Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

13460/1948. Korm. rendelet

ipariskolák létesítése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 9.031.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Az ipariskola feladata és szervezete

1. §

(1) Az ipariskola feladata az ipari szakmunkásutánpótlás megfelelő biztosítása érdekében szakképzett, műveit és képességeiket a társadalom javára használó szakmunkások nevelése.

(2) Az ipariskola feladatát iparostanulók világnézeti, elméleti és gyakorlati képzésével teljesíti.

2. §

(1) Az ipariskola lehet;

a) a közület tulajdonában lévő vagy rendelkezése alatt álló vállalat keretében szervezett vállalati ipariskola, vagy

b) önálló ipariskola.

(2) Az ipariskolának 3 osztálya (évfolyama) van.

(3) Az ipariskolával kapcsolatban a vállalat, illetőleg az iskola keretében, tanműhelyt, továbbá tanulóotthont is kell létesíteni.

3. §

(1) Az ipariskolákat - részint az iparostanonciskolák átszervezésével, részint új szervezéssel - az iparügyi miniszter létesíti és ő állapítja meg azok szakirányát, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghallgatásával - a jelen rendelet korlátai között - azok szervezetének, igazgatásának és tanulmányi rendjének részletes szabályait.

(2) Az ipariskola az iparügyi miniszter felügyelete alatt áll.

(3) Az ipariskola nevelésügyi kérdéseinek és közismereti oktatásának irányelveit (ide nem értve a szaktárgyak oktatásának irányelveit) a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Az iparügyi miniszter e kérdésekben a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben jár cl.

(4) Az építőipariskolákban az építés- és közmunkaügyi miniszter szakfelügyeletet gyakorol, egyébként ezek felelt az iskolák felett a főfelügyeleti jogot az iparügyi miniszter az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

4. §

(1) Az ipariskola 1. osztályába olyan fiút vagy leányt lehel felvenni, aki

a) az általános iskola VIII. osztályát (átmenetileg a gimnázium vagy a polgári iskola IV. osztályát, vagy a népiskola VIII. osztályát) elvégezte,

b) a képességvizsgálat során az illető szakmában való kiképzésre alkalmasnak bizonyult.

(2) Legkésőbb az 1955/1956. tanévig olyan fiút vagy leányt is fel lehet venni az ipariskolába, akinek az (1) bekezdés a) pontjában megszabottnál alacsonyabb iskolai végzettsége van, feltéve, hogy az erre a célra szervezett felvételi vizsgát sikerrel letelte.

II. FEJEZET

Az ipariskola igazgatója és tanári testülete

5. §

(1) Az ipariskola felelős vezetője az igazgató.

(2) Igazgatóvá csak azt lehet kinevezni, akinek a közszolgálatban való alkalmazás általános kellékein felül gazdasági szaktanári oklevele van és iparoktatási intézménynél legalább egy évig megbízott igazgató volt.

6. §

(1) Ipariskolai tanárrá csak azt lehet kinevezni, akinek a közszolgálatban való alkalmazás általános kellékein felül gazdasági szaktanári vagy középiskolai tanári oklevele vagy pedagógiai főiskolán szerzett oklevele van.

(2) Kivételesen az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb műszaki, illetőleg nevelői képesítésű személy is ipariskolai tanári megbízást kaphat, de ennek a megszabott képesítést öt év alatt meg kell szereznie.

7. §

(1) A tanműhelyi oktatást műszaki tanítók végzik.

(2) Műszaki tanítóvá azt lehet kinevezni, aki közszolgálati állásban általában alkalmazható, továbbá

a) műszaki középiskolát, ipari középiskolát, felsőipariskolát vagy ipari szakiskolát végzett és ezenfelül legalább. 5 évi szakmai gyakorlata van, vagy

b) legalább 10 évi szakmai gyakorlatot szerzett szakmunkás.

(3) Az iparügyi miniszter kivételesen a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottnál rövidebb szakmai gyakorlatot szerzett kiváló szakmunkásnak (munkásújítónak, élmukásnak) is adhat műszaki tanítói megbízást.

8. §

A tanári testület ama tagjai részére, akiknek neveléstudományi képesítésük nincsen, a vallás- és közoktatásügyi miniszter neveléstudományi, ama tagjai részére pedig, akiknek műszaki képesítésük nincsen, az iparügyi miniszter műszaki tanfolyamot szervez s a szóbanforgó tanároknak e tanfolyamokat el kell végezniük.

9. §

A tanulóotthon felügyelőit az iskola tanárai vagy műszaki tanítói közül kell megbízni.

10. §

Az önálló ipariskolák igazgatóinak, tanárainak, műszaki tanítóinak és tanulóotthoni alkalmazottainak illetményeit az iparoktatási tanszemélyzetre irányadó szabályok szerint kell megállapítani. Ezek az alkalmazottak mindaddig, amíg az ipariskolánál működnek, az illetményen felül pótlékban részesülnek. A pótlék összegét az iparügyi miniszter (3. §) a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

III. FEJEZET

Az ipariskola tanulmányi rendje

11. §

(1) Az ipariskolák tantárgyait és gyakorlatait s ezek óraszámai az óratervben, az egyes tantárgyak és gyakorlatok tanításában elérendő célt, tanításuk irányát és anyagát a tanítástervben az iparügyi miniszter (3. §) állapítja meg.

(2) Egyes vállalati ipariskolák részére a vállalat különleges szükségleteit kielégítő helyi tanítástervvel lehet megállapítani.

12. §

Ipariskolában csak az iparügyi minisztertől (3. §) kiadott vagy engedélyezett tankönyvet, segédkönyvet, térképet, falitáblát, oktatófilmet szabad használni.

13. §

(1) Az ipariskolai év szeptember elejétől június végéig, az építőipariskolában november elejétől március végéig tart.

(2) Az iparügyi miniszter elrendelheti, hogy a tanulók szakmai ismereteik kiegészítésére szolgáló gyakorlatokat az (1) bekezdésben megállapított szorgalmi időn kívül is végezzenek

14. §

Az ipariskolába magántanulói felvenni nem szabad.

15. §

A tanulóknak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá iskolai magatartását az iparügyi miniszter (3. §) által kiadandó rendeletben szabályozott eljárás szerint kell elbírálni és osztályozni. Ugyancsak az. iparügyi miniszter (3. §) állapítja meg az iparostanuló magasabb osztályba lépésének feltételeit, valamint a 4. § (2) bekezdésében említett felvételi és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott különbözeti vizsga anyagát és rendjét.

16. §

Szaktanulmányaikat műszaki középiskolában folytatni kívánó tanulók számára az iskola (a tanulóotthon) keretében külön előkészítő tanfolyamot kell tartani, melyen a tanulók önkéntes jelentkezés alapján vehetnek részt.

17. §

(1) A műszaki középiskola II. osztályába, illetőleg III. osztályába átléphet az az iparostanuló, aki az ipariskola II., illetőleg III. osztályát legalább közepes rendű eredménnyel végezte, továbbá

a) az előkészítő tanfolyamot (16. §) legalább elégséges eredménnyel végezte és a felvételi vizsgán megfeleli, vagy

b) előkészítő tanfolyamot nem végzett ugyan, de a különbözeti vizsgát sikerrel kiáltotta.

(2) Az ipariskola magasabb osztályaiba a műszaki középiskola eggyel alacsonyabb osztályát eredményesen elvégzett tanulót is fel lehet venni, ha az ipariskola műhelyében előzőleg két hónapi nyári műhelygyakorlatot végzett.

18. §

(1) Az ipariskolai tanulmányokat záróvizsgálat fejezi be.

(2) A záróvizsgálat sikeres kiállása esetében a tanuló végbizonyítványt kap, mely őt a segédvizsga letételére jogosítja.

19. §

(1) Az ipariskolák keretében gépmunkásokat képző tanfolyamokat is kell szervezni.

(2) Az ipariskolában szervezett gépimunkásképző tanfolyamokon az elméleti és gyakorlati oktatást ugyancsak a nevelői testület látja el.

IV. FEJEZET

Vegyes és zárórendelkezések

20. §

(1) Az ipariskolákban beiratási díjat és tandíjai szedni nem szabad, a tanulóotthonban szedhető díjakat az iparügyi miniszter állapítja meg.

(2) Az ipariskolák anyag- és pénzkezelése tekintetében az állami iparvállalatok anyag- és pénzkezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.

21. §

(1) Az önálló ipariskola tanműhelye által készíteti árucikkeket értékesíteni lehet.

(2) Az ilyen üzem fenntartásához iparjogosítvány nem szükséges.

22. §

(1) Az egyes iparostanonciskolák ipariskolává való átszervezésének sorrendjét és idejét az iparügyi miniszter (3. §) állapítja meg.

(2) Az ipariskolává szervezeti iparostanonciskolánál működő személyzetnek azt a tagját, akinek a 6. § (1) bekezdésében megszabott képesítése nincsen meg és a 6. § (2) bekezdése alapján sem nevezik ki, még át nem szervezeti iparostanonciskolához kell áthelyezni vagy más hatóság, intézmény, állami vállalat létszámába kell átvenni. Ha az átvételre nincsen lehetőség, a rendszeresíteti állásra kinevezett közszolgálati alkalmazottat az 1934. I. tv. 2. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján végelbánás alá kell vonni, a szerződéses közszolgálati alkalmazott szolgálati viszonyát pedig felmondással meg kell szüntetni.

(8) A jelen rendelet hatálybalépése illán iparostanonciskolához is csak olyan személyi lehet kinevezni, akinek megvan az ipariskolák tanáraira, illetőleg műszaki tanítóira nézve megszabott képesítése.

23. §

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az iparügyi miniszter - a 3. § rendelkezései szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, illetőleg az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértésben - gondoskodik.

Budapest, 1948. évi december hó 31-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök

Tartalomjegyzék