. A terményben való fizetés egyenértékét a hatóságilag megállapított árak alapján kell átszámítani.

(3) Ha a munkára kötelezett 9 a térítés fizetésére kötelezett a természetbeni ellenszolgáltatás mértékében megállapodni nem tudnak, a térítésre kötelezett a (2) bekezdés a) pontjában megállapított készpénztérítés fizetésével kötelezettségét teljesítheti.

7. § A térítésre kötelezett a készpénzben megállapított térítési összeget a munka elvégzése után azonnal, a természetbeni munkaellenszolgáltatást a 10210/1946. ME rendeletben megszabott módon, a terményben kikötött térítést pedig a felek megállapodása szerint, ennek hiányában legkésőbben a termés betakarításától számított 8 napon belül köteles teljesíteni.

3. § (1) A Jelen rendelet alapján teljesített munkáért a 6. § értelmében járó térítést közvetlenül az köteles megfizetni, akinek & gazdaságában a munka teljesíttetett.

(2) Az igénybevett állat, illetőleg eszköz használata közben felmerült kár azt, akinek gazdasága részére az állatot, eszközt igénybevették csak akkor terheli, ha a kár teljes egészében az igénybevétel tartama alatt (munkavégzés ideje alatt) keletkezett és ha annak részéről vétkes mulasztás, gondatlanság, vagy szándékosság állapitható meg.

9. § Az igénybevett állat takarmányozásáról az állat tulajdonosa (birtokosa) köteles gondoskodni.

10. § (1) Ha valamely gazdálkodó az őszi szántási és vetési munkálatokat igaerő vagy ahhoz szükséges egyéb mezőgazdasági eszköz hiánya következtében idejében elvégezni nem tudja, a szükségei iga- és gazdasági eszköz kirendelése iránt a községi (városi) termelési bizottsághoz fordulhat. E kérelem alapján azonban csak akkor lehet a kirendelést foganatosítani, ha a községi (városi) termelési bizottság megállapította, hogy a kérelmező gazdaságában a szántási és vetési munka idejében való elvégzését nem a kérelmező hanyagsága, vagy szándékossága akadályozta.

11. § (1) A termelési miniszteri biztosok a szántási és vetési munkálatok idejében való elvégzését a 22500/1946. FM rendelet értelmében saját hatáskörükben is biztosítani, a jelen rendelet alapján történő kirendeléseket pedig ellenőrizni kötelesek.

(2) A termelési miniszteri biztosok a jelen rendelet 1. és 12. §-ában meghatározott munkáknak az elvégzését vonakodás vagy mulasztás esetén kényszereszközök alkalmazásával is teljesittethetik és evégből karhatalmat vehetnek igénybe.

12. § (1) Ha valamely igavonóállat tulajdonosa (birtokosa) az 1. §-ban foglalt szántási kötelezettségének az igásállat munkaképtelensége, teheneknél előrehaladott vemhesség (hat hóeleget tenni nem tud, a községi (városi) termelési bizottság az 1. § (1) bekezdésében előirt kötelezettség alól részben vagy egészben felmentést adhat.

(2) Az állat tulajdonosa (birtokosa) a termelési bizottság határozata ellen a lakhelye szerint illetékes hatósági állatorvos véleménye alapján a járási gazdasági felügyelőhöz panasszal élhet, aki a panasz tárgyában végérvényesen dönt

13. § (1) Az őszi vetési munkálatok torán egy vetőgéppel a szükséghez mérten legalább 40 kat. holdat kell bevetni.

(2) Ha a vetőgép tulajdonosa (birtokosa) az üzemképes vetőgépet s saját gazdaságában az (1) bekezdésben meghatározott mértékig kihasználni nem tudja, a községi (városi) termelési bizottság a vetőgépnek térítés ellenében más gazdaságában végzendő munkára ideiglenes átengedését rendelheti el, ha a tulajdonos (birtokos) a saját gazdaságában a vetési munkákat befejezte.

(3) A vetőgép használatáért kat. holdanként 10 kg buza fizetendő. A fizetés módozataira nézve a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

14. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az:

a) aki állatát vagy gazdasági eszközét mezőgazdasági munkálatok céljaira komoly ok nélkül át nem engedi, annak rendelkezésre bocsátását jogosulatlanul megtagadja vagy az igénybevétel meghiúsítása céljából a kijelölt állatot, illetőleg gazdasági eszközt megsemmisíti, megrongálja, elrejti vagy az igénybevétel alól egyébként elvonja,

b) aki az igénybevett állat kezelőjéül történt kirendelés dacára a kirendelésnek nem tesz eleget vagy azt kijátssza, munkahelyét önkényesen elhagyja, munkáját egyáltalán nem, vagy hanyagul teljesíti.

(2) A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésre az 1929: X. törvénycikk és az ezt kiegészítő 3960/1946. ME rendelet rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.

15. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi október hő 24-én.

Dobi István s. k.,

földmivelésügyi miniszter