Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

8100/1947. (VII. 3.) Korm. rendelet

az Országos Házépítő Szövetkezet iétesitésc tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1947. évi XI. tc. 186. §-ában, valamint az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

1. § Az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet (a továbbiakban: FAKSZ) és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet (a továbbiakban: OLHSZ) Országos Házépítő Szövetkezet (a továbbiakban: OHÉSZ) cég alatt egy szövetkezetté egyesülnek.

2. § (1) Az OHÉSZ feladata a három éves terv, illetőleg a tervgazdálkodás keretében a házépítő tevékenység előmozdítása, elsősorban a volt gazdasági cselédek, valamint a földbirtok-reform során földhöz és házhelyhez juttatottak építő tevékenységének, általában családi otthonok építésének lehetővé tétele és megkönnyítése.

(2) Az OHÉSZ hitel- és pénzügyi műveletek lebonyolításával nem foglalkozhatik.

(3) Az építés- és közmunkaügyi miniszter az 1946. évi XXIV. törvénycikk szerint feladatkörébe tartozó építkezések lebonyolításával az OHÉSZ-et is megbízhatja.

(4) Az OHÉSZ tevékenységének ellátása céljából fiókokat állíthat fel; egyes teendők ellátásával arra alkalmas más szövetkezetet is megbízhat.

3. § (1) Az OHÉSZ alapszabályát elsőízben az építés- és közmunkaügyi miniszter az igazságügy-, a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a földmívelésügyi és a népjóléti, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

(2) A cégbíróság az OHÉSZ cégét az építés-és közmunkaügyi miniszter megkeresésére az (1) bekezdés értelmében megállapított alapszabály tartalmának vizsgálata nélkül jegyzi ha a cégjegyzékbe.

(3) Az OHÉSZ cégének bejegyzésével egyidejűleg a FAKSZ és az OLHSZ cégét a cégjegyzékben törölni kell.

(4) A FAKSZ-nek és az OLHSZ-nek az egyesülés folytán való megszűnésére a szövetkezetek feloszlására vonatkozó jogszabályokat, valamint az egyesülő szövetkezetek alapszabályainak a feloszlásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(5) Az egyesülő szövetkezetek alkalmazottai az OHÉSZ cégének bejegyzésével az OHÉSZ alkalmazottaivá válnak.

4. § (1) Az OHÉSZ megalakulásával a FAKSZ és az OLHSZ tagjai az államkincstár kivételével - az OHÉSZ tagjaivá válnak.

(2) Az OHÉSZ alapszabályában meg kell határozni azokat a módozatokat és feltételeket, amelyek szerint az egyesülő szövetkezetek üzletrészeit saját üzletrészeivel átcseréli, illetőleg az át nem cserélt üzletrészeket visszafizeti. Az OHÉSZ alapszabálya az üzletrészek átcserélését uj befizetéshez is kötheti, az át nem cserélt üzletrészek felmondása és az azokért fizetendő összeg megállapítása, valamint a fizetés módja tekintetében az egyesülő szövetkezetek tagjaira - az egyesülő szövetkezetek alapszabályaitól eltérően is - kötelező erővel rendelkezhetik.

(3) Az államkincstár vagyonilletőségének ellenértékét a pénzügyminiszternek az építés-és közmunkaügyi miniszterrel egyetértő rendelkezése szerint kell kiegyenlíteni.

5. § (1) Amennyiben a jelen rendeletből vagy a 3. § szerint megállapitott alapszabályból más nem következik, a FAKSZ-et és az OLHSZ-et illető jogok - ideértve az ipari és egyéb jogosítványokat is -, úgyszintén a FAKSZ-et és az OLHSZ-et terhelő kötelezettségek a jelen rendelet erejénél fogva az OHÉSZ-et illetik, illetőleg átszálló vagyonuk erejéig terhelik.

(2) A pénzügyminiszter által az 1930: XLI. tc. 3. §-a alapján a kötvénybirtokosokkal szemben az államkincstár részéről vállalt szavatosság az OLHSZ-nek a jelen rendelet hatálybalépésének napján fennálló követelései erejéig marad fenn.

6. § (1) Az 1923: XXXIV. tc. 1. §-a alapján létesített Országos Lakásépítési Állandó Bizottság megszűnik.

(2) Az 1930: XLI. tc., valamint az azt kiegészítő és módosító jogszabályok hatályukat vesztik.

(3) Az 1930: XLI. tc. 9. §-ának és a 89.900/ 1927. P. M. rendeletnek (Rendeletek Tára 2.232. lap) az adó- és illetékkedvezményre vonatkozó rendelkezéseit mindaddig, mig az 1947: XI. tc. 156. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátandó rendelet a szövetkezeteket illető adó- és illetékkedvezmények kérdését nem szabályozza, az OHÉSZ-re alkalmazni kell.

7. § (1) Az OHÉSZ igazgatósága elnökből és huszonnyolc tagból, felügyelőbizottsága pedig kilenc tagból áll.

(2) Az elnököt az építés- és közmunkaügyi miniszter előterjesztésére a minisztérium nevezi ki.

(3) Az ügyvezető alkalmazásához az építés-és közmunkaügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) Az igazgatóság tagjai közül tizennégy tagot az építés- és közmunkaügyi, két-két tagot a népjóléti és a pénzügyminiszter, egy-egy tagot az igazságügy-, a földmívelésügyi, az iparügyi, továbbá a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, két tagot a Szakszervezeti Tanács, egy-egy tagot pedig az Új-birtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (a továbbiakban: UFOSZ), az Országos Földbirtokrendező Tanács, az Országos Földmívelésügyi Tanács és az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (1947: XI. tc. 155. §) javaslata alapján az építés- és közmunkaügyi miniszter előterjesztésére az első három üzletév tartamára a minisztérium nevez ki.

(5) A Szakszervezeti Tanács a (4) bekezdés értelmében az általa javasolt két tag közül az egyik tagot a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének, a másik tagját pedig a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének a kijelölése alapján hozza javaslatba.

(6) Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet megalakulásáig terjedő időre kinevezendő egy igazgatósági tag kinevezése tekintetében az Országos Földhitelintézet Igazgatósága tesz javaslatot.

(7) A felügyelőbizottság tagjait az első három üzleti év tartamára az építés- és köz-raunkaügyi miniszter előterjesztésére a minisztérium nevezi ki.

(8) Az OHÉSZ igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjaira a 4.600/1933. ME rendelet (Rendeletek Tára 1174. lap) 33. §-ának rendelkezései nem vonatkoznak.

(9) Az első három üzleti év eltelte után az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja.

8. § (1) Az OHÉSZ területi szervei: a helyi építtető szövetkezeti tagokból alakuló választmány és a helyi véleményező bizottság.

(2) A választmány feladata a területileg érdekelt szövetkezeti tagok különleges érdekeinek a védelme.

(3) A választmány husz tagból áll, akiket a szövetkezet tagjai járásonkint, valamint megyei és törvényhatósági jogú városonkint maguk közül választanak.

(4) A helyi véleményező bizottság a kérelmező szövetkezeti tagok családi és vagyoni viszonyainak mérlegelésével a részükre végzendő építkezésekre nézve az OHÉSZ-nek javaslatot tesz.

(5) Helyi véleményező bizottságot minden községben és városban kell szervezni.

(6) A választmányok és a helyi véleményező bizottságok megalakítása iránt az építés- és közmunkaügyi miniszter rendelkezik.

9. § A helyi véleményező bizottság tagjai:

a) a községekben a választmány három tagja, az OHÉSZ illetékes fiókjának, az UFOSZ-nak, a megyei földhivatalnak és a helyi hitelszervezetnek, elsősorban az illetékes hitelszövetkezetnek egy-egy kiküldöttje, a járási szociális titkár és az elsőfokú építésügyi hatóság;

b) megyei városokban a választmány három tagja, az OHÉSZ illetékes fiókjának, az UFOSZ-nek, a Szakszervezeti Tanács által kijelölt helyi szakszervezetnek, a helyi hitelszervezetnek, elsősorban az illetékes hitelszövetkezetnek, a megyei földhivatalnak és a képviselőtestületnek egy-egy kiküldöttje, a szociális titkár és az elsőfokú építésügyi hatóság;

c) törvényhatósági jogú városokban a választmány három tagja, a Szakszervezeti Tanács által kijelölt helyi szakszervezet két, valamint az OHÉSZ illetékes fiókjának, a törvényhatósági bizottságnak, a megyei földhivatalnak és a helyi hitelszervezetnek, elsősorban az illetékes hitelszövetkezetnek egy-egy kiküldöttje, a szociális felügyelő és az elsőfokú építésügyi hatóság;

d) Budapesten a választmány három tagja, a Szakszervezeti Tanácsnak két, a törvényhatósági bizottságnak, az Országos Szociálpolitikai Tanácsnak, az OHÉSZ igazgatóságának, az Országos Szövetkezeti Hitelintézetnek és az Országos Szövetkezeti Tanácsnak egy-egy kiküldöttje, a budapesti építés- és közmunkaügyi főigazgató, valamint a polgármester.

10. § (1) Az OHÉSZ hitel- és pénzügyi műveleteinek lebonyolítását az Országos Szövetkezeti Hitelintézet - illetőleg annak megalakulásáig az Országos Földhitelintézet és az Országos Központi Hitelszövetkezet - a pénzügyi hálózat célszerű bevonásával látja el.

(2) Az építési hiteleik folyósításának és törlesztésének feltételeit és módozatait a pénzügyminiszter az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

11. § Az építés- és közmunkaügyi miniszter a 2. §-ban meghatározott építkezések előmozdítására szolgáló összegeket az állami költségvetésnek és a hároméves tervnek megfelelően az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (10. § (1) bek.), illetőleg a pénzintézeti hálózat célszerű bevonásával a 2. §-ban meghatározott feladatokra és módon felhasználhatja.

12. § (1) A közjóléti szövetkezetnek a 3500/1941. ME rendelet (Rendeletek Tára 1114. lap) 2. §-ának a) pontjában a családi házak építésére és tatarozására vonatkozóan megállapított feladatköre megszűnik.

(2) A közjóléti szövetkezetnek az (1) bekezdésben megállapított feladatkörben foglalkoztatott alkalmazottai az OHÉSZ cégének a bejegyzésével az OHÉSZ alkalmazottaivá válnak; azt, hogy a közjóléti szövetkezet alkalmazottai közül kik esnek e rendelkezés hatálya alá, a népjóléti miniszterrel egyetértve, az építés- és közmunkaügyi miniszter állapítja meg.

(3) A közjóléti szövetkezetnek az (1) bekezdésben megállapított feladatkörének ellátására szolgáló minden ingó és ingatlan vagyontárgyának a tulajdonjoga, valamint az (1) bekezdésben említett feladatkörnek ellátásával kapcsolatban keletkezett minden követelése és tartozása az OHÉSZ-re száll át.

(4) A (3) bekezdésben emlitett vagyonmegosztás tárgyában az OHÉSZ cégének bejegyzésétől számított hatvan nap alatt a népjóléti miniszter az építés- és közmunkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve - az (5) bekezdésben meghatározott módozatok szerint készítendő leltár alapján - birói ut kizárásával határoz.

(5) A leltározást a közjóléti szövetkezet és az OHÉSZ együttesen hajtják végre. A leltárt hat példányban kell elkészíteni és azt a (4) bekezdésben említett vagyonmegosztás tárgyában való határozás végett az OHÉSZ a népjóléti miniszterhez terjeszti fel. A vagyonmegosztás tárgyában hozott határozatot a leltár valamennyi példányára záradék alakjában rá kell vezetni. A leltár egy példányát az építés- és közmunkaügyi miniszter, egy példányát a népjóléti miniszter őrzi meg irattárában, két példányát a közjóléti szövetkezet, két példányát pedig az OHÉSZ köteles megőrizni.

(6) Az, hogy a leltár a közjóléti szövetkezet valamelyik hitelezőjének követelését nem tünteti fel, nem akadályozza a hitelezőt abban, hogy a követelését a közjóléti szövetkezettel szemben birói uton érvényesíthesse.

(7) Az OHÉSZ-re átszálló követelések és tartozások tekintetében az OHÉSZ és a közjóléti szövetkezet a hitelezők irányában egyetemlegesen felelősek.

(8) A közjóléti szövetkezet által már juttatott ingatlanok tulajdonjoga az eredeti juttatási feltételek mellett az OHÉSZ-re száll át.

13. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A jelen rendeletet az építés- és közmunkaügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel hajtja végre és mindegyikük a maga ügykörében a rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat - amennyiben más miniszter ügykörét érinti, az utóbbi hozzájárulásával - állapítja meg.

Budapest, 1947. évi június hó 26-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök