1949. évi V. törvénycikk

az 1949. évi állami költségvetésről

Emlékezetül adóm mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § (1) Az 1949. évre a magyar állami közigazgatás

rendes kiadásai:

Hárommilliárd nyolcszázötvenegymillió egyszáznegyvenezer kettőszáz (3.851,141.200) forintban,

átmeneti kiadásai:

Egymilliárd négyszáztizennyolcmillió hatvanhétezer egyszáz (1.418,067.100) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Négymilliárd ötmillió nyolcszázhatvanezer hétszáz (4.005,860.700) forintban,

összes kiadásai tehát:

Kilencmilliárd kettőszázhetvenötmillió hatvannyolcezer (9.275,068.000) forintban állapíttatnak meg.

A kiegyenlítő kiadások összege:

Négyszázkilencvennégymillió hatszáznyolcvanötezer (494,685.000) forintban állapíttatik meg.

(2) Az 1949. évre a magyar állami közigazgatás

rendes bevételei:

Nyolcmilliárd nyolcszáznegyvenhatmillió nyolcszázötvenegyezer kilencszáz (8.846,851.900) forintban,

átmeneti bevételei:

Négyszáznyolcvannyolcmillió nyolcszáznégyezer háromszáz (488,804.300) forintban,

rendkívüli bevételei:

Négymillió nyolcszázötvenkilencezer nyolcszáz (4,859.800) forintban,

összes bevételei tehát:

Kilencmilliárd háromszáznegyvenmillió ötszáztizenhatezer (9.340,516.000) forintban állapíttatnak meg.

A kiegyenlítő bevételek összege:

Négyszázhatvanhárommillió ötszázötvenegyezer (463,551.000) forintban állapíttatik meg.

(3) Az 1949. költségvetési évre az (1) bekezdésben megállapított és összesen 9.275,068.000 forintot kitevő rendes, átmeneti és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben megjelölt és összesen 9.340,516.000 forintot kitevő rendes, átmeneti és rendkívüli bevételek 65,448.000 forinttal haladják meg, mely összegből levonva a kiegyenlítő kezelésben mutatkozó hiány címén 31,134.000 forintot, az 1949. költségvetési évben várható jövedelmek és bevételek az 1949. évre előirányzott kiadásokat 34,314.000 forinttal haladják meg, mely összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani.

2. § (1) Az állami költségvetésbe az 1949. évre felvett állami üzemek

rendes kiadásai:

Kettőmilliárd harminchatmillió negyvenhatezer (2.36,046.000) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Kettőszáztízmillió hatszázhatvannyolcezer (210,668.000) forintban,

összes kiadásai tehát:

Kettőmilliárd kettőszáznegyvenhatmillió hétszáztizennégyezer (2.246,714.000) forintban állapíttatnak meg.

(2) Az állami költségvetésbe az 1949. évre felvett állami üzemek bevételei:

Kettőmilliárd kettőszázkilencvenkilencmillió ötszázkettőezer (2.299,502.000) forintban állapíttatnak meg.

(3) Az 1949. költségvetési évre az állami költségvetésbe felvett állami üzemeknek a 2. § (1) bekezdésében megállapított és összesen 2.246,714.000 forintot kitevő kiadásait a 2. § (2) bekezdésében megjelölt 2.299,502.000 forintot kitevő jövedelmek és bevételek 52,788.000 forinttal haladják meg, mely összeg azonban az állami közigazgatás 1949. évre megállapított bevételeiből már bentfoglaltatik.

3. § Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 2. § (1) és (2) bekezdéseiben megállapított kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési csoportok, fejezetek, címek, alcímek, rovatok és alrovatok szerint való megoszlására, az Országgyűlés által elfogadott állami költségvetés irányadó.

4. § Az egyenes-, fogyasztási- és forgalmiadók, illetékek, díjak és jövedékek, az államosított vállalatok nyeresége, az állami vagyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1949. költségvetési évre ezennel megajánltatnak avégből, hogy az államnak az 1. § (2) bekezdésében és a 2. § (2) bekezdésében megjelölt jövedelmei és egyéb bevételi felhasználhatók legyenek.

5. §[1]

6. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében és a 2. § (2) bekezdésében megjelölt, valamint a 4. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csak a költségvetésben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, címei, alcímei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet.

(2) Kivételnek van helye a 2 csoport, 2 fejezet, 0, 1, 2, 6-9 címei, illetőleg alcímei, a felsorolt címek, illetőleg alcímek 0-6 és 9 rovatai, végül a felsorolt rovatok alrovatai között. E címek, alcímek, rovatok és alrovatok között a kormány hitelátruházást engedélyezhet.

(3) Rovaton belül hitelátruházásnak van helye:

a) a 4 csoport, 2 fejezet, 0 cím, 0 alcím, rendes kiadások 2-6 rovatainak alrovatai és a rendkívüli kiadások 4 rovatának alrovatai között,

b) a 4 csoport, 3 fejezet, 0 cím, 0 alcím, 2-6 rovatok, a 9 rovat alrovatai, a rendkívüli kiadások 5 rovatának alrovatai és a 7 cím, 0 alcím, 2-5 rovatok alrovatai között,

c) az 5 csoport, 2 fejezet, 1 cím, 1 alcím, 2-6 rovatainak alrovatai között.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt hitelátruházásokhoz a kormány engedélyét megszerezni nem kell.

7. § Az 1949. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a költségvetési éven túlterjedő felhasználási idő megállapításának helye nincsen.

8. § Az 1947. évi XIV. tc. 9. §-a és az 1948. évi XIX. tc. 12. és 13. §-ai hatályukat vesztik.

9. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

e törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a tőrvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi február hó negyedik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök.

Dobi István s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1949. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1950.01.01.