10730/1948. (X. 30.) Korm. rendelet

a magasépítési és városrendezési tervpályázatok tartásáról

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1 §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Középítkezés esetében (8950/1948. Korm. rendelet Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 198. szám) magasépítési vagy városrendezési tervpályázatot az építés- és köz-munkaügyi miniszter rendel el, illetőleg engedélyez.

(2) Tervpályázat elrendelésének, illetőleg engedélyezésének helye van:

a) városrendezési feladatok megoldására;

b) olyan építési munkára, amelynek kivitelezési költsége előreláthatólag 10 millió forintot meghalad;

c) sorozatosan épülő létesítmények (típusépületek) terveinek elkészítésére;

d) szabványszerkezetek, építőelemek új- és műanyagok, típusszerelvények és berendezések terveinek elkészítésére;

e) művészi jelentőségű létesítmények (emlékművek) terveinek elkészítésére.

2. § (1) A tervpályázat mindig nyilvános, az építés- és köz-munkaügyi miniszter azonban különlegesen indokolt esetben zártkörű tervpályázat megtartását is engedélyezheti.

(2) A nyilvános tervpályázaton képesítésére, képzettségére és foglalkozására való tekintet nélkül minden magyar állampolgár résztvehet.

(3) Zártkörű tervpályázat tartása esetében a részvételre legalább négy, de legfeljebb nyolc olyan szakembert kell felszólítani, akinek megfelelő képzettsége van.

3. § (1) Minden tervpályázatnál általában három díjat (I., II. és III. díj) kell megállapítani. Az I. díjat a II. és III. díjhoz viszonyítva lényegesen magasabban kell megállapítani.

(2) Az I., II. és III. díjon felül megfelelő számú tervit megvétellel is díjazni lehel. A megvétel címén díjazott tervek száma nem haladhatja meg a benyújtott tervek számának egyhatodát. Egy-egy terv vételárát a III. díj összegénél kisebb összegben kell megállapítani.

4. § (1) Minden tervpályázatnál a benyújtott pályaművek elbírálására az építés- és közmunkaügyi minisztériumban bírálóbizottságot kell alakítani. A bizottság tagjainak száma az elnökön kívül zártkörű tervpályázat esetében halnál, nyilvános tervpályázat esetében tíznél több nem lehet. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy tagjainak legalább kétharmada megfelelően képzett szakember legyen.

(2) A bizottság tagjainak díjazását a 7. § korlátai között az építés- és közmunkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértésben állapítja meg.

5. § (1) A bizottság elnöke az építés- és közmunkaügyi miniszter vagy helyettese; a bizottság tagjainak számát a 4. § korlátai között esetenkint az építés- és közmunkaügyi miniszter állapítja meg.

(2) A bizottság tagjai:

a) az építtető közület feleli a főfelügyeletet gyakorló miniszter képviselője,

b) az építtető közület képviselője, továbbá

c) az építés- és közmunkaügyi miniszter által kijelölt közületi, illetőleg érdekvédelmi vagy társadalmi szervek, hatóságok vagy hivatalok kiküldöttei, végül

d) az építés- és közmunkaügyi miniszter által kijelölt szakemberek.

(3) Az építés- és közmunkaügyi miniszter az építtető, illetőleg a bizottság javaslatára vagy hivatalból a bizottságot a feladat természetéhez képest különleges képesítésű, egy vagy több szakértővel egészítheti ki; a szakértő a bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A bizottság egy vagy több előadóját az építés- és közmunkaügyi miniszter jelöli ki és ugyancsak ő állapítja meg a bizottság ügyrendjét is.

6. § A bizottság a tervpályázat során benyújtott tervek elbírálása után valamely díj kiadását meg is tagadhatja és a megvétet címén díjazott tervek számát a pályázati felhívástól eltérően is megállapíthatja.

7. § (1) A pályadíjak, valamint a bizottság tagjainak a meghívott szakértőknek, valamint az előadóknak kifizetett tiszteletdíjak együttes összege a tervezői tiszteletdíj teljes összegének 30%-át, zártkörű pályázat esetében annak 22.5%-át nem haladhatja meg; a tervezői tiszteletdíjat az építési előirányzati költség alapulvételével az Építéstudományi és Tervező Intézet díjszabása szerint kell számításba venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől az építés- és közmunkaügyi miniszter eltérést engedélyezhet.

8. § A jelen rendelet rendelkezései nem terjednek ki a vasútépítéssel, a közutak és hidak építésével, a hajózással és közúti gépkocsiközlekedéssel, a légiközlekedéssel, a postával, valamint a vízügyi műszaki szolgálattal kapcsolatos üzemi jellegű magasépítkezésekre; a nem üzemi jellegű magasépítkezések tekintetében pedig az építés- és közmunkaügyi miniszter a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve jár el. [8890/1948. Korm. rendelet 1. § (3) bek.].

9. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és az 1948. évi december hó 31. napjával hatályát veszti.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1948. évi október hó 15-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök