78000/1946. IM rendelet

a kényszermunkabüntetés végrehajtásának szabályozásáról

Az 1945: VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945. ME rendelet 3. §-ának (az 1440/1945. ME rendelet 1. §-ának) negyedik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem:

I. Munkatábor

1. § (1) A kényszermunkabüntetést a jelen rendelet rendelkezéseihez képest munkatáborban kell végrehajtani.

(2) A munkatábor rendeltetése, hogy a kényszermunkabüntetésre itélteknek (a továbbiakban: elitéltek) a társadalomból való időleges kirekesztése mellett módot nyujtson arra, hogy az ország rombadöntésében való közreműködésüket az ujjáépitésre irányuló kényszermunkával részben jóvátehessék és ezzel, valamint megfelelő fegyelmezéssel és felvilágositó oktatással alkalmassá tegye őket a demokratikus rendbe való beilleszkedésre.

2. § (1) Munkatáborul egyelőre férfi elitéltek számára a budapesti országos gyüjtőfogháznak és a szegedi kerületi börtönnek, nőelitéltek számára pedig a márianosztrai országos büntetőintézetnek elkülönitett részei jelölteinek ki. A jövőben felmerülő szükséghez képest külön rendelettel más letartóztatóintézet (országos büntetőintézet, illetőleg birósági fogház) vagy ily intézet elkülönitett része is kijelölhető munkatáborul.

(2) A munkatáborba, illetőleg az intézetnek munkatáborul kijelölt elkülönitett részébe csak kényszermunkabüntetésre itélteket szabad elhelyezni.

3. § A népügyészség vezetője a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott tizenöt nap alatt, azután pedig minden hónap első és tizenötödik napján külön-külön jegyzékbe foglalva felterjeszti az igazságügyminiszterhez az elitélt férfiak és nők szabályszerüen felszerelt értesitőjegyzékeit. Az elitélteknek a munkatáborul kijelölt intézetbe beutalása és átszállitása iránt az igazságügyminiszter intézkedik.

4. § (1) A munkatábor igazgatásával és a kényszermunka büntetés végrehajtásával járó tennivalókat a kijelölt letartóztatóintézet személyzete végzi.

(2) A munkatábor főnöke alatt a jelen rendeletben a munkatáborul kijelölt országos büntetőintézetnél az igazgatói, a törvényszéki fogháznál az államügyészség, a járásbirósági fogháznál pedig a járásbiróság vezetőjét kell érteni.

(3) Az általános felügyeleti jog szempontjából a munkatábor a letartóztatóintézettel egy tekintet alá esik.

II. Felügyelőhatóság

5. § Minden munkatábor mellett külön felügyelőhatóság (a munkatábor felügyelőhatósága) működik.

6. § (1) A munkatábor felügyelőhatóságának szervezése a tábor fekvése szerint illetékes vármegye vagy törvényhatósági jogu város Nemzeti Bizottságának feladata.

(2) A Magyar Nemzeti Függetlenségi frontba tömörült politikai pártok (Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Paraszt Párt, Polgári Demokrata Párt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei, ugyszintén az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete a Nemzeti Bizottság felhivására a felügyelőhatóságba egy-egy tagot küldenek.

(3) A felügyelőhatóságnak hivatalból tagja a népfőügyész, által kijelölt népügyész, a munkatábor főnöke és a felügyelőhatóság részéről az elitéltek felvilágositásával megbizott egyik előadó. Az utóbbi csak olyan ügyekben járhat el, amelyek az általa felvilágositásban részesitett elitéltekre vonatkoznak.

(4) A felügyelőhatóság elnökét a politikai pártok és a szakszervezet kiküldöttei maguk közül titkos szavazás utján szótöbbséggel választják.

(5) A munkatábor főnöke egyuttal a felügyelőhatóság előadója.

(6) A felügyelőhatóság eljárási szabályait maga állapitja meg.

(7) A felügyelőhatóságnak azokat a tagjait, akik nem közalkalmazottak, tiszteletdij illeti meg. Ennek összegét az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg.

7. § A munkatábor felügyelőhatóságának feladatai:

1. felügyel a kényszermunkabüntetés szabályainak megtartása felett; a tapasztalt hiányokról és szabálytalanságokról jelentést tesz az igazságügyminiszternek;

2. kiküldött alőadók utján gondoskodik az elitéltek demokratikus szellemű neveléséről (19. §);

3. véleményt nyilvánit az elitéltek feltételes szabadságrabocsátás iránti folyamodásai felől, továbbá a rendellenes elmeállapotu vagy egyéb okból munkaképtelen elitéltek ügyében - további intézkedés céljából - jelentést tesz az igazságügyminiszterhez.

8. § (1) A munkatábor felügyelőhatósága havonkint legalább egyszer ülést tart a munkatáborban. Az ülésre minden tagot meg kell hivni. Határozathozatalhoz az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükséges. A szavazásban az elnök is részt vesz, szavazategyenlőség esetén az a vélemény válik határozattá, amelyhez az elnök járult.

(2) A felügyelőhatóság irásbeli tennivalóinak ellátásáról az elnök gondoskodik, ehhez azonban egy fogalmazót a munkatábor főnöke a letartóztatóintézet személyzetéből bocsát rendelkezésére.

III. Kényszermunkabüntetés

Általában

9. § A kényszermunkabüntetés foganatositására a szigoritott dologházi őrizet végrehajtására vonatkozó szabályokat kell a jelen rendeletből folyó eltérésekkel megfelelően alkalmazni.

Törzskönyv

10. § A munkatáborba beutalt elitéltekről külön törzskönyvet kell vezetni.

Elkülönités és osztályozás

11. § A munkatáborban az elitélteket, ha ezt a tábor viszonyai megengedik, éjjel magánelzárásban kell tartani, nappal azonban csak a munka neme szerint kell csoportositani.

Ruházat

12. § (1) Az elitélt saját alsó- és felsőruháját használhatja. Fegyencruhát csak abban az esetben kaphat, ha saját ruhája tönkrement és ha annak pótlásáról maga vagy hozzátartozója igazoltan nem képes gondoskodni.

(2) Az elitéltek felső ruhájukon az evégből rendszeresitett megkülönböztető jelvényt viselnek.

Élelmezés

13. § A munkatáborban az élelmezés ugyanaz, mint a szigoritott dologházban.

Munka

14. § Az elitélteket nemükre tekintet nélkül, a legszükségesebb házimunkák kivételével, kizáróan nehéz testi (segéd) munkával szabad foglalkoztatni. A munka csak az ország ujjáépitésére irányuló vagy azzal kapcsolatos más közérdekü munka lehet, amelyet mint kényszermunkát az állam (közület) vagy magánosok részére az alábbiak szerint kell végezni.

15. § (1) A napi munkaidő szombat kivételével 10 óra.

(2) Szombaton a munka 12 órakor végződik s az elitéltek az ebédszünet utáni időt a munkatábor (munkahely) általános takaritására, ruházatuk rendbehozatalára és testi tisztálkodásra forditják. 18-tól 20 óráig pedig felvilágositó előadáson vesznek részt.

(3) Munkaszünetnek csak vasárnap, március 15., április 4. és május 1. napján, valamint ezekenfelül minden elitéltre nézve külön saját vallásának legfőbb ünnepein és ha ez több napból áll, az ünnep első napján van helye.

16. § (1) Az igazságügyminiszter az elitéltekből munkáscsoportokat alakittat s azokat - rendelkezéséhez képest - részint a munkatáborban, részint pedig azon kivül foglalkoztatják.

(2) Ha a munkahely a táboron kivül fekszik és a munkáscsoportnak a munkahelyre kisérése és onnan a táborba visszakisérése akadályokba ütközik, az igazságügyminiszter ilyen csoportnak a munkahelyre átszállitását (kihelyezését) rendeli el.

(3) A munkatábor főnöke minden munkáscsoport élére "munkáscsoport parancsnok"-ot, a csoport őrzésére pedig megfelelő számu letartóztatóintézeti őrt rendel ki és ha a munkahely a munkatáboron kivül fekszik, gondoskodik a munkáscsoportnak köznaponkint a kijelölt munkahelyre ki- és visszakiséréséről, illetve kihelyezés esetén a munkáscsoportnak a munkahelyre átszállitásáról, elhelyezéséről, munkába állitásáról és minden szükségletének kielégitéséről.

(4) Az olyan munkáscsoportba tartozó elitéltekkel szemben, akiket a munkatáborból naponkint kisérnek ki munkára, az ellenőrzési a munkatábor főnöke, a közvetlen felügyeletet azonban a kirendelt őrök utján a munkáscsoport parancsnok látja el.

(5) A kihelyezett munkáscsoport felett a fegyelmi hatalom a munkáscsoport parancsnokot illeti meg, aki felmerülő esetben utasitásért a munkatábor főnökéhez fordulhat.

17. § (1) Ha az igazságügyminiszter az elítélteknek a 16. §-ban foglaltaknak megfelelő foglalkoztatásáról nem tud gondoskodni, evégből az épités- és közmunkaügyi miniszterhez fordul.

(2) Az épités- és közmunkaügyi miniszter közli az igazságügyminiszterrel a sürgősségük szerint csoportositott közérdekü munkákat s ugyanakkor feltünteti a munkahelyet, az illető munkánál gazdaságosan foglalkoztatható elitéltek számát, a munka előrelátható tartamát s ha a munkahely a munkatábortól olyan távolságra fekszik, hogy naponkint az oda- és visszakisérés akadályokba ütközik, azt is, hogy munkaidőn kivül az elitéltek elkülönitett elhelyezése miként biztositható.

Az elitéltek munkadija

18. § (1) Az ujjáépitési vagy azzal kapcsolatos munkát végző elitéltet az illetékes szakminiszter és az igazságügyminiszter által megállapitandó munkadij illeti meg.

(2) A munkadijat a munkáltatótól a bérelszámolás szabályai szerint a munkatábor főnöke szedi be, aki a bevett összeg megállapitandó részét az elitélt ellátására forditja, fennmaradó részét pedig az etiléit javára "kényszermunkára itéltek munkadija" néven a postatakarékpénztárnál nyitandó csekkszámlára fizeti be.

(3) A csekkszámlán letétként kezelt összeg felerészét havonkint utólagosan azok részére kell kiutalni, akiknek eltartásáról az elitélt a törvény értelmében gondoskodni köteles, feltéve, hogy azok igazoltan támogatásra szorulnak.

(4) Ha az elitéltet feltételes szabadságra bocsátják, a javára kezelt összeg kétharmadrészét szabadonbocsátásakor, egyharmadrészét pedig a szabadonbocsátás véglegessé válása után kell neki kifizetni.

Felvilágosító oktatás

19. § (1) Az elitéltek részére minden szombati napon 18-tól 20 óráig és vasárnap 16-tól 18 óráig a felügyelőhatóság részéről kiküldött előadók felvilágositó előadást tartanak.

(2) Az előadókat tiszteletdij illeti meg, annak összegét az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg.

Istentisztelet

20. § (1) Az elitéltek hetenként egyszer istentiszteleten vesznek részt.

(2) A lelkészek tiszteletdiját az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg.

Szabadlevegőn tartózkodás

21. § (1) Az elitélt, ha munkáját zárt helyiségben végzi, naponként egy órát, orvosi rendeletre esetleg még egy további órát is tölthet szabadlevegőn.

(2) A szabadlevegőn időzés alatt séta folyik, állani vagy leülni csak a betegnek szabad.

Egészségügy, levelezés, látogatás, kedvezmények, fegyelem

22. § (1) Az egészségügy, levelezés, látogatás, kedvezmények és fegyelem tekintetében az elitélteket a jelen rendeletből folyó eltérésekkel ugy kell kezelni, mint a szigoritott dologházba utalt elitélteket.

(2) Az elitéltek munkajutalomban nem részesülnek. A munkajutalom leszállitása vagy teljes megvonása (Fegyházrendtartás 80. § 4. pont) fegyelmi büntetésként ez okból velük szemben nem szabható ki.

IV. Feltételes szabadságra bocsátás

23. § (1) A munkatábor felügyelőhatósága a feltételes szabadságra bocsátásáért folyamodó elitéltet folyamodásának tárgyalásakor szóval meghallgatni köteles.

(2) Egyebekben a feltételes szabadságrabocsátás tekintetében a szigoritott dologházba utalt elitéltekre vonatkozó szabályok az irányadók az alábbi eltérésekkel.

(3) Az életfogytig tartó kényszermunkabüntetésre elitélt feltételes szabadságra bocsátását kérheti, ha a munkatáborban már tizenöt évet töltött. Feltételes szabadságrabocsátásnak azonban nincs helye abban az esetben, ha a halálbüntetést államfői kegyelem változtatta át életfogytig tartó kényszermunkára.

(4) Ha a szabadságolt a feltételes szabadság tartama alatt népellenes vagy a demokratikus államrend szempontjából egyébként kifogásolható magatartást tanusit, vagy erkölcstelen, iszákos, munkakerülő életmódot folytat, avagy pedig a felügyeleti szabályokat más módon sulyosan megszegi, a munkatáborba visszaszállitásának elrendelése iránt az ügyében eljárt népügyészség inditványt terjeszt az elé a népbiróság elé, amelyik őt kényszermunkabüntetésre itélte.

(5) Ha a feltételes szabadságra bocsátott a feltételes szabadság tartama alatt a népbiróság hatáskörébe utalt ujabb büncselekményt követ el, emiatt az eljárás az alapügyben eljárt népbiróság elé tartozik; ha pedig más büncselekményt követ el, az általános szabályok az irányadók.

V. Eljárás rendellenes elmeállapot vagy egyéb okból munkaképtelenség esetén

24. § (1) Ha a kényszermunkabüntetés végrehajtása alatt gyanu merül fel arra, hogy az elitélt rendellenes elmeállapotu, vagy ha az elitélt egyéb okból tartósan munkaképtelennek mutatkozik, a munkatábor főnöke erről az intézeti orvos véleményének bemutatásával jelentést tesz a munkatábor felügyelőhatóságának.

(2) A munkatábor felügyelőhatósága, ha a bejelentést igazoltnak találja, erről a vonatkozó összes iratok felterjesztése mellett további intézkedés végett sürgősen jelentést tesz az igazságügyminiszterhez.

VI. Hatálybaléptető rendelkezés

25. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi december hó 9-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter