50000/1946. (VII. 27.) IpM rendelet

az ipari anyag- és árukészletek bejelentésével és zár alá vételével kapcsolatos hatályos jogszabályok közzététele tárgyában

Az áru- és anyagkészletek termelésének, felhasználásának és forgalmának szabályozása tárgyában kibocsátott 12400/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 208. szám) 1. §-ának (1) bekezdésében, ugyszintén az Anyag- és Árhivatal felállitásáról, valamint az ipari anyaggazdálkodás és árszabályozás rendezéséről szóló 5740/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 120. sz.) 11. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az ipari anyaggazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok közzététele, egységesitése és részbeni módositása tárgyában az alábbiakat rendelem:

A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozik az I.-XI. számu mellékletben felsorolt anyagokból és árukból álló - akár természetes, akár jogi személy birtokában (birlalatában) lévő - minden olyan készlet, amely az illető anyagra (árura) vonatkozóan meghatározott legkisebb mennyiséget (melléklet 4. rovata) eléri vagy meghaladja, - feltéve, hogy a készlet birtokosa a melléklet 5. rovata alá esik.

(2) A természetes személyek birtokában álló készletek nem esnek a rendelet hatálya alá, amennyiben azok a birtokos személyes, vagy háztartási szükségletét meg nem haladják.

(3) A jelen rendelet rendelkezései szempontjából nagykereskedőnek azt a kereskedőt kell tekinteni, aki továbbeladó (továbbfeldolgozó) részére vagy továbbeladók (továbbfeldolgozók) részére is árusit, - kiskereskedőnek pedig azt a kereskedőt, aki kizárólag közvetlenül fogyasztók részére árusit.

(4) A jelen rendelet rendelkezései szempontjából nem tekinthető kisipari üzemnek az olyan üzem, amelyben elemi erővel hajtott munkagépet használnak és állandóan legalább tiz munkavállalót foglalkoztatnak, feltéve, hogy a termelés kizárólag továbbeladók (továbbfeldolgozók) részére történik, továbbá az olyan üzem, amely nem csupán továbbeladók (továbbfeldolgozók) részére, hanem a fogyasztók közvetlen kielégitésére is termel ugyan, de elemi erővel hajtott munkagépet használ és állandóan legalább husz munkavállalót foglalkoztat, végül az olyan üzem, amely elemi erővel hajtott munkagépet nem használ ugyan, de állandóan legalább huszonöt munkavállalót foglalkoztat (78000/1923. KM rendelet 4. §, Rendeletek Tára, 1923. évf., 614. lap).

(5) A jelen rendelet rendelkezései szempontjából a gyáriparosokkal egy tekintet alá esnek a timár- és a gépszijat készitő iparosok, azok a kisiparosok és gyógyszerészek, akik a jelen rendelet X. számu mellékletében felsorolt valamely anyag felhasználásával előállitott készitményüket saját telephelyükön kivül is forgalomba hozzák, ugyszintén az alábbi textiliparosok:

a) a szövőiparos, ha legalább tizenegy szövőmunkást foglalkoztat, vagy ha kevesebb munkást is foglalkoztat, de elemi erővel hajtott szövőgépeinek összesitett bordaszélessége a tizenhárom métert, vagy pedig emberi erővel hajtott szövőgépeinek összesitett bordaszélessége a harminckilenc métert meghaladja,

b) a kötszövőiparos, ha elemi erővel hajtott sikkötőgépeinek összesitett tűágyszélessége az öt métert, vagy emberi erővel hajtott sikkötőgépeinek összesitett tűágyszélessége a tiz métert meghaladja, - ha az iparos sikkötőgépein felül körkötőgéppel vagy "interlock"-géppel rendelkezik, az előbb emlitett határok szempontjából ezeket a gépeket egyenkint két méter sikkötőgép-tűágyszélességgel, ha pedig "Raschel" mechanikai géppel vagy lánchurkológéppel rendelkezik, ezeket a gépeket egyenként kettő és fél méter sikkötőgép-tűágyszélességgel kell számitásba venni;

c) a kötszövő iparos, ha két körhurkológépnél (Rundstuhl) vagy két lánchurkológépnél (Kettenstuhl) vagy két "interlock" körkötőgépnél (Rundstrick, Rundjacquard) vagy két "Raschel" mechanikai gépnél nagyobb gépi berendezése van;

d) a fonóiparos, ha háromszáz orsós kártrendet meghaladó gépi berendezése van;

e) a kiszerelőiparos, ha tizenkettő keresztorsófejet, vagy tizenkettő gombolyitófejet meghaladó gépi berendezése van.

(6) Ha a (3)-(5) bekezdés alapján bejelentésre kötelezettnek üzletköre vagy üzemének nagysága tartósan megváltozik, bejelentési kötelezettsége csak akkor szűnik meg, ha ebben a tárgyban tett irásbeli bejelentést az Anyag- és Árhivatal (a továbbiakban: Hivatal) tudomásul veszi.

Bejelentési kötelezettség

2. §

(1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó készleteket, amennyiben a Hivatal egyes szakmákra, vagy készletekre másképen nem rendelkezik, minden hónap ötödik napjáig - az előző hónap utolsó napján fennálló állapot szerint - be kell jelenteni. A bejelentést - a (3) bekezdésben emlitett kivételtől eltekintve - a készlet birtokosa (birlalója) köteles megtenni. Olyan vállalatnál, ahol üzemi bizottság (bizalmi egyén) is működik, a bejelentést az üzemi bizottság (bizalmi egyén) köteles ellenőrizni és aláirni. Az a körülmény, hogy a készlet a bejelentésre kötelezett megitélése szerint bármely oknál fogva forgalombahozatalra nem alkalmas (kiszereletlen áru, selejtáru, rontott áru stb.) a bejelentési kötelezettséget nem érinti.

(2) A jelen rendelet alapján történő első bejelentés alkalmával külön be kell jelenteni azt a készletet is, amely az 1946. évi julius hó 31. napján a bejelentésre kötelezett üzemében feldolgozás alatt áll.

(3) Azt a készletet, amely beraktározó vállalatnál van elhelyezve, az köteles bejelenteni, aki azt megőrzés végett átadta, - ha azonban a készletet olyan természetes, vagy jogi személy adta át beraktározás végett, akinek lakóhelye (székhelye) külföldön van, a bejelentést a beraktározó vállalat köteles megtenni.

(4) A fuvarozás végett feladott készletet a fuvarozó vállalat nem köteles bejelenteni, azt csak a készlet átvevőjének kell a havi rendes készletbejelentés alkalmával bejelentenie.

3. §

(1) A bejelentést a Hivatalhoz (Budapest, II., Fő-u. 68.) kell megtenni. A Hivatal cime: Budapest, 2., postafiók 15.

(2) A bejelentést, amennyiben a Hivatal az illető anyagokra külön bejelentőlapot nem rendszeresit, s azt közvetlenül, vagy a szakmai érdekképviseletek utján a bejelentésre kötelezettekhez el nem juttatja, illetőleg amennyiben ilyen külön bejelentőlapot az anyaggazdálkodási szervek eddig nem rendszeresitettek, a jelen rendelet A) mellékletén közölt minta szerint. MOSZ A. 4. szabványu (210 X 297 mm méretű) papiroson minden egyes anyagra vonatkozóan külön, két-két példányban kell megtenni. A készlet mennyiségét az illető anyagra vonatkozóan a melléklet 4., illetőleg 7. rovatában feltüntetett mértékegységgel kell kifejezni. A 2. § (2), (3) és (4) bekezdésében emlitett esetekben az illető készletről külön bejelentést kell tenni, annak feltüntetésével, hogy a készlet feldolgozás alatt áll, vagy forgalombahozatalra nem alkalmas, illetőleg beraktározott készlet.

(3) A meglévő anyagkészletet ismételten be kell jelenteni abban az esetben is, ha annak mennyisége a legutóbbi bejelentés óta nem változott.

(4) A bejelentést a Hivatalnál személyesen (megbizott utján) kell átadni, vagy postán ajánlott küldeményként kell feladni. A bejelentés illetékmentes.

(5) A Hivatal a bejelentőlap egyik példányát keletbélyegzővel ellátva, vagy perforálva a bejelentőnek visszaadja, vagy postán visszaküldi.

4. §

(1) A bejelentésre kötelezetteknek a jelen rendelet hatálya alá tartozó készleteikről és az azokban termelés, átvétel, elszállitás, felhasználás stb. folytán beállott minden változásról raktárkönyvet vagy kartotékrendszerü, vagy más megfelelő nyilvántartást kell vezetniök és abban azt a személyt, akinek részére, valamint azt a helyet ahová szállitottak, fel kell tüntetniök. A Hivatal egyes szakmák számára meghatározott alaku nyilvántartás vezetését rendelheti el.

(2) A mennyiségi változások havi összesitett adatairól a késztet bejelentése alkalmával kell a bejelentőlap vonatkozó rovatainak kitöltésével számot adni.

(3) Az a raktárkönyv, vagy az azt helyettesitő nyilvántartás, amelyet kizárólag az (1) bekezdés rendelkezései alapján vezetnek, illetékmentes.

(4) A bejelentésre kötelezett köteles az (1) bekezdés rendelkezései alapján vezetett raktárkönyvet (nyilvántartást) az utolsó bejegyzéstől számitott három évig megőrizni.

5. § A jelen rendelet rendelkezéseinek megtartását a Hivatal Baját megbizottai, illetőleg az államrendőrség utján ellenőrzi. A felsoroltak a bejelentésre kötelezett üzemét, raktárát és üzlethelyiségét, valamint üzleti könyveit, számadásait és az ügyvitelre vonatkozó egyéb iratait a jelen rendeletben foglalt rendelkezések és az egyéb anyaggazdálkodási jogszabályok és intézkedések megtartásának ellenőrzése céljából megvizsgálhatják, továbbá a bejelentésre kötelezetteket, alkalmazottaikat és üzletfeleiket az ellenőrzés tárgyában meghallgathatják.

Zár alá vétel

6. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső készletek - a rendelet I-XI. számu mellékletében a sorszám mellett csillaggal (*) megjelöltek kivételével - zár alá vétetnek, azokkal birtokosuk csak a Hivatal engedélye, illetőleg utasitása szerint rendelkezhetik. A készlet birtokosa a Hivatal rendelkezése esetén köteles a készlet fel- vagy átdolgozásával előállitott terméket a Hivatal rendelkezése szerint felhasználni, illetőleg forgalombahozni.

(2) Ha a készlet az (1) bekezdés szerint zár alá esik, a zár alá vétel az egész készletre, tehát annak a mellékletben megjelölt mennyiséget el nem érő részére is kiterjed s a készlet zár alatt marad abban az esetben is, ha az a mellékletben megjelölt mennyiség alá csökken.

(3) A zár alatt álló készletek felhasználása, fel- vagy átdolgozása, forgalombahozatala, illetőleg kiutalása iránt előterjesztett kérelmeket a Hivatalnál az ár megtéritése ellenében igényelhető ürlapon kell benyujtani. A kérelem illetékmentes.

(4) A jelen rendelet X. számu mellékletében I-II. alatt felsorolt anyagokat a Hivatal külön engedélye nélkül csak gyógycélokra szabad felhasználni, még abban az esetben is, ha azok bejelentésre nem kötelezett személy rendelkezése alatt állanak.

(6) A jelen rendelet VI. számu mellékletében felsorolt készletek kikészitéséhez a Hivatal előzetes engedélye szükséges.

7. § A zár alatt lévő készlet birtokosa (birlalója) köteles készletét a Hivatal rendelkezéséig eredeti állapotban és minőségben saját költségén megőrizni.

Anyaggazdálkodási járulék

8. § (1) A jelen rendelet I-XI. mellékletében felsorolt anyagokat (árukat) a melléklet 6. rovata szerint mind a belföldi és kiviteli, mint a behozatali forgalomban anyaggazdálkodási járulék terheli. A kiviteli kikészitési eljárás során történő behozatal - az anyaggazdálkodási járulékkal való terhelés szempontjából - behozatalnak számit.

(2) Az anyaggazdálkodási járulék nem terheli azt az anyagot (árut), amely után a járulékot egyszer már lerótták, továbbá a kiviteli kikészitési eljárás során behozott azt az anyagot (árut), amely után a járulékot már lerótták.

9. § Az egyes anyagok (áruk) után fizetendő járulók kulcsát, illetőleg Összegét a melléklet 6. rovata tartalmazza.

10. § (1) A járulék fizetésére a belföldi és a kiviteli forgalomban az illető anyagot előállitó termelő köteles az általa forgalomba hozott, felhasznált vagy feldolgozott anyagok (áruk) után.

(2) A behozatali forgalomban a járulékot a vámszabályok szerint a vám fizetésére köteles személynek (vámadósnak), illetőleg annak a személynek kell megfizetnie, aki a vám fizetésére köteles volna, ha az anyag (áru) nem volna vámmentes. A vámigazgatóság szerve a készletet csak a járulék befizetését igazoló elismervény (csekkbefizetési szelvény), illetőleg a Hivatal halasztási engedélye alapján adhatja ki.

11. § (1) A belföldi és kiviteli forgalomban az anyaggazdálkodási járulék alapja - hacsak a járulék nincs határozott összegben megállapitva, - az anyagért (áruért) felszámitott érték. A felszámitott értéken a számla értékét kell érteni, a forgalmi adó, a kincstári részesedés és a szállitás költsége nélkül. A saját tizemben felhasznált vagy feldolgozott anyag (áru) után a járulék kiszámitásánál irányadó értéket a forgalmiadó alapjának meghatározására érvényes szabályok szerint kell kiszámitani.

(2) A behozatali forgalomban a járulék alapját - hacsak a járulék nincs határozott összegben megállapitva - a vámforgalmiadóra irányadó szabályok szerint kell megállapitani, A járulék mértékének és összegszerűségének helyességét a vámigazgatóság szervei kötelesek ellenőrizni.

(3) A kiviteli forgalomban a vámigazgatóság szerveinek a járulék lerovását ellenőrizniök nem kell.

12. § (1) A belföldi és kiviteli forgalomban a járulékot a készlet forgalombahozatalát, felhasználását vagy feldolgozását követő hónap 8. napjáig kell járulékbevallás mellett a Hivatal "Ip. Min. Anyaggazdálkodási járulékok bevételi számla, Budapest" elnevezésü 104.529 számu postatakarékpénztári csekkszámlája javára befizetni.

(2) A behozatali forgalomra megállapitott járulékot az elvámolással egyidejüleg kell az (1) bekezdésben emlitett csekkszámla javára - járulékbevallás mellett - befizetni.

13. § (1) A Hivatal azt, aki a járulékot kellő időben nem fizeti be, a be nem fizetett járulék kétszereséig terjedhető pénzbirsággal sujthatja. A pénzbirságot az arra vonatkozó fizetési meghagyás kézbesitésétől számitott nyolc nap alatt - a 12. § (1) bekezdésében emlitett csekkszámla javára kell - befizetni.

(2) Az anyaggazdálkodási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség fennállása, valamint a járulék jogossága, mértéke és lerovása tekintetében felmerült vitás kérdésben a Hivatal határoz. A határozat ellen az iparügyi miniszterhez előterjesztésnek van helye. Az előterjesztés felett az érdekeltség meghallgatása után az iparügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz.

14. § A járulék és a pénzbirság biztositására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók

Büntető és hatálybaléptető rendelkezések

15. § (1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt inditott bűnügyben az eljárás az államrendőrség, mint rendőri büntetőbiróság hatáskörébe tartozik. A jogerős büntető itéletet meg kell küldeni a Hivatalnak.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

16. § (1) A jelen rendelet az 194G. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.

(2) A Hivatal felállitását megelőzően eljáró ipari anyaggazdálkodási szervek által a jelen rendelet I., II., V., VI., VII., IX. és X. számu mellékletében felsorolt készletekre vonatkozóan kiadott kiutalások, illetőleg felszabaditások az 1946. évi julius hó 31. napjával, - a III., IV., VIII. és XI. számu mellékletekben felsorolt készletekre vonatkozóan pedig az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt kiadott kiutalások, illetőleg felszabaditások az 1946. évi augusztus hó 31. napjával érvényüket vesztik.

(3) Az 1945. évi január hó 1. napja előtt az ipari nyersanyagok, üzem- és segédanyagok, félkészgyártmányok és készáruk kötelező bejelentése, zár alá vétele, ipari anyaggazdálkodási járulékkal terhelése, valamint felhasználásuk szabályozása tárgyában kibocsátott jogszabályok nincsenek hatályban.

(4) Az 1945. évi január hó 1. napját követően kibocsátott anyaggazdálkodási jogszabályok közül a jelen rendelet B) mellékletében felsorolt jogszabályok hatályukban fenntartatnak, a C) mellékletben felsorolt jogszabályok pedig hatálytalanok, illetőleg a jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik.

(5) A jelen rendelet nem érinti az ipari növények termesztésének, az olajosmagvak beszolgáltatásának, forgalmának és felhasználásának és a tartósitott élelmiszerek előállitásának és forgalmának szabályozása tárgyában kibocsátott jogszabályok hatályát.

(6) A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a 3950/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 65. szám) 3. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt azt a rendelkezést, amely szerint a rom anyagok felhasználását az országos épitésügyi kormánybiztos szabályozza,

Budapest, 1946. évi julius hó 22-én.

Bán Antal s. k.,

iparügyi miniszter