8200/1947. (VII. 11.) Korm. rendelet

a gyógy- és üdülőhelyeken épült lakóházak, szállodák és penziók helyreállításának előmozdítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. évi XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A lakóházak helyreállításáról szóló 11800/1946. M. E. rendeletet (Magyar Közlöny 234. szám, a továbbiakban: R.), valamint az azt kiegészítő és módosító 460/1947. ME és 4800/1947. ME rendeleteket (Magyar Közlöny 17. és 88. szám) az 11929: XVI. törvénycikk hatálya alá eső gyógy-és üdülőhelyek tekintetében - Budapest székesfőváros területének gyógyhellyé, illetőleg (üdülőhellyé nyilvánított részének kivételével - az alábbi 2-5. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet hatálya alá eső gyógy- és üdülőhelyeket a mellékelt függelék sorolja fel.

2. § (1) A jelen rendelethez mellékelt függelékben felsorolt gyógy- és üdülőhelyeken épült lakóház, szálloda vagy penzió tulajdonosát, illetőleg bérlőjét abban az esetben, ha a R. hatálya alá eső helyreállítási munkálatokat az 1948. évi április hó 30. napjáig befejezi s a helyreállítás költségei a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott mértéket elérik, az alábbi a), b) és c) pontban megállapított kedvezmények illetik meg.

a) Ha a helyreállítási munkálatok megkezdésekor a helyreállítani kivánt lakásra, illetőleg szállodára vagy penzióra vonatkozóan bérleti jogviszony nem áll fenn, a tulajdonos a helyreállított lakást, illetőleg szállodát vagy penziót - a gyógyhelyen vagy az üdülőhelyen esetleg hatályban lévő lakásbérleti szabályrendelet korlátai közt - mind a bérlő kiválasztása, mind a bérösszeg megállapítása szempontjából szabadon bérbeadhatja és általában annak használata felől szabadon rendelkezhetik.

b) A helyreállított lakás, illetőleg szálloda vagy penzió - tekintet nélkül a helyiségek számára, valamint arra, hogy azt miképen hasznosítják - mindennemű hatósági igénybevétel, valamint a visszajuttatás alól mentes.

c) A helyreállító tulajdonosnak vagy bérlőnek a jelen rendelethez mellékelt függelékben felsorolt gyógyhelyen, illetőleg üdülőhelyen kívül fekvő lakását sem azon a cimen, hogy másutt is van lakása, sem pedig azon a címen, hogy az elhagyott vagy lakatlan, igénybevenni nem lehet. Az igénybevétel (visszajuttatás) alóli mentesség arra való tekintet nélkül áll fenn, hogy a tulajdonos, illetőleg a bérlő mennyi ideig lakik a jelen rendelet alapján helyreállított lakásban.

(2) Az épités- és közmunkaügyi miniszter a helyreállítási munkálatok befejezésére indokolt esetben halasztást adhat.

3. § A tulajdonossal kötött házhaszonbérleti szerződés alapján a házhaszonbérlő vagy a bérlő által végzett helyreállítás (R. 27-28. §) esetében a házhaszonbérlőt a 2. § alkalmazása szempontjából a tulajdonos jogállása illeti meg.

4. § (1) A 2. §-ban meghatározott kedvezmények a helyreállítót csak abban az esetben illetik meg, ha a helyreállítási költségeknek az alábbi (2) bekezdés szerint számítandó egységösszege legalább tiz forint.

(2) Az (1) bekezdésben említett egységösszeget ugy kell kiszámítani, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke által (21800/1946. ÉKM rendelet, Magyar Közlöny 239. szám) megállapított helyreállítási költségek összegét el kell oszlani annyival, ahány négyzetméter a helyreállított helyiséget magábanfoglaló ingatlan lakófelülete.

5. § (1) Ha a helyreállításra jogosult (R. 2. §) a helyreállítási munkálatokat a 2. §-ban meghatározott határidő alatt nem fejezi be, a népjóléti miniszter az építés- és közmunkaügyí, valamint idegenforgalmi szempontból a kereskedelem- és szövetkezel ügyi miniszterrel egyetértve a helyreállításra szoruló lakást vagy más helyiséget közérdekből népüdültetés céljára veheti igénybe, feltéve, hogy az ingatlan lakófelülete legalább száz négyzetméter. Az igénybevételt elrendelő határozatban meg kell jelölni azt a jogi személyt, amely, illetőleg amelynek valamely intézménye (szerve) a népüdültetési feladatot teljesíteni hivatott.

(2) Az (1) bekezdésben említett igénybevétel esetén a helyreállításra szoruló lakásra vagy más helyiségre vonatkozóan esetleg fennálló bérleti jogviszony annak a hónapnak a végével, amelyben a népjóléti miniszter határozatát a bérlőnek kézbesítik, megszűnik. A bérletnek idő előtt megszűnése miatt kártérítésnek nincs helye.

(3) Az (1) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében meg kell szabni azt a határidőt, amely alatt a népüdültetési feladat teljesítésére hívatott jogi személy a helyreállítási munkálatokat elvégeztetni köteles; ha e határidő alatt a helyreállítást nem fejezi be, a népjóléti miniszter az épités- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértve az igénybevételt elrendelő határozatot hatályon kivül helyezheti, ebben az esetben azonban a (2) bekezdés szerint megszűnt bérleti jogviszony nem éled fel.

(4) Az (1) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében a tulajdonos és a kijelölt jogi személy közt az igénybevételt elrendelő határozat erejénél fogva határozatlan időre szóló éves bérlet jön létre. A bérleti jogviszony azon a napon veszi kezdetét, amikor az igénybevételt elrendelő határozatot a tulajdonosnak kézbesitik; ha pedig az igénybevett lakásra vagy más helyiségre vonatkozólag bérleli jogviszony áll fenn, a (2) bekezdésben emlitett hónapot követő hónap első napján.

(5) Lakás bérét az (1) bekezdésen alapuló igénybevétel esetében ugy kell megállapítani, mintha a lakást az 1939. évben állandó lakásként adták volna bérbe. Ha a felek között vitás, hogy a lakás bére fejében mennyit kell fizetni, bármelyik fél a 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. sz.) 22. §-ában szabályozott eljárás útján a bíróságtól kérheti a bér megállapítását.

(6) Szálloda vagy penzió bérére nézve az (1) bekezdések alapuló igénybevétel esetében a 8000/1946. ME rendelet 6. §-ának (1) bekezdése irányadó.

(7) A jelen §-on alapuló igénybevétel esetében az igénybevételt elrendelő határozatban kijelölt jogi személy jogállása tekintetében a helyreállító bérlő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok azzal az eltéréssel irányadók, hogy a R. 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében, illetőleg a 460/1947. ME rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazni nem lehel.

6. § A jelen rendelet nem érinti azokat a jogokat, amelyek a tulajdonost vagy a bérlőt a R. és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok alapján illetik meg.

7. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi június hó 26-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök

Függelék a 8200/1947. Korm. rendelethez.

I. Gyógyhelyek

Balatonfüred, Héviz, Kékestető, Lillafüred.

II. Üdülőhelyek

Balaton mellett: Alsóörs, Badacsony, Balaton-akarallya, Batatonaliga, Balatonalmádi, Balatonberény, Balalonboglár, Balatonfenyves, Balalontöldvár, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonkenesei fővárosi üdülőtelep, Balatonlelle, Balatonmáriafürdö, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonujhely, Balaton-világos, Budatava, Fonyód-Bélatelcp, Fonyód-Liget, Fonyód-Sándortelep, Balaton-Füzfő, Jankovichtelep, Káptalanfüred, Keszthely, Révfülöp, Siófok, Szántód, Tihany, Zamárdi.

Duna mellett: Csillaghegy, Békásmegyeri Dunapart, Leányfalu, Nagymaros, Nógrádverőce, Zebegény.

Egyéb üdülőhelyek

Agárd, Diósd, Érd, Gárdony, Görömbölytapolca, Klotildliget, Máriabesnyő, Mátrafüred, Mátyásföld, Rad-vány, Tisza István kertváros, Tata-Tóváros, Velence.