Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

8600/1947. (VII. 13.) Korm. rendelet

az Országos Szövetkezeti Hitelintézet felállításáról

A magyar köztársaság kormánya az 1947: XI. tc. 155. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A 1898: XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet (a továbbiakban O. K. H.) és az 1936: XIV. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően alakult Országos Földhitelintézet (a továbbiakban O. F. I.) az 1947: XI. tc. 155. §-a értelmében Országos Szövetkezeti Hitelintézet (a továbbiakban O. Sz. H.) cég alatt egy szövetkezetté egyesülnek.

2. § (1) Az egyesülés kimondása céljából mind az O. K. H., mind az O. F. I. köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt közgyűlést tartani. A közgyűlés csak az egyesülés kérdésében határozhat és a megjelent tagok, valamint a képviselt üzletrészek számára tekintet nélkül határozatképes. Az egyesülést kimondó közgyűlési határozat nem támadható meg.

(2) Miután az O. K. H. és az O. F. I. közgyűlése az egyesülést kimondotta, mindkét szövetkezet igazgatósága a hivatalos lapban a közgyűlés napját legalább nyolc nappal megelőzően közzétett közös hirdetménnyel az O. Sz. H. alakuló közgyűlésére az O. K. H. és az O. F. I. tagjait összehívja. A közgyűlési meghívót a jelen rendelet hatálybalépésétől számított negyvenöt nap alatt kell közzétenni és további tizenöt napon belül az alakuló közgyűlést meg kell tartani.

(3) Az alakuló közgyűlésen az O. Sz. H.-nek a jelen rendelet 7. §-a (1) bekezdésének értelmében kinevezett elnöke elnököl. E közgyűlés határoz az O. Sz. H. megalakulása és alapszabályainak megállapítása tárgyában. Az alakuló közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) Az alakuló közgyűlésen az O. K. H. alapító tagjait és rendes tagjait, valamint az O. F. I. tagjait üzletrészenként egy-egy szavazat illeti meg, tekintet nélkül az üzletrészek névértékére.

3. § (1) Az O. Sz. H. alapszabályát, valamint az alapszabály esetleges későbbi módosítását a pénzügyminiszter, a földmívelésügyi-, az igazságügyi-, valamint a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve hagyja jóvá. Az igy jóváhagyott alapszabályt a cégbíróság tartalmának vizsgálata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe.

(2) Az O. Sz. H. cégének bejegyzésével egyidejűleg az O. K. H. és az O. F. I. cégét a cégjegyzékből törölni kell.

(3) Az O. K. H.-nek és az O. F. I.-nek az egyesülés folytán való megszűnésére a szövetkezetek feloszlására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit és az egyesülő szövetkezetek alapszabályainak a feloszlásra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

4. § (1) Az O. Sz. H. megalakulásával annak tagjaivá válnak:

a) alapító tagokként az O. K. H. alapító tagjai és az O. F. I. tagjai;

b) rendes tagokként az O. K. H. rendes tagjai.

(2) Az O. Sz. H.-nek alapszabályában meg kell határoznia azokat a módozatokat és feltételeket, amelyek szerint az egyesülő intézetek üzletrészeit saját üzletrészeire átcseréli, illetőleg az át nem cserélt üzletrészeket visszafizeti. Az O. Sz. H. alapszabályában az üzletrészek átcserélését uj befizetés teljesítéséhez is kötheti és az át nem cserélt üzletrészek felmondása, az azokért fizetendő összeg megállapítása, valamint kifizetésének módja tekintetében az egyesülő intézetek tagjaira kötelező erővel az egyesülő intézetek alapszabályaitól eltérően is intézkedhetik. Az O. Sz. H.-nek azokat a tagjait, akik a jelen § (1) bekezdése alapján váltak tagokká, az üzletrészek átcserélésére, nyitva álló határidő lejártáig, az O. Sz. H. közgyűlésén annyi szavazati jog illeti meg, ahány O. K. H., illetőleg O. F. I. üzletrészük van.

(3) A pénzügyminiszter felhatalmazást nyert arra, hogy az O. Sz. H.-nél az államkincstár nevében üzletrészeket jegyezzen.

5. § Az O. Sz. H. megalakulásával azok a jogok, - kivéve az adó- és illetékkedvezményeket -ipari és egyéb jogosítványok, valamint azok a kötelezettségek, amelyek az O. K. H.-et és az O. F. I.-et illetik és terhelik, a jelen rendelet alapján az O. Sz. H.-re szállnak át.

6. § (1) Az O. Sz. H. üzletkörébe tartozik:

a) a szövetkezelek hitelellátása,

b) a mezőgazdaság hitelellátása,

c) az 1945: VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelettel létesített Földbirtokrendező Alap, valamint az 1936: XXVII. törvénycikkel létesitett Telepítési Alap vagyonának állami megbízott szervként kezelése és az említett jogszabályok, továbbá az 1946: X. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi műveletek lebonyolítása,

d) a földreform során juttatott ingatlanokon végzett, valamint az állam pénzügyi támogatásában részesített, különösen a földreformmal kapcsolatos, illetőleg az épitőszövetkezetek által végrehajtott építkezések hitelellátása és a kapcsolatos pénzügyi müvelétek lebonyolítása,

e) mindazoknak az egyéb feladatoknak és annak az üzletkörnek az ellátása, melyek a fennálló jogszabályok és alapszabályok értelmében a két egyesülő szövetkezetet illették,

f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatkörön felül azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyekkel magyar köztársaság kormánya az intézetet esetenként megbízza.

(2) Az O. Sz. H. ellátja a Magyar Földhitelintézet üzletvezetését és ügyvitelét, ideértve a jognyilatkozatok megtételét is, a jelen rendelet és saját alapszabálya értelmében. A Magyar Földhitelintézet igazgatósága és felügyelő-bizottsága helyébe az O. Sz. H. igazgatósága, illetőleg a felügyelőbizottsága lép és a Magyar Földhitelintézet cégét az O. Sz. H. cégének jegyzésére jogosult személyek jegyzik.

7. § (1) Az O. Sz. H. elnökét és elnökhelyettesét a pénzügyminiszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter meghallgatásával tett előterjesztésére a Magyar Köztársaság Elnöke nevezi ki. Két alelnöke közül egyet a közgyűlés választ, egyet pedig a földmivelésügyi miniszter küld ki.

(2) A O. Sz. H. igazgatósága az elnökön, elnökhelyettesen és a két alelnökön kivül a közgyűlés által választott legfeljebb 14 tagból áll. Ez utóbbiak közül hét tagot a rendes tagok, hét tagot pedig az alapító tagok választanak.

(3) A felügyelőbizottság a közgyűlés által választott hat tagból áll, akik közül hármat a rendes tagok, hármat pedig az alapitótagok választanak.

(4) A földmivelésügyi miniszter az általa kiküldött alelnököt bármikor visszahívhatja, a közgyűlés által választott alelnök, az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagok tisztének' tartamát pedig az O. Sz. H. alapszabálya állapítja meg.

(5) Az első három év tartamára az (1) bekezdésben foglaltak szerint a közgyűlés által választandó alelnököt és az igazgatóságnak egyébként választás alá eső tagjait, ugyszintén a felügyelőbizoltság tagjait a pénzügyminiszternek a kereskedelem- és szövetkczelügyi miniszter meghallgatásával tett előterjesztésére a magyar köztársaság kormánya nevezi ki.

8. § Az alapszabály megtartásának ellenőrzésére a pénzügyminiszter az O. Sz. H.-hez a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter meghallgatásával kormánybiztost, szükség esetén kormánybiztoshelyettest nevez ki. A kormánybiztos a közgyűléseken és az igazgatósági üléseken résztvesz és a jogszabályokba, vagy az. alapszabályba ütköző határozatok ellen óvást emelhet. Óvás esetében a határozat végrehajtását a pénzügyminiszter döntéséig függőben kell tartani, ha azonban a döntés 15 nap alatt be nem következik, a határozat végrehajthatóvá válik.

9. § Az O. Sz. H. vezérigazgatójának kinevezéséhez, a pénzügyminiszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter meghallgatásával adott megerősítése szükséges.

10. § (1) Az egyesülő szövetkezetek alkalmazottai az O. Sz. H. cégének bejegyzésével - a felmondási időre, végkielégítésre és nyugdíjigényre vonatkozó szerzetl jogok érintetlenül hagyása mellett - az O. Sz. H. alkalmazottaivá válnak.

(2) Szolgálati viszonyaik egyéb feltételeit legkésőbb a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott hat hónapon belül az O. Sz. H. igazgatósága állapítja meg.

11. § Az Országos Központi Hitelszövetkezet Alkalmazottainak Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára, valamint az Országos Földhitelintézet Alkalmazottainak Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára külön jogi személyiségét továbbra is megtartja. Mindkét nyugdíjpénztár fenntartó vállalata az O. Sz. H. Alkalmas időpontban a nyugdíjpénztárnak egyesítése iránt a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve intézkedhetik.

12. § (1) Az O. K. H. kötelékébe tartozó - a 4. § értelmében az O. Sz. H. rendes tagjaivá váló -tagszövetkezetek cégszövege az egyesülés következtében az O. Sz. H. cégének bejegyzésével akként módosul, hogy az 1898: XXIII. tc. 52. §-ának megfelelő cégtoldat helyett a tag szövetkezet cégében azt kell feltüntetni, hogy a szövetkezet az O. Sz. H. tagja. A tagszövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság a cégszöveg módosulásának bejegyzése iránt az O. Sz. H. kérelmére intézkedik.

(2) Valahányszor az alapszabályok, okiratok, hatósági jogosítványok szövegében "Országos Központi Hitelszövetkezet" vagy "Országos Földhitelintézet" szerepel, helyette a jelen rendelet erejénél fogva "Országos Szövetkezeti Hitelintézet"-et kell érteni.

(3) Az O. K. H. tagszövetkezeteinek az O. Sz. H.-hez való jogviszonya azonos azzal, amelyben a tagszövetkezetek az O. K. H.-hez az egyesülés előtt állanak.

13. § Mindaddig, amig az O. Sz. H. cégjét a cégjegyzékbe be nem jegyzik, az egyesülő szövetkezetek működésüket alapszabályaik szerint változatlanul folytatják.

14. § (1) Az 1898: XXIII. törvénycikk, továbbá az 1936: XIV. törvénycikk, valamint - az 1920: XXX. törvénycikknek az 1947: XI tc. 189. §-ával hatályon kivül helyezett 18. § (2) és (3) bekezdése kivételével - az azokat kiegészítő és módosító jogszabályok, úgyszintén az O. K. H.-re, valamint az O. F. I.-re vonatkozó egyéb jogszabályok, amennyiben a jelen rendelettel nem ellenkeznek, mint az O. Sz. H.-re vonatkozó jogszabályok maradnak hatályban.

(2) Az 1898: XXIII. tc. 55. §-a és az 192: XXX. tc. 20. §-a akként módosul, hogy az O. Sz. H. tiszta nyereségéből 10%-ot a tartalékalapra kell fordítani, a nyereség fennmaradó részének felhasználásáról pedig a közgyűlés határoz.

15. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel, - valamint a tárcája körébe eső ügyek tekintetében - a földmivelésügyi miniszterrel is egyetértve gondoskodik.

Budapest, 1947. évi június hó 26-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök