Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1949. évi V. törvénycikk

az 1949. évi állami költségvetésről

Emlékezetül adóm mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § (1) Az 1949. évre a magyar állami közigazgatás

rendes kiadásai:

Hárommilliárd nyolcszázötvenegymillió egyszáznegyvenezer kettőszáz (3.851,141.200) forintban,

átmeneti kiadásai:

Egymilliárd négyszáztizennyolcmillió hatvanhétezer egyszáz (1.418,067.100) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Négymilliárd ötmillió nyolcszázhatvanezer hétszáz (4.005,860.700) forintban,

összes kiadásai tehát:

Kilencmilliárd kettőszázhetvenötmillió hatvannyolcezer (9.275,068.000) forintban állapíttatnak meg.

A kiegyenlítő kiadások összege:

Négyszázkilencvennégymillió hatszáznyolcvanötezer (494,685.000) forintban állapíttatik meg.

(2) Az 1949. évre a magyar állami közigazgatás

rendes bevételei:

Nyolcmilliárd nyolcszáznegyvenhatmillió nyolcszázötvenegyezer kilencszáz (8.846,851.900) forintban,

átmeneti bevételei:

Négyszáznyolcvannyolcmillió nyolcszáznégyezer háromszáz (488,804.300) forintban,

rendkívüli bevételei:

Négymillió nyolcszázötvenkilencezer nyolcszáz (4,859.800) forintban,

összes bevételei tehát:

Kilencmilliárd háromszáznegyvenmillió ötszáztizenhatezer (9.340,516.000) forintban állapíttatnak meg.

A kiegyenlítő bevételek összege:

Négyszázhatvanhárommillió ötszázötvenegyezer (463,551.000) forintban állapíttatik meg.

(3) Az 1949. költségvetési évre az (1) bekezdésben megállapított és összesen 9.275,068.000 forintot kitevő rendes, átmeneti és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben megjelölt és összesen 9.340,516.000 forintot kitevő rendes, átmeneti és rendkívüli bevételek 65,448.000 forinttal haladják meg, mely összegből levonva a kiegyenlítő kezelésben mutatkozó hiány címén 31,134.000 forintot, az 1949. költségvetési évben várható jövedelmek és bevételek az 1949. évre előirányzott kiadásokat 34,314.000 forinttal haladják meg, mely összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani.

2. § (1) Az állami költségvetésbe az 1949. évre felvett állami üzemek

rendes kiadásai:

Kettőmilliárd harminchatmillió negyvenhatezer (2.36,046.000) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Kettőszáztízmillió hatszázhatvannyolcezer (210,668.000) forintban,

összes kiadásai tehát:

Kettőmilliárd kettőszáznegyvenhatmillió hétszáztizennégyezer (2.246,714.000) forintban állapíttatnak meg.

(2) Az állami költségvetésbe az 1949. évre felvett állami üzemek bevételei:

Kettőmilliárd kettőszázkilencvenkilencmillió ötszázkettőezer (2.299,502.000) forintban állapíttatnak meg.

(3) Az 1949. költségvetési évre az állami költségvetésbe felvett állami üzemeknek a 2. § (1) bekezdésében megállapított és összesen 2.246,714.000 forintot kitevő kiadásait a 2. § (2) bekezdésében megjelölt 2.299,502.000 forintot kitevő jövedelmek és bevételek 52,788.000 forinttal haladják meg, mely összeg azonban az állami közigazgatás 1949. évre megállapított bevételeiből már bentfoglaltatik.

3. § Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 2. § (1) és (2) bekezdéseiben megállapított kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési csoportok, fejezetek, címek, alcímek, rovatok és alrovatok szerint való megoszlására, az Országgyűlés által elfogadott állami költségvetés irányadó.

4. § Az egyenes-, fogyasztási- és forgalmiadók, illetékek, díjak és jövedékek, az államosított vállalatok nyeresége, az állami vagyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1949. költségvetési évre ezennel megajánltatnak avégből, hogy az államnak az 1. § (2) bekezdésében és a 2. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmei és egyéb bevételi felhasználhatók legyenek.

5. §[1]

6. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében és a 2. § (2) bekezdésében megjelölt, valamint a 4. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csak a költségvetésben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, címei, alcímei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet.

(2) Kivételnek van helye a 2 csoport, 2 fejezet, 0, 1, 2, 6-9 címei, illetőleg alcímei, a felsorolt címek, illetőleg alcímek 0-6 és 9 rovatai, végül a felsorolt rovatok alrovatai között. E címek, alcímek, rovatok és alrovatok között a kormány hitelátruházást engedélyezhet.

(3) Rovaton belül hitelátruházásnak van helye:

a) a 4 csoport, 2 fejezet, 0 cím, 0 alcím, rendes kiadások 2-6 rovatainak alrovatai és a rendkívüli kiadások 4 rovatának alrovatai között,

b) a 4 csoport, 3 fejezet, 0 cím, 0 alcím, 2-6 rovatok, a 9 rovat alrovatai, a rendkívüli kiadások 5 rovatának alrovatai és a 7 cím, 0 alcím, 2-5 rovatok alrovatai között,

c) az 5 csoport, 2 fejezet, 1 cím, 1 alcím, 2-6 rovatainak alrovatai között.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt hitelátruházásokhoz a kormány engedélyét megszerezni nem kell.

7. § Az 1949. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a költségvetési éven túlterjedő felhasználási idő megállapításának helye nincsen.

8. § Az 1947. évi XIV. tc. 9. §-a és az 1948. évi XIX. tc. 12. és 13. §-ai hatályukat vesztik.

9. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

e törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a tőrvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi február hó negyedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök.

Dobi István s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1949. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1950.01.01.