40000/1946. FM rendelet

egyes őszi mezőgazdasági munkák biztositása tárgyában

Az 1946. évi őszi mezőgazdasági munkálatok biztositása érdekében az okszerű növénytermesztésről szóló 7800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 152. szám) 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:

1. § (1) A szántóföldi művelés alatt álló földbirtok tulajdonosa, haszonbérlője, illetőleg a gazdaság vezetője, vagy gondnoka (továbbiakban a gazdálkodó) köteles a még le nem tört, vagy be nem takaritott kukoricát és napraforgót, továbbá ezek szárrészeit a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott 14 napon belül, a rendes gazda gondosságával letörni és betakaritani.

(2) Az (1) bekezdésben irt munka teljesitését a községi (városi) termelési bizottság és a községi előljáróság (polgármester) megfelelő módon ellenőrizni köteles.

2. § (1) Ha az 1. §-ban előirt munkálatokat az ott irt határidőig, a gazdálkodó el nem végzi, a községi termelési bizottság köteles a betakaritási munkálatokat haladéktalanul elvégeztetni.

(2) Az (1) bekezdésben irt munkálat megkezdése előtt a községi (városi) termelési bizottság vagy a gazdasági előljáró köteles a betakaritandó termés előrelátható mennyiségét a helyszinen a gazdálkodó költségére megbecsülni és eljárásáról az érdekelt gazdálkodó bevonásával jegyzőkönyvet felvenni.

(3) Az (1) bekezdésben irt munka elvégzésére elsősorban önként jelentkező részes munkásokat kell alkalmazni. Ha azonban a munka elvégzése ezen a módon biztositható nem lenne, a szükséges munkaerőről az 1946. évi mezőgazdasági munkálatokhoz szükséges munkaerő biztositásáról szóló 4920/1946. UM rendelet (Magyar Közlöny 99. sz.) alapján kell gondoskodni.

(4) Az előbbi bekezdés alapján alkalmazott munkások munkabére az általuk betakarított terményekről természetben, vagy az azok értékesitéséből befolyó készpénzből elégitendő ki. A munkabér kiadása, illetőleg kifizetését az alkalmazott munkás átvételi elismervényével kell igazolni.

3. § (1) Ha a gazdálkodó az 1. §-ban előirt terménybetakaritási kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a 2. § értelmében hatósági intézkedéssel betakarított terményeknek a betakarítási munka fedezésére szükséges mennyiséget meghaladó része a községi (városi) termelési bizottság javaslatára a községi előljáróság (polgármester) által térítés ellenében véglegesen igénybevehető.

(2) Az igénybevétel kérdésében a községi előljáróság (polgármester) határozata dönt és határozata ellen annak kézbesitésétől számitott 3 napon belül, csak azon az alapon van helye panasznak a járási gazdasági felügyelőhöz, hogy a betakarítási kötelezettség teljesitése nem önhibából mulasztatott el.

(3) A járási gazdasági felügyelő az igénybevétel tárgyában végső fokon dönt és arról a panaszost a községi előljáróság (polgármester) utján értesiti.

(4) A gazdálkodó a 2. § értelmében betakaritott termény részére megfelelő férő, illetőleg raktárhelyiséget köteles átengedni és az e § értelmében igénybevett terménymennyiséget köteles a hatóság által történő elszállitásáig a rendes gazda gondosságával megőrizni és a hatóság igazolt megbizottjának hiánytalanul kiadni.

4. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) a 3. § értelmében jogerősen igénybevett kukorica és napraforgómagkészletből 2 példányban kimutatást készit. A kimutatásban fel kell tüntetni az igénybevételt szenvedő nevét, lakcimét, az igénybevett termény mennyiségét és annak tárolási helyét. A kimutatás egyik példányát a hozzácsatolt becslési jegyzőkönyvvel (2. § (2) bekezdése) együtt a községi előljáróság (polgármester) őrzi meg, másik példányát pedig az illetékes közellátási felügyelőnek küldi meg.

(2) A 3. § értelmében jogerősen igénybevett csöveskukorica és napraforgó magkészleteket a gazdálkodó az 1946/47. évi beszolgáltatási kötelezettségének teljesitésére kell forditani és a beszolgáltatott termények ellenértékét a községi elöljáróság (polgármester) kezéhez kell a fennálló jogszabályok értelmében kifizetni. A községi elöljáróság a gazdálkodó javára átvett ellenértéket elsősorban a termény betakarításával, raktározásával és beszállitásával felmerülő költségekre, továbbá a gazdálkodó fennálló adótartozására forditja, az ezt meghaladó részt pedig a gazdálkodó kezéhez elismervény ellenében kifizeti. Az előbbiek szerint átvett ellenérték felhasználásáról az (1) bekezdés értelmében készitendő kimutatásban kell részletesen elszámolni, a pénztári okmányokat ahhoz kell mellékelni és azzal együtt kell megőrizni.

5. § (1) A 3. § értelmében jogerősen igénybevett terménykészleteket a gazdák beszolgáltatási kötelezettségének teljesitése során beszállitott termények átvételére kijelölt kereskedőkhöz kell beszállitani és azokat a fennálló jogszabályok szerint a gazdálkodó beszolgáltatási kötelességére kell elszámolni. Ennek igazolására kiadott okmányokat a községi elöljáróság (polgármester) köteles a gazdálkodónak hiánytalanul kiszolgáltatni.

(2) A 3. § értelmében jogerősen igénybevett terménykészleteknek az átvételre jogositott szervhez való beszállitásáról a községi elöljáróság (polgármester) köteles a termény ellenértékének a terhére gondoskodni. A beszállitásra elsősorban önként vállalkozó fuvarost kell alkalmazásba venni és igaerő hatósági igénybevétele csak akkor foganatositható, ha a beszállitás önként vállalkozó fuvaros alkalmazásbavétele utján nem biztositható.

6. § A 2. § értelmében levágott és összerakott kukoricaszár és napraforgókóró elsősorban az igénybevett terménykészlet beszállitásával kapcsolatos költségekre forditandó; az ezt meghaladó mennyiség a gazdálkodó földbirtokán visszahagyandó és a felett a gazdálkodó szabadon rendelkezik.

7. § (1) Az 1946/47. gazdasági évi őszi szántási idényben minden gazdálkodó köteles az általa megművelt szántóterületnek legalább a felét felszántani. A szántást elsősorban az őszi vetések alá, ezek befejezése után pedig a tavaszi kapások alá kell az őszi mélyszántást elvégezni.

(2) Az előbbi bekezdésben irt munkálatokhoz szükséges gépi, iga- és kézimunkaerő biztositása tekintetében a termelési miniszteri biztosok kinevezése és termelési bizottságok alakitása tárgyában kiadott 22500/1945. FM rendelet (Magyar Közlöny 111. szám) 3. §-ának (1) bekezdés b) pontjában, illetőleg a 4920/1946. UM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

8. § (1) Az 1946. év őszén Baranya, Győr, Komárom-Esztergom, Somogy, Sopron, Tolna, Vas és Zala vármegyékben, továbbá Bács-Bodrog, Békés, Csanád és Csongrád vármegyék területén, nemkülönben Pest megyének a dunavecsei és kalocsai járásaiban a gazdálkodó által művelt szántóterületnek legalább a 40%-át, a többi vármegyében pedig a szántóterület 30%-át kell őszi gabonanemüvel (buza, rozs, őszi árpával) bevetni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területeken gazdálkodók részére szükséges vetőmagot az 1 bekezdésben foglaltaknak megfelelő menynyiségben kell visszahagyni. Erre a körülményre az 1946/47. gazdasági évre szükséges gabonavetőmag biztositásáról és felhasználásáról szóló 39900/1946. számu rendelet (Magyar Közlöny 228. szám) alapján működő elszámoltató bizottságok kötelesek figyelemmel lenni.

9. § (1) Az a gazdálkodó, aki a 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének önhibáján kivül iga- és kézimunkaerő, vagy vetőmaghiány miatt eleget tenni nem tud, köteles erről a községi (városi) termelési bizottságnak haladéktalanul jelentést tenni.

(2) Azoknak a szántóterületeknek a megműveléséről, amelyek tekintetében a gazdálkodók az (1) bekezdésben irt bejelentést tettek a községi (városi) termelési bizottság köteles a rendelkezésre álló iga. gépi és kézimunkaerő teljes kihasználásával gondoskodni.

(3) A vetéshez szükséges vetőmagról a községi (városi) termelési bizottság a 22500/1945. FM rendelet 2. § (4) bekezdésének 1. pontja, továbbá az 1946. évi őszi inséges vetőmagakció tárgyában kiadott 38700/1946. PM, valamint a 39900/1946. FM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 40100/1946. FM körrendelet értelmében, készpénzfizetés mellett gondoskodik.

10. § (1) Ha a gazdálkodó a 8. és 9. § (1) bekezdésében előirt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és ingatlanát akár hanyagságból, akár gondatlanságból nem, vagy tervszerüen lassan, hibásan és hiányosan müveli meg, ha olyan magatartást tanusit, amely miatt alaposan lehet tartani attól, hogy az ingatlan hosszabb ideig parlagon marad, ha a gazdálkodó a jelen rendelet megszegésével az okszerű gazdálkodásnak merőben ellenkező és a termelés rendjét sulyosan veszélyeztető magatartást tanusit, a községi (városi) termelési bizottság az ingatlan hasznositásáról a 22500/1945. FM rendelet 2. § (4) bekezdésének 7. pontja értelmében gondoskodni tartozik.

(2) Azt, hogy az ingatlan hasznositásának az (1) bekezdésében irt előfeltételei beállottak-e vagy sem, minden esetben a gazdálkodó előzetes meghallgatása után és annak eredményéhez képest a járási gazdasági felügyelő állapitja meg. E megállapitás tárgyában hozott határozat ellen 3 napon belül a vármegyei termelési miniszteri biztoshoz van panasznak helye, aki a panasz tárgyában végső fokon dönt.

(3) Az ingatlannak az (1) bekezdésben foglaltak alapján történő hasznositása legfeljebb egy gazdasági évre terjedő haszonbérbeadás utján történhet.

(4) A haszonbérbeadás minden esetben irásbeli szerződés utján eszközlendő. A haszonbérleti szerződés csak ugy érvényes, ha azt előzetesen a járási gazdasági felügyelő jóváhagyja. A jóváhagyás csak azon az alapon tagadható meg, hogy a haszonbérbeadásnak (1) bekezdésében irt előfeltételei nem forognak fenn, vagy hogy az ingatlan megfelelő megmunkálása a haszonbérlőként jelentkezett személy gazdasági felszerelésének, vagy kellő szakértelmének hiánya miatt nincs biztositva, továbbá, hogy a szerződés nem felel meg az 1946/47. évi mezőgazdasági haszonbér megállapitásáról és kishaszonbérletekről szóló 10970/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 216. szám) foglaltaknak.

(5) A haszonbérleti szerződésnek az előző bekezdés értelmében való jóváhagyása előtt a kérdéses ingatlan birtokba nem vehető és azon a haszonbérlő által csak a halaszthatatlanul szükséges munkálatok végezhetők el.

(6) A haszonbérlő a rendes gazda gondosságával köteles gazdálkodni és köteles az ingatlanon a haszonbérleti szerződésben megszabott feltételek figyelembevételével a gazdálkodás helyes rendjét helyreállitani. A haszonbérlő ebben a tekintetben a községi (városi) termelési bizottság, illetőleg a járási gazdasági felügyelő ellenőrzése alatt áll. Ha a haszonbérlő ebbeli kötelezettségének eleget nem tesz, az érdekelt gazdálkodó kérelmére, vagy hivatalból is a községi (városi) termelési bizottság a haszonbérleti viszonyt azonnali hatállyal felbonthatja és az ingatlant más személy részére adhatja haszonbérbe.

(7) A haszonbérleti szerződés értelmében esedékes haszonbért a gazdálkodó kezéhez kell megfizetni a vonatkozó beszolgáltatási és közellátási rendeletek, illetőleg a 10970/1946. ME rendelet 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett.

(8) Ha a gazdálkodó az ingatlan bevetése céljára vetőmagot ad, a hasznositást a részes (feles) müvelés alapján kell biztositani.

11. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 7800/1946. ME rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint büntetendő az. aki

a) A 2. §-ban előirt terménybetakaritási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget.

b) A 3. § (4) bekezdésében foglaltak ellenére a betakaritott termény tárolására szükséges raktárhelyet át nem ad, a terményt meg nem őrzi vagy ki nem adja.

c) A 7. §-ban előirt szántási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget.

d) A 9. § (1) bekezdésében előirt bejelentési kötelezettségét nem teljesiti.

e) Az a haszonbérlő, aki a 10. § (6) bekezdésében előirt kötelezettségét nem teljesiti.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. tc., valamint a 8960/1946. ME rendelet rendelkezései irányadók azzal, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 1.800 forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbiróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.

12. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi október hó 17-én.

Dobi István s. k.,

földmivelésügyi miniszter