1948. évi XXXI. törvénycikk

a szövetkezetekről szóló 1947: XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A Szt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) Ha a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, az igazgatóság köteles a szövetkezet megalakulását a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnál bejelenteni. A bejelentést az alakuló közgyűlés napját követő tizenöt nap alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez kell benyujtani. A bejelentéshez mellékelni kell:

a) az alapítási tervezet és az alapszabály egy eredeti példányát, továbbá az alapszabály két másolati példányát;

b) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét; ennek a Szt. 47. §-a (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a megválasztott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok nevét, foglalkozását és lakását;

c) a tagok jegyzékét; ebben a tagok nevét, foglalkozását és lakását, továbbá, ha a tagok az alapszabály szerint több üzletrészt jegyezhetnek, a mindegyik tag által jegyzett üzletrészek számát is fel kell tüntetni;

d) az alapítók névsorát;

e) ha a megalakulás előtt a jegyzett üzletrészek névértéke bizonyos hányadrészének befizetése (Szt. 28. § (8) bekezdés) kötelező, azt a nyilatkozatot, amelyben igazolják, hogy az üzletrész-jegyzők az üzletrészek névértékének a rendeletben előírt százalékát befizették;

f) természetbeni hozzájárulás vagy átvétel esetében a hozzájárulásnak vagy az átveendő vagyontárgynak a szövetkezet részére egészben való átadását igazoló okiratot;

g) a cégbírósághoz intézett bejelentésnek, továbbá az a)-f) pontokban felsorolt okiratoknak egy-egy másolati példányát.

(2) Ha a szövetkezet jogszabály folytán csak mint valamely központ tagja működhetik, az igazgatóság köteles a szövetkezet megalakulását az alakuló közgyűlés napját követő tizenöt nap alatt a szövetkezét székhelye szerint illetékes cégbíróságnál bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, továbbá a központnak azt a nyilatkozatát, amellyel a szövetkezet közgyűlésének a belépésre vonatkozó határozatát elfogadja.

(3) Az alapítási tervezetet és a tagok jegyzékét az alapítók, a beadványt, az alapszabályt és az alapítók névsorát, továbbá az e) és f) pontban említett okiratokat pedig az igazgatóság tagjai írják alá.

2. § A Szt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a Szt. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében hozzájuttatott iratokból, továbbá - szükség esetében - a hivatalból megindított vizsgálat adatai alapján azt állapítja meg, hogy a bejegyzést kérő szövetkezet megfelel a Szt. rendelkezéseinek és a nemzetgazdálkodás célkitűzéseinek, az iratokat - a Szt. 14. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak kivételével - haladéktalanul a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnak küldi meg. Ellenkező esetben az iratok visszaküldése mellett észrevételeit haladéktalanul közli a szövetkezettel. Az észrevételekben a rendelkezésre álló iratokból és az esetleges vizsgálat eredményéből megállapítható összes hiányosságokat fel kell tüntetni. Ilyen esetben a szövetkezet igazgatósága köteles a szövetkezet közgyűlését haladéktalanul összehívni és a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter észrevételeit, valamint esetleges javaslatait a közgyűlés elé terjeszteni. Ha a közgyűlés a szövetkezet alapszabályát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kívánságának megfelelően módosította, ismét a Szt. 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. Ha pedig a szövetkezet közgyűlése a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter észrevételeinek bármely oknál fogva nem tesz vagy nem tehet eleget, a szövetkezet megalakulását meghiúsultnak kell tekinteni. Ilyen esetben az üzletrészjegyzésekre és az alapítók felelősségére a Szt. 10. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

3. § A Szt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Alapszabálymódosítás esetében a megváltoztató határozatot a cégbíróságnak be kell jelenteni. Ha a szövetkezet jogszabály folytán csak mint valamely központ tagja működhetik, a bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabály szöveg három példányát. Ha pedig a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, a bejelentéshez mellékelni kell a módosított alapszabályszöveg négy példányát. Ez utóbbi esetben a cégbíróság a módosított alapszabályszöveg egy példányát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek küldi meg.

4. § A Szt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Ha a szövetkezetnek nincs annyi igazgatósági tagja, amennyi az alapszabály szerint az igazgatóság határozatképességéhez szükséges, az igazgatóság működő tagja vagy tagjai kötelesek az igazgatóság szabályszerű kiegészítése céljából rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni.

5. § A magyar köztársaság kormánya felhatalmaztatik, hogy a szövetkezetek mérlegének és eredmény-számlájának felállításánál alkalmazandó értékelési szabályokat a Szt. 91. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően szabályozza.

6. § A Szt. 151. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Azokon a területeken - gazdasági tájakon, községekben, városokban vagy azok bizonyos részeiben -, amelyeken a már meglévő szövetkezetek működése miatt hiányzik új szövetkezet alapításának gazdasági előfeltétele, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, meghatározott időre megtilthatja szövetkezet alapítását vagy fiók létesítését, valamint a már működő szövetkezet tárgyának egyes üzletkörökre való kiterjesztését. A tilalom alól a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter - a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve - kivételt engedélyezhet.

7. § A Szt. 153. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az 1922: XII. tc. 4. §-ának az a rendelkezése, hogy szövetkezet képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül nem űzhet, hatályon kívül helyeztetik. Kisipari szövetkezet üzletvezetője csak olyan személy lehet, aki a vonatkozó jogszabályokban megállapított egyéb feltételeken felül a megszabott szakképzettséggel is rendelkezik.

8. §[1]

9. § A Szt. 174. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A jelen §-ban foglaltak szerint kell büntetni az igazgatóságnak azt a tagját is, akinek mulasztása folytán a szövetkezet bejegyzésére vonatkozó beadványa a Szt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdésében megszabott határidő alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez, illetőleg a cégbírósághoz nem küldetett el.

10. §[2]

11. § A magyar köztársaság kormánya felhatalmaztatik arra, hogy különleges közérdekű gazdasági cél megvalósítására alakult vagy alakuló szövetkezeteknek a Szt. körébe eső jogviszonyait - szükség esetében - a Szt. rendelkezéseitől eltérő, de annak alapelveihez igazodó rendelettel szabályozhassa.

12. § (1) A magyar köztársaság kormánya elrendelheti, hogy bizonyos fajta szövetkezetek kötelesek működési kerületüket az alapszabályban meghatározni, továbbá rendelettel szabályozhatja, hogy egy szövetkezet keretében milyen üzletágakat, illetőleg több üzletágat milyen feltételek mellett lehet gyakorolni, végül rendeletben egyes szövetkezeti fajtákra megszabhatja azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetében a tagokat azonos gazdasági érdekűeknek lehet tekinteni.

(2) A magyar köztársaság kormánya az (1) bekezdés alapján kibocsátandó rendeletben kötelezheti a szövetkezeteket, hogy alapszabályukat záros határidőn belül a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítsák.

13. § A magyar köztársaság kormánya az ifjúság gyakorlati szövetkezeti nevelését szolgáló ifjúsági (iskolai, iskolánkívüli) szövetkezetek jogviszonyait - a gyakorlati oktatási szempontok figyelembevételével - rendelettel szabályozhatja.

14. § (1) Ha a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megállapítja, hogy a szövetkezet a Szt. 179. vagy 180. §-ában foglalt rendelkezéseknek nem tett eleget és nem működik, a cégbíróság a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter megkeresésére megindítja az eljárást abból a célból, hogy a szövetkezet megszűnését felszámolási eljárás mellőzésével a cégjegyzékbe bevezettesse.

(2) A Szt. 185. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: Ha a cégbíróság a rendelkezésre álló adatokból megállapítja, hogy felszámolási eljárásra nincs szükség, a szövetkezet cégének törlését felszámolási eljárás mellőzésével rendeli el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a szövetkezet cégének törlésére az 1927: III. tc. 2. és 3. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a cég törlése miatt kifogás előterjesztésének nincs helye. Ha utóbb megállapítást nyer, hogy a cégjegyzékből törölt szövetkezetnek függőben maradt vagyoni ügyei vannak, a törölt szövetkezet bármelyik tagjának vagy hitelezőjének kérelmére a megszűnt szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság ügygondnokot rendel ki abból a célból, hogy az ügygondnok a szövetkezetnek a megszűnéskor függőben maradt vagyoni ügyeit lebonyolítsa.

(4) Az ügygondnokot a megszűnt szövetkezet jogviszonyaival kapcsolatban ugyanolyan jogkör illeti meg, mint a fennálló jogszabályok értelmében a felszámolókat.

(5) Az ügygondnok eljárása tekintetében a Szt. 106., 107., 109-111. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a felszámolás eredményét megállapító elszámolást (felosztási tervet) jóváhagyás végett a cégbíróságnak kell bemutatni.

(6) A cégbíróság a felosztási terv jóváhagyása tárgyában szükség esetében a felek meghallgatása után határoz s határozatában a felmerült költségek viselése felől is intézkedik.

(7) A cégbíróság határozatát valamennyi ismert hitelezőnek, továbbá mindazoknak kézbesítteti, akiknek érdekeltsége az iratok alapján megállapítható.

(8) A vagyon tényleges felosztása csak a cégbíróság határozatának jogerőre emelkedése után történhetik meg.

(9) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

15. § Ha a szövetkezet feloszlását határozta el és működését újra meg akarja kezdeni, a közgyűlési határozat érvényességéhez a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az olyan szövetkezetekre is, amelyeknek közgyűlése a szövetkezet feloszlását a jelen törvény hatálybalépése előtt határozta el.

16. § (1) A kisipari szövetkezetek országos jellegű feladatainak ellátása érdekében Országos Kisipari Szövetkezetet (a továbbiakban: OKISz) kell felállítani.

(2) A magyar köztársaság kormánya felhatalmazást kap, hogy az OKISz megalakulását, továbbá a kisipari szövetkezeteknek a Szt. körébe eső egyes jogviszonyait, a kisipari szövetkezeteknek az OKISz-hez, valamint az OKISz-nek a Magyar Országos Szövetkezeti Központhoz és az Országos Szövetkezeti Hitelintézethez való viszonyát rendelettel szabályozza. Kisipari szövetkezet csak az OKISz tagjaként működhetik. A kisipari szövetkezetek és az OKISz szervezetének megállapításánál egyébként a Szt. alapelveihez kell igazodni.

(3) A magyar köztársaság kormánya a (2) bekezdés alapján kibocsátandó rendeletben kötelezheti a kisipari szövetkezeteket, hogy alapszabályukat záros határidő alatt a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítsák.

(4)[3]

(5)[4]

17. § A terv- és kötöttgazdálkodással kapcsolatos, illetőleg minden olyan anyag- és áruellátást, amely a hatóság közbejöttével vagy annak rendelkezésére történik, kisipari szövetkezetek részére az OKISz-en keresztül kell lebonyolítani.

18. § A Szt. 181. §-a (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(1) Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete (a továbbiakban: IOKSz) a magyar köztársaság kormánya által kibocsátandó rendeletben megjelölendő napon megszűnik; vagyona az államkincstárra száll át. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap az IOKSz terheinek - ideértve az IOKSz alkalmazottai szolgálati viszonyának megszűnésével kapcsolatos szolgálati járandóságokat is - kiegyenlítésére. A terhek rendezésének módozatait a pénzügyminiszter állapítja meg. A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra is, hogy az IOKSz-nek a kincstárra átszálló vagyonát, az iparügyi, továbbá a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve, az OKISz hatékonyabb működésének biztosítására és megerősítésére fordítsa.

(2) Az 1924: XVIII. törvénycikk alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Elismert Vállalati Nyugdíjpénztára (a továbbiakban: Nyugdíjpénztár) külön jogi személyiségét továbbra is megtartja. Az IOKSz megszűnésének napjától a Nyugdíjpénztárt fenntartó vállalat az OKISz lesz. Azokért az alapszabályszerű szolgáltatásokért, amelyek az OKISz-et, mint a Nyugdíjpénztárt fenntartó vállalatot a Nyugdíjpénztár tagjai által a megszűnt IOKSz-nél eltöltött szolgálat alatt megszerzett jogok alapján terhelik, a fenntartó vállalattal szemben az államkincstár szavatol.

(3) Az IOKSz megszűnésének napján az 1924: XVIII. törvénycikk és az azt kiegészítő, valamint módosító jogszabályok hatályukat vesztik.

19. § (1) A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg a Szt. 188. §-a, a 7.800/1947. Korm. számú rendelet 1. §-ának (5) bekezdése, a 12.890/1947. Korm. számú rendelet 9. §-a, a 15.800/1947. Ip. M. számú és a 17.180/1947. Ip. M. számú rendelet hatályát veszti.

(2) A jelen törvény 18. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról a pénzügyminiszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel, a törvény egyéb rendelkezéseinek végrehajtásáról pedig a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi május hó huszonkettedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

minisztereinek