10700/1947. (IX. 12.) Korm. rendelet

az 1927. XXI. törvénycikken alapuló betegségi biztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947. XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Az 1927. XXL tc. 8. §-át és az 1928. XL. tc. 11. §-át módosító 7800/1937. ME rendelet (Budapesti Közlöny 1938. évi, 1. sz.) 4. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásában a tényleges közszolgálatot akkor kell főfoglalkozásnak tekinteni, ha a munkavállalónak közszolgálatából eredő havi jövedelme a legalacsonyabb állami fizetési osztályban járó, de a pótlékok és a pótlékokkal egy tekintet alá eső illetmények nélkül számított legalacsonyabb havi illetménynek összegét meghaladja.

2. § Az 1927. XXI. tc. 18. §-ának (2) bekezdése akként módosíttatik, hogy az önkéntes továbbfizetéssel biztosítottak e biztosításuk kezdetétől számított egy év alatt csak annak a javadalmazásnak alapulvételével, illetőleg abban a napibérosztályban biztosíthatók, amely biztosítási kötelezettségük megszűnésének idejében irányadó volt. Az önkéntes továbbfizetéssel biztosításban eltöltött egy év után, valamint abban az esetben, ha a biztosítottak valamely csoportjára vonatkozólag a biztosításnak az utolsó javadalmazás alapulvételével, illetőleg az utolsó napibérosztályban való folytatása az illető biztosítottak vagy az intézet érdekeit súlyosan sértené, az irányadó javadalmazást, illetőleg napibérosztályt az alapszabály állapítja meg.

3. § A 7200/1942. ME rendelet (Budapesti Közlöny 292. szám) 6. §-ának az 1927. XXI. tc. 30. §-át módosító I. Része 6. pontja akként módosíttatik, hogy a biztosított az igényjogosult családtagja részére egy éven belül 60 napi kórházi (gyógyintézeti) ápolást igényelhet.

4. § (1) Az 5960/1941. ME sz. rendelet (Budapesti Közlöny 188. sz.) 12. §-ának az 1927. XXI. tc. 30. §-a II. Része 4. és 5. pontját módosító (1) bekezdése akként módosíttatik, hogy a biztosított nő szoptatási segélyének, úgyszintén a biztosított felesége terhességi, gyermekágyi és szoptatási segélyének összegét az alapszabály állapítja meg.

(2) Az 1927. XXI. tc. 31. §-a első bekezdésének 5. pontja hatályát veszti.

5. § (1) Az 1927. XXI. tc. 30. §-ának III. Része akként módosíttatik, hogy az elhalt biztosított után járó temetkezési segély összegét az alapszabály állapítja meg.

(2) Az 1927. XXI. tc. 31. §-a első bekezdésének 8. pontja hatályát veszti.

6. § Az 1927. XXI. tc. 31. §-a első bekezdésének 13. pontja akként módosíttatik, hogy az igényjogosult családtag elhalálozásakor engedélyezhető temetkezési segély összegét az alapszabály állapítja meg.

7. § (1) Az 1927. XXI. tc. 31. §-ának első bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az alapszabály a rendelkezésre álló fedezet korlátai között a következő szolgáltatásokat is engedélyezheti:

a) az egyedül élő biztosított részére a kórházi (gyógyintézeti) ápolás első napjától, vagy a kórházban (gyógyintézetben) eltöltött bizonyos ápolási idő után negyed táppénzt,

b) a tüdőbeteg biztosítottak részére kórházi ápolást egy éven túl az ápolás szükségének fennállásáig, de legfeljebb a keresőképtelenség első napjától számított két évig;

c) a tüdőbeteg családtag (1927. XXI. tc. 32. §) részére kórházi ápolást a többi betegségnél engedélyezett időtartamon túl az ápolás szükségének fennállásáig, de legfeljebb az ápolás kezdetétől számított hat hónapig,

d) ha az igényjogosult családtagok (1927. XXI. tc. 32. §) száma legalább keltő, a féltáppénz helyett a táppénz 75%-ának megfelelő hozzátartozói táppénzt.

(2) A 9600/1932. ME sz. rendelet 5. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti.

8. § Az 1927. XXI. tc. 32. §-a második bekezdésének második mondata azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy korhatárra való tekintet nélkül igényjogosult családtag a betegségi biztosításban a hajadon, elvált vagy özvegy nő biztosítottnak a háztartásában eltartott anyja (mostohaanyja), nőtestvére (mostoha nőtestvére), illetőleg gyermeke, ha a biztosított nő háztartását háztartási alkalmazott nélkül egyedül vezeti; a biztosított gyermekével egyenlő feltételekkel és mértékben igényjogosult családtag az a teljesen árva vagy szüleitől elhagyott gyermek, akit a biztosított az igény előterjesztését közvetlenül megelőző legalább egy éven át eltartott; a szülővel egyenlő feltételekkel igényjogosult a mostohaszülő, továbbá az a nő, aki a biztosítottat 24 életévének betöltéséig legalább 10 éven át saját anyagi erejéből eltartotta.

9. § A 6000/1933. ME sz. rendeletnek (Budapesti Közlöny 131. sz.) az 1927. XXI. tc. 36. §-át kiegészítő 5. §-a akként módosíttatik, hogy a műfogat és műfogsort kevésbé költséges gyógyászati segédeszközként kell a biztosított vagy az igényjogosult családtag részére kiszolgáltatni, ha a biztosító intézetnek a megállapított intézeti önköltségi árat vagy ennek az alapszabályban megállapított hányadát előre megfizetik.

10. § (1) A 6500/1935. ME sz. rendeletnek (Budapesti Közlöny 145. sz.) az 1927. XXI. tc. 40. §-ának (2) bekezdését módosító 16. §-a akként módosíttatik, hogy a terhességi, gyermekágyi és szoptatási segélyre az a biztosított nő igényjogosult, aki a terhességi segélyre való igénye megnyílását, vagy ha a terhességi segélyre igényt nem támasztott, a szülés időpontját megelőző 24 hónapon belül összesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosított volt. A feleségnek, mint családtagnak a segélyre jogosultságát is csak akkor lehet megállapítani, ha a férje a terhességi segélyre való igény megnyílását vagy ha a terhességi segély igénybe nem vétetett, a szülés időpontját megelőző 24 hónapon belül összesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosított volt.

(2) Az 1927. XXI. tc. 40. §-ának negyedik bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az a biztosított nő, aki a terhességi segélyt vagy annak valamely részét abból az okból nem volt jogosult felvenni, mert a terhességi segélyre igényjogosultságának tartama alatt kereső foglalkozást folytatott, a gyermekágyi segélyezés lejártát követően a fel nem vett terhességi segéllyel egyenlő összegű segélyre jogosult; e segély folyósítására vonatkozó szabályokat az alapszabály állapítja meg.

11. § Az 1927. XXI. tc. 96. §-ának második bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a betegség esetére önkéntesen vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosítást, ha a biztosított olyan helységbe költözik, amelyre a biztosítást az elköltözésig ellátó intézet illetékessége nem terjed ki, jogosult az új lakóhelyre területileg illetékes intézetnél (kerületi pénztárnál) folytatni. Az erre vonatkozó eljárási szabályokat a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.

12. § (1) Az 1927. XXI. tc. 6. §-a első bekezdésének 1-3. pontjaiban felsoroltakon felül betegségi biztosításra kötelezettek azok, akik a baleseti biztosítási általános üzletág terhére 66 és 2/3%-ot elérő vagy ezt meghaladó vagy pedig a baleseti biztosítási bányaüzletág terhére 50%-ot elérő vagy ezt meghaladó keresőképességcsökkenés alapján baleseti járadékban részesülnek, úgyszintén azok, akik a 6620/1947. rendelet, illetőleg az ezt kiegészítő, vagy módosító jogszabályok alapján nyugdíjra, vagy a nyugdíjjal egy tekintet alá eső ellátásra jogosullak.

(2) Az (1) bekezdésen alapuló biztosítási kötelezettség szünetel az alatt az idő alatt, amíg a járadékos, illetőleg nyugdíjas olyan kereső foglalkozást folytat, amelynek alapján az 1927. XXI. tc. 3. és 5. §-ai értelmében betegségi biztosításra van kötelezve, vagy amelyből származó jövedelme a havi 300 forintot meghaladja, továbbá az alatt az idő alatt is, amíg az 1928. XL. tc. 155. §-a alapján esik biztosítási kötelezettség alá, úgyszintén amíg állandóan külföldön lakik, vagy tartózkodik.

(3) Az (1) bekezdésben említett baleseti járadékos betegségi biztosítását a lakóhelyére a járadékosnak a baleset időpontjában űzött foglalkozása szerint illetékes intézet (bányatárspénztár), illetőleg kerületi pénztár, az (1) bekezdésben említett nyugdíjasok biztosítását pedig a nyugdíjas lakóhelyén az 1928. XL. tc. 4. §-ában felsorolt munkavállalók betegségi biztosítására illetékes intézet (kerületi pénztár) köteles ellátni.

(4) Az (1) bekezdés alapján betegségi biztosításra kötelezettek betegségi biztosítási járulékát a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg. A baleseti járadékosok járuléka kizárólag a baleseti biztosítási üzletágat, a nyugdíjasok járuléka pedig a nyugdíjfizetésre kötelezettet terheli.

(5) Az (1) bekezdés alapján betegségi biztosításra kötelezett a baleseti kártalanításra alapul nem szolgáló betegsége esetében kizárólag orvosi gyógykezelésben és gyógyszerellátási segélyben, a kevésbé költséges gyógyászati segédeszközökben és temetkezési segélyben részesülhet.

(6) Az (1) bekezdés alapján betegség esetére biztosítottnak az 1927. XXI. tc. 32. §-a szerint igényjogosult családtagjai a betegségi biztosítási ág terhére csak orvosi gyógykezelésben és gyógyszerellátásban részesülhetnek; kórházi ápolás, ellátással járó gyógyfürdő és gyógyászati segédeszköz a családtagokat nem illeti meg.

13. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést azonban az 1947. évi május hó 1. napjától kell alkalmazni.

Budapest, 1947. évi augusztus hó 23-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök