13270/1948. (XII. 30.) Korm. rendelet

kislakásépítési váltság fizetése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.663.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A falusi és városi dolgozók családi otthonai építésének előmozdítása céljából kislakásépítési váltságot (a továbbiakban: váltság) köteles fizetni:

a) annak az ingatlannak a tulajdonosa, aki, vagy akinek jogelődje az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet (FAKSZ), az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet (OLHSz), az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCsA) és közjóléti szövetkezet által folyósított kölcsönben, továbbá az 1941-1942. évben folyósított állami ár- és belvízkölcsönben részesült;

b) az ONCsA vagy közjóléti szövetkezet állal nyújtott kölcsön felhasználásával épült lakóház, valamint az általa juttatóit (akóház, vagy házhely tulajdonosa, illetőleg használója.

(2) Nem esik a váltság fizetésének kötelezettsége alá:

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személy abban az esetben, ha tartozása az 1945. évi január hó 1. napja előtt megszűnt;

b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szentély abban az esetben, ha az építési kölcsön, vagy a vételhátralék címén fennálló tartozása az 1945. évi január hó 1. napja elölt megszűnt;

c) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt ingatlannak az a tulajdonosa, aki az ingatlant az ott említett tartozás keletkezése után árverésen vette.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a haszonélvezeti jog fennállása alatt a váltságot a haszonélvező köteles fizetni.

2. § (1) A váltság jogalapjának, mértékének és a törlesztés módozatainak megállapítása, valamint a váltsággal kapcsolatos egyéb ügyek intézése céljából bizottság szerveztetik. A bizottság neve: Kislakásépítési Váltságmegállapító Bizottság (KVB).

(2) A KVB székhelye: Budapest.

(3) A KVB elnökét az építés- és közmunkaügyi miniszter nevezi ki, tagjai a pénzügyminiszter, a népjóléti miniszter és a Gazdasági Főtanács főtitkárának egy-egy kiküldöttje.

(4) A KVB határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A KVB ügyvitelét az építés- és közmunkaügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértve adott rendelkezései szerint az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (OSzH) látja el.

(6) A KVB a hatáskörébe utalt ügyekben jogorvoslat és bírói út kizárásával határoz.

3. § (1) A KVB határozathozatalát az alábbi bekezdésekben szabályozott eljárás előzi meg.

(2) A váltság jogalapjának és nagyságának megállapításához szükséges adatok szolgáltatása végett az OSzH azoknak a községi elöljáróságoknak és polgármestereknek, Budapesten azoknak a kerületi elöljáróknak, akiknek joghatósága alá a váltság jogalapjául szolgáló ingatlan tartozik, megfelelő számú kérdőívet küld.

(3) A kérdőívet a kötelezett által szolgáltatandó és az egyébként rendelkezésre álló adatok alapján a (2) bekezdésben említett hatóság tölti ki. Evégből megidézi a kötelezettet, ha annak kilétét megállapítani nem tudja, vagy ha a kötelezett külföldön lakik, avagy lakóhelye ismeretlen, vagy a megjelenésben egyébként gátolva van, azt a személyi, aki az ingatlan kezelésére jogosítva, illetőleg kötelezve van. A kérdőív kitöltése céljából kibocsátott idézésben utalni kell arra, hogy abban az esetben, ha a megidézett személy az idézésnek indokolatlanul nem tesz eleget vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat szolgáltat, a KVB a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható váltságösszegen felül annak 30%-áig terjedhető pótlékot állapíthat meg.

(4) A kérdőíven fel kell tüntetni, hogy az adatok a fél bemondása vagy a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján állapíttattak-e meg és a kérdőívre vezetendő záradékban nyilatkozni kell a fél által szolgáltatott adatok helyessége felől.

(5) A községi elöljáróság, illetőleg a polgármester a kitöltött kérdőívet véleményének nyilvánítása céljából a községi (városi) népjóléti bizottsághoz teszi át.

(6) Az (5) bekezdésben említett vetemény megszerzése után a községi elöljáróság, illetőleg a megyei város polgármestere az ügy minden iratát saját véleményének kíséretében megküldi a területileg illetékes szociális titkárnak, aki a kötelezett szociális helyzetére vonatkozó észrevételeivel kiegészített iratokat közvetlenül a KVB-hoz terjeszti fel.

(7) A törvényhatósági jogú város polgármestere a kitöltött kérdőívet az (5) bekezdésben említett vélemény megszerzése után a területileg illetékes szociális felügyelőnek küldi meg, aki azt a kötelezett szociális helyzetére vonatkozó észrevételeivel kiegészítve közvetlenül a KVB-hoz terjeszti fel.

(8) Budapesten a kerületi elöljáró a kitöltött kérdőívet véleményes javaslatával együtt közvetlenül a KVB-hoz terjeszti fel.

4. § (1) A váltság nagyságát és a törlesztés módozatait a kötelezett összes körülményeinek figyelembevételével és a Gazdasági Főtanács által megállapított irányelvek szerint kell megállapítani.

(2) Különösen figyelembe kell venni: a tartozás (1. §) keletkezésének idejét; azt, hogy a kötelezett fizetési kötelezettségének a megállapított idő alatt eleget tett-e, illetőleg mikor és milyen mértékben telt eleget; a kötelezett vagyoni helyzetét, keresetét és jövedelmét; a kötelezett családi körülményeit; az ingatlant ért esetleges háborús károkat.

5. § (1) A váltságot a KVB állal megállapított törlesztési idő alatt, a törlesztési időhöz igazodó havi egyenlő részletekben a pénzügyminisztérium postatakarékpénztári csekkszámlájára kell befizetni. A csekkszámla elnevezését és számát a pénzügyminiszter állapítja meg. Minden törlesztési részlet a hónap első napján esedékes és azt a hónap tizenötödik napjáig kamatmentesen lehel fizetni. Késedelmes fizetés esetén havi 1% késedelmi kamatot kell fizetni.

(2) A váltságnak esedékessé vált, de ki nem fizetett összegét közadók módjára kell biztosítani és behajtani.

(3) A telekkönyvi hatóság köteles a váltság biztosítása végett a KVB-nak a váltságot megállapító vagy az erre vonatkozó külön határozata alapján az OSzH megkeresésére az ingatlanra a jelzálogjogot bekebelezni. A bekebelezésnek nem akadálya az hogy a kötelezeti az ingatlannak nem tulajdonosa vagy az ingatlanra terhelési tilalom van feljegyezve.

(4) A váltság biztosítása céljából bekebelezett jelzálogjogot minden más, törvényes elsőbbséggel nem bíró jelzálogjoggal (követeléssel), valamint a bekebelezett haszonélvezeti és használati joggal szemben törvényes elsőbbség illeti meg.

6. § A váltság megállapításával a kötelezett mentesül az 1. §-ban említett tartozásból folyó mindennemű kötelezettség alól.

7. § (1) A váltság nyilvántartásával, az annak biztosítására szolgáló jelzálogjog bekebelezésével és az 1. §-ban említett ingatlanok telekkönyvi rendezésével kapcsolatos tennivalókat az OSzH látja el.

(2) Az OSzH-nek a jelen rendeleten alapuló feladatköre ellátása tekintetében a 10400/1948. Korm. rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 238. szám, 2283. lap) megbatározott feladatkörének ellátására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) A KVB határozatai, az általa kiállított okiratok és hatóságokhoz intézett beadványai, úgyszintén a KVB-hoz intézett beadványok illetékmentesek. A KVB határozata alapján az államkincstár javára történő telekkönyvi bejegyzés mentes a bejegyzési illeték alól.

(2) Az ONCsA és a közjóléti szövetkezetek tulajdonában volt és az államkincstárra átszállt ingatlanoknak az államkincstár részéről történő átruházása, úgyszintén a váltság biztosítása céljából bekebelezett jelzálogjoggal terhelt ingatlannak az államkincstár részéről történő megszerzése vagy juttatása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

9. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba: végrehajtásáról az építés- és közmunkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az 6. § (1) és (2) bekezdése tekintetében a pénzügyminiszter - gondoskodik.

Budapest, 1948. évi december hó 23-án.

Dobi István s. k.,

miniszterelnök