1948. évi XIII. törvénycikk

a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. §[1]

2. § (1) Mindazok a vállalatok, amelyek bauxitbányászattal, timföldgyártással vagy alumíniumkohósítással foglalkoznak, - a (2) bekezdésben, úgyszintén a 10. §-ban említett kivételekkel - állami tulajdonba vétetnek. Állami tulajdonba kell venni azt az alumíniumfeldolgozással foglalkozó vállalatot is, amely a jelen törvény alapján állami tulajdonba kerülő valamely vállalattal teljes gazdasági egységet alkot. Ugyancsak állami tulajdonba kell venni azt a vállalatot is, amelynek üzletkörébe kizárólag vagy túlnyomórészben a kohósított alumíniumból félgyártmányok (lemez, rúd, szalag, huzal és cső) előállítása tartozik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység a vállalat üzletkörének túlnyomó részét nem meríti ki, a vállalatnak csak a bauxitbányászat, timföldgyártás vagy alumíniumkohósítás céljára szolgáló vagyontárgyait kell állami tulajdonba venni, - kivéve mégis, ha a vállalat egyéb üzletköre a kohósított alumínium további feldolgozása; ebben az esetben a vállalat teljes egészében állami tulajdonba kerül.

(3) A bauxit feltárására adományozott bányatelkek (kiegészítő bányatelkek) és határközök, valamint az engedélyezett segédvájások állami tulajdonba vétetnek. A tulajdonbavétel kiterjed a bányajogosítványok alkatrészeire és tartozékaira is, kivéve, ha azok állami tulajdonbavétele a 4. §-ban megszabott módon történik.

3. § (1) A 2. § (1) és (2) bekezdése alapján állami tulajdonba kerül:

a) az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt.,

b) a Victoria Vegyészeti Művek Rt.,

c) a Tapolcai Bánya Rt.,

d) a "Magyar Bauxitbánya" Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt.,

e) a "Dunavölgyi Timföldipar" Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. és

f) a Bauxit Termelő Rt.,

g) a Bauxit és Vasércbánya Kft.-nak a bauxitbányászattal kapcsolatos vagyona,

h) Velty István olaszfalusi bauxitbányája,

i) a Bauxit Ipar Rt.,

k) a Weiss Manfréd Alumínium Művek Rt.,

l) a Sigg Alumíniumárugyár Rt.,

m) a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. felsőgallai alumíniumkohó-üzeme és bauxitcementüzeme és

n) a Magyar Fémlemezipar Rt.

(2) Az (1) bekezdés g), h) és m) pontjában említett vállalatok, valamint a 2. § (3) bekezdése alá tartozó bányajogosítványok tekintetében az iparügyi, miniszter jelöli ki azokat a vagyontárgyakat (alkatrészeket, tartozékokat), amelyek állami tulajdonba kerülnek. A vagyontárgyak kijelölése során az iparügyi miniszter állami tulajdonba vehet olyan vagyontárgyakat is, amelyeknek gazdasági egysége az állami tulajdonba kerülő vagyontárgyakkal olyan szoros, hogy a kapcsolat megbontása a termelés gazdaságosságát veszélyeztetné. A miniszter döntése ellen a tulajdonos (birtokos) a szénbányászat államosításáról szóló 1946: XIII. tc. 7. §-ának (2) bekezdése szerint alakított döntőbírósághoz fordulhat.

4. § (1) Részvénytársaság alakjában működő vállalatnál (3. § (1) bek. a)-f), i)-l) és n) pont) az állami tulajdonbavétel úgy történik, hogy a vállalatok részvényeit a részvények birtokosa (bírlalója) a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított hatvan nap alatt köteles az iparügyi miniszterhez elismervény ellenében beszolgáltatni. Ha a részvény birtokosa (bírlalója) az ország területén kívül tartózkodik, a részvényt a legközelebbi magyar külképviseleti hatósághoz kell beszolgáltatni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megszabott határidő alatt a vállalat valamennyi állami tulajdonba kerülő részvényét nem szolgáltatták be, a be nem szolgáltatott részvények érvényüket vesztik s helyettük az iparügyi miniszter másodlatokat állít ki. A be nem szolgáltatott részvények fejében kártalanítás nem jár, kivéve, ha a részvényes igazolja, hogy a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.

(3) A részvények tulajdonjoga a beszolgáltatással, illetőleg a másodlat kiállításával az államkincstárra száll át s a részvények (részvénymásodlatok) alapján a részvényesi jogokat az iparügyi miniszter gyakorolja.

5. § A 4. § hatálya alá nem eső vállalatok, illetőleg vagyontárgyak tulajdonbavétele tekintetében az 1946: XIII. tc. 3-5. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vállalatok, bányatelkek és egyéb vagyontárgyak tulajdonba vétele a jelen törvény hatálybalépésének napján történik, továbbá, hogy az államosítás telekkönyvi feljegyzésének minden esetben az iparügyi miniszter megkeresésére van helye.

6. §[2]

7. §[3]

8. §[4]

9. § (1) A jelen törvény alapján való állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik. A bányajogosítványokért kártalanítás nem jár. A kártalanítás megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a vagyonértéket, amelyet a vállalat az 1945. évi január hó 1. napját megelőzően az állam, az állam megbízásából eljáró szerv vagy az Ipari Munkaszervező Intézet által nyujtott kölcsön felhasználásával szerzett, abban a mértékben, amennyiben a vállalat tartozása az 1944. évi december hó 31. napján még fennállott. Le kell továbbá vonni a kártalanítás összegéből a német természetes vagy jogi személyeknek az állami tulajdonba vett vállalatokkal szemben fennállott azokat a követeléseit, amelyek a berlini Háromhatalmi Értekezlet döntése értelmében és az 1947: XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alapján a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségére szállottak át és amelyeket a magyar állam kiegyenlített.

(2) A kártalanításról külön törvény rendelkezik.

10. § (1) A jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a részvényekre, amelyek az 1947. évi január hó 1. napján külföldi állampolgárnak vagy külföldi jogi személynek tulajdonában voltak.

(2) A jelen törvény rendelkezéseit alkalmazni kell olyan külföldi kereskedelmi társaság tulajdonában álló részvényekre is, amely társaság részvényeinek (üzletrészeinek, törzstőkéjének) többsége az 1944. évi december hó 31. napján magyar állampolgárok vagy Magyarországon székhellyel bíró jogi személyek tulajdonában volt.

11. §[5]

12. § (1) A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az iparügyi miniszter gondoskodik.

(2) Felhatalmaztatik az iparügyi miniszter, hogy a Gazdasági Főtanács jóváhagyásával a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vagyontárgyak kezelésére megfelelő szervezetet létesíthessen s a kezelés szabályait rendelettel állapíthassa meg. A kibocsátandó rendeletben intézkedni kell az állami tulajdonba vett vállalatok munkavállalóinak átvételéről is.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi február hó tizenharmadik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök