14060/1947. (XII. 31.) Korm. rendelet
a közszolgálati alkalmazottak hivatalos minőségéből származó járandósága legmagasabb összegének megállapítása tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § A jelen rendelet hatálya alá tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy rendszeres állásra vannak-e kinevezve vagy nem rendszeres (szerződéses stb.) alkalmazásban állanak-e: az állami, vármegyei, városi, községi, államvasúti, postai, állami vas-, acél- és gépgyári, állami kőszén- és ércbányászati tisztviselők és egyéb alkalmazottak és általában az állam és az önkormányzati testületek, intézeteinek, közintézményeinek, közműveinek és üzemeinek tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint a közalapok és közalapítványok, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, végül a vármegyei alapok alkalmazottai (a továbbiakban: közszolgálati alkalmazottak).
2. § (1) A közszolgálati alkalmazottak ebből a minőségéből származó járandóságai az illetmény többletadó levonása után nem haladhatják meg a havi 3.000 forintot.
(2) A járandóságnak a havi 3.000 forintot meghaladó részéi annak a tárcának a bevételi számlájára kell befizetni, amely tárca létszámába az alkalmazott tartozik.
(3) A közszolgálati alkalmazotti minőségből származó járandóságok összegének megállapításánál figyelembe kell venni a közszolgálati alkalmazottat megillető fizetési, lakbérsegélyt, valamint az ezenfelül netán más címen élvezett összes rendszeres illetményt. Az így megállapított illetmények összegéhez hozzá kell adni azt az összegei, amelyet a közszolgálati alkalmazott hivatali állásából folyóan akár saját hatóságától (intézményétől), akár más hatóságtól (intézménytől), akár pedig olyan üzemtől (vállalattól, intézménytől stb.) élvez, amelynél az államnak közvetlen tőkeérdekeltsége van, vagy amely állami felügyelet alatt áll.
(4) A jelen rendelet alkalmazásában a közszolgálati alkalmazotti állással kapcsolatos járandóságnak kell tekinteni a személyi, működési vagy bármilyen más elnevezésű pótlék, pótdíj, korpótdíj, tiszteletdíj, munkadíj, munkaátalány, üzemi vagy más pótlék, részesedés, jelenléti díj, ülésdíj, tantiem vagy jutalom címén felvett összeget, valamint a természetbeni juttatásoknak a hatósági ár alapulvételével kiszámított ellenértékét is.
3. § Jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődően a közszolgálati alkalmazott részére kifizetett minden járandóságról az alkalmazottra illetékes főhatóságnak a kifizetéssel egyidejűleg hivatalos értesítést kell küldeni. Az alkalmazott fegyelmi felelősség terhével minden hó 5. napjáig köteles az illetékes főhatósága által megjelölt bevételi számlára befizetni azt az összeget, amellyel az előző hónapban felvett s a jelen rendelet szempontjából számításba jövő összes járandóságai a 3.000 forintot meghaladják. Az alkalmazott által az említett időpontig be nem fizetett összeget az alkalmazottnak a következő hónapban esedékes illetményeiből hivatalból térítményként le kell vonni.
4. § (1) Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá: a családi pótlék, a lakbérsegély, a közlekedési segély, a közszolgálati alkalmazott saját felsőbb hatósága részéről az állami bevételek biztosítása érdekében engedélyezett juttatások (az érvényben lévő jogszabályok alapján folyósított tettenérői jutalékok és feljelentői jutalékok, a bírságpénzből kapott részesedés, a termelés gazdaságosabbá tételéért adott jutalom és a többtermelésért adott jutalékok, stb.) a pénzügyminiszter által megállapított körben a szociális segélyek, a kodifikációs munkáért történt kiutalások.
(2) Amennyiben vita merülne fel, hogy valamely üzem, vállalat vagy intézmény részéről valamely közalkalmazott részére kiutalt összeg a jelen rendelet hatálya alá tartozik-e, illetőleg amennyiben vitássá válnék az a körülmény, hogy valamely, a közszolgálati alkalmazott által felvett összeg terhes illetménynek tekintendő-e, a vitát a pénzügyminiszter dönti el. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az ilyen vitás kérdések egységes szabályozása, úgyszintén általában a jelen rendelettel kapcsolatos eljárási rendelkezések megállapítása tárgyában a szükséghez képest rendeletet bocsásson ki.
5. § Kivételesen méltánylást érdemlő körülmények esetén az illetékes miniszternek akár közvetlenül, akár a 6. §-ban említett bizottság javaslata folytán tett előterjesztésére a minisztertanács engedélyt adhat arra, hogy egyes közszolgálati alkalmazottak részére a rendeletben megállapított 3.000 forintos értékhatárt meghaladó összegű járandóság engedélyeztessék.
6. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az illetékes miniszternek, a pénzügyminiszternek és a Gazdasági Főtanácsnak egy-egy kiküldöttjéből tárcánkint állandó bizottságot kell alakítani abból a célból, hogy a bizottság
a) a tárca körében a jelen rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket megvizsgálja, rendszerbe foglalja és a rendszerbe foglalással kapcsolatban a közalkalmazotti járandóságok szabályozására vonatkozóan esetleg javaslatokat készítsen;
b) kivételes esetekben javasolja, hogy az illetékes miniszternek egyes rendkívüli feladatok ellátásával megbízott közszolgálati alkalmazottak részére az 5. § alapján a 3.000 forintos értékhatárt meghaladó összegű járandóság engedélyezése végett tegyen a minisztertanácsnak előterjesztést.
7. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe, rendelkezéseit az 1948. évi január hó 1. napjától esedékes járandóságok tekintetében kell alkalmazni. A jelen rendelet végrehajtásáról a 4. § (2) bekezdése alapján megszabott keretek között az illetékes miniszterek (a Legfőbb Állami Számvevőszék Elnöke) gondoskodnak.
Budapest, 1947. évi október hó 31-én.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök