12400/1948. (XII. 11.) Korm. rendelet

(Közigazgatás szám: 3920)

a munkaerőgazdálkodás központi irányítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVl. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A munkaerőgazdálkodás központi irányítását, valamint a munkaerőszükséglet tervszerű kielégítését a jelen rendelet alapján felállított Országos Munkerőgazdálkodási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), Illetőleg a mellette szervezett Munkaerőgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) intézi.

(2) Hivatal és a Tanács a miniszterelnök Főfelügyelete alatt áll. aki ezt a jogkörét a Gazdasági főtanács főtitkára útján gyakorolja.

(3) A Hivatal és a Tanács hatásköre az üresedésben lévő, vagy újonnan szervezett közszolgálati, közüzemi, stb. állások betöltésével, valamint az alkalmazottak soronkívüli előléptetésével kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról szóló 9.510/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 208. szám) alapján létesített Kinevezési és Alkalmazási Bizottság (KAR) hatáskörét nem érinti.

Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal

2. § (1) A Hivatal feladata a tervszerű mnnkaerőgazdálkodás biztosítása, különösen:

a) a fizikai és értelmiségi munkaerők számbavétele és nyilvántartása;

b) munkaerőszükséglet megállapítása és nyilvántartása;

c) az általános munkaközvetítés, valamint a tanoncközvetítés

d) a szakmunkások és egyéb fizikai, vagy értelmiségi szakképzet! munkavállalók utánpótlásának, szakmai átképzésének irányítása és biztosítása;

e) véleménynyilvánítás a d) pont alá nem eső szakoktatás, Valamint a tanoncképzés tervszerű irányítása tekintetében és az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezése.

(2) A Hivatal az előbbi bekezdésben felsorolt feladatokat időszakonkint előre elkészített munkaterv keretében valósítja meg, A munkaterv időtartamát és irányelveit az Országos Tervhivatal javaslata alapján a miniszterelnök állapítja meg.

3. § (1) A Hivatal a munkaerőkről szakmák és főfoglalkozási ágak szerint országos és körzeti [11. § (1) bekezdés] nyilvántartási köteles vezetni.

(2) A nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási, különösen a munkavállalók alkalmazásbavételének, valamint a foglalkoztatás megszűnésének bejelentését a miniszterelnök rendelettel szabályozza.

(3) Az előző bekezdésben említett adatok összegyűjtésénél és feldolgozásánál a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben kell eljárni.

4. § (1) A Hivatal a munkaerőgazdálkodáshoz szükséges adatok megszerzése, a munkaerőgazdálkodás tervszerű intézése érdekében az állami és önkormányzati balóságokkal, hivatalokkal, intézetekkel, üzemekkel és egyéb intézményekkel közvetlenül is érintkezhetik. Az említett hatóságok (hivatalok, stb.) kötelesek a Hivatal megkereséseinek eleget tenni.

(2) A Hivatal jogosult

a) bármely munkáltatót a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben adatszolgáltatásra felhívni;

b) a munkaerőgazdárkodással kapcsolatban kiadott jogszabályok, hatósági rendelkezések, valamint a Tanács határozatai végrehajtásának ellenőrzése céljából bármely vállalatnál, üzemnél helyszíni vizsgálatot tartani.

(3) A vállalat, illetőleg üzem Igazgatósága (vezetősége) köteles a munkaerőgazdálkodásra a vonatkozó adatokat, üzleti könyvel és iratot a Hivatal rendelkezésére bocsátani és mind az igazgatóság (vezetőségi, mind pedig a vállalat, illetőleg üzeni alkalmazottai kötelesek a Hivatal kiküldöttje által kívánt felvilágosításokat megadni

5. § A munkaközvetítés szabályait a miniszterelnöknek - a Tanács javaslata alapján - lett előterjesztésére a kormány rendelettel állapítja meg.

6. § (1) A szakszervezeti munkaközvetítési szabályozó 6490/1945. ME és a 3530/1946. ME rendeletek végrehajtásáról szóló 48400/1946. IpM rendelet (Magyar Közlöny 154. szám) alapján létesített munkaközvetítő szervezet hatásköre, az állami, valamint az állami érdekeltségű ipari és kereskedelmi vállalatok munkavállalói elbocsátásának és alkalmazásának ideiglenes szabályozásáról szóló 3950/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 79. szám) alapján létesített bizottság hatásköre, továbbá a gazdasági munkaközvetítés szabályozásáról és a gazdasági munkaerővel való tervszerű gazdálkodás biztosításáról szóló 100800/1945 FM rendelet (Magyar Közlöny 160. szám) alapján felállitott Országos Munkaügyi Felügyelőségnek. a gazdasági munkaközvetítő irodáknak és a vármegyei gazdasági munkaközvetítő irodáknak a hatásköre, úgyszintén a vármegyei gazdasági felügyelőségeknek az említett rendelet által a gazdasági munkaközvetítő irodák tekintetében megállapított hatásköre a (3) bekezdésben meghatározott módon a Hivatalra száll át,

(2) A közérdekű munkakötelezettség szabályozásáról szóló 7000/1945. ME rendeletben (Magyar Közlöny 105. szám) az építés- és közmunkaügyi miniszter részére a munkaközvetítés és munkaerőgazdálkodás tekintetében biztosított hatáskor a miniszterelnökre s/áll át.

(3) Az (1) bekezdésben említett szervek hatáskörét a Hivatal - a főfelügyeleti hatóság állal megállapítandó sorrendben - a jelen rendelet kihirdetéséből számítolt nyolc hónap alatt veszi át. Ezeknek a szerveknek a megszüntetése iránt - hatáskörüknek a Hivatal állal történő átvételével egyidejűleg -a főfelügyelet) hatóság intézkedik. Addig, amíg valamelyik szerv hatáskörét a Hivatal nem vette át, köteles az (1) bekezdésben említeti jogszabályokban ránézve meghatározott feladatokat továbbra is ellátni.

7. § (1) A Hivatal élén a főtitkár áll, akii a főfelügyeleti hatóságnak a Szakszervezetek Országot Tanácsa javaslata alapján lett előterjesztésére a kormány nevez ki.

(2) A Hivatalt a főtitkár irányítja és felelős annak működéséért. A főtitkári a Hivatal költségvetésének a keretében utalványozási jog illeti meg.

8. § (1) A főtitkár ügykörét akadályoztatása esetében a Főtitkárhelyettes látja el, aki egyébként a főtitkártól átruházott jogkörben jár el.

(2) A főtitkárhelyettest (főtitkárhelyetteseket) a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslata alapján a főfelügyeleti hatóság nevezi ki.

9. § (1) A Hivatal személyzete áll:

a) szolgálattételre átengedett közszolgálati alkalmazottakból;

b) állami vállalatóktól berendeli alkalmazottakból:

c) a főtitkár által felvett szerződéses alkalmazottakból.

(2) Az előző bekezdés a - c) pontjában említett alkalmazónak személyi kiválasztásánál a Szakszervezetek Országos Tanácsának véleménye alapján kell eljárni.

(3) A szerződéses alkalmazottak illetményei! a Hivatalnál betöltött munkakörük alapján a kollektív szerződésben foglaltak figyelembevételével, illetőleg a munkakörüknél fogva kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó munkavállalók fizetésének megállapításáról szóló 5690/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 113. számi, vagy azt azt módosító és kiegészítő rendeletek alapján kell megállapítani.

10. § (1) A Hivatal székhelye: Budapest. A törvényhatósági jogú és a megyei városokban, úgyszintén a járási székhelyeken a Hivatal közvetlen irányítása alatt álló körzeti kirendeltségeket kell felállítani.

(2) A Hivatal, valamint a körzeti kirendeltségek szervezetét, ügyrendjét és beosztását, továbbá a körzeti kirendeltségeknek a szakszervezeti helyi szervekkel való együttműködése részletes szabályait a főfelügyeleti hatóság a Tanács javaslata alapján állapítja meg.

(3) A Hivatal személyi és dologi kiadásairól a miniszterelnökség költségvetése keretében kell gondoskodni.

A Munkaerőgazdálkodási Tanács

11. § A Hivatal mellé szervezett Tanács feladata:

a) a főfelügyeleti hatóság által megállapított időtartamra és az általa közölt irányelvek, alapján a Hivatal munkatervének megállapítása;

b) javaslattétel a munkaközvetítés szabályozásáról kibocsátandó rendelet tárgyában; valamint a munkaerőgazdálkodás körében felmerülő elvi kérdésekben;

c) az egységes munkaerőgazdálkodás végrehajtásával kapcsolatban a dolgozók érdekvédelmi szervei (szakszervezetek), valamint a termelést irányító szervek törekvéseinek összehangolása;

d) a munkaerőgazdálkodás helyi szervei, valamint a szakszervezetek közötti együttműködés biztosítása.

12. § (1) A Tanács a Szakszervezetek Országos Tanácsa által kiküldött tíz tagból (póttagból): "továbbá a pénzügy-, a honvédelmi, az iparügyi, a földmivelésügyi, a kereskedelem-, és szövetkezetügyi, a közlekedésügyi, az építés- és közmunkaügyi, a népjóléti miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a Gazdasági Főtanács főtitkára állal kiküldött egy-egy tagból (póttagból), valamint a Hivatal főtitkárából, áll. A Tanács elnökéi és alelnökéi tagjai sorából egyszerű szótöbbséggel maga választja. A Tanács elnökét, alelnökét és tagjait (póttagjait) a büntetőjogi védelem és felelősség szempontjából közhivatalnokoknak (1940. XVIII. tc. 3. §) kell tekinteni.

(2) A Tanács ügyrendjei maga állapítja meg; mellette a titkársági teendők ellátásáról a Hivatal főtitkára gondoskodik.

(3) A Tanács személyi, és dologi kiadósairól a Hivatal költségvetésének keretében kell gondoskodni

Büntető és hatálybaléptető rendelkezések

13. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az,

a) aki a 4. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a hivatalnak, illetőleg az általa kiküldött közegnek a kért adatokat nem bocsátja rendelkezésére, iüe'őlrg annak ellenőrzését megakadályozza;

b) aki a jelen rendeletben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott szakminiszteri rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk és a 8960/1948. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 173. szám) rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt át eljárás a rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az 1928. XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában fogtak rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a miniszterelnököt kell tekinteni.

14. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a miniszterelnök a Gazdasági Főtanács főtitkára útján gondoskodik.

Budapest, 1948. évi december hó 3-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök