1947. évi XI. törvénycikk

a szövetkezetekről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

A felszabadulást követő földosztás, az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog s a régóta óhajtott köztársasági államforma megadta a magyar népnek a politikai szabadságot. Ez a szabadság azonban csak akkor kerekedik teljessé és válik maradandóvá, ha a politikai demokrácia mellett a magyar dolgozó nép gazdasági megerősödését is biztosítja.

A szövetkezetekről szóló törvény megalkotásával az a cél lebegett a Magyar Köztársaság törvényhozóinak szeme előtt, hogy a magyar nép nagy többségét alkotó dolgozók: a parasztok, munkások és haladó értelmiségiek összefogásával, a kis gazdasági egyedek részére biztosítsák a nagyobb szervezettség gazdasági és társadalmi előnyeit.

I. Fejezet

Általános alapelvek

Fogalom

1. § A szövetkezet előre meg nem határozott számú kis gazdasági egyedek társasága. Tagjai egyéni és közös gazdasági érdekét, valamint társadalmi felemelkedését a kölcsönösség alapján hivatott előmozdítani. Tagjai személyes közreműködésükkel vagy a szövetkezet igénybevételével, valamint vagyoni szolgáltatással vesznek részt a társaságban.

Cél

2. § A szövetkezét mindig gazdasági célból alakul. Gondoskodnia kell azonban arról is, hogy tagjai közösségi szellemben nevelődjenek s egyúttal a szövetkezet tárgyának megfelelő gazdasági szaktudást, a szövetkezeti önkormányzati ügyekben és üzletvitelben való jártasságot, közgazdasági, illetőleg társadalomtudományi tájékozottságot szerezhessenek.

A kereskedelmi jog szabályainak alkalmazása

3. § Ha e törvény más rendelkezést nem tartalmaz, a szövetkezetre minden tekintetben alkalmazni kell a kereskedelmi társaságokra vonatkozó jogszabályokat.

Jogképesség Cég

4. § (1) A szövetkezet cége (neve) alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(2) A szövetkezet cégébe, amely a vállalat tárgyára utal, toldatként a "szövetkezet" szót, szövetkezeti központ esetében pedig a "szövetkezeti központ" vagy "szövetkezetek központja" szavakat is fel kell venni.

(3) A cég valamely élő idegen nyelvre lefordított szövegét a szövetkezet a cég jegyzésénél csak akkor használhatja, ha az idegennyelvű cégszöveget az alapszabály megállapítja és a cégbíróság azt bejegyzi.

II. Fejezet

Szövetkezet alapítása

Alapitók

5. § (1) A szövetkezet alapításában az alapítók járnak el. Alapító lehet természetes személy vagy szövetkezet, feltéve, hogy legalább egy üzletrészt jegyez. Nem lehet alapító, aki nem magyar állampolgár, aki kiskorú, gondnokság alatt áll, csődben vagy kényszeregyezségben van, vagy volt, aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett, avagy az 1946: VII. tc. 3., 4. vagy 8. §-ába ütköző vétség miatt jogerősen elítéltetett. Ezeknek az alapító személyére megkívánt feltételeknek meglétét mindaddig vélelmezni kell, míg alapos ok nincs az ellenkező feltevésére.

(2) Az alapítók legkisebb száma három.

(3) Az alapítók elkészítik az alapítási, valamint az alapszabálytervezetet, üzletrészeket jegyeztetnek és összehívják az alakuló közgyűlést.

(4) Az alakuló közgyűlésig üzletrészt nyilatkozat aláírásával kell jegyezni. A nyilatkozat - annak megállapítása mellett, hogy az aláíró az alapítási tervezetet ismeri - magában foglalja az üzletrész jegyzésére vállalt kötelezettséget. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az üzletrészjegyzők nevét, foglalkozását, lakását és a jegyzett üzletrészek számát.

(3) Az alapítási tervezetet és az üzletrész jegyző nyilatkozatokat egy okiratba is lehet foglalni. Az okirat az alakuló közgyűlésré a meghívót is tartamazhatja.

Az alapítási tervezet tartalma

6. § (1) Az alapítási tervezetben meg kell határozni:

a) a szövetkezet székhelyét;

b) a szövetkezet tárgyát és tartamát;

c) az üzletrész névértékét;

d) a tagok felelősségének mértékét (27. § (1) bekezdés), az esetleges természetbeni hozzájárulás feltételeit, továbbá az esetleges egyéb kötelezettségeket, így a pótbefizetések összegét (27. § (3) bekezdés);

e) azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a szövetkezetbe csak azonos gazdasági érdekű személyek léphetnek be;

f) a tagfelvételre és tagnak a szövetkezetből való kiválására vonatkozólag a törvény általános rendelkezéseitől eltérő feltételeket;

g) az üzleti felesleg és veszteség kiszámítására vagy felosztására, valamint a tartalékalapra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

(2) Az alapítási tervezetbe ezenkívül fel lehet venni minden olyan rendelkezést, amely a törvénnyel nem ellenkezik.

Vagyontárgyak átvétele az alakuláskor

7. § (1) Ha a megalakuláskor valamely tag természetben járul a szövetkezet céljához, vagy a szövetkezet valamely vagyontárgyat kíván átvenni, az alapítási tervezetben fel kell tüntetni a természetbeni hozzájárulást vagy átveendő vagyontárgyat, annak értékét, a tag vagy átruházó nevét, foglalkozását és lakását, valamint a hozzájárulásért adandó üzletrészek számát, illetőleg az átvenni kívánt vagyontárgy ellenértékét.

(2) Ingatlannal való hozzájárulás vagy ingatlan átvétele esetében felveendők az alapítási tervezet keltét megelőző hat éven belül előfordult tulajdonosváltozások, azoknak körülményei, továbbá az ingatlan terhei.

(3) A cégbíróság a szövetkezetet csak akkor jegyezheti be, ha a szövetkezet igazolja, hogy a természetbeni hozzájárulást vagy az átveendő vagyontárgyat a szövetkezetnek átadták. Ha a természetbeni hozzájárulás vagy az átveendő vagyontárgy ingatlan, a szerzésre vonatkozó okiratot kell bemutatni.

(4) A hozzájárulás, valamint az átveendő vagyontárgy értékét és ellenértékét véglegesen az alakuló közgyűlés - szükség esetében szakértő meghallgatásával - állapítja meg.

A megalakulás általános feltételei

8. § (1) A szövetkezetet megalakultnak kell tekinteni, ha

a) az alapszabályt megállapították;

b) az alakuló közgyűlés a megalakulást elhatározta, igazgatóságát és felügyelőbizottságát megválasztotta;

c) a szövetkezetet a cégjegyzékbe bejegyezték.

(2) Akik a szövetkezet megalakulása előtt a szövetkezet nevében eljárnak, egyetemlegesen felelősek.

A tagok legkisebb száma

9. § (1) A megalakuláshoz megkívánt legkisebb taglétszám:

a) fogyasztási szövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye

község: 60,

város: 150,

Budapest székesfőváros: 300 ;

b) termelő- és értékesítőszövetkezetnél, ha a szövetkezet székhelye

község: 15,

város: 25,

Budapest székesfőváros: 50 ;

c) kiskereskedők beszerző- és elosztó-szövetkezeteinél, ha a szövetkezet székhelye

község: 15,

város: 25,

Budapest székesfőváros: 50 ;

d) egyéb szövetkezetnél: 15.

(2) Vegyes tárgyú szövetkezet legkisebb taglétszáma tekintetében a szövetkezet tárgyát képező annak a szövetkezeti fajtának legkisebb taglétszámát kell irányadónak venni, amelynél a legkisebb taglétszám az (1) bekezdés szerint a legmagasabb.

(3) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a legkisebb taglétszámot egyes szövetkezetekre az előző bekezdésekben foglaltaknál alacsonyabban, a szövetkezetek egyes csoportjára pedig a Magyar Szövetkezeti Kamara (a továbbiakban: Kamara 157. §) meghallgatása után, valamint a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, a fentiektől eltérően is megállapíthatja.

Az alakuló közgyűlés összehívása és feladata

10. § (1) Az alapítóknak az alapítási tervezet keltétől számított két hónap alatt össze kell hívniok az alakuló közgyűlést.

(2) Az alakuló közgyűlés határoz a szövetkezet megalakulásáról, megállapítja a szövetkezet alapszabályát s megválasztja a szövetkezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait.

(3) Ha az alakuló közgyűlést e határidő alatt nem tartják meg, az üzletrészjegyzések hatályukat vesztik és az alapítók egyetemlegesen kötelesek az aláíróknak a netán már teljesített befizetéseket' visszatéríteni.

Az alakuló közgyűlés egyéb szabályai

11. § Az alakuló közgyűlés akkor határozatképes, ha a közgyűlésen az üzletrészjegyzők legalább kétharmadrésze jelen van és legalább kétharmadrészük a megalakulásra szavaz. Egyebekben az alakuló közgyűlésre, különösen az összehívás és a határozathozatal módjára, valamint a tagok szavazati jogára azok a szabályok érvényesek, amelyeket a szövetkezet megalakulása utáni közgyűlésekre a törvény megállapít.

Az üzletrészjegyzők visszalépése

12. § (1) Ha az alakuló közgyűlés az alapítási tervezetben foglaltaktól lényegesen eltérő alapszabályt állapít meg, az az üzletrészjegyző, aki a megváltoztatás ellen tiltakozott, üzletrészjegyzését az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvébe felvett nyilatkozattal, az pedig, aki szavazójoga gyakorlásában önhibáján kívül akadályozva volt, az alakuló közgyűlés megtartásától számított nyolc nap alatt - az igazgatósághoz intézett írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja. Visszavonás esetében az alapítók egyetemlegesen kötelesek a visszalépőnek a netán már teljesített befizetéseket visszatéríteni.

(a) Az előbbi bekezdésben körülírt eset kivételével alakulás alatt lévő szövetkezetbe való belépési nyilatkozat a szövetkezet cégének bejegyzése előtt egyoldalúan vissza nem vonható.

Az alapszabály tartalma

13. § (1) Az alapszabályba az alapítási tervezetben foglaltakon kívül fel kell venni:

a) a szövetkezet cégét és a cégjegyzés, módját;

b) az üzletév első és utolsó napját;

c) a mérleg felállításának és megvizsgálásának szabályait;

d) a közgyűlés összehívásának és a határozatok hozatalának módját;

e) az igazgatóság, valamint a fel-ügyelőbizottság megbízatásának tartamát, összetételét, szervezetét, hatáskörét, valamint az igazgatósági, illetőleg felügyelőbizottsági ülés összehívásának módját, határozatképességének és határozathozatalának feltételeit;

f) a szövetkezet hirdetményei közzétételének módját. A hirdetmények közzétételének módját úgy kell meghatározni, hogy a hirdetményekről - a helyi viszonyoknak figyelembevételével - a szövetkezét minden tagja különösebb utánjárás nélkül tudomást szerezhessen.

(2) Ha a szövetkezet a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (a továbbiakban : M. O. Sz. K.) kötelékébe lép, az alapszabályba erre a tényre utaló rendelkezést kell felvenni azzal, hogy a tagsági viszony részletes szabályait a M. O. Sz. K. alapszabálya tartalmazza.

(3) Ezenfelül fel lehet az alapszabályba venni minden olyan rendelkezést, amely a törvénnyel nem ellenkezik; az alapszabályba nem lehet viszont felvenni olyan rendelkezést, amely pártpolitikai célokra mutat.

A megalakulás bejelentése

14. §[1] (1) Ha a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, az igazgatóság köteles a szövetkezet megalakulását a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnál bejelenteni. A bejelentést az alakuló közgyűlés napját követő tizenöt nap alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez kell benyujtani. A bejelentéshez mellékelni kell:

a) az alapítási tervezet és az alapszabály egy eredeti példányát, továbbá az alapszabály két másolati példányát;

b) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét; ennek a Szt. 47. §-a (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a megválasztott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok nevét, foglalkozását és lakását;

c) a tagok jegyzékét; ebben a tagok nevét, foglalkozását és lakását, továbbá, ha a tagok az alapszabály szerint több üzletrészt jegyezhetnek, a mindegyik tag által jegyzett üzletrészek számát is fel kell tüntetni;

d) az alapítók névsorát;

e) ha a megalakulás előtt a jegyzett üzletrészek névértéke bizonyos hányadrészének befizetése (Szt. 28. § (8) bekezdés) kötelező, azt a nyilatkozatot, amelyben igazolják, hogy az üzletrész-jegyzők az üzletrészek névértékének a rendeletben előírt százalékát befizették;

f) természetbeni hozzájárulás vagy átvétel esetében a hozzájárulásnak vagy az átveendő vagyontárgynak a szövetkezet részére egészben való átadását igazoló okiratot;

g) a cégbírósághoz intézett bejelentésnek, továbbá az a)-f) pontokban felsorolt okiratoknak egy-egy másolati példányát.

(2) Ha a szövetkezet jogszabály folytán csak mint valamely központ tagja működhetik, az igazgatóság köteles a szövetkezet megalakulását az alakuló közgyűlés napját követő tizenöt nap alatt a szövetkezét székhelye szerint illetékes cégbíróságnál bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, továbbá a központnak azt a nyilatkozatát, amellyel a szövetkezet közgyűlésének a belépésre vonatkozó határozatát elfogadja.

(3) Az alapítási tervezetet és a tagok jegyzékét az alapítók, a beadványt, az alapszabályt és az alapítók névsorát, továbbá az e) és f) pontban említett okiratokat pedig az igazgatóság tagjai írják alá.

A megalakulás ellenőrzése

15. §[2] Ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a Szt. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében hozzájuttatott iratokból, továbbá - szükség esetében - a hivatalból megindított vizsgálat adatai alapján azt állapítja meg, hogy a bejegyzést kérő szövetkezet megfelel a Szt. rendelkezéseinek és a nemzetgazdálkodás célkitűzéseinek, az iratokat - a Szt. 14. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak kivételével - haladéktalanul a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnak küldi meg. Ellenkező esetben az iratok visszaküldése mellett észrevételeit haladéktalanul közli a szövetkezettel. Az észrevételekben a rendelkezésre álló iratokból és az esetleges vizsgálat eredményéből megállapítható összes hiányosságokat fel kell tüntetni. Ilyen esetben a szövetkezet igazgatósága köteles a szövetkezet közgyűlését haladéktalanul összehívni és a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter észrevételeit, valamint esetleges javaslatait a közgyűlés elé terjeszteni. Ha a közgyűlés a szövetkezet alapszabályát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kívánságának megfelelően módosította, ismét a Szt. 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. Ha pedig a szövetkezet közgyűlése a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter észrevételeinek bármely oknál fogva nem tesz vagy nem tehet eleget, a szövetkezet megalakulását meghiúsultnak kell tekinteni. Ilyen esetben az üzletrészjegyzésekre és az alapítók felelősségére a Szt. 10. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

Címpéldány

16. § (1) Az igazgatóság köteles a cég jegyzését és az azon lévő aláírások hitelesítését tartalmazó okiratot (címpéldányt) a cégbírósághoz benyujtani. Ha a szövetkezet székhelye községben van, az aláírást az elöljáróság is hitelesítheti. Az igazgatósági tagok, illetőleg a szövetkezet cégének jegyzésére jogosított alkalmazottak a címpéldányt a cégbíróság előtt is aláírhatják.

(2) Hasonlóképpen kell eljárni abban az esetben is, ha az igazgatósági tagok vagy a szövetkezet cégének jegyzésére jogosított alkalmazottak személyében változás áll be.

Bejegyzés és közzététel

17. § (1) A cégjegyzékben és az arról szóló közzétételben fel kell tüntetni:

a) a szövetkezet cégét és székhelyét;

b) a szövetkezet tárgyát;

c) a szövetkezet tartamát;

d) a cégjegyzés módját;

e) az üzletrész névértékét;

f) a tagok felelősségének mértékét, továbbá a 7. § (1) bekezdés alá eső megállapodásokat, valamint az alapszabálynak az egyéb kötelezettségekre, így a pótbefizetések követelésére - 27. § (3) bekezdés - vonatkozó rendelkezését;

g) az igazgatóság tagjainak, továbbá a cégjegyzésre jogosított alkalmazottaknak nevét, foglalkozását és lakóhelyét ;

h) ha a szövetkezet a M. O. Sz. K. tagjai sorába lép, az alapszabálynak idevonatkozó rendelkezéseit;

i) a szövetkezet hirdetményei közzétételének módját;

j) az alapszabály keltét.

(2) A cégbíróság a szövetkezet bejegyzése során hivatalból nem vizsgálja, hogy valamely szövetkezeti tag kis gazdasági egyednek (1. §) minősül-e.

Iparjogosítványok

18. § A szövetkezet bejegyzését iparigazolvány, illetőleg iparengedély bemutatásától még abban az esetben sem lehet függővé tenni, ha a szövetkezetnek az alapszabályban megállapított céljához olyan tevékenység is tartozik, amelynek gyakorlásához a hatályos jogszabályok szerint iparigazolvány vagy iparengedély szükséges. A szövetkezet azonban az ilyen tevékenységet csak az iparigazolvány, illetőleg az iparengedély megszerzése után kezdheti meg.

Fióktelep bejegyzése

19. § A szövetkezetet annál a cégbíróságnál is be kell jegyezni, amelynek területén fióktelepe van.

A szövetkezet megalakulásának megtámadása

20. § A cégjegyzékbe való bejegyzés után a szövetkezet fennállását az alakuláshoz megkívánt alaki kellékek hiánya miatt vagy az alakulásnál közbejött akarathiányok (kényszer, megtévesztés, tévedés, stb.) okából kétségbevonni nem lehet. Hogy mennyiben lehet ilyen alapon a szövetkezet feloszlatását kérni, a 97. és 99. §-okban foglalt szabályok szerint kell megítélni.

Alapítási költségek

21. § (1) Az alapítók az alapítás körül felmerült költségeik megtérítését a szövetkezettől akkor követelhetik, ha a költségek szükségesek voltak és ha az alakuló közgyűlés azokat az alapítók részletes elszámolása alapján megállapította.

(2) A szövetkezet az alapítóknak sem jutalmat, sem egyéb előnyt nem juttathat.

Felelősség a megalakulás előtt

22. § Akik a szövetkezettel valamely tag természetbeni hozzájárulását vagy valamely átveendő vagyontárgyat (7. §) a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtattak el, vagy akik az alapításkor csalárdul jártak el, minden ebből eredő kárért felelnek. Ha a szövetkezet a felelősség alól felmenti őket, a felmentés a társaság hitelezőivel szemben hatálytalan. Az ilyen követelések - csalárd eljárás esetét kivéve - a szövetkezet bejegyzésétől számított öt év alatt elévülnek.

III. Fejezet

A tagok jogviszonya

A tagok

23. § (1) Szövetkezet tagja lehet az e törvényben és az alapszabályban a tagokra megállapított feltételeknek megfelelő természetes személy vagy szövetkezet. Termelőszövetkezet tagjai csak olyan azonos gazdasági érdekű természetes személyek lehetnek, akik a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködnek. Szövetkezeti termelésben csak szövetkezeti tag vehet részt.

(2) A tagságot politikai párthoz, felekezethez vagy nemzetiséghez való tartozástól függővé tenni nem lehet.

(3) A tagokat - amennyiben e törvény kifejezetten másként nem rendelkezik - egyenlő kötelezettségek terhelik és egyenlő jogok illetik meg. Jogellenes ennélfogva a tagnak minden olyan ténykedése, amely a szövetkezetet károsító külön érdeket támogat, egyes tagokat, tagcsoportokat vagy idegen személyeket a többi tag kárára jogosulatlan előnyhöz juttat, továbbá, amely a többi tagnak közgyűlési, vagyoni vagy egyéb lényeges jogait sérti.

A tagok belépése

24. § (1) A már megalakult szövetkezetbe sajátkezűleg aláírt belépési nyilatkozattal lehet belépni. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a belépő nevét, foglalkozását, lakását, a jegyzett üzletrészek számát és összegét. A belépési nyilatkozatban a belépni szándékozó elismeri, hogy a szövetkezet alapszabályát ismeri és a szövetkezet vagyoni helyzetéről tájékoztatták.

(2) A belépési nyilatkozatot feltétel és fenntartás nélkül kell kiállítani. A feltételhez vagy fenntartáshoz kötött belépési nyilatkozat semmis.

(3) Kézjeggyel való aláírás csak akkor érvényes, ha hitelesítve van. Községben lakók kézjegyét az elöljáróság is hitelesítheti.

(4) A tagok belépésének elfogadása tekintetében az igazgatóság harminc nap alatt határoz. Ha az igazgatóság a belépést elfogadja, a belépési nyilatkozat alapján a belépőt a tagnévsorba haladéktalanul be kell írni és arról a tagot írásban értesíteni. Ha a belépő a belépési nyilatkozat átadásának napjától számított harminc nap alatt felvételére vonatkozólag értesítést nem kap, a belépési nyilatkozatot elfogadottnak kell tekinteni s a belépő követelheti, hogy a tagnévsorba beírják.

(5) Ha az igazgatóság a belépés elfogadását megtagadja, határozatát köteles indokolni; a megtagadás ellen kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt a legközelebbi közgyűléshez lehet folyamodni.

(6) A tagsági viszony azzal a nappal kezdődik, amelyen a jelentkezőt a szövetkezet tagjai sorába jogerősen felvették; a (4) bekezdés utolsó mondatában említett esetben, a harmincadik napot követő nappal kezdődik a tagság.

(7) Az alapításnál való üzletrészjegyzés a belépési nyilatkozattal esik egy tekintet alá. Az üzletrészjegyzőket a megalakulás után a tagnévsorba haladéktalanul be kell írni.

A tagnévjegyzék bemutatása

25. § A szövetkezet igazgatósága köteles minden üzletévet, ha pedig a tagok száma a tízezret meghaladja, minden ötödik üzletévét követő első hónapban a megelőző üzletév, illetőleg évkor utolsó napján volt tagjainak betűrendes névsorát - az üzletrészek feltüntetésével - a cégbíróságnak bemutatni. Minden közgyűlés jegyzőkönyvének a cégbírósághoz való bemutatásával egyidejűleg köteles az igazgatóság olyan kimutatást beterjeszteni, amely a legutóbb benyujtott tagnévsor Összeállításának napjától az illető közgyűlés napjáig terjedő időben be- és kilépett tagok nevét és a felmondott üzletrészek számát feltünteti.

A tagok kötelességei

26. § A szövetkezeti tag a szövetkezetbe való belépéssel különösen arra kötelezi magát, hogy a szövetkezet munkájában a szövetkezet tárgyához képest termeléssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel részt vesz, a jegyzett üzletrész névértékét befizeti, a szövetkezet érdekeit mindenkor gondosan szem előtt tartja, a törvényt és az alapszabályt megtartja, magát a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság határozatainak aláveti, továbbá a reá bízott és elvállalt munkát a rendes és lelkiismeretes szövetkező gondosságával elvégzi.

A tagok felelőssége

27. § (1) A tag az üzletrész névértékének befizetésén kívül, még általában a jegyzett üzletrész névértékéig felelős (szavatosság). Az alapszabály a felelősséget a jegyzett üzletrész befizetésére korlátozhatja, de a felelősség (szavatosság) mértékét a jegyzett üzletrész névértékének meghatározott többszörösében is megállapíthatja, sőt korlátlan felelősséget is írhat elő.

(2) Aki szövetkezetbe tagul belép, a törvényben meghatározott módon a szövetkezetnek azokért a kötelezettségeiért is felel, amelyek belépése előtt keletkeztek. Ellenkező megállapodás hatálytalan.

(3) Az alapszabály az üzletrész befizetésén kívül egyéb kötelezettséget, így különösen az üzletrész névértékének többszörösében meghatározható pótbefizetési összeget írhat elő, ennek esedékességéről a közgyűlés esetről esetre dönt.

(4) Kiválás esetében az elszámolással megszűnik a kivált tagnak a tagsági viszonyból folyó minden kötelezettsége a szövetkezettel szemben. Csőd esetében azonban a kivált tag még kiválásának időpontjától számított két éven át a 126. § szerint felelős marad a szövetkezet hitelezőinek.

Az üzletrész

28. § (1) Minden tag köteles az alapszabályban előírt üzletrész névértékét, az ugyanott vagy - alapszabályi rendelkezés hiányában - a közgyűlés által meghatározott feltételek szerint a szövetkezet pénztárába befizetni. Az alapszabály az üzletrész névértékét terményben vagy más szolgáltatásban is megállapíthatja. Ilyen esetben a termény vagy más szolgáltatás pénzbeli egyenértékére, valamint a teljesítés egyéb feltételeire az alapszabály rendelkezései, ennek hiányában pedig a közgyűlés határozata az irányadó.

(2) Az üzletrészt, ha átruházhatóságát az alapszabály nem zárja ki, csak egészben lehet más személyre átruházni.

(3) A szövetkezetnek az üzletrész befizetése iránti követelésével szemben beszámításnak nincs helye; elengedni vagy elzálogosítani e követelést nem lehet.

(4) A szövetkezet saját üzletrészét zálogba nem veheti.

(5) Az üzletrészről a szövetkezet a tag részére névre szóló tanusítványt állít ki:

(6) Az üzletrészre magántartozás fejében végrehajtást vezetni nem lehet, a szövetkezeti tag hitelezője azonban lefoglalhatja a tag kiválása vagy a szövetkezet felszámolása esetében a tagnak a szövetkezettel szemben esetleg fennálló követelését.

(7) A szövetkezetnek különböző névértékű üzletrészei nem lehetnek,

(8) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter - a szövetkezet céljának szem előtt tartásával, a Kamara meghallgatása után - rendelettel szabályozhatja a szövetkezetekre vagy a szövetkezetek egyes csoportjára az üzletrész névértékének legkisebb vagy legnagyobb összegét, továbbá üzlet-tőkéjük legkisebb összegét, valamint azt, hogy a jegyzett üzletrészek névértékének hány százalékát kell a megalakulás előtt befizetni.

Üzletrészek száma

29. § Minden tag legalább egy üzletrészt köteles jegyezni. Az alapszabály megengedheti, hogy egy tag több üzletrészt is jegyezzen, az egy tag által jegyezhető üzletrészek száma azonban nem haladhatja meg az összes üzletrészek tíz százalékát. Az ötnél több üzletrészt jegyző tagok üzletrészeinek együttes száma nem haladhatja meg az összes üzletrészek negyven százalékát. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter egyes indokolt esetekben e tilalom alól kivételt tehet.

Fizetési késedelem

30. § (1) Fizetési késedelem esetében a tag az esedékes részlet után az esedékesség napjától kamatot köteles fizetni. A kamat összegét az idevonatkozó rendelkezések korlátai között és a fizetési késedelemben levő tagokra egyenlő mértékkel a közgyűlés állapítja meg.

(2) Semmis az olyan kikötés, amely késedelem esetében a már befizetett részletek elvesztését állapítja meg.

A tagság megszűnése

31. § A szövetkezet fennállása alatt a tagság megszűnik:

a) kilépéssel,

b) kizárással,

c) üzletrész átruházásával,

d) elhalálozással.

Kilépés

32. § (1) A tag e törvénynek és az alapszabálynak korlátai között a szövetkezetből bármikor szabadon kiléphet. A kilépési jog a tagot az egyes üzletrészekre külön-külön is megilleti.

(2) A kilépést az igazgatósághoz intézendő írásbeli felmondó nyilatkozattal kell bejelenteni.

(3) Felmondani csak valamely üzlet-év végére, azt legalább három hónappal megelőzőleg lehet. Az alapszabály hosszabb, de legfeljebb két évi felmondási időt állapíthat meg.

(4) A kilépést az alapszabály a szövetkezet bejegyzésének napjától számított, ha pedig a szövetkezet tárgyát megváltoztatja, a vonatkozó alapszabálymódosítás bejegyzésének napjától számított legfeljebb tíz évre kizárhatja. Ilyen esetben az alapszabály megengedheti, hogy a közgyűlés különös méltánylást érdemlő nyomós okból e határidő előtt is engedélyezze valamely tag részére a kilépést.

A korlátlan kilépési jog esetei

33. § (1) Ha az alapszabály a tagra olyan személyes szolgáltatást ír elő, amelynek teljesítésére a tag tartósan képtelenné vált, a tag a tagságot a folyó üzlelév végére, azt legalább egy hónappal megelőzőleg bármikor felmondhatja. Ha az alapszabály a tagságot ahhoz köti, hogy a tagnak bizonyos helyen vagy kerületben legyen a lakó-vagy telephelye, ugyanígy felmondhatja a tagságot az a tag, aki ezt a lakó- vagy telephelyét megváltoztatja.

(2) Ha a közgyűlési határozat a szövetkezet tárgyát megváltoztatja, az üzletrész összegét, a tagok felelősségének a mértékét az eredeti üzletrész névértékének legalább kétszeresére felemeli, vagy legalább ilyen mérvű pótbefizetési kötelezettséget ír elő, minden tag, aki a közgyűlésen a határozat ellen tiltakozott, vagy aki abban, hogy azt tegye, saját hibáján kívül akadályozva volt, a tagságot rögtöni és azzal a hatállyal mondhatja fel, hogy a fenti alapszabálymódosítások reá nem terjednek ki. Ezt a felmondási jogot csak a közgyűlés napjától számított hatvan nap alatt lehet gyakorolni.

(3) Az itt meghatározott felmondási jogot kizárni vagy korlátozni még a 32. §-ban foglalt esetekben sem lehet.

Eljárás kilépés esetében

34. § (1) Az igazgatóság a felmondó nyilatkozat vételétől számított harminc nap alatt köteles a tagot írásban érvagy sem. Ha az igazgatóság a felmondást nem fogadja el, határozatát a törvény vagy az alapszabály megfelelő rendelkezésére utalással meg kell okolnia. Ilyén esetben az igazgatóság határozata ellen, kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt a szövetkezet legközelebbi közgyűléséhez lehet folyamodni. A közgyűlésnek a felmondást el nem fogadó határozata után, felmondása érvényességének megállapítását a tag a törvény rendes útján kérheti.

(2) Ha az igazgatóság a felmondást elfogadja, a felmondást a tagnévsorban előjegyzi és erről a tagot írásban értesíti.

(3) A tagság megszűnése után a tagot a tagnévsorból haladéktalanul törölni kell.

Kizárás

35. § (1) A szövetkezet kizárhatja tagjai sorából azt:

a) akit a bíróság bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vagy az 1946: VII. tc. 3., 4. vagy 8. §-ába ütköző vétség, vagy a szövetkezet ellen elkövetett és a 173-176. §-okba ütköző vétség miatt jogerősen elítélt;

b) akire nézve a törvényben vagy az alapszabályban a tagfelvételre megszabott feltételek egyike megszűnik, feltéve, hogy a feltétel megszűnését követő harminc nap alatt a tag a tagsági viszonyt fel nem mondja;

c) aki üzletrészére az esedékes befizetéseket a mulasztás következményeire való figyelmeztetéssel hozzá intézett kétszeri írásbeli felhívás ellenére, a második felhívásban kitűzött határidő alatt - amely harminc napnál rövidebb nem lehet - nem teljesítette.

(2) Az alapszabály még más kizárási okokat is megállapíthat. A 23. § (2) bekezdésében felsorolt okok miatt azonban a tagot kizárni nem lehet.

(3) A kizárás kérdésében - megindokolt határozattal - az igazgatóság dönt és erről a tagot írásban értesíti.

(4) Határozatát az igazgatóság indokolni köteles; az ellen, a kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt a kizárt tag a szövetkezet legközelebbi közgyűléséhez folyamodhatik.

(6) A kizárt tag - tekintet nélkül esetleges folyamodására - az igazgatóvá határozatának elküldése után nem vehet részt a szövetkezet választásain és nem működhetik tovább mint igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tag sem, jogában áll azonban a kizárása ellen beadott folyamodását a közgyűlésen szóval előadni.

Kizárás esetében a tagság megszűnése

36. § (1) Kizárás esetében a tagság a kizárást elrendelő határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Az igazgatóság köteles a jogerősen kizárt tagot - a kizárás tényének, okának és időpontjának megjelölésével - a tagnévsorból haladéktalanul törölni.

(2) A vagyoni jogok tekintetében a kizárás annak az üzletévnek a végén válik hatályossá, amelynek folyama alatt a kizárást tartalmazó határozat jogerőre emelkedett.

Az üzletrész átruházása

37. § (1) A szövetkezet tagja üzletrészét átruházhatja olyan személyre, aki a tagságra megállapított feltételeknek megfelel. Az átruházási jog a tagot az egyes üzletrészekre külön-külön is megilleti Az átruházás engedélyezésének kérdésében az igazgatóság dönt. Az igazgatóság a hozzájárulást megtagadó határozatát indokolni köteles; a megtagadás ellen kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt az átruházó a legközelebbi közgyűléshez folyamodhatik.

(2) A hozzájáruló határozat jogerőre emelkedésének napján az átruházót a szövetkezetből kiváltnak kell tekinteni; ezen a napon az átruházónak a szövetkezeti tagságból folyó minden joga és kötelezettsége a megszerzőre száll át.

A tag elhalálozása

38. § (1) A tag elhalálozását a szövetkezet igazgatóságának be kell jelenteni.

(2) Évközben elhalt tagok a folyó üzletév végén tekintendők a szövetkezetből kiváltnak. Eddig az időpontig a tagsági viszonyból folyó jogok az elhalt örököseit illetik meg, akiknek a szavazójog gyakorlása végett közös meghatalmazottat kell kirendelniök. A közös meghatalmazott csak szövetkezeti tag lehet.

(3) Az igazgatóság a halálesetet köteles, a tagnévsorba haladéktalanul bevezetni.

Az örökös belépése

39. § (1) Az alapszabály megállapíthatja, hogy az elhalt tag helyébe az örökösök lépnek, feltéve, hogy ebbeli szándékukat az örökösi minőség igazolásává a szövetkezetnek bejelentik és a tagságra megállapított feltételeknek is megfelelnek. Ha több örökös van, az összes örökösök hozzájárulásával egy örökös is az elhunyt tag helyébe léphet, feltéve, hogy a tagságra megállapított feltételeknek megfelel. A belépés kérdésében az igazgatóság dönt. Az igazgatóság a hozzájárulást megtagadó határozatát köteles megokolni; a megtagadás ellen, kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt az örökösök a legközelebbi közgyűléshez folyamodhatnak.

(2) Ha több örökös lép az elhalt tag helyébe, kötelesek maguk közül közös képviselőt kijelölni, feltéve, hogy minden egyes örökösre nem jut legalább egy üzletrész.

Végelszámolás

40. § (1) A szövetkezetnek a kivált taggal való elszámolásánál annak az üzletévnek az utolsó napján volt vagyonállása és tagállománya irányadó, amelyben a kivált tag felmondása, illetőleg kizárása jogerőre emelkedett, avagy amely évben a tag elhalálozott.

(2) A kivált tagnak csak az általa befizetett üzletrész névértékére, továbbá az évi üzleti feleslegből a kiválás napját magábafoglaló üzletév végéig esetlég járó összegekre (93. és 95. §) van joga. Ha azonban a mérleg szerinti üzletrésztőkének a kivált tagra eső hányada az általa befizetett üzletrész névértékét nem éri el, a kivált tagnak - a 93. és 95. § szerint esetleg járó összegeken felül - csak erre az üzletrész-hányadra van joga. Az így kiszámított üzletrészt legkésőbb a kiválás napját magábafoglaló üzletévet követő üzletév utolsó napjáig kell kifizetni. Az üzletrész kifizetése iránti követelés a tartalékalap javára három év alatt elévül.

Feloszlás előtti kiválás

41. § (1) Ha a tagság megszűnésének időpontjától számított hat hónap alatt a szövetkezet feloszlik, a tagság megszűnését a tagnak a szövetkezet hitelezőihez való viszonyában meg nem történtnek kell tekinteni.

(2) Ha ilyen esetben a kiválás az üzletrész átruházása folytán következett be, a hitelezők javára teljesítendő pótfizetések tekintetében az átruházó és megszerző egyetemlegesen felel.

IV. Fejezet

A szövetkezet szervei

A szervek felsorolása

42. § A szövetkezet szervei:

a) a közgyűlés,

b) az igazgatóság,

c) a felügyelőbizottság.

A közgyűlés összetételt

43. § A közgyűlés a szövetkezet tagjaiból áll. A tagok a szövetkezet ügyeiben őket megillető jogokat általában a közgyűlésen gyakorolják

A közgyűlés összehívása.

44. § (1) A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Ez a jog az igazgatóságot akkor is megilleti, ha a törvény vagy alapszabály szerint az összehívásra más is jogosult.

(2) Az igazgatóság a közgyűlést e törvényben és az alapszabályban külön előírt eseteken kívül mindannyiszor köteles összehívni, valahányszor ezt a szövetkezet érdeke halaszthatatlanul megkívánja.

(3) A közgyűlést a szövetkezet székhelyén kell megtartani. Ettől a szabálytól különösen indokolt esetben a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter eltérést engedélyezhet.

Rendkívüli összehívási jog

45. § (1) A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagoknak legalább egytizedrésze - de legalább három tag -az ok és cél megjelölésével írásban kívánja.

(2) Ha az igazgatóság a tagok kívánságára a közgyűlést tizenöt nap alatt nem hívja össze, a cégbíróság az összehívásra jogosult tagok kérelmére köteles a közgyűlést összehívni és egyben a tagok közül kijelölheti a közgyűlés elnökét is.

(3) Ha a közgyűlés határozatban megállapítja, hogy összehívására kellő indok nem volt, a közgyűlés összehívásának és megtartásának költsége az összehívó tagokat terheli. A költség viselése kérdésében a közgyűlést összehívó tagok kérelmére a jegyzőkönyv bemutatása alkalmával a cégbíróság végérvényesen dönt.

(4) A közgyűlést a felügyelőbizottság hívja össze, ha azt javaslata ellenére az igazgatóság elmulasztja.

A meghívó

46. § (1) A közgyűlésre való meghívást a napirenddel együtt legalább nyolc nappal a közgyűlésre kitűzött nap előtt az alapszabályban meghatározott módon közzé kell tenni.

(2) A meghívón fel kell tüntetni a tárgysorozatot, amely felett a közgyűlés határozni fog, továbbá a közgyűlés pontos helyét, a közgyűlés megtartásának napját és óráját. Alapszabálymódosítás esetében a meghívón fel kell még tüntetni a módosítandó szakaszok számát, valamint azt is, hogy a módosító indítvány teljes szövegét hol lehet megtekinteni. Alap-szabálymódosítás esetében, ha a meghívót nemcsak élőszóval hirdetik meg, a módosító indítványokat, legalább is tartalmuk lényegében, szintén körvonalazni kell.

(3) Az évi rendes közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell azt is, hogy az évi mérleget és az eredménykimutatást, valamint az igazgatóság évi jelentését s a felügyelőbizottságnak a mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó jelentését hol lehet megtekinteni.

(4) Érvényes határozatot a közgyűlés csak a meghívóban megfelelően közölt tárgy felett hozhat. Kivétel ez alól az az indítvány, amely vizsgálat elrendelésére (57. §) vagy újabb közgyűlés összehívására irányul.

(5) A 49. § (2) bekezdésében szabályozott közgyűlést új meghívó kibocsátásával kell összehívni.

A közgyűlés jegyzőkönyve és mellékletei

47. § (1) A közgyűlés menetéről és határozatairól jegyzőkönyvet kell vezetni. A megjelent tagok nevét, továbbá a megjelenésükben akadályozott tagok meghatalmazottainak nevét külön jelenléti ívre kell feljegyezni.

(2) A jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és az elnök által hitelesítésére felkért két jelenlévő tag írja alá. A jelentéti ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyvet és mellékleteit köteles a szövetkezet megőrizni. A tagok a jegyzőkönyvet és mellékleteit a rendes üzleti órák alatt bármikor megtekinthetik.

(4) Az igazgatóság köteles a jegyzőkönyv és jelenléti ív, továbbá mérleg-megállapító közgyűlés után a mérleg és eredménykimutatás, valamint az évi jelentés egy példányát a cégbíróságnak haladéktalanul bemutatni. A bemutatott iratokat bárki megtekintheti, a cégbíróság hivatalból nem vizsgálja, hogy az évi jelentés és a zárszámadás összeállítása e törvény rendelkezéseinek megfelel-e.

Az évi rendes közgyűlés

48. § (1) Az évi rendes közgyűlést az üzletév végétől számított három hónap alatt kell megtartani. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter indokolt esetben halasztást engedélyezhet.

(2) Az évi rendes közgyűlés - egyebek közt - határoz az évi mérleg jóváhagyásáról, a felesleg felosztásáról vagy a veszteség viseléséről s az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság felmentéséről.

(3) A közgyűlés napját megelőző nyolc napon át az üzletév mérlegét és az eredménykimutatást, valamint az igazgatóság évi jelentését s a felügyelőbizottságnak a mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó jelentését a szövetkezet helyiségében közszemlére kell kitenni. A tag kívánságára azokról neki a költségek előzetes megtérítése ellenében másolatot kell adni.

A közgyűlés határozatképessége

49. § (1) A közgyűlés általában akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van. Az alapszabály a határozatképességhez ennél több tag jelenlétét is előírhatja. A közgyűlés határozatképességét nem lehet a jelenlevő tagok által képviselt üzletrészek számától függővé tenni.

(2) Ha a közgyűlést határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani, tizenöt napon belül a 46. §-ban meghatározott módon, legkésőbb az első közgyűlés napjától számított harmincadik napra újabb közgyűlést kell összehívni. Ez a közgyűlés a határozatképtelenség miatt meg nem tartott közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyakra vonatkozólag a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes; az alapszabály azonban ennek a közgyűlésnek határozatképességét is a tagok meghatározott százalékának jelenlététől teheti függővé. Ha határozatképtelenség miatt az így összehívott közgyűlést sem lehet megtartani, a harmadik közgyűlés összehívására, megtartására és határozatképességére a jelen bekezdés első és második mondatában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A közgyűlés kizárólagos hatásköre

50. § Az e törvényben külön említett eseteken felül a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, felmentése, illetőleg elmozdítása, továbbá díjazásának megállapítása;

b) a szövetkezet ügyvitelének és számadásainak megvizsgálása, a mérleg és eredménykimutatás megállapítása, az évi felesleg felosztása s határozat a veszteség viseléséről;

c) a szövetkezet egész vagyonának átruházása;

d) az alapszabálynak minden módosítása;

e) egyesülés más szövetkezettel (113. §);

f) szövetkezeti központba való belépés vagy központból való kilépés elhatározása;

g) a szövetkezet feloszlásának elhatározása.

Szavazás

51. § (1) A közgyűlésen a szövetkezet minden tagjának egy szavazata van. A szövetkezet alapszabálya a Magyar Országos Szövetkezeti Központnak (Szt. 133. §) az általa a szövetkezetnél jegyzett üzletrészek számához igazodó szavazati jogot is megállapíthat.[3]

(2) A tag személyesen vagy meghatalmazott útján szavaz. Meghatalmazott csak szövetkezeti tag lehet. Egy tag csak egy tagot képviselhet. A képviseletre írásbeli meghatalmazást kell kiállítani, amelyet két szövetkezeti taggal, mint tanuval kell aláíratni. A meghatalmazási okiratokat a szövetkezetnél maradó közgyűlési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A nem önjogú személyek és szövetkezetek tagsági jogaikat törvényes képviselőik útján akkor is gyakorolhatják, ha azok nem tagjai a szövetkezetnek.

(3) A befizetés teljesítéséig szavazójogukat nem gyakorolhatják azok a tagok, akik a 28. § (1) bekezdése szerint teljesítendő befizetésükkel késedelemben vannak. Ha a tag önhibáján kívül nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a közgyűlés engedélyt adhat neki a szavazó jog gyakorlására.

(4) Nem szavazhat sem maga, sem más nevében az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól felment, aki ellen a határozat valamely követelést kíván érvényesíteni, illetőleg aki a tárgyban egyébként személyében érdekelve van. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság választásakor nincs kizárva a szavazásból az a tag, akinek megválasztása szóban forog; ugyanez áll megfelelően a kirendelés visszavonására.

Határozat hozatal

52. § (1) Ha a törvény vagy az alapszabály nagyobb többséget vagy egyéb feltételt nem ír elő, érvényes közgyűlési határozathoz elég a szavazatok egyszerű többsége. Szavazategyenlőség esetében az a javaslat válik határozattá, amelyhez a közgyűlés elnöke csatlakozott.

(2) Az 50. § d)-g) pontjaiban megjelölt tárgyak felett érvényesen határozni csak abban az esetben lehet, ha a jelenlévő tagok legalább kétharmada a javaslat mellett szavaz A szövetkezet tárgyát, valamint tartamát azonban csak akkor lehet megváltoztatni, továbbá a szövetkezet egész vagyonát csak akkor lehet átruházni, ha a közgyűlésen jelenlevő tagok legalább háromnegyedrésze a javaslat mellett szavaz. Az alapszabály az ebben a bekezdésben foglaltaknál szigorúbb feltételeket is előírhat. Az 50. § d)-g) pontjaiban felsorolt tárgyak felett döntő közgyűlési határozatok csakis a cégjegyzékbe való bejegyzéssel válnak joghatályosakká.

Kérdezőjog

53. § A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozólag minden szavazójoggal bíró tagnak a közgyűlés napja előtt legalább három nappal az igazgatósághoz benyujtott írásbeli kívánságára vagy a közgyűlésen élőszóval feltett kérdésére a szükséges és lelkiismeretes felvilágosítást a közgyűlésen meg kell adni. írásbeli kívánságra azonban csak akkor kell a felvilágosítást megadni, ha a kívánságot előterjesztő tág a közgyűlésen jelen van.

Alapszabálymódosítás

54. §[4] Alapszabálymódosítás esetében a megváltoztató határozatot a cégbíróságnak be kell jelenteni. Ha a szövetkezet jogszabály folytán csak mint valamely központ tagja működhetik, a bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabály szöveg három példányát. Ha pedig a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, a bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabályszöveg négy példányát. Ez utóbbi esetben a cégbíróság a módosított alapszabályszöveg egy példányát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek küldi meg.

Üzletrész felemelés

55. § (1) Ha a közgyűlés az üzletrészek névértékének vagy a felelősség mértékének felemelését határozza el, a határozat a már bennlévő tagokra is kihat.

(2) A felemelt összeg befizetésére és a befizetés elmulasztásának következményeire nézve azok a szabályok irányadók, amelyeket az alapszabály a jegyzett üzletrészek tekintetében általában előír, hacsak a közgyűlés e tekintetben más határozatot nem hozott. A közgyűlés akként is határozhat, hogy az újabb befizetésnek eleget nem tevő tag bárminő járandósága - a szolgálati viszonyból eredőt kivéve - hozzájárulása nélkül is az újabb befizetésekre fordítandó, feltéve, hogy a tag nem él 33. § (2) bekezdésében szabályozott kilépés jogával.

(3) A közgyűlés feljogosíthatja az igazgatóságot, hogy a több üzletrész felett rendelkező tagoknál - azok kérelmére - befizetések helyett az üzletrészeket a felemelt összegre összevonhassa.

(4) Az üzletrészek összegének felemelése maga után vonja a szavatossági és pótbefizetési összeg emelkedését is.

Üzletrészleszállítás Felelősségváltozás

56. § (1) Az üzletrészek névértékének leszállítása, a befizetési határidő meghosszabbítása és a tagok felelősségének enyhítése eseteiben az igazgatóság köteles a közgyűlési határozatot a szövetkezet alapszabályában megjelölt, ennek hiányában pedig a hivatalos lapban a hitelezőkhöz intézendő felhívással haladéktalanul közzétenni. A szövetkezet könyveiből megállapítható vagy egyébként ismert hitelezőket egyenként is fel kell hívni. Ennek megtörténtét a lappéldány, illetőleg a felhívás másolatának bemutatásával a cégbíróságnál igazolni kell. A cégjegyzékbe a közgyűlési határozatot csak akkor lehet bejegyezni, ha az igazgatóság valamennyi tagja sajátkezüleg aláírt beadványban kijelenti, hogy a szövetkezet összes hitelezői kielégítve vagy követelésükre nézve biztosítva vannak vagy ezekről lemondottak. Ha vita merül fel abban a kérdésben, vajjon a biztosíték kielégítő-e, bármelyik fél. kérésére a nemperes eljárás szabályai szerint a cégbíróság határoz.

(2) A tagok felelősségének enyhítése a már kivált tagokra is kihat.

(3) Ha a tagoknak eddigi felelőssége korlátlanná változik, vagy az eddiginél magasabb összegre emelkedik, a már kivált tagok felelőssége azontúl is változatlan marad. Változatlan marad akkor is, ha a kiválástól számított hat hónapon belül a szövetkezet feloszlik.

Vizsgálat elrendelése

57. § A közgyűlés a napirendre tűzött tárgyakkal kapcsolatban az alapítás vagy üzletvezetés bizonyos mozzanatainak megvizsgálására egyszerű szótöbbséggel külön megbízottakat vagy szakérteket (vizsgálókat) rendelhet ki. Ilyen indítvány felett nem szavazhatnak az iga7gató-ság és a felügyelőbizottság tagjai, ha pedig az alapítás eseményeinek megvizsgálásáról van szó, az alapítók sem személyesen, sem meghatalmazott útján, sem pedig mint más tagok meghatalmazottjai nem szavazhatnak.

A vizsgáló jogai és kötelességei

58. § (1) Az igazgatóság köteles az előbbi szakasz eseteiben a vizsgálat eredményességét minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani, így különösen köteles a vizsgálónak a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni, hogy a vizsgáló a szövetkezet könyveit és iratait megtekinthesse, továbbá a szövetkezet pénztárát, áru- és értékpapírállományát megvizsgálhassa.

(2) A vizsgáló a vizsgálat eredményét aláírásával ellátott jegyzőkönyvbe foglalja s annak egy-egy példányát az igazgatóságnak, a felügyelőbizottságnak és a vizsgáló kiküldését indítványozók által megjelölt szövetkezeti tagnak megküldi.

(3) A vizsgálót a működése során tudomására jutott tények tekintetében titoktartás kötelezettsége terheli; titoktartás megszegése esetében az okozott károkért felelős a szövetkezetnek. A szövetkezetnek a vizsgálóval szemben támasztható ilyen kártérítő követelése - csalárd eljárás cetét kivéve - öt év alatt elévül.

Kártérítő perek

59. § (1) Ha a közgyűlés egyszerű többséggel elhatározza, vagy a tagok egytized része - de legalább három tag - követeli, érvényesíteni kell azokat a követeléseket, amelyeket a szövetkezet az alapítástól kifolyólag az alapításért felelős személyek ellen vagy az ügyvitelből, kifolyólag az igazgatóság vagy felügyelőbizottság tagjai ellen támaszthat. Ez a jog csak azokat a tagokat illeti meg, akik a közgyűlés napjától visszafelé számított legalább hat hónap óta tagjai a szövetkezetnek, feltéve, hogy a szövetkezet bejegyzése óta hat hónap már eltelt. A tagok egytized része csak akkor léphet fel, ha a követelés érvényesítését a közgyűlés elutasította.

(2) Ilyen esetben a szövetkezetet az igazgatóság helyett az a tag képviseli, akit a közgyűlés a tagok közül kijelöl. E képviselőt - ha a per a kisebbség követelésére indul meg - a kisebbség bármely tagjának kérelmére, a kisebbség tagjai közül a cégbíróság jelöli ki.

A kisebbségi per szabályai

60. § (1) Az 59. § alapján a kisebbség által indítható pert legkésőbb a közgyűlés napjától számitott egy hónapon belül meg kell indítani.

(2) Alaptalan per esetében a kisebbség tagjai kötelesek a szövetkezetnek megtéríteni mindazokat a költségeket, rosszhiszeműségük esetében azokat a károkat is, amelyek az alaptalan perből a szövetkezetre háramlottak. Abban a kérdésben, hogy ilyen követelését a szövetkezet érvényesíti-e vagy sem, a közgyűlés határoz.

Egyesség, lemondás

61. § Azokra a követelésekre nézve, amelyeknek érvényesítését a kisebbég követelte (59. §), a szövetkezet egyességet csak abban az esetben köthet és az ilyen követelésekről csak akkor mondhat le, ha az egyességhez vagy lemondáshoz a kisebbséghez tartozó tagoknak legalább hattizede hozzájárult.

A közgyűlési határozat megtámadása

62. § (1) A közgyűlés minden olyan határozatát, amely törvénybe vagy alapszabályba ütközik, bármely tag megtámadhatja.

(2) Megtámadhatja a határozatot a határozat meghozatala előtt kivált tag is, ha a határozat a neki kifizetendő üzletrész nagyságát érinti.

(3) Megtámadhatja végül a közgyűlési határozatot az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság is, ha a határozat olyan intézkedésre vonatkozik, amelynek a végrehajtása az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság felelősségét vonja maga után.

Keresetindítás közgyűlési határozat ellen

63. § (1) A közgyűlési határozatot megtámadó keresetet a vonatkozó közgyűlési határozat jegyzőkönyvének a cégbíróságnál való bemutatásától számított hat hónap alatt a szövetkezet székhelye szerint illetékes törvényszéknél a szövetkezet ellen kell indítani.

(2) A szövetkezetet a perben rendszerint az igazgatóság, abban az esetben pedig, ha a keresetet az igazgatóság indítja, a felügyelőbizottság képviseli; ha a pert a felügyelőbizottság vagy a felügyelőbizottság és az igazgatóság együttesen indítja, a cégbíróság a szövetkezet képviselőjéül olyan tagot jelöl ki, aki sem az igazgatóságnak, sem a felügyelőbizottságnak nem tagja.

(3) A szövetkezet kérelmére a bíróság, ha a keresetet kellőképpen megalapozottnak nem látja - a keresetet indító tagot, igazgatóságóságot vagy felügyelőbizottságot belátása szerint megállapított nagyságú biztosíték letételére kötelezheti.

(4) A bíróság a felperes kérelmére az igazgatóság és a felügyelőbizottság véleményének meghallgatása után a megtámadott közgyűlési határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti.

A megsemmisítés joghatálya

64. § (1) Amennyiben a közgyűlési határozatot jogerős ítélet semmissé nyilvánította, az ítélet azokra a tagokra is kihat, akik nem álltak perben.

(2) Alaptalan megtámadás esetében a megtámadóknak a szövetkezettel szemben keletkező felelősségére a 60. § (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

A küldöttgyűlés

65. § (1) Olyan szövetkezetnél, amelynek tagjai az ötszázat meghaladják vagy túlnyomó részben szövetkezetek, az alapszabály a közgyűlés helyébe a tagok küldötteinek gyűlését léptetheti. Ebben az esetben a közgyűlésre vonatkozó jogszabályokat a küldöttek gyűlésére kell alkalmazni. A kisebbségi jogokat ilyen esetben a küldöttek gyakorolják, megtámadási jog (62. §) azonban ilyen esetben is minden tagot megillet. Az alapszabályban részletesen meg kell állapítani a küldöttek választásának módját és a megválasztás időtartamát, továbbá a küldöttek gyűlésének szervezetét ós ügyrendjét, valamint azt, hogy a küldöttek a szövetkezeti tagokat a gyűlésen történtekről hogyan tájékoztatják. Az alapszabálynak ezek a rendelkezései csak akkor válnak joghatályosakká, ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a Kamara meghallgatása után jóváhagyta őket.

(2) A küldöttek száma ötvennél kevesebb nem lehet és száz tagnak joga van legalább egy küldött megválasztására.

(3) A küldött a rendes és lelkiismeretes szövetkező gondosságával köteles a tagok közgyűlési jogait gyakorolni, állandóan szem előtt tartva a szövetkezet érdekét. A vétkességével okozott kárért felelősség terheli.

Az igazgatóság összetétele és képviselő-joga

66. § (1) Az igazgatóság intézi a szövetkezetnek azokat az ügyeit, amelyeket a törvény vagy az alapszabály a szövetkezet más szerveinek hatáskörébe nem utal. A szövetkezetet az igazgatóság képviseli. Az igazgatóságot az alapszabályban megállapított időtartamra - ez azonban három évnél hosszabb nem lehet - a közgyűlés választja.

(2) Az igazgatóság legalább három tagból áll. Az igazgatósági tagok számát egyébként az alapszabály állapítja meg.

(3) Igazgatósági tag csak szövetkezeti tag lehet. Nem lehet igazgatósági tag, aki nem magyar állampolgár, aki kiskorú, gondnokság alatt áll vagy csődben van, vagy aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett, avagy az 1946: VII. tc. 3., 4. vagy 8. §-ába ütköző vétség miatt büntető ítélet hatálya alatt áll. Az igazgatósági tag személyére megkívánt eme feltételek meglétét vélelmezni kell, míg az ellenkezőjének feltételezésére alapos ok nincs. Igazgatósági tag lehet egyben a szövetkezet alkalmazottja is; szolgálati viszonyára vonatkozó szerződés érvényességéhez a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges s a szerződést a legközelebbi közgyűlésnek be kell jelenteni.

(4) Jognyilatkozatot a szövetkezettel szemben akár egy igazgatósági taghoz is lehet érvényesen intézni, akkor is, ha az alapszabály a szövetkezet nevében tett jognyilatkozatok érvényéhez és a szövetkezet cégének jegyzéséhez több igazgatósági tag közreműködését írja elő. Egy igazgatósági tag tudomása is a szövetkezet tudomásának számít.

(5) A közgyűlés bármely igazgatósági tagot - kártérítési felelősségének érintetlenül hagyása mellett - bármikor elmozdíthat.

A képviselőjog korlátai

67. § (1) Az igazgatósági tagok a szövetkezettel szemben kötelesek alkalmazkodni azokhoz a korlátozásokhoz, amelyeket az alapszabály, közgyűlési határozat vagy az igazgatóság határozata képviselőjoguknak szab.

(2) Harmadik személlyel szemben az igazgatósági tagok törvényes képviselőjogának bármely korlátozása hatálytalan. Ez a rendelkezés nem érinti az 59. § (2) bekezdésében, továbbá a 63. § (2) bekezdésében foglaltakat.

Az igazgatóság évi jelentése

68. § Az igazgatóság köteles minden üzletévről évi jelentést készíteni. Az évi jelentésben össze kell foglalni a szövetkezet vagyoni helyzetét és üzletvezetésének minden fontos eseményét, a zárszámadásokat kellő magyarázatokkal kell kísérni, így az előző zárszámadással szembeni lényeges eltéréseket külön kell megmagyarázni.

A felügyelőbizottság tájékoztatása

69. § Az igazgatóság köteles a felügyelőbizottságot legalább havonkint egyszer, valamint minden fontos esetben az üzletvitelről és a szövetkezet vagyoni helyzetéről külön felhívás nélkül tájékoztatni.

Eljárás jelentős vagyoncsökkenés esetében

70. § (1) Ha az évi vagy - az üzleti eseményekre tekintettel - évközben készített mérlegből az tűnik ki, hogy a szövetkezet vagyonának - beleértve a tartalékalapokat és a befizetett üzletrésztőkét is - a felét elvesztette, az igazgatóság köteles haladéktalanul közgyűlést összehívni a végből, hogy a szövetkezet fennállásáról vagy feloszlásáról határozzanak.

(2) Ha pedig a szövetkezet vagyona a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóságnak haladéktalanul kérnie kell a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás megindítását vagy a csőd megnyitását.

Igazgatósági tag ügyletei a szövetkezettel

71. § Igazgatósági tagnak a felügyelőbizottság jóváhagyása nélkül a szövetkezettel csak olyan ügyleteket szabad kötnie, amelyek a tagsági viszonyból folynak és amelyek az igazgatóság jóváhagyásától nem függnek. Az ilyen ügyleteket meghaladó ügyleteket - a felügyelőbizottság jóváhagyása után - a legközelebbi közgyűlésnek be kell jelenteni. Az alapszabály szigoríthatja a feltételeket.

Az igazgatósági tagok versenytilalma

72. § (1) Az igazgatósági tagok a felügyelőbizottság kifejezett beleegyezése nélkül nem köthetnek saját részükre vagy másnak számlájára a szövetkezet üzletkörébe tartozó ügyleteket, kivéve azokat az ügyleteket, amelyeket a saját vagy családtagjaik szokásos szükségleteinek kielégítése céljából kötnek, nem vehetnek részt tagként a szövetkezet versenyvállalatának (1923: V. tc. 30. §) minősülő üzletet folytató vállalkozásban, nem lehetnek igazgatósági, valamint felügyelőbizottsági tagok, kereskedelmi meghatalmazottak vagy ügyvezetők a szövetkezet versenyvállalatának minősülő üzletet folytató szövetkezetnél, részvénytársaságnál vagy korlátolt felelősségű társaságnál. Az igazgatósági tagok megválasztásuk alkalmával ebben a kérdésben írásban nyilatkozni kötelesek.

(2) A tilalmat megszegő igazgatósági tag a szövetkezetnek kártérítésre köteles. A szövetkezet kártérítés helyett követelheti, hogy az igazgatósági tag a saját részére kötött ügyletet neki átengedje és a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja vagy arra vonatkozó követelését a szövetkezetre engedményezze. Ezek a rendelkezések nem érintik azokat a jogszabályokat és szerződéses megállapodásokat, amelyek a tilalmat megszegő igazgatósági tag szolgálati viszonyának megszüntetését engedik meg.

(3) A szövetkezetnek az előbbi bekezdésben megállapított követelései attól az időtől számított három hónap alatt évülnek el, amikor a felügyelőbizottság valamelyik tagja az ügylet megkötéséről vagy a más társaságban való részvételéről tudomást szerzett. E követelések a tudomásra tekintet nélkül az ügylet megkötésétől vagy a más társaságban való részvétel megszűntétől számított öt év alatt évülnek el.

Az igazgatósági tagok magánjogi felelőssége

73. § (1) Az igazgatósági tagoknak a szövetkezet ügyeiben a rendes és lelkiismeretes szövetkezeti tag gondosságát meghaladó gondossággal kell eljárniok. Ebbeli kötelességük megsértése esetében felelősek a szövetkezetnek okozott kárért.

(2) Kártérítésre kötelesek az igazgatósági tagok különösen, ha a törvény ellenére :

a) a tagoknak üzletrészeit visszafizették;

b) a tagoknak kamatot fizettek;

c) a szövetkezet vagyonát felosztották vagy az üzletrésztőkét részben visszafizették;

d) a 71. § rendelkezéseit megsértve, más igazgatósági taggal ügyletet kötöttek ;

e) a szövetkezet vagyonából fizetést teljesítettek, azután, hogy a szövetkezet fizetésképtelenné vált vagy vagyoni elégtelensége kitűnt; nem vonhatók ide azok a fizetések, amelyek összeegyeztethetők az (1) bekezdésben megszabott gondossággal.

(3) Az előbbi bekezdés eseteiben a kártérítő követelés a szövetkezeti hitelezőket is megilleti, amennyiben a szövetkezettől nem tudják behajtani követeléseiket. Ezekben az esetekben a közgyűlésnek az a határozata, amely az igazgatósági tagokat felmenti, a szövetkezet hitelezőivel szemben hatálytalan. Amennyiben a kártérítés a szövetkezet hitelezőinek kielégítésére szükséges, az igazgatósági tagokat nem mentesíti a felelősség alól az, hogy a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság határozata alapján jártak el.

(4) A kártérítő követelés, hacsak a kötelezettet csalárdság nem terheli, a károkozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított öt év alatt évül el.

Mentesség a felelősség alól

74. § Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki az igazgatósági határozat vagy intézkedés ellen, mihelyt tudomást szerez róla, tiltakozik és tiltakozását a felügyelőbizottságnak írásban bejelenti.

Igazgatósági tag kirendelése

75. § (1)[5] Ha a szövetkezetnek nincs annyi igazgatósági tagja, amennyi az alapszabály szerint az igazgatóság határozatképességéhez szükséges, az igazgatóság működő tagja vagy tagjai kötelesek az igazgatóság szabályszerű kiegészítése céljából rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni.

(2) Ha a szövetkezetnek egyetlen igazgatósági tagja sincs, vagy az (1) bekezdés esetében a szövetkezet érdekei múlhatatlanul megkívánják, a felügyelőbizottság bármely érdekelt kérelmére a szükséges számban a szövetkezeti tagok közül ideiglenesen igazgatósági tagot rendel ki és azt a cégjegyzékbe való bejegyzés végett a cégbíróságnak bejelenti. Egyidejűleg - feltéve, hogy az igazgatóság működő tagja vagy tagjai részéről ez még nem történt meg - a felügyelőbizottság köteles az igazgatóság szabályszerű kiegészítése céljából rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni. Az ideiglenes igazgatósági tag tiszte a rendes igazgatósági tag megválasztásáig tart.

(3) Az igazgatósági tagokra vonatkozó rendelkezéseket az ideiglenes igazgatósági tagokra is alkalmazni kell.

Igazgatósági tag lemondása

76. § Az igazgatósági tag az igazgatósághoz intézett írásbeli bejelentés alapján tisztségéről bármikor lemondhat. Ha azonban a lemondás folytán az igazgatóság tagjainak száma az alapszabályban megállapított kisebb szám alatt maradna, az igazgatósági tag érvényesen csak a közgyűlésén mondhat le.

A tagellenőrző bizottság

77. § Az alapszabály megengedheti, hogy a szövetkezet a tagok belépésére és kiválására vonatkozó feladatok ellátására tagjai sorából tagellenőrző bizottságot alakítson. A tagellenőrző bizottság határozata ellen éppen úgy van folyamodásnak helye, mint az igazgatóságnak a tagok belépésére vagy kiválására vonatkozó határozata ellen. A tagellenőrző bizottság tagjainak száma legalább öt és az igazgatósági tagok megbízásával egyenlő időtartamra a közgyűlés választja őket. A tagellenőrző bizottság összetételére, szervezetére, ülései összehívásának módjára, határozatképességére és a határozat hozatalának feltételeire az alapszabály rendelkezései az irányadók.

A tagértekezlet

78. § (1) Az igazgatóság köteles legalább három hónaponkint tagértekezletet összehívni, amelyen a szövetkezet üzletviteléről és a szövetkezet vagyoni helyzetéről a tagokat élőszóval tájékoztatni kell. Az igazgatóság a tagértekezleten mindazokra a kérdésekre feleletet ad, amelyeket a tagok a szövetkezet ügyvitelének és vagyoni helyzetének megismerése céljából feltesznek.

(2) Ha a szövetkezet közgyűlés helyett küldöttgyűlést tart (65. §), a tagértekezlet megtartásának módozatairól az alapszabályban kell rendelkezni.

A felügyelőbizottság összetétele

79. § (1) A felügyelőbizottsági tagokat úgy kell három évre megválasztani, hogy egyharmadrészük minden évben kicserélődjék. Az első választásnál egyharmadrészük egy évre, egyharmadrészük két évre, egyharmadrészük pedig három évre kap megbízást. A felügyelőbizottság tagjainak számát egyébként az alapszabály határozza meg.

(2) Felügyelő bizottsági tag csak szövetkezeti tag lehet. Nem lehet felügyelőbizottsági tag, aki nem magyar állampolgár, aki kiskorú, gondnokság alatt áll vagy csődben van, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett, avagy az 1946: VII. tc. 3., 4. vagy 8. §-ába ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek, - feltéve, hogy rehabilitálás folytán a büntető ítélet következményei el nem enyésztek. A felügyelőbizottsági tag személyére megkívánt eme feltételek meglétét, míg az ellenkezőjének feltételezésére alapos ok nincs, vélelmezni kell.

(3) Nem lehet tagja továbbá a felügyelőbizottságnak a szövetkezet igazgatósági tagja vagy a szövetkezet alkalmazottja, avagy ezek házastársa. Ha utóbb áll be a kizáró körülmény, a felügyelőbizottsági tag köteles azt tv közgyűlés elé terjesztése céljából a felügyelőbizottságnak haladéktalanul bejelenteni.

A felügyelőbizottsági tagok elmozdítása

80. § (1) A felügyelőbizottsági tagokat tisztüktől a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel bármikor elmozdíthatja.

(2) Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma bármely okból a törvényben vagy az alapszabályban a határozatképességhez megkövetelt legkisebb szám alá csökken, az igazgatóság köteles azonnal közgyűlést összehívni. Ha az igazgatóság elmulasztja a közgyűlés összehívását vagy a közgyűlés nem választja meg a szükséges számú felügyelőbizottsági tagot, a cégbíróság bármely tag kérésére a felügyelőbizottság szabályszerű kiegészítése céljából a közgyűlést összehívja.

A felügyelőbizottság ellenőrző tevékenysége Szakértő alkalmazása

81. § (1) A felügyelőbizottság ellenőrzi a szövetkezet ügyvezetését és evégből tájékozódik a szövetkezet minden fontosabb ügyének menetéről. Az ügyek állásáról és a szövetkezet valamennyi jogviszonyáról az igazgatóságtól bármikor jelentést és felvilágosítást követelhet; a szövetkezet könyveit és iratait, pénztárát, továbbá bármely vagyontárgyát, áru- és értékpapírállományát akár testületileg, akár kiküldött tagja vagy tagjai útján megvizsgálhatja.

(2) A felügyelőbizottság az ügyvezetési vizsgálat foganatosításánál egy vagy több szakértőt is alkalmazhat; két felügyelőbizottsági tag indokolt kívánságára pedig alkalmazni köteles. A szakértő költségét a szövetkezet viseli.

(3) A felügyelőbizottság akár testületileg, akár kiküldött útján résztvehet az igazgatóság ülésein, szavazati joga azonban nincs.

(4) A felügyelőbizottság a közgyűlésen követelheti, hogy indítványait a közgyűlés jegyzőkönyvébe felvegyék.

(5) A felügyelőbizottság képviseli a szövetkezetet abban az esetben, ha a szövetkezet az igazgatósággal köt jogügyletet vagy a közgyűlés határozata folytán a szövetkezet az igazgatóság tagja vagy tagjai ellen indított pert. Ez a rendelkezés nem érinti az 59. § (2) bekezdésében foglaltakat.

A közgyűlés tájékoztatása

82. § (1) A felügyelőbizottság az igazgatóság által a közgyűlés elé terjeszteni szándékolt minden indítványt előzetesen megvizsgál és vizsgálatának eredményéről a tanácskozás megkezdése előtt a közgyűlésen jelentést tesz. Az évi számadások és mérleg, nemkülönben a felesleg felosztására vonatkozó indítvány megvizsgálásáról szóló jelentésében megjelöli a vizsgálatnál esetleg alkalmazott szakértők nevét, foglalkozását, lakását és részletesen ismerteti azokat a módozatokat, amelyeknek segítségével a vizsgálatot foganatosította. E nélkül a jelentés nélkül a közgyűlés a mérleg megállapítása és a felesleg felosztása, valamint a veszteség mikénti elszámolása tárgyában érvényesen nem határozhat.

(2) A felügyelőbizottság, ha a szövetkezet érdekében szükségesnek tartja, javasolhatja a közgyűlésen az igazgatóságnak vagy egyes tagjainak elmozdítását. Ilyen esetben a felügyelőbizottság javaslatának megtárgyalására azonnal rendkívüli közgyűlést kell egybehívni és - annak eredményétől függően - új igazgatóságot, illetőleg új igazgatósági tagokat kell választani.

Egyéb feladatok

83. § Az alapszabály a 81. és 82. §-ban említett tennivalón felül más tennivalót is bízhat a felügyelőbizottságra, de az üzletvitellel meg nem bízhatja és a közgyűlés törvényes hatáskörét nem csorbíthatja.

A felügyelőbizottsági tagok magánjogi felelőssége

84. § (1) A felügyelőbizottsági tagok tisztjük teljesítésében a rendes és lelkiismeretes szövetkező gondosságát meghaladó gondossággal kötelesek eljárni, ellenkező esetben felelősek az eljárásukból vagy a mulasztásukból a szövetkezetre háruló károkért.

(2) Különösen kártérítésre kötelesek a felügyelőbizottsági tagok, ha

a) a közgyűlés elé terjesztett jelentésükben jobb tudomásuk ellenére valótlan adatokat közölnek vagy szándékosan elhallgatják az igazgatóság jelentésében vagy a mérlegben és számadásokban foglalt valótlan adatokat;

b) az igazgatóság az ő tudtukkal és tiltakozásuk nélkül követett el akár szándékosan, akár gondatlanságból a törvénybe vagy az alapszabályba ütköző cselekményt vagy mulasztást;

c) elmulasztották szakértő alkalmazását olyan fontosabb ügyek megvizsgálásánál, amelyekben az ügyállás teljes tisztázásához szükséges szakértelemmel ők nem rendelkeztek;

d) a szakértő személyének kiválasztásánál gondatlanul jártak el.

(3) Az előbbi bekezdésben felsorolt esetekben a 73. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint a szövetkezet hitelezőit is megilleti a kártérítési követelés.

(4) A kártérítő követelés, hacsak a kötelezettet csalárdság nem terheli, a károkozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított öt év alatt évül el.

Szövetkezetnél tisztet betöltő tagok díjazása

85. § Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok díjainak megállapítása a közgyűlés feladata. Az igazgatósági tagok évi díjainak együttes összege az évi tiszta felesleg tíz százalékát, a felügyelőbizottsági tagok évi díjainak, összege pedig az évi tiszta felesleg öt százalékát nem haladhatja meg. A szövetkezetnél tisztet betöltő tagnak - ideértve az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait is - a tisztükből folyó igazolt és szükséges kiadásait a szövetkezet még abban az esetben is megtérítheti, ha a szövetkezetnek tiszta feleslege nincs. Az alapszabály az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság díjazását ki is zárhatja. A szövetkezetben a tagsági viszonyból folyóan egyéb tisztet betöltő tagok részére díjat fizetni nem szabad.

Az ügyvezető és egyéb alkalmazottak

86. § (1) Minden szövetkezetben ügyvezetőnek kell lennie. Az ügyvezetőt - hacsak az alapszabály másként nem rendelkezik - az igazgatóság alkalmazza.

(2) Az ügyvezető részt vehet az igazgatóság ülésein abban az esetben is, ha nem igazgatósági tag; ott felszólalási joga van. A szövetkezet ügyeinek állásáról minden igazgatósági ülésen köteles jelentést tenni.

(3) Az ügyvezető a szövetkezet ügyeit rendes kereskedő gondosságával köteles ellátni. Köteles továbbá magát az igazgatóság és a felügyelő bizottság határozatainak alávetni.

(4) Az ügyvezetőnek, továbbá a szövetkezet esetleges más alkalmazottainak ügyintézési és képviseleti jogára a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó jogszabályok az irányadók.

A szövetkezet felelőssége az igazgatósági tagokért, felszámolókért és alkalmazottakért

87. § A szövetkezet felelős azért a kárért, amelyet az igazgatósági tagok, felszámolók és alkalmazottak a szövetkezet nevében eljárva akár szándékosan, akár gondatlanságból okoztak.

V. Fejezet

Könyvvezetés, könyvelés és zárszámadás

A tagnévsor

88. § A szövetkezet igazgatósága köteles a szövetkezeti tagok nyilvántartása céljából bekötött, oldalankint számozott, átfűzött és az előljáróság (polgármester) által hitelesített könyvet (tagnévsor) vezetni. A tagnévsorba a belépés időrendjében be kell írni a belépő tagok nevét, foglalkozását és lakását, valamint a jegyzett üzletrészek számát s az üzletrészbefizetés összegét, az üzletrészjegyzés, a felvétel és a befizetés időpontjával együtt, végül á tagságban és üzletrészben beállott minden változást. Ha az üzletrészt átruházták (37. §) vagy az elhunyt tag helyébe annak örököse lép (39. §), a megszerzőt, illetőleg az örököst az átruházóra, illetőleg az örökhagyóra utalással új tagként kell bevezetni.

Az üzleti könyvek

89. § Az igazgatóság köteles a mindenkori törvényes rendelkezéseknek megfelelő olyan üzleti könyveket vezetni, amelyek a vagyonváltozásokat és az azzal kapcsolatos üzleti eseményeket rendszeresen feltüntetik.

A szövetkezeti könyv

90. § Az igazgatóság köteles bekötött, oldalankint számozott és átfűzött szövetkezeti könyvet a szövetkezet helyiségében, a tagok részére hozzáférhető helyen elhelyezni, amelyben a tagok a szövetkezet ügyvitelére vonatkozó kívánságaikat vagy panaszaikat bejegyezhetik. A kívánságokra vagy panaszokra az igazgatóság a legközelebbi tagértekezleten, vagy - ha az ügy természete indokolja - a legközelebbi közgyűlésen részletesen nyilatkozni köteles.

A mérlegkészítés elvei

91. § (1) Az igazgatóság köteles minden üzletév végén mérleget és eredménykimutatást, valamint üzleti jelentést (68. §) készíteni s a szövetkezet vagyontárgyairól és tartozásairól leltárt felvenni.

(2) A mérleget és eredmény kimutatást (eredményszámlát) a lelkiismeretes és a valóságnak megfelelő elszámolás elvei szerint világosan és áttekinthetően kell megszerkeszteni úgy, hogy a tagok azokból egyrészt a szövetkezet vagyoni helyzetéről s a saját tőke és tartozások közötti arányról, másrészt a jövedelmekről és veszteségekről részletes tájékozódást szerezhessenek.

(3) A leltárban fajtánkint csoportosított vagyontárgyak és tartozások pénzben kifejezett mérlegértékének számszerűleg egyeznie kell a mérleg megfelelő tételeivel.

(4) A mérleg (dinamikus) és eredményszámla felállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) Az olyan árut és értékpapírt, amelynek tőzsdei ára van, legfeljebb az üzletév utolsó napján érvényben volt tőzsdei árfolyamon lehet értékelni; ha azonban ez az érték meghaladja a beszerzési vagy előállítási árat, csak az utóbbit szabad számításba venni. Tőzsdei árral nem bíró értékpapírt legfeljebb a beszerzési árban, de ha ez a forgalmi értéknél nagyobb, csak az utóbbi értékben lehet a mérlegbe felvenni.

b) Az üzleti forgalom tárgyához tartozó minden más vagyontárgyat legfeljebb beszerzési vagy előállítási árában, ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben lehet a mérlegbe felvenni.

c) Az üzleti berendezést és egyéb olyan vagyontárgyakat (ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, Szállítási eszközöket, szerszámokat és felszerelési tárgyakat, jogokat, engedményeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védjegyeket, stb.), amelyek nem eladásra, hanem a szövetkezet üzemében állandó használatra vannak szánva, legfeljebb az elhasználódásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lehet a mérlegbe felvenni. Az értékcsökkenés levonása elmaradhat, ha az értékcsökkenésnek megfelelő összeget leírásként vagy értékcsökkenés címén a mérleg teheroldalán felveszik.

d) Az alapítás és első szervezés költségeit legfeljebb öt évre elosztott részletekben veszteségként le kell írni.

e) Az üzletrésztőke, a tartalékalap és minden más alap (felújítási, árfolyamkülönbözeti tartalék, szociális tartalékok vagy alapok, stb.) összegét a mérleg teheroldalára kell beállítani.

f) Azokat a veszteségeket, amelyek később teljesítendő szállítási vagy átvételi kötelezettségek, avagy hasonló nemű függő ügyletek folyamányaként a mérleg összeállításakor már előreláthatók, a mérlegben fel kell tüntetni vagy számításba kell venni. A kezesség (jótállás, szavatosság, váltóforgatás) címén vállalt kötelezettségeket és a szövetkezet bármely vagyontárgyát terhelő zálogjogokat. - az utóbbiakat a zálogjoggal biztosított követelés összegének megjelölésével - a mérleg teheroldalán a többi kötelezettségtől elkülönítve ki kell mutatni s a mérleg mellékletében (a leltárban) külön csoportosításban fel kell tüntetni.

g) A kétes követeléseket valószínű értékük szerint kell számításba venni, a behajthatatlanokat pedig le kell írni.

h) A szövetkezet által felvett hosszabb lejáratú kölcsönöket a visszafizetendő összegben kell a tartozások közé felvenni. Ha a visszafizetendő összeg a kölcsön kibocsátási összegét meghaladja, a különbözetet külön tételben be lehet állítani a mérleg vagyonoldalán. A mérleg vagyonoldalán beállított ezt a vagyontételt azonban a törlesztés időtartamára egyenletesen le kell írni.

i) Az üzletrésztőkére még befizetendő összegeket az évi mérleg végén kell - feljegyzés alakjában - feltüntetni vagy a mérleg mindkét oldalán beállítani.

j) A vagyon- és teheroldal végösszegének egybevetéséből kiszámított tiszta felesleget vagy veszteséget, mint a mérleg utolsó tételét, külön fel kell tüntetni.

k) Az eredményszámlában részletesen és elkülönítve ki kell mutatni a különféle jövedelmi forrásokból eredő bevételeket (jövedelmeket) és a különféle címeken felmerült kiadásokat (költségeket, veszteségeket). A számlaegyenleg, amely az évi tiszta nyereséget vagy veszteséget mutatja ki, azonos a mérlegnek ugyanezt a tételt feltüntető záróegyenlegével.

Tartalékalap

92. § Minden szövetkezetnek az évi mérleg veszteséges egyenlegének fedezésére tartalékalapot kell gyűjtenie. Ebbe az alapba be kell utalni az évi tiszta feleslegnek legalább tíz százalékát mindaddig, amíg a tartalékalap az üzletév végén volt összes üzletrészek névértékének összegét, vagy az alapszabályban meghatározott többszörösét el nem éri. Az évi mérleg veszteséges egyenlegét elsősorban a tartalékalap felhasználásával kell fedezni.

Az évi feleslegnek egyéb célokra fordítása

93. § (1) Az évi tiszta feleslegnek az alapszabályban meghatározott részét a tagok között a szövetkezét munkájában való közreműködésük vagy a szövetkezet igénybevétele arányában fel kell osztani (az alábbiakban: térítés). A felosztás módozatait az alapszabály előírása szerint az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés állapítja meg.

(2) Az alapszabály elrendelheti, hogy az évi tiszta feleslegnek a tartalékalapba nem utalt és az előző bekezdés szerint fel nem osztott részéből üzletrészenkint részesedést lehet fizetni. A részesedés módozatait az alapszabály előírása szerint az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés állapítja meg. E részesedés azonban nem haladhatja meg a jegyzett üzletrészek névértékének öt százalékát. Részesedést csak abban az esetben szabad fizetni, ha a tagok térítést is kapnak.

(3) Az alapszabály úgy is rendelkezhetik, hogy a tiszta feleslegnek egy bizonyos hányadrészét társadalmi, művelődési vagy egészségügyi célra kell fordítani.

(4) Az alapszabály a tiszta feleslegnek a tagok közötti felosztását egészen ki is zárhatja abban az esetben, ha úgy rendelkezik, hogy a tiszta felesleg részben vagy a (3) bekezdés szerint fel nem használt részében a tartalékalapnak jut.

Kamat fizetésének tilalma

94. § A szövetkezet tagjainak az üzletrész után kamatot nem fizethet.

A tagok szolgáltatásának kiegyenlítése

95. § Olyan szolgáltatásokért, amelyekre a tagok az üzletrész befizetésén kívül kötelezve vannak, a szolgáltatásuk értékét meg nem haladó ellenértéket arra való tekintet nélkül lehet fizetni, hogy az évi mérleg mutat-e ki tiszta felesleget.

VI. Fejezet

A szövetkezet megszűnése

Feloszlás okai

96. § (1) Á szövetkezet feloszlik:

a) az alapszabályban meghatározott idő elteltével;

b) ha a közgyűlés a szövetkezet feloszlását vagy más társasággal egyesülését határozza el;

c) ha a szövetkezetet a cégbíróság határozattal (97. §) vagy a szövetkezeti bíróság ítélettel (99. §) feloszlatja;

d) ha a szövetkezet ellen csődöt nyitnak.

(2) Az alapszabály még más feloszlási eseteket is megállapíthat.

Alacsony taglétszám miatti feloszlatás

97. § A cégbíróság az igazgatóság kérelmére határozattal feloszlatja a szövetkezetet, ha tagjainak száma a törvényben vagy az annak alapján kiadott rendeletben, avagy engedélyben (9. §) megállapított legkisebb szám alá csökken. Ha az igazgatóság a kérelmet a tagoknak a legkisebb szám alá csökkenése napjától számított hat hónap alatt elő nem terjeszti, a cégbíróság az igazgatóság meghallgatása után a szövetkezet feloszlatását hivatalból mondja ki, kivéve, ha az igazgatóság időközben igazolja, hogy a tagok száma e törvényben vagy az ennek alapján kiadott rendeletben, illetőleg engedélyben megállapított legkisebb számot elérte.

A szövetkezeti bíróság

98. § (1) A szövetkezeti bíróság a Kúria körében szervezett külön bíróság, amely az elnökön felül két ítélőbíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. A szövetkezeti bíróság elnöke a Kúria elnöke vagy a Kúria elnökének kijelölése alapján a Kúria másodelnöke vagy egyik. tanácselnöke. A szövetkezeti bíróság két tagját a Kúriának a Kúria elnöke által előre kijelölt tanácselnökei és ítélőbírái közül az eljáró tanács elnöke hívja be. Egy ülnök tagját a felperesként fellépő kereskedelmi cégbejegyzésekre felügyelő miniszteri biztos (az alábbiakban: cégbiztos), egy ülnök tagját pedig az alperesként perbevont szövetkezet jogosult a Kamara közgyűlése által a szövetkezeti szakemberekből összeállított névjegyzékbe felvett személyek közül választani. Ha valamelyik fél választási jogával nem él, az ülnök behívásáról az eljáró tanács elnöke gondoskodik. Az ülnököt ilyen esetben is. a Kamara közgyűlése által a szövetkezeti szakemberekből összeállított névjegyzékbe felvett személyek közül kell behívni.

(2) Az eljárásban - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp. (1911: I. törvénycikk) általános elveit megfelelően kell alkalmazni. A szövetkezeti bíróság szervezeti és egyéb eljárási szabályait az igazságügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

A szövetkezeti bíróság feloszlatási joga

99. § (1) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter utasítására a cég-biztos keresettel kérheti annak a szövetkezetnek feloszlatását, amely a jelen törvény szerint nem tekinthető szövetkezetnek. A per a szövetkezeti bíróság hatáskörébe tartozik. A szövetkezeti bíróság a per során hivatalból köteles megvizsgálni, hogy a feloszlatni kért vállalat működése mennyiben felel meg a jelen törvény rendelkezéseinek és a szövetkezeti intézmény célkitűzéseinek.

(2) Ha valamely szövetkezetről a szövetkezeti-bíróság megállapítja, hogy az nem szövetkezet, a szövetkezeti bíróság megkeresi a cégbíróságot a szövetkezet feloszlatásának a cégjegyzékbe való bejegyzése végett. Ilyen esetben a bíróság az ítéletben a szövetkezetet arra is kötelezheti, hogy a szövetkezet a jogosulatlanul élvezett adó-és illetménykedvezménynek megfelelő összeget az államkincstárnak megtérítsen. A térítés mértékének megállapításánál azt az időpontot kell kiinduló pontként figyelembe venni, amely időponttól a bíróság megítélése szerint a szövetkezet már nem tekinthető szövetkezetnek.

Szövetkezet átalakulása kereskedelmi vállalattá

100. § (1) Ha a szövetkezeti bíróság a szövetkezet feloszlatását mondja ki és a szövetkezet részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá kíván átalakulni, a felszámolás elmaradhat, feltéve, hogy a következő feltételnek eleget tesznek:

a) A felszámolás helyett az átalakulást a szövetkezet közgyűlése mondhatja ki. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat csak akkor érvényes, ha a közgyűlésen megjelent tagoknak legalább háromnegyedrésze az átalakulás mellett szavazott.

b) A szövetkezet vagyonát, továbbá a tagokra eső vagyonrészt egy ebből a célból, a mérlegkészítés napjának értékével elkészített, a cégbíróságtól kirendelt hites könyvvizsgáló által felülvizsgált és a szövetkezet közgyűlése által jóváhagyandó mérleg alapján kell megállapítani A jóváhagyó határozat érvényességéhez szükséges, hogy a közgyűlésen megjelent tagok szavazatának kétharmadrésze a határozatra essék. Ezt a közgyűlési határozatot azon az alapon, hogy az üzletrészek értékét túlságosan alacsonyan állapították meg - a jelen törvény 62. és 63. §-ainak általános feltételei mellett - a határozat hozatalának napjától számított harminc nap alatt bármely tag megtámadhatja.

c) Az új részvénytársaság alaptőkéje vagy az új korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje nem lehet kisebb, mint az átalakuló szövetkezet tiszta vagyona. Ha az új társaság alaptőkéje vagy törzstőkéje nagyobb, mint az átalakuló szövetkezet tiszta vagyona, a különbözetet fedező részvényekre vagy törzsbetétekre az átalakuló szövetkezet tagjait üzletrészeik arányában, mégpedig az alapszabályszerű hirdetménnyel hozzájuk intézett felhívás közzétételétől számított harminc nap alatt, elsőbbség illeti.

d) A tagokat alapszabályszerű hirdetménnyel vagy ajánlott levéllel fel kell hívni arra, hogy a szövetkezet vagyonából őket illető vagyonrésszel, mint részvénnyel vagy törzsbetéttel az új társaságba részvényesként vagy tagként lépjenek be. Ha a belépő tagok részvénnyé vagy törzsbetétté alakított üzletrészei elérik a feloszlott szövetkezet vagyona értékének legalább há-romnegyedrészét, a többi tagot is az új társaságba belépettnek kell tekinteni.

e) Az átalakuló szövetkezet hitelezőit fel kell hívni, hogy követeléseiket egy hónapon belül jelentsék be. Ezt a felhívást a szövetkezet alapszabályában megjelölt lapban, ennek hiányában a hivatalos lapban egyszer közzé kell tenni. A szövetkezet könyveiből megállapítható vagy egyébként ismert hitelezőket egyenkint is fel kell hívni. A jelentkező hitelezőket, ha az átalakuláshoz nem járultak hozzá, ki kell elégíteni vagy követelésükre nézve biztosítani. Ha vita merül fel abban a kérdésben, vajjon kielégítő-e a biztosíték, bármelyik fél kérésére a nem-peres eljárás szabályai szerint a cégbíróság határoz.

f) Az új társaságot a szövetkezet feloszlatását kimondó bírói ítélet kihirdetésének napjától számított három hónap alatt a cégbíróságnál a cégjegyzékbe leendő bejegyzés végett be kell jelenteni.

(2) A cégbíróság az új társaságot csak akkor jegyezheti be, ha az új társaságra vonatkozó törvényes rendelkezések megtartásán felül a jelen §-ban meghatározott feltételeket is teljesítették. A bejegyzéssel egyidejűleg intézkedni kell az átalakult szövetkezet cégének törlése tárgyában is.

(3) Az átalakuló szövetkezet vagyona a tartozásokkal együtt az új társaságra annak bejegyzésével száll át.

(4) Az átalakuló szövetkezet igazgatósági tagjai az átalakuló szövetkezet hitelezőinek egyetemlegesen felelősek a jelen §-ban foglalt rendelkezéseknek megtartásáért. Az ebből a felelősségből eredő követelések - csalárd eljárás esetét kivéve - az új társaság bejegyzésétől számított öt év alatt elévülnek.

A feloszlás bejegyzése

101. § (1) A szövetkezetnek cégbírósági határozat, bírói ítélet vagy csődnyitás folytán való feloszlását hivatalból, illetőleg a szövetkezeti bíróság vagy a csődbíróság értesítése alapján kell a cégjegyzékbe bejegyezni.

(2) Ha a szövetkezet más okból oszlott fel, a feloszlást az igazgatóság köteles a cégjegyzékbe való bejegyzés végett a cégbíróságnál haladéktalanul bejelenteni.

Felszámolás

102. § (1) A szövetkezet feloszlásának kimondása után - a csőd és egyesülés, továbbá a 100. §-ban szabályzott átalakulás esetét kivéve - felszámolásnak van helye.

(2) Amennyiben a felszámolásra felállított alábbi szabályokból vagy a felszámolás céljából más nem következik, az előző fejezetekben foglalt szabályokat a felszámolás tartama alatt is alkalmazni kell.

A felszámolók

103. § (1) A felszámolást, mint felszámoló, az igazgatóság végzi, hacsak a közgyűlés a felszámolói tisztet másokra nem ruházta.

(2) Ideiglenes felszámolót a cégbíróság sürgős esetben bármely érdekeltnek a kérelmére kirendelhet, ha a feloszlott szövetkezetnek nincsen a szövetkezei képviseletére szükséges számú felszámolója. Az ideiglenes felszámoló tiszte a rendes felszámoló kirendeléséig tart.

(3) A felszámolókat - hacsak különös ok ennek nem mond ellent -a szövetkezet tagjai közül kell kirendelni.

A felszámolók bejegyzése

104. § A felszámolók kötelesek felszámolóvá történt kirendelésüket, továbbá személyükben beállott minden változást a cégbíróságnak bejegyzés végett bejelenteni. A címpéldányra a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A felszámolási mérleg és leltár

105. § A felszámolók kirendelésük után haladéktalanul megvizsgálják a szövetkezet vagyoni helyzetét, elkészítik a szövetkezet hitelezőinek jegyzékét, leltárt és mérleget készítenek és azokat jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztik. Ebben a mérlegben (statikus) az értékesítésre kerülő vagyontárgyak értékét a forgalmi (valószínű értékesítési) árban, a tartozásokat pedig valóságos értékükben kell számításba venni. Az üzletrész-tőkét és tartalékokat ellenben számításon kívül kell hagyni s a tiszta vagyon vagy vagyonhiány összegét a cselekvő és szenvedő vagyon végösszegének egybevetéséből kell megállapítani.

A hitelezők felhívása

106. § A felszámolók felhívják a feloszló szövetkezet hitelezőit, hogy követeléseiket egy hónapon belül jelentsék be. Ezt a felhívást a szövetkezet alapszabályában megjelölt lapban, ennek hiányában a hivatalos lapban egyszer közzé kell tenni. A szövetkezet könyveiből megállapítható vagy egyébként ismert hitelezőket egyenkint is fel kell hívni.

A felszámolók teendői

107. § (1) A felszámolók a folyó ügyeket befejezik, a kinnlévő követeléseket behajtják, az egyéb szövetkezeti vagyont készpénzzé teszik, a hitelezőket kielégítik vagy biztosítják. A felszámolás lebonyolítása érdekében új ügyleteket is köthetnek. Ingatlanokat a felszámolók csak nyilvános árverésen adhatnak el.

(2) A felszámolók követelhetik a tagoktól a jegyzett üzletrészek be nem fizetett részét, ha azokra a szövetkezet tartozásainak kiegyenlítésére, a felszámolás költségeinek fedezésére vagy a vagyonfelosztás foganatosítása végett szükség van. A hátralékos befizetések követelésénél a tagokat egyenlő elbánásban kell részesíteni.

(3) A felszámolók aláírásuknál a felszámolás feltüntetésével (felszámolás alatt) és nevük hozzácsatolásával az eddigi céget használják. A versenytilalom (72. §) a felszámolókra nem terjed ki.

(4) Egyébként a felszámolókat működésük keretében az igazgatóság jogállása illeti meg. A felügyelőbizottság a felszámolás tartama alatt tovább működik.

(5) A felszámolók hatáskörének korlátozása érvénytelen olyan harmadik személlyel szemben, aki a korlátozásról nem tudott.

Az évi jelentés és mérleg a felszámolás alatt

108. § A felszámolók a felszámolás lefolyásáról minden üzletév végén kimerítő jelentést és a szövetkezet vagyoni helyzetéről mérleget szerkesztenek s ezeket az okiratokat a felügyelőbizottság véleményével együtt jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztik.

Vagyonfelosztás a tagok között

109. § (1) A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonból elsősorban a tagoknak az első felszámolási mérleg (105. és 108. §) alapján megállapított üzletrészeit, mégpedig, ha egészben nem kerülnek ki, aránylagosan kell kielégíteni.

(2) Ezeknek az üzletrészeknek megállapítása szempontjából az utolsó évi mérleg és az első felszámolási mérleg felállítása között lefolyt idő külön üzletévnek számít.

(3) Az üzletrészek kifizetése után fennmaradó vagyon, ha az alapszabályban a felosztás nincs kizárva vagy más felosztási arány nincs megállapítva, a tagok között üzletrészenkint egyenlő arányban osztandó meg. A felosztás kizárása esetében ez a vagyon az alapszabályban meghatározott jótékony vagy közhasznú célra fordítandó; meghatározás hiányában pedig az ilyen célra való fordítás kötelezettségével az államra száll.

(4) Ellenkező alapszabályi rendelkezés hiányában azokat a tagokat, akik a jegyzett üzletrész névértékét nem fizették be, az üzletrész névértéke és az általuk befizetett összeg arányában kell a jelen § szerinti felosztásnál számításba venni.

A nem jelentkező hitelezők kielégítése

110. § (1) Ha valamely ismert hitelező nem jelentkezik, követelését készpénzben bírói letétbe kell helyezni.

(2) Ha a követelések még nem jártak le vagy peresítve vannak, a vagyont mindaddig nem lehet felosztani, amíg a hitelezők kellő biztosítékot nem kaptak. Ha vita merül fel abban a kérdésben, vajjon a biztosíték kielégítő-e, bármelyik fél kérésére a nemperes eljárás szabályai szerint a cégbíróság határoz.

(3) A felszámolók és a felügyelőbizottság a 109. § és a jelen § rendelkezései ellenére teljesített fizetésekért a hitelezőknek egyetemlegesen felelnek.

Végső elszámolás

111. § A felszámolás befejezése után a felszámolók elkészítik a felszámolás eredményét megállapító elszámolást és azt a felügyelőbizottság véleményével együtt jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztik. A közgyűlés határoz af elszámolók és a felügyelő-bizottság felmentése tárgyában.

A szövetkezet megszűnése

112. § (1) A végső elszámolás jóváhagyása után a felszámolók a cégbíróságnak bejelentik a cég megszűnését.

(2) A szövetkezet könyveit és iratait a felszámolók javaslatára a cégbíróság által kijelölt megbízható helyen tíz évig kell megőrizni.

(3) A tagokat és hitelezőket a bíróság felhatalmazhatja az elhelyezett könyvek és iratok megtekintésére. Ha a cég törlése után kitűnik, hogy a szövetkezetnek felosztás alá nem került vagyona van, a cégbíróság hivatalból a felszámolás folytatását rendeli el és azzal az addigi felszámolókat bízza meg vagy - ha ez nem lehetséges - új felszámolókat rendel ki.

Szövetkezet egyesülése szövetkezettel

113. § (1) Szövetkezetnek szövetkezettel egyesülése esetében a következő szabályok irányadók:

a) Tagszövetkezet vagyonát nem lehet kisebb értékben számbavenni, mint amekkorát a M. O. Sz. R. igazgatósága megállapított.

b) A beolvadó szövetkezet vagyonát mindaddig külön kell kezelni, míg hitelezői kielégítve vagy biztosítva nincsenek; a kezelést a beolvasztó szövetkezet igazatósága végzi.

c) A kezelő igazgatóság a beolvadó szövetkezet hitelezőinek az elkülönített kezelésért egyetemlegesen felel.

d) Az egyesülést bejegyzés végett az illetékes cégbíróságnál be kell jelenteni.

e) A beolvadó szövetkezet tagjai csak akkor léphetnek a beolvasztó szövetkezet tagjai sorába, ha a törvény, illetőleg az alapszabály által a tagokra előírt rendelkezéseknek megfelelnek.

f) Az egyesülés folytán feloszlott szövetkezet hitelezőinek felhívása elmaradhat vagy későbbre halasztható ugyan, de a vagyonnak tényleges beolvasztása attól a naptól számított hat hónap eltelte előtt nem vihető keresztül, amely napon a beolvadást a beolvadó szövetkezet közgyűlése elhatározta.

(2) Az ebben a §-ban felsorolt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a közgyűlés a szövetkezet egész vagyonának átruházását (50. § c) pont) határozza el.

Csődnyitás

114. § (1) A szövetkezet ellen csődöt kell nyitni, ha tartozása cselekvő vagyonát, amelyhez a tagok befizetett üzletrészei is hozzászámítandók, meghaladja, vagy a szövetkezet fizetéseit megszüntette, feltéve, hogy az igazgatóság kérelmére a bíróság nem tette folyamatba a csődönkívüli kényszer-egyességi eljárást.

(2) A tagok a szövetkezet csődjében nem érvényesíthetnek olyan követelést, amely őket a tagsági viszony alapján illeti meg.

(3) A csődnyitással a tagoknak az üzletrész névértéke összegének befizetése iránti kötelezettsége, ha még nem járt volna le, lejár. Ellenkező, alapszabályi kikötés hatálytalan.

A szövetkezet képviselete csőd alatt

115. § (1) A csőd megnyitása után a közgyűlésnek haladéktalanul határoznia kell, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság eddigi tagjai tisztüket tovább viseljék-e vagy mások rendeltessenek-e ki helyükre.

(2) Az igazgatóság, a csőd alatti egyéb teendőin kívül, köteles a tömeggondnokot a járulékkivetési eljárásban támogatni.

(3) Ha a szövetkezet a csőd megnyitásakor már felszámolás alatt volna, az igazgatóság tagjai helyett a felszámolókat kell érteni.

A csődválasztmány

116. § A csődhitelezőknek a szövetkezet elleni csődben minden esetben csődválasztmányt kell választaniuk, amelynek a csődtörvényben meghatározott teendőkön kívül feladata, hogy a tömeggondnokot a járulékkivetési eljárásban ellenőrizze.

Szavatosság

117. § (1) Amennyiben a csődhitelezők a csődbeni felosztásnál számításba veendő követeléseikre nézve a szövetkezetnek a csőd megnyitásakor volt vagy a csőd során szerzett vagyonából kielégítést nem nyernek, a tagok az alapszabályban meghatározott felelősségükhöz képest (27. § (1) bekezdés) a csődtömegbe szavatossági befizetéseket kötelesek teljesíteni.

(2) E befizetéseket a tagok korlátolt felelősségével alakult szövetkezetnél az üzletrészek arányában, a korlátlan felelősséggel alakult szövetkezetnél, ha az alapszabály másként nem rendelkezik, fejenkint egyenlő arányban kell teljesíteni.

(3) Azokat az összegeket, amelyeknek fizetésére egyes tagok képtelenek, ugyanezen arányban a többi tagra kell kivetni.

(4) A csődtömeg befizetési követelésével szemben sem beszámításnak, sem visszatartási jognak nincs helye.

(5) A befizetések a tagoktól a következő §-okban szabályozott kivetési eljárás útján hajtandók be.

Az előleges járulékkimutatás

118. § (1) A csőd megnyitása után a tömeggondnoknak haladéktalanul mérleget (statikus) kell felállítania és a csődbírósághoz beterjesztenie, egyúttal a mérleg alapján ki kell számítania, hogy mennyi a szavatossági befizetésekből fedezendő valószínű hiány.

(2) Ebben a számításban (előleges járulékkimutatás) a tagokat névszerint fel kell sorolni és a mindegyikre eső fizetési járulékot ki kell vetni. Többszörös üzletrésszel érdekelt tagoknál erre figyelemmel kell a járulékot kivetni. Az egyes járulékokat akként kell megállapítani, hogy a fedezendő összeg az egyes tagok fizetőképtelensége esetében is lehetőleg kikerüljön.

(3) A kimutatást a végrehajtási záradék rávezetése végett a csődbírósághoz kell benyujtani.

A járulékkimutatás tárgyalására idézés

119. § (1) Az előleges járulékkimutatás tárgyalására a csődbíróság tizenöt napot meg nem haladó időre határnapot tűz ki.

(2) A határnapra az összes érdekelteket hírlapilag közzéteendő és a bíróságnál kifüggesztendő hirdetmény útján megidézi és a határnapról a tömeggondnokot és a kimutatásban felsorolt tagokat - ez utóbbiak mindegyikét annak megemlítésével, hogy a kimutatásban terhükre milyen összeget róttak ki - posta útján külön is értesíti. Az idézés érvényességéhez a hirdetmény hírlapi közzététele elegendő.

(3) A járulékkimutatást legalább három nappal a tárgyalás napja előtt a bíróságnál közszemlére ki kell tenni, az érdekelteket pedig a hirdetményben és a külön értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy a kimutatást a bíróságnál megtekinthetik.

Tárgyalás

120. § (1) A tárgyaláson a bíróság meghallgatja a tömeggondnokot és a csődválasztmány tagjait, a szövetkezet igazgatósági tagjait vagy felszámolóit és a felügyelőbizottság tagjait, továbbá azokat a szövetkezeti tagokat, akik a járulékkimutatás ellen kifogásokat terjesztenek elő. Az érdekelt tagoknak a tárgyalásig írásban előterjesztett kifogásai akkor is figyelembeveendők, ha azok előterjesztői a tárgyaláson nem jelennek meg.

(2) A bíróság határoz az előterjesztett kifogásokról, a szükséghez képest kiigazítja a kimutatást vagy elrendeli kiigazítását s a kimutatást ezek után végrehajthatónak nyilvánítja. A határozatot a tárgyaláson vagy egy legkésőbb nyolc napra kitűzendő új tárgyalási határnapon kell meghozni és nyomban kihirdetni.

(3) A kimutatást és az azt végrehajthatónak nyilvánító határozatot az érdekeltek a bíróságnál megtekinthetik.

(4) A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A járulék beszedése

121. § A végrehajthatónak nyilvánított járulékkimutatás alapján a tömeggondnok a járulékokat a tagoktól -szükség esetén végrehajtás útján - haladéktalanul beszedi.

A járulékkimutatás megtámadása keresettel

122. § (1) Minden tagnak jogában áll a végrehajthatónak nyilvánított járulékkimutatást a tömeggondnok ellen intézendő keresettel megtámadni, ha a megtámadás alapján a 120. §-hoz képest előterjesztett kifogásban érvényesítette, vagy abban, hogy ekként érvényesítse, hibáján kívül akadályozva volt.

(2) A keresetet csak a kimutatást végrehajthatónak nyilvánító határozat kihirdetése után harminc nap alatt és kizárólag annál a bíróságnál lehet megindítani, amely a határozatot hozta. A kereset tárgyalása nem történhetik meg az említett határidő eltelte előtt. Több megtámadási keresetet egyesíteni kell.

(3) A jogerős ítélet minden járulékköteles tagra kihat.

A pótjárulékkimutatás

123. § (1) Amennyiben a hiány fedezésére szükséges összeg egyes járulékköteles tagok fizetőképtelensége miatt ki nem kerül, vagy amennyiben a számítás megtámadási keresetre hozott jogerős ítélet folytán vagy más okból lényegesen változik, a tömeggondnoknak pótjárulékkimutatást kell készítenie. Erre szintén a 118-122. §-ok szabályai az irányadók.

(2) A pótjárulékkimutatást a szükséghez képest ismételve kell készíteni.

A végleges járulékkimutatás

124. § (1) Mihelyt a csődtömeg végfelosztása a csődtörvény értelmében megkezdődött, a tömeggondnoknak az előleges járulékkimutatás és az esetleges járulékainak kiegészítésével és kiigazításával ki kell számítania azt a végleges összeget, amellyel a tagok szavatosság címén a hiány pótlásához és a kivetési eljárás költségeinek fedezéséhez hozzájárulni kötelesek (végleges járulékkimutatás).

(2) E kimutatásra az előleges járulékkimutatás szabályai azzal az eltéréssel irányadók, hogy azokat a tagokat, akiknek fizetőképtelensége már kitűnt, a kimutatásból ki kell hagyni, kivéve, ha időközben vagyonra tettek szert.

A hitelezők kielégítése

125. § (1) Ha a végleges járulékkimutatás végrehajtható, a tömeggondnok a szavatossági befizetésekből begyűlt összeget azok között a hitelezők között osztja fel, akiknek követelése a végfelosztási tervben szerepel.

(2) A szavatosság befizetéseknek az előző §-ban meghatározott célra nem szükséges feleslegét a hitelezők kielégítése után a befizetőknek vissza kell fizetni.

A volt tagok igénybevétele

126. § (1) Ha az az összeg, amely a végleges járulékkimutatás szerint a hitelezők kielégítésére szükséges, a kimutatás végrehajthatóvá váltától számított hat hónap alatt be nem folyik, a tömeggondnok az akkor még fedezetlen összeget külön járulékkimutatással azokra a volt szövetkezeti tagokra veti ki, akik a csődnyitás napjától visszafelé számított két év alatt váltak ki a szövetkezetből. Erre a külön járulékkimutatásra ugyancsak a 124. §-ban foglalt szabályok irányadók.

(2) A volt tagok elleni kivetési eljárás megindítása nem érinti a jelenlegi tagoknak a reájuk kivetett járulékok befizetése iránti kötelezettségét. Velük szemben a kivetési eljárást a szükséghez képest pótjárulékkimutatások útján mindaddig folytatni kell, amíg az összes hitelezők és - visszatérítendő befizetéseikre nézve - a volt tagok ki nincsenek elégítve, vagy valamennyi jelenlegi tag felelőssége ki nincs merítve.

A tagok ellen közvetlen kereset kizárása

127. § (1) Külön keresetet a szövetkezet hitelezői a szövetkezetnek sem jelenlegi, sem volt tagjai ellen nem indíthatnak.

(2) Visszkeresetnek a tagok között csak annyiban van helye, amennyiben egyesek a kivetési eljárásból kihagyattak, vagy a rájuk kivetett járulékot nem fizették meg, vagy amennyiben a visszkeresetet olyan alapon indítják, amely a kivetési eljárás során nem volt érvényesíthető.

A csőd befejezése

128. § A hitelezők beleegyezése alapján a csődöt csak a végfelosztás megkezdése után lehet megszüntetni. A megszüntetéshez minden olyan hitelező beleegyezése szükséges, akinek követelése a végfelosztási tervben számításba van véve. A csődbíróság szabad belátása szerint dönti el, mennyiben szükséges olyan hitelezők beleegyezése vagy biztosítása, akiknek követelése nincs megállapítva.

VII. Fejezet

Külföldi szövetkezetek

Letelepedés

129. § (1) Külföldi szövetkezet, amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, avagy a viszonosságot nem igazolja, az országban telepet fel nem állíthat, sem ügynökség vagy más közeg útján üzletet nem folytathat.

(2) Az a külföldi szövetkezet, amely belföldi telep felállítására jogosult, köteles a belföldi telepre nézve egy, avagy több tagból álló belföldi képviselőséget kirendelni és a belföldi telep felállítását az illetékes cégbíróságnál bejelenteni, a képviselőség tagjait megjelölni, valamint azoknak hitelesített cégaláírását bemutatni.

(3) A bejelentésben ki kell mutatni, hogy

a) a szövetkezet hazája törvényei szerint szabályszerűen megalakult és tényleg működik;

b) üzletrésztőkéjének legalább ötven százalékát befizették;

c) a belföldi üzletre szánt tőke legalább 100.000 forint és azt belföldön elhelyezték;

d) a szövetkezet magát belföldi üzleteire nézve az itteni törvényeknek és a belföldi bíróságok illetékességének alávetette és a belföldi képviselőségének jogügyleteit és jogcselekményeit magára kötelezőnek elismeri.

(4) A c) és d) pontban említett körülményeket a szövetkezetnek közokiratban foglalt és a külföldi kormányhatóság által hitelesített nyilatkozatával kell igazolni. Az igazoló okiratok eredetijét vagy hitelesített másolatát a bíróság visszatartja.

(5) A külföldi szövetkezet nem érvényesíthet belföldi tagjai ellen olyan jogokat, amelyek túlmennek a jelen törvény szerint érvényesíthető jogokon.

Jogviszonyai

130. § (1) A külföldi szövetkezet bejegyzésében a 17. §-ban meghatározott adatokon kívül a belföldi telep képviselőinek nevét, foglalkozását és lakóhelyét, továbbá a belföldön elhelyezett tőke mennyiségét is fel kell tüntetni.

(2) A bejegyzés megtörténte előtt a belföldi telepnek nem szabad működését megkezdenie. Akik ez időpont előtt a szövetkezet belföldi képviselőiként eljárnak, egyetemlegesen felelnek.

(3) A belföldi képviselőség a szövetkezet belföldi üzletére nézve az igazgatósággal egyenlő jogállású; őt terhelik különösen azok a kötelességek, amelyeket a törvény az igazgatóság terhére megállapít. A képviselőségnek joga van cégvezetőt kirendelni.

(4) A belföldi telepről külön könyveket kell vezetni és az itteni jogszabályoknak megfelelő külön mérleget kell készíteni. A törvényes határidőn belül a szövetkezetnek mind általános, mind a belföldi telepre vonatkozó külön mérlegét belföldön is közzé kell tenni. A belföldi képviselőség köteles továbbá a szövetkezet közgyűlésének jegyzőkönyveit és a szövetkezet általános és külön mérlegét a cégbírósághoz a közgyűlést követő két hónap alatt egy-egy eredeti példányban beterjeszteni.

(5) A külföldi szövetkezet alapszabályának olyan módosítása, amely az üzletrészeket és jótállási összegeket felemeli vagy leszállítja, a tagok felelősségét módosítja, vagy amely a szövetkezetnek feloszlását, más társasággal egyesülését vagy a szövetkezet külföldi vagy belföldi vagyonának egészben való elidegenítését mondja ki, a belföldön hatálytalan, amíg a belföldi telep cégjegyzékébe be nincs jegyezve.

Tagok bejelentése, belföldi tagok kilépése

131. § (1) A külföldi szövetkezetek belföldi képviselősége köteles a szövetkezet bejelentése alkalmával a tagoknak a jelen törvénynek megfelelő és a külföldi igazgatóság által cégszerűen aláírt teljes jegyzékét a cégbíróságnak bemutatni és a tagok sorában azon túl beálló minden változást a jegyzék kiegészítése vagy kiigazítása végett a bíróságnak évenkint bejelenteni.

(2) A belföldi tagok a jelen törvény szabályai szerint a külföldi szövetkezetből akkor is kiléphetnek, ha ezt a szövetkezet hazai joga nem vagy csak szigorúbb előfeltételek mellett engedi meg.

Kényszerfelszámolás Feloszlás

132. § (1) A cégbíróság bárkinek kérésére kimondhatja a belföldi telep kényszerfelszámolását és kirendelheti a felszámolókat, ha

a) a szövetkezet saját hazájában megszűnt vagy vagyona felett a rendelkezési jogot elvesztette;

b) a szövetkezetnek nincs a 129. és 130. §-oknak megfelelő belföldi képviselősége és azt a hiányt a cégbíróság felhívására három hónap alatt nem pótolja;

c) a belföldi képviselőség elmulasztja a 130. § (3) bekezdésében megbatározott kötelességei teljesítését és a bírságoló eljárás (178. §) eredménytelen marad;

d) a szövetkezet a belföldi üzlet folytatására szánt és a belföldön elhelyezett tőkét az országból részben vagy egészben kivonja;

e) a szövetkezet vagy belföldi telepe ellen elrendelt végrehajtás eredménytelen maradt;

f) az a külföldi állam, amelyben a szövetkezet székhelye van, a viszonosságtól eltért.

(2) Ha a külföldi szövetkezet feloszlik, a cégbíróság bármely belföldi érdekeltnek kérelmére a belföldi telepre nézve külön felszámolókat rendel ki, feltéve, hogy ezt a belföldi érdekeltek jogainak megóvására szükségesnek látja.

VIII. Fejezet[6]

IX. Fejezet

A szövetkezetek igazgatása és támogatása

Általános rendelkezések

144. § Közfeladat a szövetkezeti eszme terjesztése, a szövetkezeti mozgalom védelme, a szövetkezeti szakoktatás, a szövetkezetek eredményes működésének előmozdítása, az ország szövetkezeti hálózata kiépítésének elősegítése és általában a szövetkezeti intézmények fejlesztése.

A szövetkezetek felügyelő hatósága

145. §[7]

A szövetkezetek működésének ellenőrzése

146. § (1) A szövetkezeteknek, szövetkezetpolitikai szempontból való megfigyelése és ellenőrzése céljából a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter bármely szövetkezettől felvilá-gosítást kérhet és bármely szövetkezetnél vizsgálatot tarthat. A miniszter a vizsgálatot tagszövetkezeteknél a M. O. Sz. K. útján gyakorolja Közvetlen megbízottja útján csak akkor jár el, ha az állásfoglaláshoz ez nélkülözhetetlenül szükséges

(2) A kereskedelem- és szövetkezet-ügyi miniszter elrendelheti, hogy egyes észrevételeit az igazgatóság terjessze a legközelebbi közgyűlés elé és szükség esetében elrendelheti azt is hogy evégből záros határidőn belül az igazgatóság közgyűlést hívjon össze. Ha az igazgatóság a miniszter felhívásának a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elrendelheti a közgyűlés összehívását.

(3) Ha a szövetkezet működése során alapos kétség merül fel, hogy az szövetkezetnek tekinthető-e vagy sem, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter utasítja a cégbiztost a 98. és 99. §-okban szabályozott bírói eljárás megindítására.

Közérdekű feladatok ellátása

147. § Ha a feladat elsősorban szövetkezetpolitikai kérdésre vonatkozik, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve ha pedig a feladat elsősorban termelési, illetőleg hitelpolitikai kérdésre vonatkozik, a feladat tárgya szerint illetékes miniszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve, a M. O. Sz. K.-ot, illetőleg egyes szövetkezeteket a Kamara meghallgatása után kötelezhet arra, hogy országos jellegű közérdekű gazdasági feladatok megvalósításában a költségek megtérítése mellett közreműködjenek, illetőleg ilyen feladatoknak a szövetkezetek által való végrehajtását ellenőrizzék.

Szövetkezetek bekapcsolása közérdekű feladatok végrehajtásába

148. § Az országos jellegű közérdekű feladatok, továbbá a szövetkezetek szervezetein keresztül is lebonyolítható behozatali és kiviteli feladatok végrehajtásába, az alapszabályszerű feladataik alapján erre hivatott szövetkezeteket be kell kapcsolni és egyenlő feltételek esetében ilyen feladatok ellátásával a szövetkezeteket kell megbízni.

Közületi támogatásban részesülő szövetkezet ellenőrzése

149. § Ha a szövetkezet az államtól vagy valamely közülettől segélyt vagy kölcsönt kap, vagy a törvény hatálybalépésekor ilyen kölcsöntartozása van és az állam, illetőleg a segélyt vagy kölcsönt nyújtó közület ez okból a szövetkezet ellenőrzését szükségesnek tartja, az ellenőrzést a M. O. Sz. K. útján kell gyakorolni. Ez az ellenőrzés segély esetében - ha csak a segélytnyujtó hosszabb időtartamot nem köt ki - a segélynyujtás üzletévének mérlegét megállapító közgyűlés napjáig, kölcsön esetében pedig a kölcsöntartomány teljes kiegyenlítéséig tart

A szövetkezeti név védelme

150. § A törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap után cégében a "szövetkezet" szót, továbbá "a szövetkezeti központ" és "szövetkezetek központja" szavakat csak az e törvény szerint működő társaság használhatja.

Szövegkezetek gazdasági védelme

151. §[8] Azokon a területeken - gazdasági tájakon, községekben, városokban vagy azok bizonyos részeiben -, amelyeken a már meglévő szövetkezetek működése miatt hiányzik új szövetkezet alapításának gazdasági előfeltétele, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, meghatározott időre megtilthatja szövetkezet alapítását vagy fiók létesítését, valamint a már működő szövetkezet tárgyának egyes üzletkörökre való kiterjesztését. A tilalom alól a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter - a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve - kivételt engedélyezhet.

Szövetkezet részére jogosítvány kiadása

152. § (1) Ha a szövetkezet az iparűzés általános és különös feltételeit igazolja, részére az iparjogosítványt minden egyéb szempont mérlegelése nélkül ki kell adni. Szövetkezet részére ipar jogosítványt akkor is az elsőfokú iparhatóság ad ki, ha más jogszabály az ipar jogosítvány kiadását az illetékes miniszter előzetes, engedélyéhez köti.

(2) Ha a szövetkezet a tárgyi előfeltételeknek megfelel, részére az olyan jogosítványt is ki kell adni, amelynek kiadása egyébként hatósági mérlegeléstől függ.

(3) A jelen § rendelkezései nem vonatkoznak a tejipar gyakorlására vonatkozó iparengedélyekre; ilyen ipar gyakorlására szövetkezet részére iparengedélyt csak a földmívelésügyi miniszternek a kereskedelem- és szövet- kezetügyi miniszterrel egyetértve adott előzetes engedélye alapján szabad kiadni

Ipari termelőszövetkezetek iparűzése

153. §[9] Az 1922: XII. tc. 4. §-ának az a rendelkezése, hogy szövetkezet képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül nem űzhet, hatályon kívül helyeztetik. Kisipari szövetkezet üzletvezetője csak olyan személy lehet, aki a vonatkozó jogszabályokban megállapított egyéb feltételeken felül a megszabott szakképzettséggel is rendelkezik.

Szakoktatás

154. § (1) A szövetkezeti eszme népszerűsítéséről, valamint a szövetkezetek elemi ismereteinek elsajátításáról a népiskolák és a középiskolák tantervében gondoskodni kell. E mellett a szövetkezeti eszme népszerűsítését és a szövetkezés alapelveit a szabad művelődés keretében előadásokkal, kiállításokkal, tanfolyamokkal, stb. is szolgálni kell.

(2) A szövetkezet tárgyának megfelelő gazdasági szaktudás, a szövetkezeti önkormányzati ügyekben és üzletvitelben való jártasság, valamint a közgazdasági, illetőleg társadalomtudományi tájékozottság megszerzésére állandó és időleges jellegű tanfolyamokat kell rendezni, továbbá legalább egy szövetkezeti középfokú szakiskolát kell felállítani.

(3) Gondoskodni kell arról is, hogy mindazok, akik a szövetkezeti kérdések tudományos művelését kívánják szolgálni, a hazai egyetemeken és főiskolákon a szövetkezeti ismeretekből egyetemi vagy főiskolai képesítést szerezhessenek.

(4) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elrendelheti, hogy a szövetkezetek egyes csoportjánál meghatározott teendők ellátására csak olyan személyt lehet alkalmazni, aki valamely szövetkezeti tanfolyamot elvégzett vagy szövetkezeti ismeretekből álló valamely vizsgát sikerrel kiállott.

A szövetkezeti hitelintézet

155. § A szövetkezetek hitelellátásának előmozdítása és hitelügyleteik lebonyolításának megkönnyítése céljából az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézet egyesítése útján alakítandó Országos Szövetkezeti Hitelintézetet kell létesíteni. A magyar köztársaság kormánya köteles az ennek érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, köteles továbbá a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt a szövetkezeti hitelintézet felállításáról a törvényhozásnak jelentést tenni. A magyar köztársaság kormánya felhatalmazást kap, hogy az Országos Szövetkezeti Hitelintézet megalakítását rendeletileg szabályozza. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet szervezetének megállapításánál - a lehetőséghez képest - a jelen törvény alapelveihez kell igazodni.

Illeték- és adókedvezmények

156. § (1) A szövetkezeteket - megalakulásuk és eredményes működésük elősegítése céljából - illeték és adókedvezményben kell részesíteni. Azt, hogy a szövetkezetek milyen mérvű illeték- és adókedvezményben részesülnek, valamint a társulati adó legkisebb mértékét, a pénzügyminiszter á kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

(2) A szövetkezeteknek e törvény szerint kötelező alapszabálymódosításával kapcsolatos okiratai és a cégbírósághoz intézett beadványai illetékmentesek, a cégbejegyzéssel kapcsolatos közzététel pedig díjmentes.

X. Fejezet[10]

XI. Fejezet

Büntető határozatok

Valótlan tények állítása

173. § (1) Amennyiben a cselekmény a büntetőtörvénybe nem ütközik, három hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni a szövetkezetnek azt az alapítóját, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagját és a külföldi szövetkezetnek azt a belföldi képviselőjét, aki

a) e törvény szerint a cégbírósághoz intézendő beadványában vagy annak mellékletében tudva valótlan tényt állít vagy tudva hamis vagy hamisított okiratot használ;

b) abból a célból, hogy a szövetkezet vagyoni helyzetét a valóságosnál kedvezőbb színben tüntesse fel, a bírósághoz, más hatósághoz vagy a szövetkezethez intézett előterjesztésében, avagy a nyilvánosságra hozatalra szánt közleményben koholt adatot vesz fel;

c) olyan cselekményt követ el, amely miatt a szövetkezeti bíróság (98. és 99. §-ok) a szövetkezetet ítélettel feloszlathatja, vagy a külföldi szövetkezet belföldi telepének kényszerfelszámolását mondhatja ki.

(2) Azt, aki az (1) bekezdésben említett cselekmények valamelyikét gondatlanságból követi el, egy hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni.

Hitelezők érdekeinek veszélyeztetése

174. § (1) Amennyiben a cselekmény a büntetőtörvénybe nem ütközik, három hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni a szövetkezetnek azt az igazgatósági tagját vagy felszámolóját:

a) aki szövetkezeti tagnak a szövetkezet vagyonából törvény ellenére fizetést teljesít;

b) aki a mérleg felállításánál vagy a kötelező tartalékalap tekintetében a törvény rendelkezését vagy tilalmát megszegi;

c) akinek mulasztásából három hónapnál tovább nem volt a szövetkezetnek igazgatósága vagy felügyelőbizottsága, avagy ezeknek annyi tagja, amennyi a határozatképességhez szükséges ;

d) aki a 70. § (1) bekezdése esetében a közgyűlés összehívását vagy a 70. § (3) bekezdése esetében a csődnyitás kérését elmulasztja.

(2)[11] A jelen §-ban foglaltak szerint kell büntetni az igazgatóságnak azt a tagját is, akinek mulasztása folytán a szövetkezet bejegyzésére vonatkozó beadványa a Szt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdésében megszabott határidő alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez, illetőleg a cégbírósághoz nem küldetett el.

Felügyelőbizottsági tagok és belföldi képviselők mulasztásai

175. § Az előző § szerint kell büntetni

a felügyelőbizottság tagját, ha az abban meghatározott cselekmények elkövetését mulasztása tette lehetővé, vagy ha mulasztásából három hónapnál tovább nem volt a szövetkezetnek igazgatósága vagy annak annyi tagja, amennyi a határozatképességhez szükséges;

a külföldi szövetkezet belföldi képviselőjét, ha az abban meghatározott cselekmények valamelyikét ő követi el, vagy ha a belföldi üzletre szánt vagyont más célra fordítja, vagy közreműködik abban, hogy azt az országból kivonják.

Vegyes cselekmények

176. § Amennyiben a cselekménye büntetőtörvénybe nem ütközik, egy hónapig terjedő fogházzal kell büntetni azt, aki

a) tagokat - kivéve a biztosító-magánvállalatok fogalma alá tartozó szövetkezeteket - ügynök útján vagy alaptalan hitegetéssel gyűjt, vagy tagok szerzéséért másnak díjat ígér vagy fizet, valamint azt, aki ilyen díjat elfogad;

b) anélkül, hogy szövetkezeti tag vagy ilyennek jogosult képviselője volna, a szövetkezeti közeg megtévesztésével a szövetkezet közgyűlésén ily minőségben szavaz;

c) előnyt fogad el vagy köt ki azért, hogy szavazójogát a közgyűlésen bizonyos irányban gyakorolja vagy a szavazástól tartózkodjék, valamint az, aki valamely szövetkezeti tagnak ily célra előnyt ad vagy igér;

d) cégében a "szövetkezet" szót, továbbá a "szövetkezeti központ" vagy "szövetkezetek központja" szavakat jogosulatlanul használja. Ha a használó jogi személy, a cég jegyzésére jogosított személyeket kell büntetni.

Enyhítő körülmények Elévülés Eljárás

177. § (1) Nyomós enyhítő körülmények esetében a bíróság a 173-176. §-ok alkalmazásánál a fogházbüntetést mellőzheti és helyette az 1928: X. törvénycikkben, illetőleg az azt módosító jogszabályokban megállapított pénzbüntetést szabhat ki.

(2) A jelen fejezetben meghatározott cselekmények tárgyában megindítandó eljárás három év alatt, a már kiszabott büntetés pedig az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított három év alatt elévül. E vétségek elbírálására kizárólag az a polgári ügyekben eljáró törvényszék illetékes, amelynek területén a szövetkezetnek, illetőleg a külföldi szövetkezetek belföldi telepének székhelye van.

Bírságolás

178. § A cégbíróság az igazgatósági tagokat, felszámolókat és a külföldi szövetkezet belföldi képviselőit az ebben a törvényben megszabott bejelentésre, felhívásra, a címpéldány bemutatására, az iratok beterjesztésének vagy közzétételének foganatosítására kétszáz forintig terjedhető pénzbírsággal szoríthatja.

XII. Fejezet

Átmeneti és vegyes rendelkezések

A szövetkezetek nyilvántartásbavétele

179. § (1) Minden szövetkezet, a felszámolás alatt lévő szövetkezetet is ideértve, köteles a törvény hatálybalépésének, napjától számított hatvan nap alatt a szövetkezet cégét és székhelyét, továbbá azt, hogy hol van fióktelepe, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a szövetkezet alapszabályát, a megállapított utolsó mérleg és eredményszámlát, továbbá az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak nevét, foglalkozását, lakását, az egyes tagok nevét és az általuk jegyzett üzletrészek számát és összegét, valamint az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak a legutolsó üzletévben bármely címen kifizetett díjainak összegét tartalmazó jegyzéket.

(2) A cégbíróságok a törvény hatálybalépésének napjától számított hatvan nap alatt közlik a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel az általuk vezetett cégjegyzékbe bejegyzett szövetkezetek, a felszámolás alatt lévő szövetkezeteket is ideértve, cégét és székhelyét.

(3) Ha a szövetkezet a kitűzött határidő alatt a bejelentésnek nem tesz eleget, a cégbíróság a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megkeresésére kétszáz forint pénzbírság kivetése mellett és tizenöt napnál nem hosszabb határidő kitűzésével a szövetkezetet a bejelentés megtételére és annak igazolására hívja fel. Ha a szövetkezet a kitűzött határidő alatt a bejelentésnek eleget tett és azt igazolja, a cégbíróság a kivétett pénzbírság törlése iránt intézkedik és erről a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztert értesíti. Ellenkező esetben a cégbíróság gondoskodik a pénzbírság behajtásáról és - esetleg a szövetkezet igazgatóságának meghallgatása után - a nemperes eljárás szabályai szerint elrendelheti a szövetkezet feloszlatását. A szövetkezet feloszlatását csak akkor lehet elrendelni, ha a cégbíróság megállapítja, hogy a szövetkezet a bejelentést felszólítás után sem tette meg. A cégbíróság feloszlató határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A (3) bekezdés esetében a cégbíróság a feloszlatást hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe; a felszámolást az alapszabály, illetőleg a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályok szerint kell végrehajtani.

(5) A jelen §-ban szabályozott esetben a szövetkezet felszámolás helyett átalakulását határozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének f) pontjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, amelyen a cégbíróságnak a feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet részére kézbesítik.

A szövetkezetek alapszabályának módosítása

180. A törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt minden szövetkezet köteles alapszabályát e törvényben foglaltaknak megfelelően módosítani és a módosítást a cégbíróságnak bejelenteni. A módosított alapszabályt egységes szerkezetbe foglaltan kell elkészíteni.

Egyes szövetkezeti központok megszűnése

181. § (1) A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, mint Szövetkezet, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja, mint szövetkezet, a Hangya Szövetkezeti Központ, a Földmívesszövetkezetek Országos Központja, mint szövetkezet, továbbá azok a vállalatok, amelyek a 2.330/1946. M. E. számú rendelet értelmében a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, mint Szövetkezetbe, illetőleg a Fogyasztási szövetkezetek Országos Központja, mint szövetkezetbe beolvadnak, vagy az említett szövetkezetek között megosztandók, a jelen törvény 182. §-ának (4) bekezdése alapján kiadandó rendeletben megjelölendő napon megszünnek és vagyonuk a M. O. Sz. K.-ra száll át.

(2)[12] Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete (a továbbiakban: IOKSz) a magyar köztársaság kormánya által kibocsátandó rendeletben megjelölendő napon megszűnik; vagyona az államkincstárra száll át. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap az IOKSz terheinek - ideértve az IOKSz alkalmazottai szolgálati viszonyának megszűnésével kapcsolatos szolgálati járandóságokat is - kiegyenlítésére. A terhek rendezésének módozatait a pénzügyminiszter állapítja meg. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra is, hogy az IOKSz-nek a kincstárra átszálló vagyonát, az iparügyi, továbbá a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve, az OKISz hatékonyabb működésének biztosítására és megerősítésére fordítsa.

(3)[13] Az 1924: XVIII. törvénycikk alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára (a továbbiakban: Nyugdíjpénztár) külön jogi személyiségét továbbra is megtartja. Az IOKSz megszűnésének napjától a Nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat az OKISz lesz. Azokért az alapszabályszerű szolgáltatásokért, amelyek az OKISz-et, mint a Nyugdíjpénztárt fenntartó vállalatot a Nyugdíjpénztár tagjai által a megszűnt IOKSz-nél eltöltött szolgálat alatt megszerzett jogok alapján terhelik, a fenntartó vállalattal szemben az államkincstár szavatol.

(4)[14] Az IOKSz megszűnésének napján az 1924: XVIII. törvénycikk és az azt kiegészítő, valamint módosító jogszabályok hatályukat vesztik.

Egyes szövetkezeti központok megszűnésének szabályai

182. § (1) A 181. § értelmében a M. O. Sz. K.-ba beolvadó szövetkezetek tagszövetkezetei a beolvadó szövetkezeteknél levő vagyonrészesedésükért a M. O. Sz. K.-tól az átvett vagyon valóságos értékének megfelelő névértékű üzletrészeket kapnak.

(2) A beolvadó szövetkezetek és vállalatok olyan tagjait, amelyek, illetőleg akik nem szövetkezetek, a beolvadó vállalatnál fennállott vagyonrészesedésükért olyan mérvű ellenszolgáltatásban kell részesíteni, amilyen a vállalat alapszabálya szerint megilletné őket, ha a beolvadás időpontjában tagságuk kilépés folytán szűnt volna meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a beolvadó szövetkezeteknél, illetőleg vállalatoknál fennálló kincstári vagyonrészesedés átszállásával kapcsolatos vagyoni kérdések rendezésére.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések végrehajtásának módozatait, valamint a 181. §-ban említett vállalatok megszűnésével, illetőleg beolvadásával kapcsolatos részletes szabályokat, végül a M. O. Sz. K. első igazgatósága és felügyelőbizottsága megbízásának kérdéseit a magyar köztársaság kormánya a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított legfeljebb hatvan nap alatt kibocsátandó rendelettel szabályozza.

(5) A tej szövetkezetek központi feladatait a M. O. Sz. K. látja el. A tejtermelés különleges érdekeire tekintettel a tej szövetkezeteknek a M. O. Sz. K.-hoz való viszonyát a magyar köztársaság kormánya rendelettel szabályozza.

Az alapszabálymódosítás elmulasztásának jogkövetkezménye

183. § (1) Ha a szövetkezet a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt módosított alapszabályát a cégbíróságnak nem mutatja be, a cégbíróság kétszáz forint pénzbírság kivetése mellett és harminc napnál nem hosszabb határidő kitűzésével a szövetkezetet módosított alapszabályának bemutatására hívja fel. Ha a szövetkezet a kitűzött határidő alatt módosított alapszabályát bemutatta, a cégbíróság a kivetett pénzbírság törlése iránt intézkedik. Ellenkező esetben a cégbíróság gondoskodik a pénzbírság behajtásáról és - esetleg a szövetkezet igazgatóságának meghallgatása után - elrendelheti a szövetkezet feloszlatását. A szövetkezet feloszlatását csak akkor lehet elrendelni, ha a cégbíróság megállapítja, hogy a szövetkezet módosított alapszabályát felszólítás után sem mutatta be.

(2) A cégbíróság ilyen esetben a szövetkezet feloszlatását hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe; a felszámolást az alapszabály, illetőleg; e törvény hatálybalépése előtt; hatályban volt jogszabályok szerint kell végrehajtani.

(3) A jelen §-ban szabályozott esetben a szövetkezet a felszámolás helyett átalakulását határozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének f) pontjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, amelyen a cégbíróságnak a feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet részére kézbesítették.

A különös előny ellenértékének megállapítása

184. § Ha a szövetkezet alapszabálya egyes tagoknak különös előnyt biztosít, az ilyen megkülönböztetést az alapszabály módosításánál meg kell szüntetni. A különös előny ellenértékét a szövetkezet közgyűlése állapítja meg úgy, hogy a különös előnyt élvező tag részére - a törvény korlátai között (29. §) - meghatározott számú új üzletrész jegyzését teszi lehetővé. Ha a tag a közgyűlés határozatát magára nézve sérelmesnek találja, a szövetkezetből kiléphet. Ilyen esetben a kilépés feltételei tekintetében a szövetkezet nem módosított alapszabályának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Egyes szövetkezetek feloszlatása

185. § (1) A szövetkezeti eszme védelme érdekében el kell rendelni annak a szövetkezetnek feloszlatását, amely eddigi működésénél fogva az alapszabályának megfelelő módosítása után sem nyujt biztosítékot arra, hogy működését a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően fogja folytatni. A feloszlatás kimondása kizárólag a jelen § szerint alakult választott bíróságok hatáskörébe tartozik. A választott bíróságok kötelesek működésüket haladéktalanul megkezdeni s a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt befejezni. Az egyes szövetkezetek feloszlatása céljából alakított választott bíróságok működésüket az 1948. évi április hó 30. napjáig megindított eljárások befejezéséig folytatják[15]

(2) Választott bíróságot a szükségnek megfelelő számban kell alakítani. A választott bíróság hármas tanácsban jár el. Elnökét az ítélőbírák közül az igazságügyminiszter nevezi ki, tagjait pedig a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter utasítására felperesként fellépő cégbiztos és az alperesként perbevont szövetkezet jelöli ki. Ha valamelyik fél nem él jelölési jogával, a választott bíró kijelöléséről az eljáró tanács elnöke gondoskodik.

(3) A választott bíróság szervezeti és eljárási szabályait az igazságügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

(4)[16] A jelen § alapján elrendelt feloszlatást a cégbíróság a választott bíróság megkeresése alapján jegyzi be a cégjegyzékbe; a felszámolást az alapszabály, illetőleg e törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabály szerint kell végrehajtani. Ha a cégbíróság a rendelkezésre álló adatokból megállapítja, hogy felszámolási eljárásra nincs szükség, a szövetkezet cégének törlését felszámolási eljárás mellőzésével rendeli el.

(5) A jelen §-ban szabályozott esetben a szövetkezet - a választott bírósági eljárás megindítása előtt is - a felszámolás helyett átalakulását határozhatja el. Az átalakulásra a 100. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A 100. § (1) bekezdésének f) pontjában megszabott határidő ilyen esetben azzal a nappal kezdődik, amelyen a választott bíróság feloszlatást elrendelő határozatát a szövetkezet részére kézbesítették.

Különleges céllal alakult szövetkezetek

186. § (1) A magyar köztársaság kormánya - tekintettel e vállalatok eredményes működéséhez fűződő közgazdasági és egyéb közérdekekre - a jelen törvény alapelveihez igazodó rendelettel állapítja meg, hogy a jelen törvény rendelkezéseit kell-e és ha igen, milyen eltéréssel kell alkalmazni,

a) a Magyar Földhitelintézetre (1871: XXXIV. törvénycikk),

b) az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezeteire (1898: XIII. törvénycikk),

c) a Pénzintézeti Központra (1916: XIV. törvénycikk),

d) a Magyar Pénzügyi Szindikátusra (1922: XVII. tc. 17. §-a),

e) a Magyar Jelzálogintézetek Szövetkezetére (1925: XV. törvénycikk),

f) a Magyar Pénzintézeteknek Záloglevél Kibocsájtó Szövetkezetére (1925 : XV. törvénycikk),

g) a Falusi Kislakásépítési Szövetkezetre (26.600/1927. F. M. rendelet),

h) a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetre (1300/1929. M. E. rendelet),

i) az Országos Lakásépítő Hitelszövetkezetre (1930: XLI. törvénycikk),

j) a Magyar Szavatossági Bankra (4570/1931. M. E. rendelet),

k) a Hitelintézetek Szövetkezetére (2200/1933. M. E. rendelet),

l) az Ipari Munkaszervező Intézetre (2200/1933. M. E. rendelet),

m) a fűszerpaprikatermelő és értékesítő szövetkezetekre (4650/1936. M. E. rendelet),

n) a közjóléti szövetkezetekre (3500/ 1941. M. E. rendelet),

o) a tej szövetkezetekre (7240/1942. M. E. rendelet),

p) a Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetkezetére (1150/1944. M. E. rendelet 7. §-a),

q) a géperejű bérkocsi szövetkezetekre (41.000/1944. K. K. M. rendelet 33. §-a),

r) a földmívesszövetkezetekre (600/ 1945. M. E. rendelet 30. §-a, 131.000/ 1945. F. M. rendelet),

s) a halászszövetkezetekre (6700/ 1945. M. E. rendelet 5. §-a),

t) a kölcsönös biztosító társaságokra, mint szövetkezetekre,

u) a Magyar Szőlőgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetére,

o) a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetére,

z) a "MEGA" Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezetére,

x) a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezetére,

y) a Lóértékesítő Szövetkezetre.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendeleteket a magyar köztársaság kormánya legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt köteles hatálybaléptetni. A magyar köztársaság kormánya az 1948. évi április hó 30. napjáig köteles az 1947: XI. tc. 186. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben a földmívesszövetkezetekre, továbbá a hitelszövetkezetekre vonatkozó rendeleteket kibocsátani.[17]

(3) Ha a (2) bekezdés értelmében kiadandó rendelet szerint a szövetkezet alapszabályát módosítani kell, a szövetkezet köteles legkésőbb a reá vonatkozó rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt alapszabályát megfelelően módosítani és a módosított alapszabályát a cégbíróságnak bemutatni. Eddig az időpontig a szövetkezetre a jelen törvény rendelkezései nem terjednek ki. A X. fejezetben foglalt rendelkezések azonban az (1) bekezdés 6, m, o-y pontjaiban felsorolt szövetkezetekre már a törvény hatálybalépésének napjától kiterjednek.

Az Országos Szövetkezeti Tanács működésének megszüntetése

187. §[18]

Egyes iparjogosítványok kiadásának átmeneti korlátozása

188. §[19]

Egyes jogszabályok hatályon kívül helyezése és a törvény hatálybaléptetése

189. § (1) A jelen törvény hatályba-lépésének napján hatályát veszti az 1875: XXXVII. tc. 61. §-ának 4. pontja, 223-257. §-ai, továbbá az 1881: XVII. tc. 257-261. §-ai, az 1920: XXX. tc. 18. §-ának második és harmadik bekezdése, az 1923: XXVI. törvénycikk, az 1925: VIII. tc. 52. §-a, a 2270/1946. M. E. számú rendelet 1-2., valamint 4-9. §-ai, a 3300/1946. M. E. számú rendeletnek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései, végül - a 186. §-ban felsorolt, valamint az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályokat kivéve - mindazok a jogszabályok, amelyek a szövetkezetekre vonatkozóan a jelen törvényben foglaltakkal ellenkező vagy megegyező jogszabályt tartalmaznak ; az egyes szövetkezetek azonban az e törvény szerinti átalakulásukig, legkésőbb azonban a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónapig a hatályon kívül helyezett jogszabályok, illetőleg az arra való tekintettel megállapított alapszabályok szerint működhetnek.

(2) A jelen törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a szövetkezetek közgyűlésének a mérleg megállapítására és a nyereség felosztására vonatkozólag eltérő rendelkezést tartalmaznak.

(3)[20] Amíg a Kamara működését megkezdi, az általa majd elvégzendő feladatokat a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter látja el.

(4) A jelen törvény az 1947. évi május hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhetedik évi április hó tizenkilencedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

Magyarország köztársasági elnöke

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök