12370/1948. (XII. 10.) Korm. rendelet
(Közigazgatás szám: 3500)
a társadalombiztosítással kapcsolatos egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1948: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. tc. 1. §-ával meghosszabított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) Az 1927: XXI. tc. 14. §-ának ötödik bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
"Az alapszabály az önkéntes továbbfizetéssel biztosítás feltételeit, valamint az önkéntes és önkéntes továbbfizetéssel biztosítás hatályának megszűnését az 1927: XXI. törvénycikk II. Fejezetének az önkéntes és önkéntes továbbfizetéssel biztosításra vonatkozó rendelkezéseitől eltérően is szabályozhatja."
(2) A 11910/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 230. száma) 2. §-a hatályát veszti.
2. § Az 1927: XXI. törvénycikk 19. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
"Az egy-egy munkáltató munkavállalóinak biztosítása fejében járulékfizetési időszakonkint járó járulékok - ideértve a családi pótlék fedezésére szolgáló járulékot is - végösszegében jelentkező fillér összeget ki kell kerekíteni olymódon hogy az 50 fillérnél kisebb összeget el kell hagyni, az 50 fillér és az annál nagyobb összeget teljes forintra kell kiegészíteni
3. § Az 1927: XXI. tc. 30. §-ának a 7200/1942. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 2814. oldal) 6. §-ával megállapított szövegű I. Része 3. pontjának a táppénz mértékére vonatkozó rendelkezés akként módosíttatik, hogy a táppénz a biztosítottnak tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napi bérének 65 %-ában jár.
4. § Az 1927: XXI. tc. 80. §-ának a 7200/1942. ME rendelet 6. §-ával megállapított és a 10700/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 206. szám) 7. §-ával módosított I. Rész 6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"6. A betegség esetére biztosított a családtagok (1927: XXI. tc. 32. §-a, valamint az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések) részére orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, gyógyfürdőket, gyógyvizeket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket (2. pont), úgyszintén a szükséghez képest akár ugyanazzal a betegséggel, akár más betegséggel egy évi időtartamon belül összesen 60 napi kórházi (gyógyintézeti) ápolást, a gyermekbénulásban szenvedő családtagok részére pedig egy évi időtartamon belül összesen 270 napi kórházi (gyógyintézeti) ápolást igényelhet, a biztosítási viszony tartama alatt és ezentúl is az alatt az idő alatt, amelyre a biztosított táppénzben, terhességi segélyben, gyermekágyi segélyben, ellátásos gyógyfürdő segélyben, vagy a biztosító intézet, a népjóléti tárca keretében engedélyezett nyilvános betegápolási átalány, illetőleg a belügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi tárcák keretében a betegápolási költségek fedezésére előirányzott hitelösszeg, az alapok és az alapítványok terhére kórházi (gyógyintézeti) ápolásban, vagy az 1927: XXI. tc. 50. §-ában említett ellátásban részesül."
5. § Az 1927: XXI. tc. 31. §-ának első bekezdését kiegészítő 10700/1947. Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) Az 1927: XXI. tc. 31. §-ának első bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az alapszabály a rendelkezésre álló fedezet korlátai között a következő szolgáltatásokat is engedélyezheti:
a) Az egyedül élő biztosított részére a kórházi (gyógyintézeti) ápolás első napjától, vagy a kórházban (gyógyintézetben) eltöltött bizonyos ápolási idő után negyed táppénzt,
b) a tüdőgümőkórban, úgyszintén a tüdőnkívüli gümőkóros betegségben szenvedő biztosítottak részére kórházi ápolást a táppénzre, vagy a biztosító intézet terhére történő kórházi (gyógyintézeti) ápolásra vonatkozó igény teljes kimerítését követő egy éven belül az ápolás szükségének fennállásáig, de legfeljebb az említett segélyigény kimerítésétől számított egy évig;
c) a tüdőgümőkórban, úgyszintén a tüdőn kívüli gümőkóros betegségben szenvedő családtag (1927: XXI. tc. 32. §) részére kórházi ápolást, a többi betegségnél engedélyezett időtartamot követően is az ápolás szükségének fennállásáig, de egy éven belül összesen legfeljebb hat hónapig;
d) ha az igényjogosult családtagok (1927: XXI. tc. 32. §) száma legalább kettő, a féltáppénz helyett a táppénz 75%-ának megfelelő hozzátartozói táppénzt.
6. § Az 1927: XXI. tc 37. §-ának második bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
"A tényleges javadalmazás rendszerének alkalmazása esetben a javadalmazásnak vasárnapra táppénz nem jár."
7. g.
Az 1927: XXI. tc. 40. §-ának harmadik bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
"A tényleges javadalmazás rendszerének alkalmazása esetében a biztosított nőnek terhességi és gyermekágyi segély vasárnapra nem jár."
8. § Az 1927 XXI. tc. 47. §-ának harmadik bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
"A tényleges javadalmazás rendszerének alkalmazása esetében a kórházba (gyógyintézetbe) utalt és felvett biztosított igényjogosult családtagjának féltáppénz, a táppénzpótlék szempontjából igényjogosult családtagjának pedig a féltáppénz és a vele kapcsolatos táppénzpótlék vasárnapra nem jár."
9. § A 11130/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 247. szám) 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha valaki az 1927: XXL törvénycikken alapuló baleseti biztosítás. vagy az 1928: XL. törvénycikken alapuló öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás, illetőleg a 300/1942. BM rendelettel (Magyarországi Rendeletek Tára 914. oldali szabályozott bányanyugbérbiztosítás, valamint a 6180/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 102. szám); 11. §-a (2) bekezdésében, illetőleg az 1936: XXXVI., 1938: XII. és az 1939: XVI. törvénycikkekben szabályozott biztosítás alapján egyidejűleg többféle címen jogosult járadékra, nyugbérre, vagy szerez a jelen § hatálybalépésének napját követő időben ezekre jogosultságot, a járadék (járadékok), nyugbér (nyugbérek) együttes összege nem haladhatja meg az 1948. évi október hónapra többféle címen megállapított járadék (járadékok), nyugbér (nyugbérek) együttes összegét, illetőleg azt az összeget, amely a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjától függetlenül az 1948. évi október hóra járt volna.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett jogszabályok alapján járó járadékok, vagy nyugbérek bármelyikének összege emelés folytán meghaladja azt az együttes összeget, amely az (1) bekezdés alapján igényjogosult részére az 1948. évi október hónapra járt, illetőleg járt volna, úgy a többféle címen járadékra, nyugbérre jogosultat csak a legmagasabb összegű járadék illeti meg, a többi járadékra (járadékokra), nyugbérre (nyugbérekre) való igényjoga szünetel.
(3) Ha a szolgáltatásra kötelezett a 11130/1948. Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése alapján a jelen ren-üelet kihirdetésének napját megelőzően a járadékot az e §-ban megbatározott mértéknél nagyobb összegben folyósította, a különbözetet visszakövetelni nem lehet.
(4) Az 1928: XL. tc. 64. §-a és az 1.020/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 30. szám) 15. §-a és a 20. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti."
10. § A jelén rendelet 1949. január hó 1. napján lép hatályba; a 9. §-ban foglalt rendelkezéseket azonban 1948. november hó - 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Budapest, 1948. évi november hó 26-án.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök